Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-21 / 141. szám

19~6 május 2J.- "TH* BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. NHPROL HF5PRR A hókér vizitbe megy Kösse meg a nyakkendődet a Bah M.háiy! — mondogatták gyöngédtele humorral az emberek, 0a!t fogalom volt a társadalom minden rétegében akár a Brázay sósborszesz és nevének halla­tára senkinek se borsócizott végig há­tán a hideg. Népszerű hóhér volt hűi­det művelt és akasztott, unokát nevelt és akasztott, vásárokat járt, marhákkal kupeckodoít és akasztott.. A szomszédai tnind kitűnő férjnek és példás apának ösmerték. Az utódja, Gold, aki pedig szintén a családban v.n, kö?else jöhet hozzá. Mert hol van , ebben a humor: •»kösse meg a nyakkendődet a GoldD Ez stílustalan blődvég. Mennyivel ele­gánsabb a kis íaddi paraszt neve, akit úgy képzel el az ember munka köz­ben, mintha a füstölőbe egy oldalast akasztana fel, hogy aztán sztoikus nyu­galommal jelentse: »naceságos elnök ur, az Ítélet végrehajtatva!« ó, a halál nem is olyan félelmetes. A halál az élet árnyéka. Mint mikor nép­­sütéskor hirtelen btburul. Talán nem nézett soha a vercjtékes fehér kendő alá, hogy egyik se tért soha vissza hoz­zá, meredt szemmel, egy félelmetes téli éjszakán, amikor bömbölt a szél és a faddi öregharang meglódult magától. A kutyák csahollak veszettül és holtakat láttok járkálni a havoij. A takaros kő­ház köré, amely a kötelek árából épült, odagyüliek ilyenkor mind, mind, öten. tizen, százan, lógó nyelvvel és tört ge­rinccel a bűnnel sáfárkodók. De a kapu be volt reteszelve duplán, a maga:! pa­lánk mögött síri nyugalom terült el és az áldozatok rug-kapáló lábai hiába dö­römböltek a pitvarajtón. Az öreg hó­hér álmában pénzt számolt és garaso­kat takarított félre. Fösvény ember volt. Most meghalt, Szabályosan. A halálos agya körül nem álltak bírák és ügyé­szek és a háromszáz kifordult szemű áldozat közül sem jött el senki kin ér­teni. Háromszáz embert küldött Ball Mihály földi pályafutása alatt a másvi­lágra, kacér kócmáslival a nyakukon és ez a háromszáz vérestorku, lógó nvel­­vii, szederjes szájú rém most glédába sorakozik a túlvilágon, hogy illőn fo­gadják a hóhér vizitjét. Melyik Dante tudná meginni élethűen ezt a találkozást? nyakat ölt a kivitel, — szóval: minden azt bizonyltja, hogy inig Európában a háború tankja a? egész gazdasági éle­tet lehengerelte: Amerikában annál na­gyobb föllendülés és virágzás a nagy pusztítás következménye. Nincs-e fiát okunk a szomorú sóhajra, ha ezeket a számokat olvassuk? 8 milyen csábos1 élete! utópiaként lebeg előttünk a ragyogó álom, amikor nálunk is megindul az az igazi, aranytermü élet, a munka boldog Szír ache főügyész négyórás A frankhamisítással Magyarország elveszítette a külföld jóindulatát A kormány nem támogatta az akciót —■ Windischgrätz hallgatása gyanúsít A főügyész Baross Gábor ellen kiterjesztette a vádat Pénteken kerül sor a védöheszédekre Budapestről jelentik: A frankpör csü­törtöki főtáigyajásán Töreky elnök ki­hirdette a bíróságnak a bizonyt.ás ki­egészítésére vonatkozó indítványokra vonatkozó határozatát. A bíróság az in­dítványoknak csak csekély részét fo­gadta el és ezeknek értelmében két tanú kihallgatását és néhány okmány felol­vasását rendeli el. A határozat ellen vá­lt mennyi védő semmiségi panaszt ter­jeszt be. Töreky elnök néhány pótkérdést intéz Windischgrätzhez, amelyekre válaszolva kijelenti a herceg, hogy ők a frankhami­sítást a most leleplezett akcióval befe­jezettnek tekintik és el is pusztították mindazokat az eszközöket, amelyek a frankhamisításhoz szükségesek. A Tér­képészeti Intézetnek csak egy részét en­gedték át a hamisítás céljaira és az in­tézet maga, mint olyan, nem is vett részt soha az ügyben. Rába mindent pa­rancsra teljesített. Gerö László az elnök kérdéseire meg­ismétli, llOgJ/ szolgálati utou kapott parancsot a frankhamisításban való részvételre. Baits tábornok azonban ezt ismételten határozottan tagadja. Az elrendeli szem­besítés alkalmával Halts energikusan cá­folja, Gerö állítását, az őrnagy azonban megmarad vallomása mellett., Hamis frankok a TESz-ben A guruló dollár Mégi ha nincs is bennünk csöppnyi Irigység, ekkor is keserű sóhaj fakad a szivünk mélyéből, amikor azokat a szá­mokat olvassuk, amelyeket most közöl­nek az amerikai lapok. A szegény le­rongyolt európai szédülő fejjel nézi az Újvilág hatalmas városait, lüktető éle­tükkel, sürgő-forgó elevenségii kikötőik­kel, örökké füstölgő gyárkéményeik er­deiével, pihenést nem Ismerő műhelyeik­kel, zsúfolt boltjaikkal. Fantasztikus mé­reteket tölt a fáradhatatlan fáradozás, a munka verítéke, amely bőven omlik, de a munkásnak aranyat terem. És csak sirhatnékunk támad, ha összehasonlítjuk ezzel a mi kihűlt kohóinkat, üzlettelen üzleteinket, munkanélküli munkásainkat, mindjobban lerongyolódó nyomorúsá­gunkat. Az Unió lapjai jelentik, hogy sz Egye­sült-Államok egy lakosának á.tlag há­­romezerkétszázhuszonhárím dollár az évi keresete. Ez persze átlagos szám, mert hiszen például egy munkásnak Amerikában nincs ilyen fényes keresete Viszont vannak Dollárországban boldog kiválasztottak, akiknek enné! évente jó­val több dollárocska üt! a markukat. Hetvennégy kegyeltje van Amerikában a sorsnak, akik clrk adóban több mint egymillió do'iárt száliitar.ak be az ál­lamkasszába. S amellett még a hivata­los jelentés örömmel Irrdeti, hogy az üzleti élet fokozódó lendületet vesz és sznte hihetetlen perspektívát nvit a jő-Siontágh Tamást, a Társadalmi Egye­sületek Szövetségének egyik elnökéi hallgatják ki. Ssonttígk elmondja, hogy egy alkalommal megjelent a' szövetség helyiségében Baross és ott informálta Szöriseyt az akcióról, inaid felkérte, hogy engedje meg, hogy egy ládát, a melyben hamis frankok vannak, az inté­zet helyiségében helyezzenek el. Ször­­tseynek nem tetszett a dolog, később zor ban mégis beleegyezett abba, hogy addig, inig a TESz. uj helyiségbe nem költözik, ott maradjon a láda, azután azonban vigyék el és semmisítsék meg. Boross láthatólag megnyugodva vette tudomásul ezt és kijelentette, hogy na­gyon örül, hogy a hamisítványok jó He­lyen lesznek, atnig megsemmisítik őket Gyöngyösi Béla a TESz titkára ha­sonlóan mondja el a hamis frankok elhe­lyezésének történetét. Azután elmondja, hogy Baross kijelentette, hogy úgy akar­ja megakadályozni a rrankhamisitást, hogy senkinek se legyen bántódása. Erre legalkalmasabbnak látta, hogy a hamis 'frankokat hatóságikig lefoglaltat­ták. A tanút vallomására megesketik. Az elnök kérdéseire ezután Szörtsey kijelenti, hogy nem kíván nyilatkozni a tanúvallomásokra, inig Baross ezeket mindenben megerősíti. ■ Néhány iratot olvasnak fel ezután, maid Windischgrätz: áll fel és kijelenti, hogy fontos nyilatkozatot akar tenni. Az elnök engedélyével elmondja, hogy a tíilussdndl lefoglalt írás még abból az időből való, amikor Jankovichék letar­tóztatása után őt őrizetbe vették, de még nem volt letartóztatásban. Ekkor állandóan igyekezett Mészárossal örsze­­köttetésbe jumi és utasítást adott töb­beknek,' hogy azt a levelet, amelyben mindössze pár szóval felszólítja, hogy Mészáros tegyen vallomást, juttassák el Mészárosnak. Sejtelme sem volt arról, hogy az ő levele összeköttetésbe kerül a franciák megbízottjának üzenetével. Dr. Auer Pál a Bantué de Frances jogi képviselője jelenti ki ezután, hogy azért adott névjegyet Bilussának, mert anélkül Doulcet szóba sem állt volna vele. Tiz-tizenkét nappal ezelőtt adta oda a névjegyet és nem tudta, hogy má­soktól is vitt Bilussa üzenetet. A délelőtti tárgyalón ezzel véget ért és folytatását délután négy órára tűzi ki az elnök,- amikor Sztrache főügyész vádbeszédének megtartására kerül majd a sor. Sztrache főügyész vádbeszéde Sztrache főügyész közel négyórás ha­talmas vádbeszédében foglalkozik a frankhamisítással. — Az ezeréves Magyarország törté­nelme — mondja a főügyész — tele van a lovagiasság Iegmagasztorabb pédáival. Irodalmunkra és művészetünkre minden­kor büszkék lehetünk és mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a külföld nem is­mer, nem becsül eléggé bennünket. Egy pár irodalmi és politikai név — ennyit tud rólunk magyarokról a külföldi köz­vélemény. Ennek a szerencsétlen frankpörnek kellett jönni, hegy a külföld figyel­me ránkterelödjön. Azt a csekély jóindulatot, amit nagyne­­hezen megszereztünk, máról-holnapra el­vesztettük. Szerencse, hogy a nehéz helyzetben Franciaország miniszterelnö­ke támogatott bennünkett, amikor kije­lentette, hogy a bűnösöket nem lehet azonosítani Magyarországgal. Bárcsak ez a bölcs meggondolás úrrá lett volna mindenütt, de sajnos nem igy történt. Hallottunk olyan kijelentéseket, hogy a bűnösöket a kormányban kell keresni vagy sehol és olyan véleményt, hogy a vőre. Nőtum no a terhelés, szédítő ará- vádlottak tipikus gonosztevők. Ezekből a kijelentésekből csak az igazság hiány­zik. A bíróság pedig csak az igazságot keresi. A bíróságot azzal sem lehet eb­ben a munkájában zavarni, hogy becsü­letes szándékát előre diszkreditálni akarják. Magyar bitó ebben a perben csak a törvénykönyvei tartja a kezében. A baj cka sokkal közelebb vau, mint gondolnók és ha megtaláljuk annak ere­detét, akkor megfejtik azt. a rejtélyt, hogy miért vállalkoztak a vádlottak pénzhamisításra. Állitom, hogy Magyar­­ország jóléte és boldog ideje alatt ez a bűncselekmény nem született meg. Ez a bűncselekmény a nemzeti sze­rencsétlenség egyenes következmé­nye. Magyarország súlyosan beteg és boldog­talan: .vesztett háborúk, forradalmak, bolsevizmus és á román megszállás, egyéni akciók, ezeréves ország szétda­­rabolása. Ez az atmoszféra 'idézte elő az o-kölcsi hanyatlást és ebben infi­­ciálódtak a lelkek. A vádlottak és ezek között elsősorban Windischgrätz herceg hazafias célra hivatkoznak. Windischgrätz hazaflsága ném az •gaz! hazafisás. ennek a hazavág­nak szaga vao. Idegen emberek megkárosításává! járó hazafiságból nem kérünk- Hazafias cél a büntetés alól nem mentesít senkit- A vádlott hazaíisága az igazi hazafiság profanizálásával egyértelmű, ipert a ha­záért csak olyat szabad tenni, amely a haza javára szolgál. Saját bőrét mindenki a vásárra vi­heti, de a haza érdekeit kockára fen­ni bűn. A legnagyobb bűn az volt, hogy éppen Hollandiát szemelték ki arra, hogy ott a hamis ez'erfrankosokat értékesítsék. A legbünösebb pedig kétségtelenül Win­­dischgrätz, mert ö kérte meg Telekit, hogy szerkesztőt szerezzen, ö finanszí­rozta az egész akciót. Megállapítható, hogy szakértőt szerezzen, o finanszi­­aki szerepét rosszul és gondatlanul ját­szotta el. Windischgrätz ezért vállalja a felelősséget, vállalja többi vádlottam­ért is, de másrészről hallgat. Hallgatása nem jóindulatú hallgatás. hanem misztikus és sokat jelentő. amivel nagy titkok tudásának gya­núját akarja felidézni. Helyette beszél titkára, Rába. aki elő­ször .-azt- állítja, hogy kormánykörök, majd'később, hogy. a kormány, végül, hogy maga Bethlen miniszterelnök is tadott‘dk akcióról. Rába vallomása határozatlan, arra semmit sem lehet építeni. Mikes püspök vallomása szintén való­színűtlennek látszik, különben is a püs­pök a szembesítésnél visszavonta vallo­mását. Rosszul lesznek a vádlottak A főügyész a továbbiakban Friedrich István vallomását boncolgatja: össze­hasonlítja a főtárgyaláson tett vallomá­sával és megállapítja, hogy a két val­lomás között nagy ellentétek vannak. Utána Hír György szerepére tér át. — Hi.r György — mondja a főügyész — kihallgatása alkalmával oly dóig oka-, állított, amelyek teljes egészéből valót­lanoknak bizonyultak. A tárgyalás so­rán összegyűjtött adatokból megállapít­ható,. hogy a kormánynak semmiféle tudomása nem volt az akcióról. Ezután Xádossy szerepét böncolgada , a főügyész és kijelenti, hogy Nádossy felelősségét egyenlőnek tartja a hét le­gével, azonban Nádossyra még te.iie­­lőbb körülmény az. hogy őrá támasz­kodott az egész akció. Az ö hivatali ál­lása eloszlatta mindazokat a kételye­ket, amelyek azokban, felmerült, aí-!k belekapcsolódtak az akcióba. — Nádossy cinizmusa a legmegle­pőbb. Ha nem látta előre, hogy milyen követ­kezményeket von maga után qz akció, akkor ez csupán cinizmus. Ha azönbin előre látta a következményeket, akkor á hivatali eskü példátlan megszegése áll fenn. Nádos-y csak akkor eszmeit, fel, amikor már késő volt. A jelenlevő vádlottak közu! ö követte fii a legna­gyobb biiv. Nagy ékcs'szólással ecseteli ezután-a íöügyész a Ua’i vádlott bűnösségét. Amikor Bircss Gábor nevéhez ér, be­szédében kijelenti, hogy eddig bűnpártolás vétsége címén tartotta ellene a vádat,- azoaban a

Next

/
Thumbnails
Contents