Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-16 / 136. szám
6. nMal RÄHSMEGYEI KAPU! Kisebbségi Élei A Neue Freie Presse legutóbbi szá* mában C. Brockenhauser bécsi egyetemi tanár »A kisebbségek megmentése* címen érdekes és figyelemrejnéltó cikket irt, melyben rámutat a kisebbségi probléma történeti fejlődésére. »Nemzeti kisebbségek — írja többek közt — azelőtt is voltak, de azok — legalább eszme szerint — egyenjogú állampolgároknak tekintettek, fia efjyomáíbk ás háttérbe szorítások elő is fordultak, ezek jogtalanságok voltak, melyeket az illető államok székeltek és elrejteniök, eitagadniok kelleti A világháború után azonban a nemzet! államok • létjogosultsága az. volt, bogy a nemzet és az állam egyet jelentsen. Ezek a nemzeti államok az Idegen nemzetiségben idegen testet látnak, melyet eltüntetni aemzeti kötelességüknek tartanak.* Bröckenhauser végül egy ljubljanai orvos brosúrájáról mond véleményt: »Egy német orvos olasz névvel és jugoszláv állampolgársággal, dr. Morocutti Camiló Marburgban, azon fáradozott, hogy a határmenti nemzeti harcoknál szerzett több évi tapasztalat folytán kiutat találjon a népek számára ebből a taposómalomból. Javaslatait egy brosúrában adta 'ki: »Európa és a népi kisebbségek* címmel. Amit mond, az legnagyobbrészt nem nélkülözi a? eredetiséget és ami a leglényegesebb, könnyen keresztülvihető. A kisebbségi probléma, .szerinte, általános, európai probléma. A nemzeti kisebbségeknek önként adódik az érdekközössége. Egyik sem akar kiirtva lenni közülök, mindegyik népiségét, kultúráját, vágyig nemzeti állagát meg akarja, menteni a borzalmak ez idejében. Ez az összes kisebbségek érdekközössége és Mprocutti javaslata, hogy ezeket a közös érdekeket egy kisebbségi blokk utján Juttassák kifejezésre. így például a Dániában élő német kisebbség a saját német anyaállamánál hasson közre a dán népérdekek védelméért és fordítva a Németországban élő dánok a dániai németek érdekében járjanak közbe saját anyaáílamukban és igy kereszíülfcastil egész Európában. A példa szerint az erdélyi magyarságnak Magyarországön kellene interveniálni az ott élő románok teljes egyenjogúságáért, viszont a magyarországi románok Bukarestben hallassák szavukat a romániai magyarságáért. Ez ma már nemcsak terv és a kölcsönös gyanakodást máris legyőzte a kétségtelen jótakarás. Ma már regionális megegyezés van Olaszország, Ausztria és Jugoszlávia nemzeti kisebbségei között azonos szellemű eljárásra. Ez bizonyára csak kezdet, de reményekkel teli.» * A csehszlovák újságírók üdvözlő táviratot küldtek a napokban megalakult csehszlovákiai magyar ujságirószervezetnek. Az üdvözlő távirat igy hangzik: »A csehszlovák napilapok szindikátusának központi bizottsága szives köszönetét mond az önök alakuló gyűléséről küldött táviratáért, szindikátusukat mint a magyar kollegák közötti tényleges munka kezdetét üdvözöljük, őszintén kívánunk ölökkel minden ujságirókérdésben barátságosan együttműködni, mint azt a német újságírók .szervezetével is tesszük.* Csíkszeredán népgyülést tartott az erdélyi magyar párt. A népgyüíésen Gyárfás Elemér mondott prógrambsszédet, melyben leiért a kormánnyal kötött megegyezésre is. »Averescu miniszterelnök —• mondotta — azon az emlékezetes csúcsai ebéden azt mondotta, hogy bármilyen naggyá tette is Romániát a békeszerződés, nem lehet boldog ez az ország addig, mig a kisébbségei nem boldogok és nem' élhet boldogan és zavartalanul addig, míg a szomszédaival nem teremtett őszinte barátságot. Meg kell állapítanom, hogy 1926 máius 16. az ellenzéki vezérférfinnak ezt a kijelentését és az ellenzéken tett Ígéreteket a felől- miniszterelnök, belügyminiszter és kisebbségi miniszter is állják s az uj megállapodásunk, melyet egy hónapja, április 21-én kötöttünk, nemcsak meg nem tagad semmit a csúcsai paktumban kifejezett kívánságainkból, hanem azokat megerősíti kormányzati politikai programmá avatja és újabb értékes kijelentésekkel és Ígéretekkel alátámasztja annak dacára, hogy mi viszont a magunk részéről kénytelenek voltunk a saját akciószabadságunk éritetlen fenntartását világosan kikötni és körülbástyázni.« Két évi börtönre ítélték a topolai gyilkos oroszt A bíróság helyszíni tárgyalás után a topolai községházán hirdette ki az ítéletet Kaverzin Rudolf volt orosz hadifogoly bűnügyében a pénteken Szuboiicán megkezdett főtárgyalást szombaton Topolán, a helyszínen folytatták. A bíróság tagjai: Pavlovics István törvényszéki elnök, Gavrics Milán és Radovics Szreten .törvényszéki bírák, továbbá Csulínoyics Ferdő dr. államügyész, valamint Havas Emil dr. és Keltért Benő dr. védők a délutáni vonattal érkeztek Topolára. A vádlottat ugyanezzel a vonattal hozták Topolára. Két fegyveres börtönőr kísérte be az állomásról gyalog a városba a megbilincselt oroszt, aki sápadtan, lehajtott fejjel, apró, Szapora léptekkel haladt a fegyőrök között. A népes uccákon nagy feltűnést keltett a megbilincselt Kaverzin, akit Topoláíi sokan ismernek. Tárgyalás a gyilkosság színhelyén A helyszíni tárgyalás a bűntény színhelyén, Kovács Pál papucsosmester Reroényi-uxa 148. számú házának udvarán kezdődött. A bíróság tagjai, valamint az ügyész és védők számára asztalokat állítottak az udvarra, éppen szemben azzal a hellyel, ahol a gyilkosság történt. Az udvar tömve volt néppel. de az uccán is nagy tömegben álltak az emberek. Pavlovics István elnök délután három órakor nyitotta meg a folytatólagos tárgyalást és mindenek előtt a vádlottat, akinek kezeiről a tárgyalás alatt levették a bilincseket, felszólította, hogy mutassa meg, hogy a bűntény elkövetésének estéjén hol jött be a házba és hogyan történtek az események. A vádlott eljátszó a gyilkosságot A vádlott erre. a bíróság tagjai által követve, odasiet a ház nagy fekete kapujához és elmondta, hogy a kapu nyit-va volt és az asszony már várta ott. Az asszony megmondotta neki a kapunál, hogy nem mehetnek be a kisszobába, mert ott lakó van, a nagyszobába sem, mert ott az apja van. hanem a konyhába fognak menni, amely a ház végében van és közvetlen az udvarra nyílik. A vádlott azután megfordult és a konyhába ment, ahova szintén követték a bíróság tagjai. Itt pontosan megmutatta, hogy az események miképpen játszódtak le, formálisan eljátszotta a gyilkosságot. Mikor azonban az elnök megkérdezte, hogy a megfojtott aszszony holtteste hogyan került a konyhából az udvarra és hogyan íörtéut a felakasztás, a vádlott igy felelt: — Nem tudom. Ittas voltam. A bíróság ezután ismét kiment az udvarra és elfoglalta helyét az asztalnál. Ekkor jelentkezett egy tanú, aki látta az asszonyt lógni a lécen. Ez a tanú megmutatta, hogy milyen helyzetben találták a hullát. Az asszony egy vékony léc szélére volt felkötve, amely a háztető alól azon a helyen egy kissé kiállóit. A két lába a földet érte. a feje egy kötőféken lógott a lécen. A kötöfék kőtele az asszony álla alatt, a fül mellett szorult meg. Ebben a helyzetben volt az asszony teste, amikor éjjel két óra tájban felfedezték is azt hitték, hogy öngyilkos ktV v , „ A helyszíni szemle után a bíróság tagjai a községházára hajtattak. A községháza tanácstermében Délután négy óra volt, amikor Pavlovics István elnök megnyitotta a folytatólagos főtárgyalást a községháza nagy tanácstermében, amely zsúfolva volt hallgatósággal. A törvényszék Itt először özvegy Sztipics Károlyné háztartásbeli aszszoDyt hallgatta ki. Az elnök: Ismeri a vádlottat? A tana (hátratekint): Igen. látásból. Az elnök: Bejáratos volt magához? .4 tana: Igen. Az elnök: A vádlottnak a maga lakásán volt találkája az elhalt asszonnyal? A tana: A Rudolf és a n6 eljöttek egyszer-másszor és ott voltak délután két órától négy óráig. Az elnök: Hányszor voltak ott magánál? .4 tanú: Hatszor. Az elnök: Látta, hogy a vádlott pénzt adott az asszonynak? A tana: Nem láttam. A jolánka fizetett mindig húsz dinárt. Szegény as2- szony vagyok, mit csináljak? Az elnök: Beszélt magának Jolán arról, hogy1 szereti Rudolfot és hogy kap tőle pénzt? A tárni: A Rudolfnak van pénze — ezt mondta Jolán. Az elnök: Amikor magánál összejöttek, szoktak inni? A tana: Rudolf sohasem ivott Ezután Jung Istvánné szülésznőt hallgatta ki a bíróság. Ismeretségben volt az elhalt Kovácsáéval, aki mondta neki, hogy a Rudolf pénze nála van, hogy mennyi, azt nem tudja. Jolán nagyon szerette Rudolfot, aki a pénzt megőrzésre adta oda az asszonynak. Egy héttel az eset előtt beszélt az elhalttal, aki mesélte neki, hogy Rudolf féltékenykedik. — Ha nagyon henceg a Rudolf — mondotta Jolán — akkor kiadom a pénzét és Túladok rajta. Nekem van elég pénzem kamatra kiadva. Az elhalt asszony édesapját. Blaskovies Istvánt hallgatta ki ezután a bíróság. ö látta akkor éjjel először felakasztott leányát. Fellármázta a házat. Előzőleg nem hallott semmi lármát. Dr. Hadzsi Jenő orvos kihallgatása következett ezután, ö jelent meg mint orvos a helyszínén. Elmondta, hogy milyen helyzetben találta a hullát. Amikor megvizsgálta a holttestet, a hullamerevség még nem állott be. A perbeszédek Csulinovics Eerdó dr. államügyész kifejtette, hogy a vádlott védekezését nem lehet elfogadni. Részletesen és kimerítően foglalkozott az ügyész a végzetes éjszaka eseményeivel és utalt rá. hogy a főtárgyalás adatai megerősítették a vádat. Kérte a bíróságot, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki. Kellert Benő dr. védő foglalkozott a vádlott személyével, akiről minden tanú azt mondotta, hogy becsületes, józan, csendes, jó ember. A vádlott minden pénzét, egész kilenc évi, keresményét odaadta az asszonynak. A jelen esetben szó sem lehet előre megiotuoit szándékkal elkövetett gyilkosságról. Az asszony akkor éjjel ütötte, verte a vádlottat, aki a neki szokatlan pálinka ivásától is már tulizgatott volt, az elszenvedett verés pedig teljesen megfosztotta józan eszétől, szinte önkívületben az asszony torkához kapott és egyetlen mozdulattal megfojtotta. A védő felmentést kér, ha pedig a biróság mégis bűnösnek mondaná ki a vádlottat, kérte az enyhítő körülmények figyelembevétel ét. Az ítélet Ezután a bíróság rövid tanácskozás után meghozta az Ítéletet és a vádlottat bűnösnek mondotta ki erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében és az enyhítő körülmények figyelembevételével két évi börtönre ítélte. Egyben kimondotta a biróság, hogy az ítélet jogerőre való emelkedéséig a vádlott vizsgálati fogságban marad. Az ügyész súlyosbításért ieiebbezeit, az elitéit pedig azért, mert nem érzi magát bűnösnek. Még jőiékonycé'ra sem ssabad az iparfeliigyslonek bírságolni Hatvanötezer dinárral büntettek meg egy tisztviselőt Veliki-Becskerekrő! jelentik: A becskereki kazán felügyelőség vezetője, P.sikavics Ágoston mérnök s helyettese, Ingyin Zsiva 1914-ben igen súlyos birsággal sújtották azokat a gőzgéptu'ajdonosokat, akiknek a gőzgépét nem találták rendben. A kiszabott bírságokat nyomban be is szedték. Megbüntették többek közt egyik vármegyei aljegyzőnek az édesapját is. Az aljegyző megállapította a törvénykönyvből, hogy a kazáníelügyelőségnek nincs joga bírságot kiszabni, hanem csak az iparhatóságnál vagy a járásbíróságnál tehet az észlelt hiányokról feljelentést s az ő kezdeményezésére Torontál-megye feljelentette Pleikovics és Ingyin mérnököket hivata’os hatalommal való visszaélés címén. A vizsgalat meg is indult ellenük, annál is inkább, mert az volt a feltevés, bogy a beszedett bírságpénzeket nem jutatták rendeltetési helyükre. A vizsgálat során megállapitásnyert, hogy a két tisztviselő szabott ugyan ki bírságokat, fel is vett birságt pénzeket, amihez nem volt joga, azonban a bírságokat nyomban befizették jótékonycélra az illető községek pénztárába. A vizsgálat ideje alatt Pletkovics főmérnököt S.uboticára helyezték át. Ingyin mérnök tovább is Becskereken maradt. Róla azonban az is kiderü't, hogy a kazánfelügyelőségnél elintézett olyan aktákat, amelyek nem voltak kellően felbélyegezve, emiatt 65.000 dinár bir* sággal sújtották s a büntetést, amely jóval meghaladja évi jövedelmét, havi részletekben kezdték levonni a fizetéséből. Ingyin megunhatta, hogy azért dolgozzon, hogy bírságot vonjanak le tőle 3 megvált az ál ami szolgálatból Ti 1 S3/"VT garancia mellett 1 I legjobb minőségben Kirakat üveget mlZ% ”£„«*«■* * ! O A tükörryírnál Növi sad ía la fs Željezniika ulica 53. MŰLÁBAK, MÜ'ARCK bHL EGYENEST* ÜTŐ FŰZŐS, ff Ej» BETEGTOLÓ KOCSIK &ŽŠ EGYEDÜL! KÉSZÍTŐJE SCHÖNBRUKÍN vállalat STBOTICA. PAJE KtlJDNDŽIĆA CL1CA 20. Dr. FÖLDES MARGIT-CRÉM PUDER, SZAPPAN csodaa géppé teexi Vjból mindenütt kapható. Vezérképviselet: Heller, VeL-Kikinda I
