Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-16 / 136. szám

1926 máitis 16. BÄCSMEGYEI NAPI P Friedrich szerint a magyar kormány szalvnsz-konduktuszt adott a frankharaisitóknak V/ind'sch]|$tz megerősítette Friedrich vallomását — Mészáros is rászívott az akcióban Zadravetz tagad — Rába Dezső szembe» illése a tábori püspökkel Teleki már 1923-ban közölte Bethlennel, hogy Windischgrltz frankot akar hamisítani Budapestről Jelentik: A frankpör főst, báró Perénél ijfsigmondoí és Fried­­szombati tárgyalása a szenzációs tanú- rich Istvánt. A legnagyobb szenzációt vallomások jegyében ..folyt je. Kihallgat- Friedrich vallomása keltette, Friedrich vusz konduktaszt adott. Az első tanú Szende! László volt, akinek Mészáros tanár köküséket adott iák .többek között Jelek’ Pál grófot, Zadravetz István püspököt. Prónay György báró államtitkárt, Kozma Mik­ugyanis kijelentette, hogy a frank-üggyel kapcsolatban a kormány Wlsdlschgrätzeknek szál­át. Nem nagy jelentőségű vallomása után Teleki Pál gróf volt miniszterelnök kihallgatása következett Gróf Teleki Pál vallomása Teleki halkan, szinte fojtott hangon beszél úgy hogy as'elnöknek több íz­ben figyelmeztetni kellett, hpgy hango­sabban beszéljen. — 1922. vagy 1923 tavaszán — mon­dotta Teleld — felkeresett- Wlndsch­­griitz és Mészáros. Elmondották, hogy hazafias célból frankokat fognak hami­sítani Az eszközök már megvannak — mondották és az én anyagi és erkölcsi támogatásomat kérték. Szakvéleményt !s kértek, mire én elküldötíem Gerőí, azzal a megbízással hogy mindent pon­tosan vizsgáljon meg. Qerö elment W n­­dischgrätzhez. majd később feljött hoz­zám és elmondotta, hogy a dolgot igy, kővel nem lehet megcsinálni Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a frankhamisítás veszélye nem forog fenn. Öerőt figyelmeztettem, hogy többet ne érintkezzék Windischgratzékkél. — Nádossyvál aki I «barátom, sok­szor beszéltünk mindenféléről. Szóba jött a frank-ügy is. Nem szabad elfelejteni, hogy akkor még sokkal közelebb voltunk Tria­nonhoz, mint most. azt hiszem, hogy Nádossy emiatt nem utasitotta ei a dolgot, — Én ekkor félreálltain. Ez 1923-ban történt. — Én akkor felkerestem a minisz­terelnök urat és közöltem vele Ná­dossy Jelenlétében az ügyet Meg­mondtam, hogy Windischgra'zék milyen tervekkel foglalkoznak. Bethlen ekkor hTpat'ant és heve­sen kifakadt, — Nincs szükség heveskedésre — mondottam — meggyőződtem, hogv technikailag kivihetetlen a dolog. nekem mindegy — mondotta Bethlen — legyen a szeme rajtah -r- tette hozzá Nádossy felé fordulva. — Ezután semmiről Sitt) tudtam, csak mikor a frank-ügy raár kipattant és egy más ügyben beszéltem ©erővel. tudtam . meg újabb részleteket, Kérdeztem tőle, mi V2n a frank-üggyel zßn :s trenne va­gyok* — válaszolta. Az Istenértl — mondottam —, hát nem figyelmeztette­lek. hogy tartsd távol magad, py Kegyelmes srast —• mosdotta nekem Geró —, hosszú Ideig távoltar­­tottam magam, de e:ös nyomásra, felebfevalölm parancsára kedett cse­lekednem. Az elnök kérdéseire Nádossy, Gerö és Kozma Mii dós kihallgatása Rába megerősítik Teleki vallomását, Windischgrätz pedig kilelepti, hogy .nem kivári nyilatkozni. Teleki megesketésér a felek nem kí­vánják. Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda vezetője elmondja, hogy miként közölté vele Horváth Lóránt az ügyet, amit ö a parlament 'olyosóján közölt Bethlennel. — Ezután többet nem törődtem az üggyel — mondja Kozma — csak ami­kor Jankovlchékat Hollandiában elfog­ták, gondoltam, hogy ez összefüggésben van azzal, amit Horváth mondott. Meg­kérdeztem Nádossyí, de ö azt mondta, hogy távoltartja magát a nyomozástól, mert ő adta a futár.gazolváijyt Janko­­vichnak. Ekkor már tisztában voltam Nádossy szerepével és csodálkoztam, hogy mléri nem hi­vat engem Bethlen. Később kide­rült, hogy Bethlen elfelejtette, hogy én szóltam neki a parlamentben, ezért sem hivatott. Kozma Miklóst vallomására meges­ketik. A PerényHevél forlónete Kozma után báró Prónay György mi­niszterelnökségi államtitkár részletesen elmondja hogyaPerényi Zsigmond által neki átadott levelet miként kézbesítette Bettiién m niszterelnöknek és később Bethlen utasítását miként közölte Ná­­dossyval. Sztrache főügyész: Az utóbbi évek fo­lyamán tett ön előtt olyan megjegyzést a miniszterelnök, melyből arra lehetett következtetni, hogy a miniszterelnök tud a frankhamisításról? Prónay: A leghatározottabban kijelen­tem, hogy a miniszterelnök ilyen kijelentést nem tett előttem. Ha a miniszterelnök ur tudott volna a dologról, engem is biztosan beavatott volna. Perényi Zsigmond bárót, a Nemzeti Szövetség elnökét hallgatják ki. aki el­mondja, hogy november 28-án kapta meg a miniszterelnök levelét. — Nagyon rosszul esett nekem — vallja Perényi — hogy a miniszterelnök a vezetésem! alatt álló szövetségről ilyen Üzelmeket tételez föl. A kommün alatt meggyőződtem, hogy titkos szövetsé­gekkel, Narodna, O^brandkkal nem lehet dolgozni Magyarországon. Pletykának tartottam a dolgot, de mégis utána jár­tam Szortseynél, ak.i faggatásomra el­mondotta, hogy tudja, kik vesznek részt a frankha­misításban és említette Nádossy ne­vét is. Ennek alapján írtam meg levelemet, mer lyet átadtam Prónaynak, aki még aznap közölte velem, hogy Bethlen utasította Nddóssyt, hogy az akciót akadályozza meg. Az elnök kérdésére Perényi kijelenti, hogy csak a lapokból tudta meg, hogy a szövetség helyiségében hamis frankok vannak. Nádossy védője, dr. Gál Jenő intéz ezután kérdéseket Petényihez-: — Nagyméltóságod a Narodna Od­­brariát említette. Úgy gondolja, hogy azok az urak, akik itt ülne!;, a Narodna Odbrana szellemét képviselik? Perényi; Nem, csak az eszközökre értettem. Azt gondolom, hogy titkos egyesülés és titkos eskü nem valók a magyar embernek. Az elnök Perényi kihallgatása után szünetet rendel el. Zadravetz püspök vallomása A közönség nagy izgalma közben Windisdhgrätzfef a nyugaímagyarorszá- Zađravetz püspök lép most, a bíróság gi harcok befejezése után. ismerte meg. elé-.. Az elnök kérdésére elmondja, hogy A fölkelésben Ő fontos, bizalmi szerepei 3- oldal. töltött ke, amiről tudott a herceg isi 1922 márciusában Windischgrätz felke­reste és közölte vele, hogy irredenta ak­ciót szervez. Később a herceg arra kér­te meg, hogy lakásán engedjen egy lá­dát elhelyezni. Az elnök: Esküt vett ön ki a herceg által önhöz küldött fiatalemberéktől? Zadravetz: Igen esküt vettem k| tőlük, Az elnök: Máskor is esketett? Zadravetz: Igen, például tegnapelőtt — Ezek mindig hazafias akciókra vo natkoztak? — Igen. , — M kor tudta meg, hogy mi van a ládában? — Másnap a herceg titkárától. aki­nek vezetésével fiatalemberek Jöt­tek hozzám. A ládát az eskü után nyitottuk ki. Többen- én magara is tiltakoztam, de megnyugtattak. Az elnök: Tettek ön előtt olyan kije­lentést, hogy a kormány van a dolog mögött? Zadravetz: Előttem soha ilyen kijelen­tést nem tettek. — Bonis Arkangyal tudott a frankha­misításról? _ Tőlem nem tudhatott róla. ,—i Mikes püspök ur meglátogatta önt? — Igen, két ízben is. Az elnök: Mondta ön Mikes püspöknek, hogy István gazda is tudóit a dologról? Zadravetz: Ezt a kifejezést, hogy István gaz­da, használtam, de többet nem mondtam. Nádossy az elnök kérdésére kijelenti, hogy Zadravetz szerepe csak az volt, hogy esküt veti ki. Hogy . a püspök tu­dott-e á • dologról, arra nézve nem volt pozit'v értesülése. Windischgrätz azt vallja,, hogy Zadravetz vallomása meg­felel a valóságnak. Rabi izmlmas szembesítése a püspökkel Az elnök ezután Rábát szólítja elő és szembesíti a püspökkel. A szembesítés, izgalmas jelenetek közt megy végbe. Az elnök (Rábához): Fentartia vallo­mását? Rába: Fenfaríom egész terjedelmében. Az elnök: ön azt vallotta, hogy á püspök ur tudta, hogy mi van a ládában, hogy leeresztette az ablakiüggönyt és részívett a frankok szortírozásában, Megfelel ez a valóságnak? Rába: Megfelel. Zadravetz (izgatottan közbevág): Nem fele! meg. A vallomásomat fenntartom. Rába: ín is fentartom. A püspök ur különben a rendőrségen megerősítette vallomásomat. Zadravetz. Nem erősítettem meg. Rába: Igen, az aláírásával erősítette meg Sztrache főügyész, utána az elnök, majd a Védők intéznek kérdéseket a püspökhöz. Az egyik védő a következő kérdést teszi fel: — Mikor megtudta püspök ur, miről van szó, miért eskette meg a fiatalem­bereket? Zadravetz: Az eskü neb a frankra szólt, a frank csak eszköz volt azi irre­denta akcióban. Azck a fiatal emberek, akiket én megeshettem, ma is fenntartják es­küjüket. Ha eljön az Idő, én állok az élükre. (Zadravetz szinte prédikátori hangon folytr.ija.) Mert mindig lesz irredenta; mindaddig, míg nem csinálják vissza Trianont. Ezek az akciók meg fognak ismétlődni... Az elnök (közbevág): Tessék mérsé­kelni magát püspök ur! Zadravetz ezután röviden ■ befejezi

Next

/
Thumbnails
Contents