Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-15 / 135. szám
1926 má|üs 15 BACSMEGYEI NAPLÓ c 7. dmi 6égre. Később hiteles értesítés jött arról, hogy özvegy Zieglerné is meghalt, azonban a vagyont a fiú, aki most negyven éves és négy gyermek apja, birtokba vette és ha a newyorki tőzsdekrachen e! nem vesztette, ma is ő a milliók ura. Ezt a hirt, amely a Zieglerek reménységét porba sújtotta, a csalódott Zieglerek elkeseredéssel fogadták és egyáltalán nem nyugodtak bele, hogy elesnek a millióktól. Azzal vádolják a becskereki biztosítási tisztviselőt, hogy árulója Isit a Ziegler-érdekeknek. Azt mondják, hogy ő maga kiegyezett, kapott egy jó csomó dollárt, ebből házat és birtokot vásárolt s nem törődik azzal, hogy a többi rokon mit csinál. A szegény becskereki Ziegler hiába mondja, hogy igaz ugyan, hogy vett házat, de erre kénytelen volt, mert a lakását felmondták, birtoka nincs, pénze sincs. A Ziegler-familiában nagy az elkeseredés és Nagyszebentől Galíciáig minden Ziegler arról álmodozik, hogy megkapta volna a milliókat, ha egyik hűtlen rokon ki nem semmizi. A Norge megérkezett Amerikába Bizonytalan, hogy Amundsen megtalálta-e az Északi Sarkot Ellentétes fa'rek az expedíció sorsáról Kosztics Boriszláv jugoszláv sakkmester Szuboticára jön Három hónapig volt Oroszországban Koszliics BoriszlávrőL a kiváló jugoszláv sakkmesterről hónapokon át fantasztikus hírek érkeztek a sakkmester sziikebb pátriájába, Vrsacra. A hirek szerint a Fidzsi-szi- 2etek emberevői között vivott küzdelmet a hatvannégy kockás mezőnyön, majd azt regélték, hogy a szovjet népbiztosokkal mérkőzik... Most aztán levél érkezett Koszticstól, amelyben bejelenti, hogy útban van hazafelé. A levél május 7-ikén kelt Révaiban s ebben Kosztics a következőket iria: — Három hónapi tartózkodás után otthagytam Oroszországot. Három hónapig voltam Oroszországban, harminc várost látogattam meg Vladivosztoktól Perzsiáig, Odesszától Kievett és Moszkván át egészen Leningradig, szóval végig utaztam az egész Oroszországot Az orosz turné kínos, fárasztó és kimerítő volt, erős játékosokkal kellett mérkőznöm. Az élet Oroszországban nagyon drága, az útra ráfizettem. —- Mindjárt jobban éreztem magam, ahogy elhagytam az orosz határt. Az élet mégis más Európában, mint a szovjet-uralom alatt. Még Rigában és Berlinben fogok néhány napig tartózkodni s azután megyek hazafelé. — Az első város, amelyet Jugoszláviában meglátogatok, Szubotica lesz, ahova 16-ikán vagy 17-ikén érkezem S négy-öt napig tartózkodom ott Szuöoticán mindig kellemesen éreztem magam, remélem, most is kipihenhetem ott fáradalmaimat. A szuboticai sakkozók, akik most értesülnek Kosztics érkezéséről, ünnepélyesen készülnek fogadni Koszticsot. Lázonganak a Ziegler- örökösök Nem kapják meg a dollárokat, de összejátszással vádolják az egyik örököst VeIikibec*feerekrSl jelentik: Több ízben irtunk arról, hogy a jugoszláviai és romániai Zieglerek reménykedve keresik azt a húszmillió dolláros örökséget, amelyet áílitóiag Amerikában az ott elhalt Ziegler Vilmos hagyott az örökösökre. Az örökség meséje füstté vált, kiderült, hogy meghalt ugyar. Newyorkban Ziegler Vilmos, maradt is utána vagyon, ha nem is húsz millió dollár, azonban maradt utána örökös is, aki nem hajlandó lemondani távolievő ismeretlen rokonai kedvéért a maga dollárjairól. A dolgok ilyen fordulatába a reményeikben csalatkozott Zieglerek nem hajlandók belenyugodni « most minden elkeseredésük az ellen a rokonuk ellen fordu t, aki majdnem egy évtized óta dolgozik azért, hogy a dollárokat a jugoszláviai és romániai Zieglerek számra megkaparintsa. Ziegler Vilmos, a dollárpapa 1906-ban halt meg állítólag örökösök nélkül, A fyászhirt, amelynek szomorúságát nagyan enyhítette az, hogy az európai Zieglerek közűi senki sem ismerte Ziegler Vilmost, valamint az, hogy a?, elhunytnak állítólag húszmillió dollárnyi vagyona maradt, csak 1914-ben tudták meg az idevaló Zieglerek. Közbe« kitört a háború és nem járhattak utána, hogy megkapják az örökséget. A háború után azonban megkezdődött a harc a milliókért. Az egyik örökösjelölt, egy becskereki banktisztviselő vette kezébe a dolgot, utazgatott, levelezett. Néhány héttel ezelőtt azonban azt az értesítést kapta, hogy minden fáradozás hiába volt, mert az elhunyt Zieglemek özvegye és fia maradt, akik természetese;) igényt tartanak as örök-Oslóból jelentik: Amundsen sarki útjáról a legutolsó jelentés szerdin érkezett, amikor azt jelentették, hogy az Északi Sark fölött hogyan dobták le három nemzet zászlaját Amundsen, Ellsworth és Nobile. Ettől a perctől fogva megszakadt a léghajóval az öszszeköttetés, mig végre pénteken ismét érkeztek hirek a NorgeróL Ezek a jelentések meglehetősen ellentétesek, azonban úgy látszik, hogy Amundsennek sikerült a sarkvidéken át Amerikába érkezni, de hogy pontosan a sark fölött elrepült-e, az bizonytalan. Az alaszkai táviratok szerint a Norge rádióállom isa és az alaszkai távíróállomás között helyreállították az összeköttetést. A legutóbbi távirat szerint Ajnundsen Polyingbadovtól már csak tig mérföldnyire van, tehát sikerült neki a Spitzbergákról az Északi Sarkon át Alaszkába eljutni. A léghajó a háromezerötszáz kilométeres utat ötvenkét óra alatt tette meg, vagyis óránkint hetven kilométeres sebességgel. A szuboticai törvényszéken pénteken kezdte meg Pavlovics István törvényszéki elnök büntetőtanácsa a gyilkossággal vádolt Kaverzin Rudolf volt orosz hadifogoly bűnügyének tárgyalását, aki puszta kézzel megfojtotta Kovács Pál topolai papucsos feleségét. A főtárgyalás efső napján nem nyert az ügy befejezést és a bíróság Csulinovics Ferdó dr. államügyész indítványára elhatározta, hogy szombaton kiszáll Topóidra és a bűntény színhelyén. Kovács Pál papucsosmester házában folytatja a főtárgyalást. A pénteki tárgyalást reggel 9 órakor nyitottá meg Pavlovics István elnök és a vádirat ismertetése után megkezdte a j március 24-ike óta vizsgálati fogságban levő vádlott kihallgatását. Az ügyészség -- mint már megírtuk — előre megfontolt szándékkal elkövetett emberöléssel vádolja Kaverzint. A vádlott A vádlott — középtermetű, kis fekete bajuszu, szelíd nézésű orosz — afcadoz- j ve válaszol az elnök kérdéseire, mire I Pavlovics elnök orosz tolmácsot rendel be. A tolmács oroszul megismétli az elnök kérdéseit, mire kiderül, hogy a szibériai születésű egykori orosz fogoly az orosz nyelvet is jóformán elfelejtette és elkezd magyarul beszélni. A tárgyalás ezután vegyesen: szerbül, oroszul és magyarul folyt. Az elnök kérdésére, hogy bűnösnek érzl-e magát, igy felel: — Kissé bűnösnek! Az elnök: Mikor «sett hadifogságba? A vádlott: 1914-ben ás két évvel rá kerültem Topol ár a. Kovácsokhoz kerültem és másfél hónap múlva szerelmi viszony fejlődött ki köztem és az asszony j között. Az eMHu Meddig volt Kaváftséknál? í Újabb alaszkai jelentés szerint Amundsen megérkezett Novebe, Alaszka fővárosába, ahol huzamosabb ideig szándékozik maradni. Az Ésak! Sarkot nem sikerült megtalálnia, mert az időjárás megváltozott, a sarkon sűrű köd fekszik, ami lehetetlenné teszi a leszállást. A léghajót hajóra teszik és úgy szállítják vissza Oslóba. Ezzel a két hírrel szemben Koppenhágából távirat érkezett, hogy Oslóban nagy az aggodalom Amundsen sorsa Iránt, mert Alaszkából érkező hírek szerint Amundsenrö! semmi értesítés nincs. A sarkon az időjárás nagyon kedvezőién. Azt hiszik, hogy Amundsen a sűrű köd miatt vagy leszállói vo'.t kénytelen, vagy olyan magas légrétegbe emelkedett fel, ahol léghajója megrongálódhatott. Mindenütt nagy légköri zavarok vannak, ami lehetetlenné teszi, hogy Amundsen visszatéréséről pontos híreket lehessen kapni. A vádlott: Három évig. Akkor a férj megtudta, hogy felesége szerelmi viszonyt folytat velem és kérdőre vonta az asszonyt, aki bevallotta bűnét, mire Kovács azt mondta a feleségének, hogy nem akarja többé látni, takarodjék a háztól. Az asszony elment az apjához. Én is elhagytam a Kovácsék házát és a Tóth íakereskedelmi. részvénytársaság telepére kerültem. Kovácsáé három hétig volt távol a férje házától, aztán megint visszament az urához. Pénztl — Egy napon Kovácsáé eljött hozzám és azt mondotta, hogy ne szakítsuk meg a szerelmi viszonyt, találkozzunk titokban. Mindjárt meg is mondotta, j hogy vasárnap délután jöjjünk össze találkán egy Sztipicsné nevű asszonynál. Én ebbe beleegyeztem. Vasárnap elmentem a megbeszélt helyre. Kovácsáé már ott volt. Az első szava ez volt: — Hozott-e pénzt? — Igen — feleltem én és odaadtam neki a keresményemet. Ezt Sztipicsné is látta. Az elnök: Milyen elmen adta a pénzt, kölcsön, vagy ajándékba? A vádlott: Nem. Megőrzés végett adtam oda, de úgy, hogy ha neki szüksége lesz valamire, elvehet belőle. Az elnök: Máskor is találkoztak? A vádlott: Igen. Amikor az asszony egyedül volt otthon, akkor odamentem aludni. Amikor a nagykapu nyitva volt, akkor ez jel volt, hogy az ura elutazott és én bejöhetek. Az elnök: Mindig odaadta a pénzét az asszonynak? A vádlóit: Igen. Minden keresményemet odaadtam. Én nem költöttem belőle egy vasat se. Az elnök: Magának nem kellett pénz? A vádlott} We®. S»|át saemélgttntgl nem költöttem úgyszólván semmit Sem vagyok dohányos, nem Iszom soha, V*. véházba, korcsmába nem járóik. Mire kellett volna nekem a pénz? A vádlott ezután elmondta, hogy 1924- ben azt mondottá Kovácsnénak, hogy, hagyja ott az urát és álljanak össze. Azasszony azt felelte, hogy nem akarja otthagyni az urát és nem adja vissza a pénzét. Ennek ellenére tovább tartott közöttük a viszony, sőt pénzt Is tovább adott az asszonynak. A gyilkosság A vádlott ezután az elnök felszólítására elmondta a végzetes szombat éjszakai eseményeket. — Kovácsáé — mondta halk hangon — pénteken eljött hozzám a fatelepre ég azt mondotta, hogy az‘ ura másnap, szombaton elutazik Szomborba vásárra, jöjjek el hozzá. Elmentem. A nagykapu nyitva volt, tudtam, hogy az asszony egyedül van. Este félhét órakor mentem 'oda, az asszony már várt rám. Azt mondta, hogy maradjunk a konyhában, a kisszobában lakó van, a nagyszobában pedig az apja szokott tartózkodni, A lakó nem volt otthon, hogy az apja otthon volt-e, azt nem tudom. Az asszony nem gyújtott világot — Jolánka — mondottam neki — miért nem gyújtja meg a lámpát? — Nem akarom, hogy észrevegyeaek bennünket — felelte az asszony. Aztán eky kis üvegben hozott pálinkát. Kilenc éve voltunk együtt, de sohasem adott pálinkát. Nem akartain inni, de addig kínált, hogy innom kellett az üvegből. Én már akkor féltem az asszonytól, azt hittem, hogy valamit belekevert az Italba. Akkor lefeküdtünk a konyhában, ahova az asszony hozott ki a szobából ágyneműt. Az italtól nagyon fájt a fejem. Felkeltem és kimentem a konyha előtti kis folyosóra. Az asszony utánam jött és hátulról elkezdte ütni a fejemet, aztán teljes erővel a falhoz nyomort, közben folyton ütött és azt mondotta: — Azért kell a pénz, ugy-e, hogy más asszonyhoz menj? A férj, aki nem tud semmit — Hogy aztán ml történt és hogy történt — mondta maga été meredve a vádlott — azt nem tudom. Csuk annyit tudok, hogy megfordultam és kezemmel megragadtam az asszony torkát. Az asszony elhallgatott és nem adott semmi életjelt. Erre én a nevén szólítottam: — Jolánka! Jolánkal — de ő nem mozdult meg. Azt nem tudom, hogyan került a gerendára. — Éjjel két órakor hazamentem a Tóth-fatetepre és lefeküdtem. Reggel öt órakor jöttek a csendőrök és letartóztattak. A vádlott kihallgatása ezzel véget ért. A törvényszék először a meggyilkolt asszony férjét, Kovács Pál papucsosinestert hallgatta ki tanúként. Kovács elmondta, hogy mikor került a házához Kaverzin. Nem volt vele semmi baj. Azt nem tudta, hogy felesége és a fogoly között szerelmi viszony' van. Érről sejtelme sem volt és csak a gyilkosság után tudta meg. ő nem küldte el a háztól a feleségét, a vádlott is magától távozott el tőle. Azt sem tudja, hogy a felesége kapott pénzt a fogolytól. Szombaton hajnalban kocsin elment a Szombori nagyvásárra. Vasárnap reggel hozták neki a hirt, hogy a felesége felakasztotta magát. »Motoron* hazajött, a ház tele volt emberre! és a csendőrök Is ott voltak. A bűntényről nem tud semmit. Az asszony egy kötőfékkel volt felakasztja egy gerendára. A gyilkos öt köröm A tanú után Jeremies Rísztó dr. is Barta Antal dr, törvényszéki orvosok terjesztették elő szakvéleményüket as elhalt asszony sérüléseiről. Öt köröm szorításának nyoma volt a nyakon. Ez okozta a halált. A nyakon konstatált akasztást barázda a beállott haiti után keletkezett. Megfojtotta szeretőjét A topolai gyilkos orosz a bíróság előtt — Szombaton Topolán folytatja a törvényszék a főtárgyalást