Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-15 / 135. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ Amikor a felperes elmebeli állapotát vizsgálj ..k Az elmebajos aggastyán szerelme Novisadról jelentik: Nagyabonyi Sándor, hetvennéhány éves sentai gazdálkodót a suboticai ügyészség valamilyen közerkölcsiségbe ütköző cselekménnyel vádolta, de a suboticai kerületi törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette. Nagyabonyi Sándor, aki jómódú ember, még az ítélet előtt kiegyezett a panaszossal, akinek 30.000 korona kártérítést fizetett. Amikor a felmentő Ítélet jogerőssé vált, Nagyabonyi Sándor gondolt egyet és keresetet adott be a panaszosa ellen, amelyben a neki egyezségilég kifizetett 30.000 koronát vjszszaperli, mert a tett elkövetésekor »aggkori elmegyengeség«-ben szenvedett. Szerdán tárgyalta a különös keresetet a novisadi kerületi törvényszék egyik polgári tanácsa, mint felébb viteli bíróság, mely a felperes keresete alapján elrendelte a felperes elmebeli állapotának megvizsgálását. Dr. Cseremov György törvényszéki orvos vizsgálta meg az aggastyán elmebeli állapotát. Nagyabonyi Sándor az életmódjába, személyi adataira és környezetére hivatkozó kérdésekre, elég értelmes válaszokat adott Csak amikor az orvos általános jellegű kérdéseket intézett hozzá, akkor mondta fel aggszerkezete a 'szolgálatot — Milyen valutánk van? — kérdezte az orvos. — Korona. — mondotta hosszas töprengés után. — Nem dinár? — Nem. — Hogy liiviák a királyunkat? . Nem tudom. — Miiven államban vagyunk? — Örügoszláviábaii. — volt a válasz. , — És hogv Mvták az államot almi azelőtt élt? — Akkor is igy hívták, csakhogy mi nem tudtuk. — Mért követte el ezt a csúnya dolgot? — Szerelemből — vallotta pirulva az agg. Az orvos nem folytatta. Nagyabonyi Sándor alighanem meg fog.i nyerni a pert Román területen megy át a vonat Jasa Tomics és Nincsicsevó között Május 78‘ihán indul meg az uj vonatpár A jugoszláv-román határmegáiiapitás folytán furcsa helyzetbe került két határmenti szomszédközség: Jasa Tomics és Nincsicsevó. A két község között minden összeköttetés megszűnt azért, mert a közbeeső sáv a vasúti vonallal együtt Romániának jutott. Ezt a kérdést végül most oly módon sikerűit rendezni, hogy Nincsicsevó és Jasa Tomics között román területet is átfognak szelni a vonatjáratok, de azzal1 a s Jgoru kikötéssel, hogy a vpnat semmi- j esetre sem állhat meg a romái* területen. A vonat utasait igy nem is fogják a ávetni sem útlevél-, sem vámvizsgálatnak. A vonatpár a következő menetrend szerint közlekedik: Íssa Tömlősről indul. . 1*25 lincsicsevóra érkezik . . 1'47 Nincsicsevóról indul . ... 1*57 Jasa Toniicsra érkezik . . 2T7 A szuboticai vasutigazgatóság intézkedő’ e értelmében az uj vonatpár május tizennyolcadikén kezd közlekedni. 1026. május 15. Hirtelen kicserélték a ssombori munkásbiztosit 6 igazgatóságát Az uj tagok nagy része visszautasította a kinevezést Elégedetlenség a munkaadók és a munkások Lőrében Szomborból jelentik: A szombori munkásság, de a munkaadók nagy részének körében is nagv megütközést keltett a szociálpolitikai minisztériumnak nemrég érkezett rendeíete, amely megienetésszerüen felmentette a szombori munkásbiztositó hivatal igazgatóságát és feliigvelőbizottságát és helyébe újat nevezett ki. A munkásság ebben az intézkedésben annak jelét látja, hogy akadályokat akarnak gördíteni a munkásbiztositó intézmény működése elé. ^Éppen ezért a munkásság két frakjcfója, az amszterdamiak és a függetlenek között megegyezés jött létre, hogy ezt a szociális intézményt közös erővel megvédik. Legutóbbi ülésükön a szociá!polft;kai minisztérium eljárását elítélték és utasították az uj igazgatóság és felügyelőbizottság munkástagjait, hogy a kinevezést ne fogadják el. Több munkaadó is visszautasította a kinevezést, mintán a munkásság kilátásba helyezte, hogy bojkottálni fogja azokat a munkaadókat. akik az uj igazgatóságban vr ' felügyelőbizottságban helyet foglalnak. Elégedetlenséget keltett a szociálpolitikai miniszteri rendelet a műnkaadók között is, miután olyan fontos érdekeltségeket, mint a Lloyd, IpartOptület, Munkáskamara, meg sem hallgatott a minisztérium a kinevezések előtt és egész munkaadókategóriák képviselet nélkül maradtak a munkásbiztositónál. Sérelmes a rendelet a ibunyevác munkaadókra is, minthogy a radikális-bunyevác megegyezés értelmében a bunyevácoknak is helyet kellett volna kapniok a munkásbiztositó igazgatóságában. Az uj névsort egyelőre még nem közölték a munkásbiztositóval és igy az igazgatóság még nem aia-. kulhatott meg, ami természetszerűen káros hatással van az intézmény működésére. A szombori munkásbiztositó, amelynek élén dr. Mátics Márton áll, a szociálpolitikai minisz-. térium és a zagrebi Országos Hivatal kiküldöttjének legutóbb lefolytatott vizsgálata szerint kifogástalanul működik és ámbár az elmúlt évben hat és félmillió dinár segélyt fizetett ki, az egyetlen pénztár, melyhatszázezer dinár pluszt mutatott ki. Annál sajnálatosabb, hogy az igazgatóság váratlan kicseréléséből származó bonyodalom a hivatal tevékenységét hátráltatja. Hir szerint Petrovics Mílivoj bácskai főispán, aki Beogradban tartózkodik, lépéseket tesz a szociálpolitikai minisztériumnál a sérelem orvoslása iránt. Megkezdődtek a szombori karmeliták véd szentjének szenttéavatást ünnepségei Szomborból jelentik? A szombori karmelita rend szentj'nek, Szent Teréznek szenttéavatási ünnepségei pénteken délután kezdődtek meg. Páter Gél ért délután hat órakor szentbeszédet tartott a rendház tagjai előtt, majd "felolvasta a pápai bullát, amely Szent Terézt szentté avatja. A felavatási ünnepségek szombaton folytatódnak. Dr. Tomics G örgy polgármester pénteken hirdetményt bocsátott ki a város polgáraihoz, amelyben felhívja őket, hogy nemzetiségi és felekezeti külcmbség nélkül vegyenek részt az ünnepségen. Szombaton délután fél őt órakor érkezik Szomborba Pellegrinetti beogradi pápai ncmcius, akinek tiszteletére a város vasárnao bankettet rendez. Bartal állást keres Irla: Majthényi György — ... igen, két hónap óta. De nem akartalak téged terhelni, kegyelmes uram, úgy gondoltam... igen... ha minden kötél szákad... szóval, utoljára hagytam ezt a kérést és ‘ csak most fordulok hozzád, kegyelmes uram. Hiszen te ismered a papát, az egész családot .és azt hiszem ... — Hát persze, kedves íiam. Apád szegrül-végrül atyámfia is volt, meg azonkívül is derék pajtásom, jó cimborám. Hanemhát mit Is akarnál? — Tudod, kegyelmes uram. mert olyan tnásfélmilliós áiláskáű. ahol tetejébe még az ember boréi is lehúznák, még csak kapnék. De elvégre is csak tartozom magamnak, meg a famíliámnak azzal, hogy megnézzem, mit csinálok, ugyebár? Mióta a bank bekracholt, hát sokielé próbálkoztam. A volt vezérigazgatóm is mindenfélét ígért, dehát az most ül... Szóval, tudok németül egv kicsit franciáut. jó fellépésem van. összeköttetéseim, hát valami olyan reprezentáló állásra gondoltam, valami magántitkárságra ... Hiszen az nem eshetik nehezedre. kegyelmes uram. tudod, urifiu vagyok, még innen a harmincon... — Értem én. fiam. értem. Okosan tetted, hogy hozzám fordultál, kár, hogy nem mingyárt jöttél, mert napról-napra nehezebb valami jó állást szerezni. De majd megpróbálom. — Ó; köszönöm. kegyelmes uram. Tudtam, hogyha hozzád fordtiiok, az olyan, mintha csak az apámat kérném.— Hiszen te gyakran feljársz ide, a kaszinóba, mi? —. AAajd mindennap kegyelmes uram. — No, akkor úgyis títfálk02unk s ha jesz valami, szólóik De mondd csak, fan — komolyodott el a kegyeim*« —. ha már olyan régen vagy állás nélkül, hát mondd csak: miből élsz? A kegyelmes aggódó hangjára Bartal egy kisé elmosolyodott, azután lassan, mintha röstelkedne, úgy húzta magából a szót: — Hát még nem adtam el... az ... utolsó ruhámat,.. és ha az ember szolid... A kegyelmes egv kissé az ablak felé fordult, kivett a tárcájából néhány nagyobb bankjegyet és Bartalnafc nyújtotta. — Nézd. kedves fiam. mintha csak apád adná... Jó! jó! majd megadod, ha lesz... Ugyan! ugyan! Bartal elpirult, dadogott és szerénykedve vágta zsebre a pénzt. Aztán hálálkodva búcsúzott el a kegyelmestől. A kaszinó kártyaszobájában Béldl Pista már kereste is Bartalt. Mikor az belépett, örömmel ment elébe. — Pajtás, jó hirt hozok! Tudok a számodra egy állást! — Nagyszerű! — mondta Bartai. — Hiszen te mindig jó barátom voltál. Hát mondd csak: hol és mennyit fizetnek? Letelepedtek egv sarokba. Kétmilliókétszázezret és a villamost. Elvégre nem sok. de mégis valanti. — Jó, jó — felelte Bartal — majd gondolkozom a dolgom. — Ne sokat gondolkozz bizony, hanem, menj mingyárt holnap oda. — Holnap? Látod, holnap nem mehetek — mondta elgondolkozó arcot vágva. — Az öreg kegyelmes is ígért valamit, tudod, az ember mégis csak tartozik a famíliájának is valamivel és aztán meg.,. hanem ha kölcsönöznél három milliót, igazán hálás lennék. Béldl szahódott egv kicsit, de amikor Bartal olyan ártatlan, tningvárt könny* beboruló szemmel megismételte a kérdést. odaadta a Pénit Később még végignézte n »IvmóW* remben a lapokat, hátha azokban talál valami kínálkozó állást. De nem talált. Elköszönt hát az ismerőseitől s amig a kabátját várta, azon tűnődött: mivel Is töltse el az estét? De ekkor odajött egv pajtása s az orfeumba Invitálta. Beleegyezett s elment vele. Utána megvacsoráztak s a barátja fölvitte egy klubba, ahol nagyban kártyáztak. Bartal kicsit röstelte önmaga előtt, de leült. Óvatosan játszogatott, »fal mellett« és kevés haszonnal megelégedett. Háromkor hazament és délig aludt. Ebéd után a kávéházban találkozott barátaival. — Még nincs állásod. Bandi — kérdezte valaki. — Eh barátom — mondta elkeseredetten Bartal — az ember lejárja a lábát, de csak másfél mllliócskát kínálnak s ahhoz is protekció kell... Most az öreg kegyelmes Ígért valamit... Majd elválik. Csak volna az embernek kitartása, egy kis pénze, tőkéje, hogy ne kellene senkitől se kérni! Mert ez a legborzasztóbb! Nézd. kérlek — folytatta suttogóra tompított hangon— hiszen ismersz engem, én eddig még senkitől nem kértem kölcsön •.. A jóbarát hirtelen elkomolyodott. Bartal észrevette. — Ne gondold, hogy igy akarom bevezetni a pumpolást. Hogy én tőled kérjek! A világért se! inkább koplalok vagy eladom a ruháimat... De itt még nem tartunk, csak ugv mondom. — Hát mennyi fizetésre reflektálsz? — kérdezte a barátja. — Talán be tudnálak hozni hozzánk titkárnak, mert hallottam valamit... — Kérlek alássan, igen kedves, hogy igy gondolsz rám. de hát azt igazán nehéz megmondani. A kegyelmes nyolc-tlzmlllióró! beszélt, tudod, de én már megelégednék hattal is. tudod... élni csak keli, há szolidan is, de urim6dra..i — No» maid kipuhatolom a dolgot,, de nem hiszem, hogy három, három és félmilliónál többet adjanak egyelőre. Bartal, mintha fizetni akarna, most aprópénzeket vett elő a zsebeiből. Innan is, onnan is néhány ezrest. Közben, brummogott: ejnye, ejnye! Csak nem?; — Mit keresel? — Nézd, hát nem oithonhagyíam a pénztárcámat! Pedig még ki kell fizetnem itt a szűcsnél egy számlát... Ugyan kérlek, adj egy félmilliót — mosolygott — hisz ez csak nem pwnpo« lás. mi? Miután a pénzt megkapta, megint az újságokat böngészte. Éjjel pedig már egyedül ment föl a klubba. Egy idő múlva aztán a kegyelmes magához intette és nagy körülményesen elmondta utánjárásait az ö érdekében és hogy készüljön föl. mert bemutatja holnap egy helyen, ahol megfelelő állást kaphat. — Szedd össze magad, fiam. szeretném, ha büszke lehetnék rád — fejezte be a kegyelmes. De Bartal hirtelen a fejéhez kapott és megtántorodott. — Mi bajod van? — kérdezte ijedten a kegyelmes. — Rosszul vagyok... nem tudom... talán a gyomrom... az ember mindenféle pájzükban étkezik, hogy spóroljon ... Jaj... jaj... De holnapra okvetlenül pontos leszek —biztosította bucsuzáskor a kegyelmest.' Másnap azonban levelet küldött maga helyett:«... gvomormérgezésetn van, súlyos komplikációktól kell tartanom. A klinikán fekszem. Végtelenül meghálálnám, kegyelmes uram. ha e levél átadójával némi pénzt küldettél, hopy talpraállíthassam magam...« És amíg a levelet leragasztotta, mosolyogva diinnyögte magában: Majd bolond leszek... Soha olyan jó} nem éltem, mint most, amióta WUttsU .kezesek«*«
