Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-09 / 129. szám

1926 má’us 9, B.ACSMEGYEI NAPLÓ 15. ofdal! helyisége! mellett vaa az újságírók szindikátusa, ahol a fővárosi és a vi­déki lapok tudósítói dolgoznak. Eb­iben a szobában állandóan szól a tele­fon és mindig akkora a zaj, hogy ott normális idegrendszeri! ember, nem nagyon bírná ki. Az újságírók egész jól elbírják. A beogradi parlament folyosóin élet nincsen, mert az ideiglenes épület .berendezkedés meg sem ongedi. külö-i nősen h deg időben, a folyosókon való tartózkodási. A jelenlegi parlamenti [élet tényleg senkinek sem nyújt ké­nyelmet. Az uj parlamenti épület azon­ban már' modern épület lesz, ahol a külső kényelemhez semmi sem fog hiányozni. A beogradi képviselőklubban nagy­­szerepe van a fekete kávénak. Képvi­selők, újságírók, régi szerb szokás sze-1 rint sok kávét, teát fogyasztanak és klubszolgák a parlament szüneteiben, nem győzik a kávét felszolgálni. A szerb közönség tudvalévőén erősen érdeklődik a politika ügyes-bajos dol­gai tránt. Az ország belsejéből a fővá­rosba érkező emberek nem mulasztják el az alkalmat, hogy fel ne keressék a kerület képviselőit. Ezért a képviselő­ház épülete előtt, a klubok ajtói előtt mindig nagyszámban álldogál a kö­zönség, arnelyuek egy részét a poli­tikai érdeklődés, a kíváncsiság vonzza a parlamenthez, a nagyobb része azon­ban várja a befolyásos képviselőt, vagy rokont, bogy megkérje: járjon el ügyes­­baios dolgában, A rendet a parlament épülete előtt csendőrök tartják fenn, ezeknek gyakran akad Is néhány fe­gyelmezetlennel dolguk Dr. G. D. nyén találkozandnak, legyenek meg­győződve, hogy édes hazám “képviselői Szakadatlanul és kivétel nélkül ott lesz­nek: ahol a socialis rend, a haza népe higgadtan felfogott érdeke, a magyar szent korona egységének védelme. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) és az alkotmányos kormány őszinte és törvényszabta törekvései vezetendik a tényezőket, teremtik a törvényeket! Áldja meg az Isten koronás fejedel­münket s forrón szeretett közös ha­zánkat! (Hosszas, zo]os éljenzés.) Ded): Ferenc: A dolog rendje azt hozza magával, hogy a horvát—szlavón képviselő urak megbízó levele felolvas­tatván. igazoltaknak nyilváníttassanak: szólítsa fel a ház ezen t. érdemes kép­viselő urakat, hogy válasszák meg tüs­tént azokat, akik részükről a delegáció­ban részt fognak venni. Elnök: A horvát—szlavón képviselő urak megbízó levelei fognak felolvas­ta t ni. Dimitrlevics Miklós Jegyző (olvassa a horvát nyelven megszerkesztett megbí­zó-levelet.) Ghyczy Kálmán: Részemről Is ha­zafiul örömmel üdvözölvén azon rég! frigy megújítását, mely ősidőktől fog­va a Magyar- és Horvát—Szlavón—» Dalmát országok közöt 123455 Í2S4M Dalmát országok között fennállott, most, midőn t. képviselőtársainkat Mor­vát—-Szlavón—Dalmáíországból elő­ször üdvözöljük itt körünkben és mi­dőn a képviselőház első teendői közé' tartozik közülük küldendő tagok meg­választása, azt óhajtom részemről, hogy az országgyűlés, képvtselóhaz' azokat válassza közülük a delegációba: ezen t. képviselő urak közül, kikben ne­kik maguknak is bizalmuk központosul! ezért azt lennék bátor indítványozni, hogy a delegációba küldendő horvát—• szlavón képviselők kiválasztását ha­lasszuk holnapra, hogy a választás ogy ejtessék meg, mint az ő bizalmuk kí­vánja. (Helyeslés.) Somssich Pál: Pártolom az előttem szóló képviselő ur előadását egy kü­lönbséggel. t. i. a választás történjék meg ma, hogy a választottak a ma 'tar­tandó celegaclonalis ülésen megjelent hessenek. Méltóztassék elnök" ur aa ülést felfüggeszteni, az értekezlet azon­nal megtörténhetik. (Helyeslés.) Elnök: A ház határozat lag kimond­ja, hogy a királyságok képviselői iga­zoltatnak. Emlékezzünk régiekről! tv. Az először megjelent horvát-szlavón képviselők fogadtatása a magyar képviselőkizban A magyar—horvát kiegye­zésről szóló törvény szentesí­tése után 1868. november 24-ikén jelentek meg a horvát képviselők először a magyar törvényhozásban. A nevezetes ülésről a magyar képvlselő­­' ház naplója szószerint a követ­kezőket jegyezte fel: Elnök (Szentlványi Károly): Jelen­tem a t. Háznak, hog-y az egyesült ki­rályságok képviselői megjelentek s a törvényhozás termében rögtön meg fognak jelenni. (Zajos éljenzés.) A háznagy ur be fogja őket vezetni. (A horvát képviselők a felállott Ház lel­kes éljenzése között megjelenítek s he­lyet foglalnak.) Vukanovics Antal: Visoki sabore! Evő nas Hrvatah ji Slavonacah a «.vetőm hramu za­­jedničškjoga, karoo nas je izaslala tni­­'ía nam domovina Hrvatsko-Slavon­­ska. de iza težkih 20 godinah vrši- Kio ustanovna pra­­va na kőrist zajed­­niőke domovine i da delimi) svami dobro í zlo, ka o što su pobratinski deälll našš predj! preko sto stole­­óah! Mi sie radujemo pobjedi usíavnóga nnčeia, i povrati starodavne sveze izraedju dva naro­­da, koja su se u vjcrnosti prema svomu kralju i prema raavitku na­­rodne i ustanovne 'deje uvjek oilí­­kovala. Dozvoljite Gos­­podo! da vain :z~ ruöim našu puno­­raoé, i da djelatna stupamo s vami u poslu kqjj j editá­lom naconom obri­­ee interese obe do­­ntovine, te da du­­deroo surađniči .zmažnfh stažerat, na kojlh će poči­­vati naša radnja ža ustavna slobo­­duh Narodah Kro­ne sv. Stepana, ko­to éeffio.óavati » Magyarul: Magas ország­gyűlés! A hor­vát és szlavón Ki­rályság képviselőit látják uraim, a kö­zös törvényhozás szent csarnokában, hova 20 súlyos év múltával lépünk be, hogy alkot­mányos jogainkat gyakorolhassuk, önökkel jót, rosz­­§zai testvérileg megalázunk, mi­ként őseink szá­zadokon át testvé­rileg megosztották. Örvendünk az alkotmányos esz­me diadalán s az ősi kapocs helyre­álltán azon két nemzet között, me­lyek királyuk irán­ti hiiságök s a nem­zeti és alkotmá­nyos eszme meg­szilárdítására való törekvésük alti! mindenben egy­aránt kitűntek. Engedjék meg líraim, hogy meg­­hatalmazványain­­kat átnyújtván, a haza érdekében va­ló közös munkában önökhöz csatlakoz­hassunk, önöket híven és becsülete­­tssen támogathas­suk 3 hatalmas épület felállításá­ban, melyen Szent István koronája, svili zgodah 1 ma rtyos szabadsága najveélh nepogo- fog nyugodni, me­dált. lyet minden alka­lommal és mindig 8 legmostohább kö­­rülmények között Is közösen akarunk oltalmazni. Elnök (állva): Valamint a Magyar­­ország és az egyesült királyságok ál­tal hozott és őfelsége által szentesített kiegyezési törvényt a ház örömmel fo­gadta, ngy örömmel fogadja a király­ságok képviselőinek a törvényhozás körében történt megjelenését is. (Zajos éljenzés.) Századokon át a legszebb egyetértés boldogitá őseinket, engedje, a Minden­ható. hogy a törvényben letett kiegye­zési szellem minél erősebben és minél nagyobb terjedelemben testesüljön. (Él­jenzés.) A két ország között határok létez­nek: engedje a Mindenható, hogy az annyira szükséges és annyira boldo­gító egyetértés határokat ne ismerjen. (Lelkes éljenzés.) A ház nevében a királyságok képvi­selőinek a törvényhozás körében tör­tént megjelenése felett örömömet nyil­vánítom. (Szűnni nem akaró hosszú, lelkes éljenzés.) Zuvics József; Tisztelt ház! (Hosz­­szantarló zajos éljenzés.) Üdvözletüket, uraim! Horvát-,-Szlavójiország képvi­selői azon rokenszenwel tisztelik, amely a, közöttünk újonnan kötött közjogi frigynek kitörölhetetlen jelvénye, bel­ső értékét őzen üdvözletnek az egy­más iránti, barátság és testvériség soha ki nem váltható zálogául tekintik. Azon nép, melyet követtársaimmal képviselek, ma. lépett be először a kö­zős törvényhozás Szent termébe, adja az örökkévaló Gondviselés, hogy a két nemzet működésének és céljainak kö­zössége soha tneg ne-szűnjön. (Zajos tetszés. Ezen közösség hosszú, szomorú idők lefolyta után ismét életbeléptetett az­által,, hogy a törvény méltóságába visz­­szaiktattatoít, visszahelyeztetett pedig a dicső magyar nemzet, erélye és kö­vetkezetes jellemsulya által, az orszá­gosan ismert, melyen tisztelt nagy ál­­lamférfiu bölcs vezérlete alatt; s ha urúnk-királyunk ezen szomorú múlt­ra ráborító az: engedékenység és ke­gyelem fátyolét, akkor hazára képvi­selői polgári kötelességüknek tartják ezen szomorú múltra vonatkozó emlé­ket a feledékenyig örvényébe temetni el. (Élénk hosszas tászésnyllváiútások.) Legyenek meggyőződve, uraim, hogy a horvát—szlavón képviselőkkel min­dig a becsület ds {jjrváfliesséí ösvd-TERE-FERE A gavalliros amerikai államkincs­tár. Az államok nem nagyon gavallér­kodnak, legkevésbé az adóhivatalok­ban. De vpnnak még gavallér államok, nem Itt a szegény Európában, hanem messze-messze a tengeren túl. Ameri­ka az a szerencsés ország, melynek rendben van a szénája és: a páncél­­szekrénye. Legutóbb maga az államkincstár fi­zette vissza az adófizető polgárok pénzét, mert rájött, hogy; a jövedelmi adó kivetésénél bizonyos polgárait tú­lontúl megsápolta. Azt hls$zük, ilyen se fordult még elő a világtörténelemben. A tévedés körü'belül százezer ameri­kai polgárra vont tkozott és az összeg — amint az államkincstár hivatalos' je­lentéséből kiderült — százötveukéi­­tnllíió dollárt tesz ki. Ezt az államkincs­tár most visszautalta az illetőknek. E szerencsések között, akik kétsze­resen szerencsések, mert majdnem mind óriási adót fizetnek jövedelmük után, ott van a pensilvániai fpén-rósz­­vénytársaság, mely huszonhét trillió dollárt kz.p vissza, aztáfi három indián petróleum-telep birtokos, akinek tiz millió dollár ütí a markát, majd John Rockefeller ur, az ifjabb, aki potom tíz milliócská-t dug zsebre és utolsóul Mel­lon ur, az amerikai pénzügyminiszter. Micsoda boldog állam, micsoda para­dicsom! odó-viszonyok. „ , * .4 rövid haj ellensége. Már régen eldőlt a világtörténelmá por: a nők le­­nyiratíák hajukat, mi megszoktuk őket igy' is. De a forradalmi ujltás a mara­dlak szemében még mind'gt fczálka. Maurice de Walleííe, a Journalban hadba száll a női bolondéria eilen és valóságos vádbeszédet tesz közzé. Kijelenti, hogy * semmiiéle hermelin, semmiféle ezüstróka nem ér föl egy szép szőke, vagy fekete haj természe­tes pompájával. A bubifrizura, mely mérsékelten van megkurtitva, még ftadján, abban nézete szerint van még bizonyos.női báj és kecsesség, de az eton-írizura, a borotvált nyak, egyene­sen förtelmes, s a női fejet egy csupasz madár koponyájához teszi ha­sonlatossá. — Már van férfiasán lekopaszitott Vénuszunk — jegyzi meg Waleífe mólabusan — és ha Így haladunk, nem­sokára megérjük, hogy a nők kurtára nyírt, vagy lefccrotvált fejjel járnak olyan rózsaszínű koponyával, mint a német tisztek. Akadnak közöttük, kik e MöoddMő divatot sxza! mentege­a w tik, hogy kényelmes és gyors, hogy csak meg .kell fésülködniök és már készen vannak. Hazugság, mert a bo­rotvált nyakat naponta kell ápolni, akárcsak a férfinak a szakáiét. Mindig utána kell nyírni, aztán estélyek alkal­mával parókát kell tenni, mert kivá­gott ruhához mégis csak förtelmes ez a csupajz fő. Szóval a párisi író azt a következ­tetést vonja le, hogy a rövid hajból semmi jó sem háramolhat sem a nőre, sem ránk, sem az országra nézve. . ' Ja'ia kisasszony és Ervin ur. A bécsi törvényszéki tárgyalásokról va-4 ló beszámoló valóságos kincsesbányája az önkónytclen humornak. A negyé­­di'd kerületi törvényszék utóbb aa alábbi esetet vitatta meg. Ervin ur 1914j ben viszonyt kezdett Julia kisasszonnyal, aki akkor huszon­kilenc éves volt. Boldogan és szerel­mesen éhek egy födél alatt, inig Ervin ur megismert egy leányt, belészexetett és oltárhoz vezette. Julia klsarezony följelentette szerel­mesét, mert szerinte »házassági Ígé­rettel szédelgetG, tetejébe azzal is vá­dolta, hogy rosszul bánt veié. Ervin ur rzt válaszolta, hogy a lány­nak sohase tett hasonló Ígéretet El­lenkezőleg, mielőtt közőss háztartást kezdtek volna, kijelentette neki, hogy csak próbaháza'Ságra kéri őt, mert náluk ez családi szokás és rokonai is Így nősültek meg. Ha a próba sikerül, akkor elveszi. De tiz óv után végre rá­jött, — ennyi idő kellett hozzá — hogy a próba nem sikerült. A nő szeszélyes volt és nagyon veszekedő") Julia kisasszony természetesen az­zal védekezett, hogy házassági Ígéret nélkül nem költözött volna Ervin úr­hoz. A törvónydzék a vádlottat fölmentet­te a következő indokolással: — A Vádlottnak ama kijelentése, miszerint a családjának szokása szerint próbaházasságra kéri a r.űt, egyáltalán nem tekinthető házassági Ígéretnek. * Az automobil-kir'Ej és a modern táncok. Régi idők tisztes, nemes tán­cát ajánlja nekünk egy kitűnő úriember, ki legendás vagyonát a legmodernebb vívmányokkal szerezte. Ford Henrik, az amerikai automobil-gyáros. Ö nem éri be azzal, hogy gépeket gyárt, hogy vasutakat és kereskedelmi halrajokat vásárod hogy a* Egyesüli

Next

/
Thumbnails
Contents