Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-08 / 96. szám

J 0 . ... .............. \ 2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLŐ 1926 április 8. — El fogják önök fogadni Radios kő-; vetélését? — kérdezték az újságírók. — Maid meglátjuk — mondotta a mi­niszter. — Elfogadják-e Rádiósnak azt a kö­vetelését, hogy az ellenzék által be­nyújtott három interpellációt tűzzék napirendre? — Erről még nem tárgyaltunk. Elő­ször a legfőbb kérdést, a nemzetgyűlés összehívásának kérdését kell eldönteni. Pasics délután egy órakor távozott a miniszterelnökségről. Az újságírók kér­désére, hogy mi újság, jókedvűen mon­dotta: — Mi nem beszélünk. Radies a korrupció ellesi harcol A Bácsmegyei Napló munkatársa szerdán délután beszélgetést folytatott Radios Istvánnal, aki kijelentette, hogy ha a radikálisok elfogadják feltételeit, megmarad a jelenlegi kormány. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben lesz­­nek-e személyi változások, Radics ezt felelte: — Majd meglátjuk. Fontos az, hogy a parlament dolgozzék és tisztítsuk meg az országot a kor­rupciótól. ' A délután folyamán Trifkovics Már­­kó, a parlament elnöke felkereste Pasi­­,csot és hosszasan tárgyaltak Radicsék feltételeiről. Pasics ezután a miniszter - elnökségre hajtatott, ahol egymásután keresték fel a radikálispárti miniszte­rek, majd Radios Pavle, aki távozóban kijelentette az újságíróknak, hogy meg­egyezés még nem történt. Radics Pavle távozása után a radikálispárti miniszte­rek is elhagyták a miniszterelnökséget. Uzanovics Nikola építésügyi miniszter kijelentette az újságíróknak, hogy a helyzet változatlan és hogy Pasics és Radics csütörtökön fog­nak ismét találkozni. Uzunovics a miniszterelnökségről a ki­rályi palotába ment, de nem volt kihall­gatáson, hanem az udvari miniszterre! tárgyait. Amikor távozott a királyi pa­lotából, az újságírók megkérdezték tő­le, igaz-e, hogy ő kapott megbízást kor­mány alakításra. — E2t önöktől hallom először — szólt Uzunovics. — Igaz-e —• kérdezték az újságíróik — hogy Pasics -hozzájárult az ön dezig­­•nálásához? — Majd meglátjuk — hangzott a vá­lasz. Uzunovics a királyi palotából a kül­ügyminisztériumba ment, ahol már vár­tak rá- Nincsics külügyminiszter, Mak­­szimovics belügyminiszter, Trifunovics Misa vallásügyi és Srskics Milán tör­­vényegysógesitő miniszter. Az öt radi­kálispárti miniszter politikai körökben nagy feltűnést keltett. Általában megállapítható, hogy a krí­zis még nem áll kifejlés előtt és lehet­séges, hogy a csütörtöki nap újabb bo­nyodalmakat fog hozni. Radics ragaszkodik feltételeihez Késő este érkezett beogradi jelentés szerint a Pasics—Radics-féie kormány­koalíció megmaradásának esélyei lénye­gesen rosszabbodtak. Valószínűnek lát­szik, hogy a Pasics és Radics közötti tárgyalá­sok a parlament összehívása ügyé­ben nem vezettek eredményre. Miután ezek a hírek a politikai körök­ben elterjedtek, az újságírók este kilenc órakor felkeresték Radics István közok­tatásügyi minisztert, aki a -minisztérium épületével szemben levő tejcsarnokban családja körében vacsorázott. Amikor az újságírók megkérték Radicsot, hogy ismertesse velük a helyzetet, Radics a sajtó képviselőivel együtt átment a köz­­oktatásügyi minisztérium épületébe és a minisztérium előcsarnokában a -követke­ző nyilatkozatot tette: — Pasicb miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon a parlament összehívá­sának kérdéséről volt szó. A nemzet­­gyűlés elnökének a kormánnyal egyet­értésben keli lennie a nemzetgyűlés ösz­­szehivása tekintetében. Miikor a nemzet­gyűlés cinciké a parlamentet elnapolta, a kormány még nem határozott a nem­zetgyűlés uijabbi összehívásának idejé­ről, hanem a parlament elnöke a köz­beeső sok ünnep miatt május 5-ig na­polta el az üléseket. — Minket elvi kérdések vezetnek.. Szükséges, hogy a parlament áprilisban letárgyalja a nemzetközi szerződéseiket: az osztrák kereskedelmi szerződést és a neptuni egyezményt, azonkívül okvetlenül válaszolni kel! az inter­pellációkra. Az a véleményünk, hogy ez »-követelés reális, mert áprilisban tiz tanácskozási nap alatt a nemzetközi szerződéseket le lehet tárgyalni és májusban megkezd­heti a nemzetgyűlés a normális törvény­­alkotó munlkát. — Pasics miniszterelnök kijelentette, hogy a nemzetgyűlés tanácskozbatik májusban, júniusban, júliusban és eset­leg augusztusban is, én erre megje­gyeztem, hogy alkotmányellenes volna, ha a nemzetgyűlés augusztusban tarta­na üléseket és ez az alkotmány revízió­ját jelentené. Láttam, hogy Pasics környezete azon az álláspon­ton van, hogy hozzájárul a szkup­­stina összehívásához, ha az inter­pellációkra csak rövid választ kell í adni és az érdemleges válasz adását későbbi időpontra halasztják. Ezzel nem értünk egyet, mi megmaradunk amellett, hogy érdemleges választ adjanak az inter­pellációkra. Holnap déiig várunk írásbeli vá­laszt Pasicstól. Azután megyek a királyhoz és ha Pasics követelésein­ket elutasítja, kijelentem, hogy nem vagyok hajlandó tovább együttdol­gozni a miniszterelnökkel. Radics István végül kijelentette, hogy ideális állapotnak tartaná ,ha az összes tanácskozások a nyilvánosság ellenőr­zése alatt állnának és ha az újságírók a minisztertanács ülésein is résztvehet­­nónek. • Amikor Radics ' nyilatkozatának hire a politikai körökben elterjedt, általában tigy ítélték meg a helyzetet, hogy a megegyezés lehetősége a mini­mumra csökkent és a válság holt­pontra jutott. A további lehetőségeket mindenfelé nagy izgalommal tárgyalták. Uzunovics kapott megbízást kormányalakításra Este tiz órakor Jovanovics Ljuba kapott meghívást az udvarhoz, azonban tervbevett audienciája el­maradt és előbb Radics István, majd Uzu­­novícs Nikola építésügyi minisz­ter jelent meg kihallgatáson a királynál. Uzunovics kihallgatása tiz órától ti­zenegyig tartott és azzal az ered­ménnyel járt, hogy Uzunovics kapott megbízást kormányalakításra. Uzunovics, amint távozott a királyi palotából, közölte az újságírókkal, hogy megbízása van kormányalakí­tásra és hogy tárgyalni fog mindkét kormány­zó párttal a megegyezés szelle­mében, továbbá megbeszélést fog folytatni a többi párt vezéreivel is. Uzunovics meg fogja kísérelni, hogy kormányát a radikális és a Radics-pártból .alakítsa meg. Egy lánc fold 2775 dinár Szubotica áruba bocsájfott kétszáz lánc határmenti legelőt Egy esztendő előtt huszonötezer dinár volt egy lánc szuboticai föld ára. Azóta az ingatlan árak, első soriban a föld ára állandóan esik. Ha nem is lehet a földárak alakulá­sára következtetést vonni abból, hogy 2775 dinárt ígérnek egy lánc szuboticai földért, a tény maga min­denesetre jellemző. Szubotica város nemrégen áruba­­bocsátotta kétszáz lánc ldterjedésü görbetói legelőjét, amely közvetlen a kelebiai határ mentén terül el. A földre most tartották meg a nyilvá­nos árlejtést, amely azonban nem a legjobb eredménnyel végződött és ezért valószínűleg még e hó folya­mán újabb árverést fognak tartani. Az árlejtés eredményéről dr. Hoffmann Kálmán gazdasági ta­nácsnok a tanács szerdai ülésén re­ferált. Bejelentette, hogy a földte­rületért lánconként 2775 dinárt ígértek és igy mindössze körülbe­lül félmillió dinárt kapna a város. A tanács nincs megelégedve az eredménnyel, azonban véglegesen még nem döntött az ügyben. A föld jobb áron való eladását megnehezítette az a körülmény, hogy az árverésen csakis olyan ju­goszláv állampolgárok vehettek részt, akik nem kettősbirtokosok. A görbetói föld homokterület, amit csak nagy beruházásokkal le­hetne jövedelmezővé tenni. VAJDASÁGI BOKRÉTA Malom ajándékba — Akinek túlságos gyors az igazság­szolgáltatás — Nem minden földbirtokos haragszik az a* rá rreformra A háború alatt és a háborút közvet­len követő időben a malom tulajdonoso­kat irigykedve malombáróknak 'nevez­ték. A malomüzlet csodálatosan fellen­dült. Az összes malmokat kibővítették, átalakították s a malmok iránt a keres­let is megnövekedett. A malomíkonjunk­­tura nem sokáig tartott. Ma az a hely­zet, hogy azok a gőzmalmok, amelyek még nem égtek le, vagy nem kerültek csődbe, a hét nagyobb felében nem dol­goznak. A malomüzlet általánosságban meg­szűnt jó üzlet lenni. Hogy a szakkörök a malomszakmát mennyire betegnek tarifák, arra nézve jellemző az, hogy husvét előtt volt kitűzve az árlejtés a csődbejutoit szuboticai Krausz-malom­­ra. A négyemeletes uj malom s a hoz­zátartozó modern lakóház «kikiáltási árát mindössze 700.000 dinárban szabta meg a fömeggondnok. Árverező azon­ban nem akadt, noha a malomépület téglája, faalkatrésze és a malomban fel­szerelt gépek nem sóikkal kevesebb ér­téket reprezentálnak, mint a vételár fe­jében kért 700.000 dinár. Egyik vidéki malom tulajdonosa már ajándékba kínálja a malmát, illetve há­rom évre hajlandó bérbeadni bérfizetés nélkül s igy sem akad rá vállalkozó. A szakértők ugyanis kiszámították, hogy a malom modernizálásához, üzembe he­lyezéséhez s az üzem fentartásához ak­kora tőke kell, hogy az ajándék-malom­ra is ráiizet a vállalkozó. # Sokat panaszkodnak amiatt, hogy az igazságszolgáltatás mennyibe lassú. A bíróságok annyira túl vannak halmozva munkával, olyan kicsi a személyzet, hogy ma még mindig jobb dolog várni, mig az adósnak kedve van fizetni, mint perelni. Az igazságszolgáltatás lassúsá­ga miatt azonban általában a felperesek panaszkodnak, az alperesek számára a mostani állapot teljesen megfelelő, sőt akad alperes, aki még túlságos gyors­nak is találja az igazságtevést. Erre vall, hogy egy szerdai földbirtokos és kereskedő, aki ellen mostanában nagyon sok per van folyamatban, panaszra ment az igazságiigyminisztériumba amiatt, hogy a bíróság üldözi, mert az ellene indított váitóperekben túlságos gyorsan hoznak Ítéletet. Magához az igazságügyminiszterhez valószínű­leg nem jutott el a fizetésképtelen alpe­res, azonban megfelelő összeköttetést talált, amely komolyan vette ezt a külö­nös panaszt s orvoslást ígért. Meg is próbálkoztak azzal, hogy a bíróság igazságot osztó munkájának lassúbb tempót diktáljanak. A panaszkodó ke­reskedő ellen nagyobb összegű váltóper van folyamatban a szuboticai járásbíró­ság előtt. A kereskedő, hogy elhúzza a pert, kifogásokkal élt a váltó ellen és a bíróság a törvény megszabta gyorsa­sággal igyekezett a beadott kifogásokat letárgyalni és az Ítéletet meghozni. Egy napoh azonban leirat érkezett az igazságügyminisztériumtól a szuboticai járásbírósághoz, amely elrendelte, hogy a váltóperre vonatkozó összes iratokat azonnal terjesszék fel a minisztérium­hoz. A bíróságon meglehetős feltűnést kel­tett a szokatlan intézkedés. Aki tudja, hogy a minisztériumban még akkor is mennyi ideig hevernek az akták elinté­zetlenül, ha azt akarják elintézni, köny­­nyen kiszámíthatta, hogy a kereskedő­nek az a sakkhuzása, hogy az iratokat a minisztériumba kérette föl, annyit je­lent, hogy a bíróság iratok nélkül éve­kig nem tud Ítéletet hozni. Az eljáró járásblró azonban erélyes és gerinces volt. A rendeletre nyilatko­zatot küldött és arra való tekintettel, hogy eredeti okiratok, többek közt a nagyösszegii váltó is az iratok közt vannak, megtagadta az eredeti akták felterjesztését és kijelentette, hogy ha a minisztérium meg akarja vizsgálni az ügyet, arra elég a másolat is. # Az agrárreformot — ezzel nem mon­dunk sokat — nyilvánvalóan nem azért találták ki, mintha a földbirtokosok ér­dekeit akarták volna istápolni. A leg­több földbirtokos jobban fél attól, hogy a földjére az agrárhivatal ráteszi a ke­zét, mint az ördögtől. Van azonban ki­vétel Is. Szenta mellett nagyobb birtoka van egyik, a legutóbbi pénzügyi válság­ban erősen érdekelt gazdának. A föld­­birtokost több rendbeli szerencsétlen spekuláció sújtotta, nagyobb vesztesé­gek érték. Az ilyesminek a következmé­nye a per és a végrehajtások. A föld­­birtokost is a legteljesebb mértékben fe­nyegette, hogy megütik a dobot és a birtoka árverésre kerül. Minthogy sem­mi törvényes mód nem mutatkozott, hogy a fenyegető veszedelmet el lehes­sen kerülni, a földbirtokos arra gondolt, hogy az agrárreform nemcsak vagyon­­pusztiitó, hanem vagyonmentő is lehet. Bejelentette hamar az agrárhivatalnak, hogy az ő birtoka agrárreviziós kisajá­títás alá esik s kérte, hogy helyezzék a birtokot zárlat alá. Akármennyire meg­lepő iS volt ez a kérés, az agrárreform­­miniszitérium szívesen teljesítette és szekvesztrum alá helyezte a birtokol Minthogy pedig azt a birtokot, amelyre az agrárreform tilalom fel van jegyezve, bírói árverés utján nem lehet elidegení­teni, a földbirtokos egyelőre megszaba­dult - a hitelezői zaklatásaitól. Minden­esetre időt nyert. Ha a viszonyok jobb­ra fordulnak, megszabadul majd az ag­­rárreíormtól is, I

Next

/
Thumbnails
Contents