Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-28 / 116. szám

1926 április 28. Tessék sietni Ha három nap alatt nem intéz el a minisztérium egy aktát, lakás nélkül marad egy állami hivatal A szuboticai pénzügyőrség, a mely május elsején hivatali helyi­ség nélkül marad, néhány nappal ezelőtt tárgyalásokat kezdett a vá­ros vezetőségével aziránt, hogy a város adjon bérbe alkalmas épüle­tet a pénzügyőrség számára. A vá­rosi tanács legutóbbi ülésén foglal­kozott a pénzügyőrség ajánlatával és úgy határozott, hogy az erdő­­mérnökség Zagrebacska-uccai hiva­tali helyiségeit évi hatvanezer di­nár bérösszegért kiadja a pénz­ügyőrségnek. A határozat alapján el is készült a szerződés, amelyet felterjesztettek a pénzügyminisztér­­riumhoz jóváhagyás végett. A pénzügyőrség vezetői kedden délelőtt felkeresték dr. Evetovics Mátyás alpolgármestert és arra kérték, tegye lehetővé számukra, hogy május elsejére, ha a szerző­dés jóváhagyása nem is történik meg, beköltözhessen a pénzügyőr­ség uj helyiségébe. Dr. Evetovics alpolgármester azonban kijelentet­te, hogy a város érdekei ezt nem engedik meg és mindaddig, míg a minisztérium részérői a szükséges jóváhagyás meg nem történik, sző sem lehet az épület átadásáról. Ahogy a pénzügyminisztérium­ban áltálában sietni szoktak, nincs kilátás arra, hogy három nap alatt visszajöjjön az elintézés s igy a pénzügyigazgatóság, ha csak nem kap ideiglenes helyiséget, május el­sején lakás nélkül marad. Gyilkosság helyett súlyos testi sértés Hat hónapra ítéltek egy gyilkos­sággal vádolt katonát No vázadról jelentik: Gjoskov Petár kiklndai íöldmives, mint a hetedik gya­logezred dobrovoljác-katonája 1919 ja­nuár ll-ikén az Obrovác—bácskapa­­lánkai országúton járőrszolgálaton volt, amikor találkozott az Obrováeról Bács­­ka-Paláiikára hazafelé igyekvő Gärtner István asztalosmunkással, akit igazo­lásra szólította fel. Gärtner vonakodott az illetéktelennek látszó felhívásnak ele­get tenni, mire Gjoskov Petár puska­­tussal addig ütötte Gärtner fejét, míg a paskatas el nem tört. Gärtner feje több helyen beszakadt és Gärtner vértől bontottan a sáros or­szágúton összeesett. A tettes a vád szerint közvetlen közelről még három lövést tett a vérbenfekvő Gärtnerre. A három lövés közül egy' lövés Gärtner \haseiba fúródott és Gärtner azonnali ha­­'ldldt okozta. Az országúton Gjoskov még Finn Józsefre is rálött, de azt nem találta el. Arra haladó emberek akadtak rá a holttestre és tettek jelentést a bácska­­palánkai esendőn égnek, amely a tett el­követőiét Gjoskov Petár személyében kinyomozta és mint katonát átadta a noviszadi állomásparancsnokságnak. A szuboticai badosztálybiróság 1919 december 15-lkén tárgyalta bűnügyét és tizenkét évi Iegyházra ítélte Gjosko­­vot. A beogradi legfelsőbb katonai bíró­ság 1920 november 22-ikén megsemmi­sítette a szuboticai hadosetálybiróság Ítéletét és itéletileg megállapította, hogy a katonai bíróság nem illetékes ez ügy­ben, egyben elrendelte az összes ira­toknak a szuboticai kerületi bírósághoz való áttételéi. A szuboticai kerületi törvényszék megállapította, hogy a gyilkosság a no­viszadi törvényszék területén történt, de a szuboticai vizsgálóbíró éttől tüg,-' BACSMEGYEI napló getienül múlt évi november 6-ikán elő­­hónapi börtönre ítélte és a büntetést a zetes letartóztatásba helyezte Gjosko­­vot. Kedden tárgyalta a hét év előtti gyil­kosság vádját a noviszadi kerületi tör­vényszéken dr. Beiajdzsics Vladimir törvényszéki elnök tanácsa. A bíróság Gjoskov Petárt súlyos testi sértésben mondta kU bűnösnek és hat vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Az ítélet 'indokolásában kimondja, hogy a holttestet annakidején nem boncolták fel, az utólagosan megejtett boncolás pedig nem találta nyomát annak, hogy Gärtner a bántalmazás következtében halt volna meg. Az ítélet jogerős, Gjo's­­! kovot szerdán szabadlábra helyezik. A balti Locarnó A szovjet külpolitikai sikerei szükségessé teszik a balti államok szövetségét Rigából jelentik : Az orosz szovjet­­kormány külpolitikai akciói á balt államokat is megmozdulásra készte­tik. Kedden Rigában tanácskozást folytattak Észtország és Lettország külügyminisztere!. A tanácskozáson eqy általános szerződés tervéről {ár­nyaltak, amelyet a balti államok köt nének a lorarnói egyezmények min­tájára. Észtország és Litvánia állandó bi­zottságot létesítettek a két országot érdeklő problémák megvit-tására. A lett köztársaság május M ikére ervezett finnországi utjának nagy je lentőséget túl jdonitanak. Szíojkov njraíelvételi pőrében tanúkihallgatásokat rendelt e! a bíróság Uj tárgyaláson dönt a s::omLori törvényszék a perújítás ügyében —■ Sziojkovot elővezették a mitrovreai fegyházbói Szomborból jelentik: Sztojkov Mózes­nek, az öt évi íegybázra Ítélt volt bács­kai alispánnak perújítás! ügyében ked­den délelőtt tartotta meg a szombori törvényszéken Vojvodics Iván büntető­tanácsa az tijrafelvételi tárgyalást. A tárgyalásra Sztojkov Mózest is beszál­lították a mitrovicai fegyházbói. A volt alispán kék öltözetben állt a bíróság előtt. Arcán meglátszik a fogház leve­gője. Délelőtt kilenc órakor kezdődött a tár­gyalás. Dr. Skrabalo előadó biró olvas­ta fel Sztojkov perujitási kérelmét, a melyben a volt alispán hivatkozik arra, hogy elrlzáinolását Bács-Bodrog várme­gye közgyűlése, majd később már a bí­rói eljárás lefolytatása után a belügy­minisztérium is Jóváhagyta. A bajai há­romszög kiürítésével kapcsolatban mu­tatkozó hiányokra vonatkozóan, két nyugtát csatolt be, amelyekkel igazolni kívánja, hogy nem történt sikkasztás. Az elnök kérdésére, hogy kiván-e va­lamit szóban is előterjeszteni, Sztojkov nemmel válaszolt. Ezután Masirevics Mihály dr. védő két órás beszédben bi­zonyította, hogy az újabban felmerült adatok szükségessé teszik a per ujra­­felvételét. Sztojkov alispánsága idejé­ben — mondotta a védő — kaotikus rendetlenség uralkodott a közigazgatás ban, aminek legfőbb oka az volt, hogy nem voltak képzett tisztviselők. A hi­bák a szakértelem hiánya következtében fordultak elő és nem lehet azt állítani, hogy sikkasztás történt. A bajai három­szög kiürítésénél Sztojkov nem hiva­talnoki minőségében járt el, ennélfogva hivatali sikkasztásról szó sem lehet, de különben is az ötszázezer dináros hiányt illetőleg két nyugtát csatol be. A Szta­­vel-féle nyugtára vonatkozólag kijelenti, hogy az első pillanatban rémületében Sztojkov hamis nyugtával igyekezett fe­dezni a hiányokat, később azonban kide­rült, hogy Sztojkov kölcsönöket adott Szombor városnak és a szombori sport­egyletnek, továbbá nagyobb előlegeket utalt ki a tisztviselőknek. Rendes szám­vitel mellett ez a körülmény feltétlenül kiderült volna a vizsgálat idején. Krizsa­­nov Pala szakértő jelentésiét bírálja ez­után a védő. Krizsanov maga is kijelen­tette, hogy nem tud pontos számadást nyújtani, mégis az ő véleménye alapján Ítélkezett a biróság. Pénz a valóságban nem hiányzott. Hivatkozik Edvi-Illés Károlyra és más jogtudósokra és meg­állapítja, hogy a sikkasztás kritériuma: Animus rem habendi, a szándékosság fennforgás* pent nyert megállapítást Különösen érdekesek azok a részle­tek, amelyekre az első tárgyalás után három nappal került világosság. így pél­dául, hogy az evakuálásra Sztojkovnak nem volt hivatalos megbízatása. Ebben a működésében elkövetett állítólagos de­­liktumokat tehát nem lehet hivutuli bűn­cselekménynek számítani. Mindezek alapján, kéri a perfelvételi és azt, hogy a perujitási főtárgyalásig Sztojkov Mó­zest a bíróság helyezze szabadlábra Kupuszürevics ügyész rövid felszóla­lásában megállapítja, hogy egyes tanu­kat, igy Avrumovot és Mihajlovot, a szombori állami számvizsgáló hivatal főnökét, valamint Popovics Mirkó és Mijics Zsivita megyei számvevőségi tisztviselőket még nem hallgatták ki Kéri, hogy a biróság döntsön afelől, hogy k” allgatja-c ezeket a tanukat, akik iga­­t—'.Suií», hogy Sztoíkov pontosan el­­"zártK»»* azokkal a pénzekkel, amelyek a bajái háromszög kiürítésekor Jutottak a volt alispán kezeihez. Masirevics védő azt az észrevételt tette, hogy a tanukihjllgatás részletkér­dés, amely a konkrét eljárás során is szóba kerülhet, egyébként a maga ré­széről kérte a tanuk kihallgatását. A bí­róság rövid tanácskozás irtán úgy ha­tározott, hogy a tanukat ki fogja hall gatni A tárgyalást délben egy órakor fé'beszakitották én folytatását délután három órára tűzték ki. A délutáni tárgyaláson dr. Kupuszá revics Mihály szólalt föl, aki többek kö­zött kijelentette, hogy a belügyminisz­térium jóváhagyása az elszámolást ille­tőleg nem jelenti azt, hogy ezeknek a hatóságoknak véleménye szerint Sztoj­kov nem bűnös- A jóváhagyó klauzula az ügyész szerint nem volt a bíróság­nak szánva, hanem a függő vagyonjogi kérdések miatt szükség voit a felsőbb hatóságok álláspontját leszögezni. A jó­váhagyás magánjogi kérdés abból a szempontból, hogy a vármegyének nincs követelése Sztojkovval szemben. Az ügyész ezután még a nyugtákról beszólt és azzal fejezte be beszédét, hogy miután semmi uiabb mozzanat nem merült föl, uj eljárásnak helye nincs. A kérelem elutasítását kérte. A védő rövid replikája után a biró­ság úgy határozott, hngv kihallgatja a bejelentett tanukat s a kérelem ügyében uj tárgyaláson fog dönteni. A szobad'dbrahelyezés iránti kérelmet a törvénvszék elutasította, amit a védő megfeiebbezett. Sztojkov Mózes dr.-t kedden éjjel visz­­szaszállitották * mitrovicai fegyházba. R király és a kéményseprő A közülit szerint kéményseprővel ta* áikoznl szerencsét jelent, 'amiért is a éményseprér. egy közkedveltségnek ör­vendő műfaj az emberi mesterségek tömkelegében. Azonban a szerencse nem mindig ragaszkodik ahhoz, akt a kéményseprőt látja, hanem magának a kéményseprőnek is kedvez, mert a kéményseprő természetesen kivételt ké­pez a szabály alól. Vagyis a szegény kéménykotró embernek nem kell meg­várni, mig egy másik kéményseprővel találkozik, neki rendes civilemberek is csinálhatnak jó napot, sőt maga a király is. Sándor király legutóbbi dalmáciai útja alkalmával Sarajevón keresztül uta­zott haza. _ Kora reggel egy kis autó­sétát tett Őfelsége a városban. Amikor a Boszna-íoiyó hidjához ért az autó, egy kéményseprővel találkoztak. A ki­rály megáliiiatta a kocsit, kiszállt és odament a fekete férfiúhoz. — jó reggelt barátom! — szólította meg nyájasan és az ánulkodó kémény­seprőnek átadott száz dinárt. A kormos ember, aki nem ismeriefei a civilruhás királyt, nem akarta elfogadni a pénzt, csak amikor megtudta, hogy kivel áll szemközt, tette zsebre a száz dinárt és mondott köszönetét. — Sok szerencsét! — lőbázta meg tisztelettudón „a létráját a kémények tudora — és Őfelsége mosolyogva kö­szönte meg a jókívánságot. .............. 7. oioal. A mérges kolbász Négyen kaptak Szuboticán kas­mérgezést romlott ko hász miatt Szegi Mihály szuboticai íöldmives, Ha’asi-szölők 148 szám alatti lakos Subák Antal Halasi-uti hentes üzletében kolbászt vásárolt. A kolbásztól Szegi Mihály és feiesége hétfőn o’yan rosszul lettek, hogy kórházba kellett őket szállí­tani. A kórházban megállapították, hogy Szegi és félesége súlyos husmérgezés­­ben szenvednek. A rendőrség részéről Tyityity Szlávkó ügyeletes rendőrkapitány szállt ki a helyszínre a nyomozás megindítása vé­gett. A megmaradt kolbászdarabokat lefoglalták és vegyvizsgálat végett át­adták a városi bakteorológiai intézetnek. Szegiekkel egyidejűleg ugyancsak husmtrgezéssel kerültek a kórházba Urbán Vince és Papp Árpád szuboticai lakosok, akiknek állapota szintén su'yos. A véres lakodalom Másfélévi börtönre ítélték a fordái gyilkost .Becskerekről jelentik: A becskercki törvényszék büntető tanácsa kedden hirdette ki az ítéletet a tordai gyilkos­ság ügyében. 1925 november 16-ikán Fejes István tizenkilenc éves tordai földműves vő­fély volt egy lakodalomban. A lakoda­lomban Fejes összeveszett Becsei Jó­zseffel, aki bántalmazta a legényt. Fe­jes hazament, hozott egy hatalmas bo­tot, amelynek végére egy vasdarab volt erősítve és ezzel úgy homlokon vágta Becseit, hogy a szerencsétlen ember négy nap múlva meghalt. Többször el­halasztott főtárgyalás után szombaton a helyszínen tárgyalta a becskercki tör­vényszék a gyilkosság! ügyet. /. keddi folytatólagos főtárgyaláson Makszimovics ügyész szándékos Cra- Szvetiszláv államügyész szándékos em­beröléssel vádolta vádbeszédében Fe­jest és szigorú megbüntetését -kérte. Dr. Petrovics Dragutin védő hosszú beszé­dében azt fejtegette, hogy a vádlott ön­védelemből cselekedett és felmentést kért. A biróság Fejes Istvánt halált oko­zó súlyos testi sértés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek és másfél évi börtön­re Ítélte. Az elitéit az Ítéletben megnyu­godott, a védő azonban íelebbeiést je­lentett be.

Next

/
Thumbnails
Contents