Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-27 / 115. szám

taStarfse pfcd» • I 12 OLDAL • ARA ['!, DINAR Biegjelenik minden seggel Telefon: Kiadóhivatal 8—. atáu és hétfős dóiban íerkeszíóség S—lö, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 đim. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossla Fonciére-íialoU) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrov? ul,L{Lelbacli-ualo!aj A német-orosz front Az emberben önkéntelenül is fö’vetődik a kérdés: mi ez? ma­nőver ? vagy keleti Locarnó, ijesz­­tés ? vagy komoly fegy verbará? ség? Az egyik oldalon azt mond­ják : semmi, Németország az orosz krampusszal csak a Népszövet­séget puhítja. A másik féi viszont igy gondolkodik: nem játék ez, több, a német politika veszélyes mozgósítása Franciaország és Genf eilen. De van egy harmadik vélemény is, mely egyszerre két legyet üt, amikor úgy fejti meg a rejtélyt, hogy tévedés, itt nen a német kormány a Lucifer, ha nem a szovjet. Miért? Egyszerű: Oroszország meg akarja mutatni Parisnak, hogy mi lesz, ha soká habozik és nem csinál végleges szerződést Moszkvával. Ahány ország, anrtyifelekép Ítéli meg a Berlinben aláirt szerződést és — mindegyiknek igaza van. A jámbor Anglia könnyen ámít­hatja magát azzal, hogy a német kormány csupán'manövriroz, ijeszt és bosszút áií azért, hogy nem­régiben a Népszövetség becsukta előtte az ajtót. És Briand fejében is megfordulhat a kétség : nem Bl­­szászra sa<-dit-e a sanda mészá­ros, nem Franciaország eilen ké­­szül-e a német nép ? A német­orosz szerződés olyan időben született meg, amikor a levegő tele van béke-frázisokkal, Locarnó­­tervekkei és leszerelési ígéretek­kel. De az ördög soha sem alszik, az uj kurzusnak kevés még a hitele, nem bíznak benne azok sem, akik kiépítették. Az ördög pedig Oroszország, amely két­ségbeesett párharcot vív a polgári Európával, de legfőképen a ve­­zetö-hataiommél, Angii val. Az utóbbi pár esztendőben Moszkva előtt mint szent cél lebegett: le­számolni Ázsiában az angol im­perializmussal. Az ázsiai harcot a szovjet a kontinensen kezdte meg, aztán folytatta Kínában. Európá­ban Németország volt sokáig <>? a hatalom, mely a brit külpoli­tika számára a komoly fegvver­­térs szerepét vállalhatta. Orosz­országnak mindenekelőtt Berlint reilett kiragadni az angolok karmai- 3Ől, hogy a bekerítés veszedelmét sikerülje. Az első próba csak félig sikerült : Rapallóban Németország zsák szimpátiájával ajándékozta neg Csicserint, a boldogító igent nég nem mondta ki, várt — és siaba várt. Chamberlain meg­­gérte, hogy Genfben szabad jtat kap a német kormány, óm vöz bejött Mello Franco és a íártyavár összeomlott. Ebben a redvezó pillanatban intézett Csi­­-serín újabb rohamot Berlin el­len, mely belátta, a francia-angol •»Kentét szikláján nyakáttöri min­dlen német, reménység. Es a sí t-r ezúttal nem maradi el: Né­metország két kézzel kapott az ajánlaton, Oms-ország p°dig bol­dogan triumfálja a szoij tdiplo­­in< c:a legértékesebb haditényét. A nyugati után a keleti Lo­carno is megszületett. Bákemü. vagy háborús instrumentum ? Ki tudja ? A szerzők esküdnek ra, hogy a szándék tiszta és ma­kulátlan. De ki lát a szivekbe, H meri állítani, hogy a szerződés a békéhez visz bennünket köze­lebb és nem a háborúhoz. A tör­ténelem kéjjel állítja fejtetőre a dolgokat: ami ma jó, az holnap átoíf, ami ma nyugalom, az hol­­ap veszedelem. Európának két Locarnója van; az egyik Fran­ciaországot és a síaíus quot védi, a másik a status-qno ellen ala­ttit. A béketerv nem valósult meg: a győzők és legyőzőitek még mindig nem találkoztak egymással. Jovanovics Ljubát kizárták a radikális pártból Negyvenhat szavazattal huszonhárom ellenében mondta ki a határozatot apart főbizottsága Jovanovics Ljuba hívei szerint a kizárás nem érvényes, mert egy szavazat hiányzik a két­harmad többséghez — A szónokok tuiiayomö része a két pártvezér kibékülését kívánta Jovanovics Biegkovette Pasicsof, aki azonban hajthatatlan maradi —■ Kettészakadt a radi­kálispárt — Egyelőre huszonheten követik Jovanovics Ljubát — Nem mond le a kormány Eadics kibékült Nikiccsel Beogradból jelentik: A hétfői nap p lltikai szenzációja, amelynek a helyzet alakulására kiszámíthatatlan következ­ményei lehetnek, az, hogy a radikális-párt széleskörű főbizott­sága 46 szavazatta! 22 ellenében ki­zárta a párttagok sorából Jovano­vics Ljubát, dWŐbizottsági ülés lefolyása és maga szavazás is bővelkedett érdekes mo­mentumokban. Mindenekelőtt megálla­pítható, hogy a kizárási indítvány megszavazását megelőzően a szónokok túlnyomó része a két pártvezér kibékülése mellett foglalt állást. Jovanovics Ljuba a maga részéről en­gedett is; érmék az óhajnak és a főbizottság plénuma előtt tneg­­követte Pasicsot, aki azonban ra­gaszkodott ahhoz, hogy kettőjük közül az egyiknek távoznia kell a pártból. Ami a szavazást illeti, annak az ered­ményét vitássá teszik Jovanovics Lju­ba hívei, akik azt álISíjáb hogy a kizárási indít­ványnak nem volt meg a pártstatu­­tumokhan előirt kétharmad többsége. Jovanovics Ljuba hívei ugyanis ellen­őrizték a szavazatok ösazeszámlálását és azt mondják, hogy a hatvankileni szavazat közül csak 15 és nem 46 esett a kizárásra, tehát egy szavazat hiány zik a kétharmad többséghez. Uzunovics miniszterelnök a királynál A főbizottság! ülés előtt Uzunovics Nikola miniszterelnök kihallgatáson je­lent meg a királynál. Az audiencia ter­mészetes következménye volt annak, hogy a radikális-várt főbizottságának vasárnapi ülésén Pasics napirendre tért a miniszterelnök egyeztető javaslata fö­­föltt. Uzunovics erről referált a király­nak és hir szerint bejelentette a kormány lemondását arra az esetre, ha Jovanovics Lju­bát kizárnák a radikális-pártból. Uzunovics az udvartól a parlamentbe ment, ahol ekkor kezdték meg a radi­kális klub helyiségében a főbizottsági ülést, a miniszterelnök azonban vissza,­­. vonult a kormány tagjaivá! a miniszter­einoiu szobán a zott vele taiíácsko-A. kormány tagjainak megoszlása a jPgsícs— Jova n ovics-afférheti A kormányon belül — beavatott helyről (származó értesülés szerint — dr.! MÜéíits Szláv kőt, Gyuricsics Márkét és Simo­­novics Milánt Pasics i ölt étien híveinek lehet tekintem, mig Makszimovies Pó­zsót, ár. Srskics Milánt, Trtfunovics Mi­sát, Vuicslcs Milorádot és Pérics Ninkót- Jovanovics Ljuba fiivei közé számit jak. A többiek, köztük Nincsics a centrum­ban húzódnak meg. Érdekes, hogy a kormány ama tagjai közül, akik tagjai a radikális-párt széleskörű fő­bizottságának. csak dr. Míletics Szlgyjtió és Gyuricsics Márkó sza­vaztak a kizárás mellett, a többiek pedig tartózkodtak a szava­zástól. A főbizottság ülése Délelőtt tiz órakor nyitotta meg Pa­sics Nikola elnök a radikális-párt szé­leskörű főbizottságának folytatólagos ülését. Pasics felolvasta a táviratokat, amelyek legnagyobb részében a vidéki szervezetek korlátlan bizalmakról biz­tosították Pasicsot. Csak néhány táv­irat hangsúlyozza, hogy a pártegységet fenn kell tartani. Pasics ezután a pártstatuturnok 21-ik pontjára hivatkozva, amely szerint a főbizottság! ülésen csak a tagok vehet­nek részt, felszólította azokat á képvi­selőket, akik nem tagjai a főbizottság­nak, hogy hagyják el a termet. A kép­viselők méltatlankodva távoztak és azt hangoztatták, hogy a párt statútumok 21. pontja csak a szükebbkörii főbizottság­ra vonatkozik. A hétfői ülés első szónoka flics Ilija, a topcsideri kerület kiküldöttje volt, aki rámutatott a radikális-párt fejlődésére, dicsőítette Pasics államférfiul nagysá­gát és végül azt a reményét fejezte ki, hogy sikerül békés megoldást találni a pártegység érdekében. Hasonló szellemben beszélt Majkics Koszta, boszniai radikális képviselő is, ami általános meglepetést keltett, mert Majkicsot mint szélső nacionalistát is­merik. Majkics állásfoglalása állítólag dr. Srskics Milánnak, a boszniai radiká­lisok vezérének befolyására vezethető vissza. Petfovks Dusán, a sabáci kerület de­legátusa a pártegység fenntartását kö­vetelte, Jankó vies Szteván (Valjevó) el­ítélte Jovanovics Ljuba magatartását, de ő is a megegyezés mellett foglalt állást. Protics Dimitrije (Krusevác) rendkívül élesen támadta Jovano­­vics Ljubát és konkrét indítványt tett kizárására. Dr. Oimitrievics Ljubica. a kibékülést sürgette, majd. dr. Peles Dusán volt mi­niszter a zagrebi kerület nevében biz­tosította Pasicsot törhetetlen ragaszko­dásáról, felsorolta azonban Jovanovics Ljuba nagy érdemeit is és a két párt­vezérnek békés megegyezését __ kí­vánta. Jovanovics Ljiifea megköveti Pasicsot Áltálános figyelem közepeit szólalt fel ezután Jovanovics Ljuba és a minden oldalról megnyilvánult óhajnak engedve, megkövette Pasi­csot. Kijelentette, hogy valóban hiba volt az ismeretlen levél elkül­dése, de sokkal súlyosabb hibát kö­vetett el az, aki a levelet nyilvá­nosságra hozta. Sajnálom, hogy Pa­sics családi életébe? érzi magát megbántva és kéri. nézze el neki ezeket a támadásokat. Miíadinovics Zsárkó volt postaügyt miniszter Pasics mellett foglak álást, de kérte Pasicsot, hogy elégedjék meg Jovanovics Ljuba nyilatkozatával. Dr. Szuboiics Dusán, a beogradi sem­­mitöszék elnöke kiiejtette azt1 a véle­ményét, hogy a széleskörű főbizottság nem illeté­kes dönteni ebben a kérdésben, minthogy a parlament együtt van ás Így a radikális klub kompetens az elin­tézésre. Javaslatot tett, hogy az ügyet terjesszék a klub elé, a főbizottság azonban a javaslatot elutasította.

Next

/
Thumbnails
Contents