Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-25 / 113. szám
1928 április 25. BÁCSMEGYE! NAPLÓ vatalos specialista állását tölti be. A rendelet szerint lévén az illető hivatalosan általános orvos, tehát specialistát megillető állásba helyezni őtet nem szabad. Az orvosi kantara ilyen etetekben rendesen behunyta szemeit, hogy ez helyes vagy sem, .erre vonatkozóan megvan • mindenkinek a saját véleménye. Az állapotok a tuiprodukdó folytán csak uapról-napra rosszabbodnak és a nehéz megélhetés folytán bizony az orvosok kollégiaütása is eléggé csökkent. Rgyet azonban nem értek, hogy ezeknek a minden egyébnek, csak rózsa: inak ueiii nevezhető állapotok ellenére _ miéré tódul az ifjúság az orvosi vályúra.? Apák és anyáit, figyelmeztessétek • gyermekeiteket: cavete medtdnam. Dr. Dezső Lajos (Zagreb) Á soványodás titka A küldi nő évszázadokon át eikorcsósitotta lábát. Sok fáradtságot és nagy fájdalmakat okozott neki, míg végre elérte azt, hogy lába kínai Ízlés nzerint szépnek volt mondható. Az európai hölgyek szörnyülködve gondoltak arra a tortúrára, melynek sárga testvéreik önként alávetették magukat Sajnálták a kínai nőt s nem tudták megérteni ezt, a baibartemust, pedig abban az időben ők maguk is eleget sanyargatták magukat. Nem lábukat nyojnorgattá'k ugyan (bár azt is: szűk cipőkkel), hanem testüket, halcsont-páncélt viselve, a ma már többé-kevésbbé divatját múlt fűzőt. Minden nőnek až volta vágya, hogy a dereka karcsú legyen, mert igy kívánta ezt az akkori divat. Az orvosok sókat fejtegették a fűző káros voltát s minden erejükkel arra törekedtek, hogy meggyőzzék a hölgyvilágot arról, hogy ez á viselet teljesen felesleges és főleg nyáron ártalmas. Azonban minden ezirányu igyekezetük kárba veszett.űe amit az orvosok nem tudtak elérni, azt elérte a divat, amely megérti a kor szellemét és hozzáigazodik Ízléséhez. A divat, amelyet ugyan a legkevesebben értenek meg, de ennek dacára a legtöbben vakon követnek. A 48 centiméteres »slusfcz« idejét múlta, a fűző szükségtelenné vált Előtérbe lépett a természetes testvonal Szépsége. A rnai ruhákhoz nem illik a nyolcvanas évek mesterkélt alakja, mely sobse volt sem szépnek, sem egészségesnek mondható. Mikor divatos volt kövérnek lenni, minden sovány nő azon igyekezett, hogy legalább a motett Jelzőt Jogosan követelhesse, s a mai fogyasztókor ák helyett akkor hizókurák voltaic napirenden. Korunk ízlése újból a sovány alak. A modern ruha viselésének feltétlenül szükséges kelléke, A nyúlánk termet fiatalos látszatot kelt; fiatalnak lenni - s az id maradni —- ez ma a nők jelszava. El is követnek mindent, hogy ezt elérjék. Vannak, akik jó tanács hijián, vagy kényelemből oly módszerhez folyamodnak, mellyel a kitűzött célt ugyan elérhetik, de csakis egészségük rovására. Mások azonban már tisztában vannak azzal, hogy a pu’đer és festék csak ideig-óráig tartó szépséget kölcsönös, hogy a gtmimifüző nem higiénikus, a koplalás pedig a legtöbb esetben árt a szervezetnek. A felvülágosodott modern nö a szépségét és fiatalos külső a legegészségesebb módszerrel: tornázással, sporttal, tánccal igyekszik elérni. A kényelmes hölgy, akt régente ágyban reggelizett, ép úgy,'mint a munkába Induló irodista leány, aki sebtiben itta meg reggel a kávéját, most éhgyomorral, nyitott ablaknál, lenge ruhában, amelyen könnyen áramlik át a levegő és a napfény, legalább tizenöt percig tartó íestgyakorlatot végez. Sokan Meűsendieck módszere szerint tornáznak, amely ma igen divatos Németországban. Mások a régiarnert Müller »Mein Systean»jét követik. Vannak, akik a ritmikus táncot kedvelik, vagy a nagy »Međizinlg&er va# Utók JiíveL (Ez egs 19. oidaL ié[ méter átmérőjű felfújt gturunilabda.) Ezeknek a gyakorlatoknak a lényege a szobatorndzás és önmasszdzs ügyes és célszerű kombinációja, egybekötve légzési gyakorlatokkal-■, esetleg hideg lemosásokkal is. Hatásuk ióleg »a felesleges- elvesztésében nyulbvánuló emellett edzik az idegzetet és izomzaioí, fokozzák a vérkeringést, felfrissítik a test- és arcbőrt és általános jó közérzetet keltenek. Egy» igen kedvelt gyakorlat például a következő: Lefékezünk hátunkkal a földre, szembe egy szekrénnyel, vagy más, alacsony lábon álló 'bútordarabbal. Kinyújtott lábbal, lerekszirak s lábfejünkkel belekapaszkodunk a szekrény aljába. Kezünket csípőre tesszük, vagy tarkónkon összekulcsoljuk. Testünket fekvő helyzetéből lassan ülő helyzetbe hozzuk, majd ismét fekvőbe, de közben ügyelünk a nyugodt be- és kilégzésre. E gyakorlatot tizenkétszer ismételjük. Erősíti a hasizmokat s meggátolja a hasra való zsírlerakódást. Hogy szép legyen a*nyakvonal, arra többek között ezt ajánlják: egyenesen állunk, fejünket nyakban előrehajtjuk, amennyire csak lehet, aztán jobbvállnnkra. majd hátra és balvállunkrá s ismét előremozgatjuk s ezt a körforgást ellenkező irányban is megcsináljuk. Ilyen körforgást« gyakorlatot végezhetünk karjainkkal is. Vízszintesen, oldalt nyújtjuk őket s kezünkkel egv kis kört Írunk le a levegőben, miáltal vállunk mozgásba jön. Kedveitek az öumasszás-gyakorlatok is, melyek szintén nagyon egyszerűek. Egyenesen állunk, kezünket csípőre tesszük akként, hogy ujjaiitk a iöld felé vannaik irányítva. Belélegzünk s egyidejűleg derékban jobbra hajiunk, miközben jobb csípőnkön levő tenyerünkkel végigsimitjijk testünket le egészen lábunkig, bal kezünkkel pedig ugyanakkor testünk bál felét csípőtől felfelé simítjuk 'végig. Felegyenesedünk, miközben jobb (késünk simítja testünket felfelé csípőnkig, bal kezünk ugyanakkor lefelé a esi púig. így megérkeztünk ismét az alapállásba s a következő gyakorlatot úgy kezdjük, Hogy testünkkel derékben balra hajolunk. Ezt is vagy húszszor ismételjük. Oly sokféle gyakorlat van, hogy kiki kedve szerint keresheti a neki megfelelőket s nem is kell egy gimnasztikái kurzuson résztvemie, hanem könyvből is megtanulhatja azokat, csak az a fontos, hogy nap-nap után rendszeresen kell a gyakorlatot végezni, mert a kivánt maradandó hatás csak ezáltal érhető el. Ehhez persze eleinte nagy energiára van szükség, de idővel úgy megszokja az hogy hozzátartozik napi szükségletéhez, akárcsak az étkezés. Mivel a testgyakorlat a munkakedvet Is fokozza, pihenteti az agyat s a fáradt testet munkabíróvá teszi, Németországban a posta, a telefon, áruházak s na gyobb vállalatok naponta többször rövid munkaszünetet adnak alkalmazottaiknak, akik a szünetben jól szellőztetett termekben vagy a tetőkertben szabadgyakorlatokat végeznek. Vérkeringésük ezáltal fokozódik és megszűnik íáradtságérzésük és az egyöntetű munka káros hatása. Természetes, hogy ebből nemcsak a munkásoknak, de a munkaadóknak is hasznuk van» —sz. zs.— Poros akták A százkilencvenhároméves noviszádi zsidó-szentegylet Noviszád város levéltárában Szlavnics Ranko városi főlevéltárnok hónapok óta nézi át a városháza padlásáról lehozott hatalmas ládákat, amelyekből tengernyi eísárguit. poroa és porhatiyóssá vált aktai kerül ki. Szavoyai Eugen, Mária Terézia, Deák Ferenc, gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos, Szemere Bertalan. Csarnoievics Arszén pátriárka és más nagyságok eredeti kézaláirása szerepel ezeken a ma is általános érdeklődésre számoítartó aktákon, amelyekkel azonban tovább senkisem törődik, hanem beérik azzal az egyszerű megállapítással, hogy kortörténeti érdekess ég üek és történelmi becsük van --- és azután: tovább hagyják sárgulni-A derek főlevéltárnok azonban legalább azt iparkodik megtenni, hogy a különösebben érdekes aktákat nem rakatja vissza a iádákba és a padlásra, hanem a levéltár helyiségeiben őrizteti, mig arra is lesz pénz. hogy azokat egy hozzáértő tudós átvizsgálja. Kötegekbe kötve hevernek most ott ezek a megsárgult lapok, amelyekből találomra kiemelem a lesvaskos,abbat és miután az ujinyi portál valahogy megtisztítom, csak isv tudom a felső akta külzetéről kibogozni, hogy mire is vonatkozik a több kilós köteg. 3A véterváradi zsidó szentegylet alapszabályaiI« címmel német nyelven Írott felirat árulja el, hogv ez a súlyos csomag a később újvidéki.. illetve németül: Neusatzer Chevra Kgdisá-vá lett szentegylet aktáit tartalmazza. A német nyelvű »Statuten,; 1733-ból kelteződnek és igv okmánvrteerüleg bizonyítható, hogy a szentegylet legalább is szdzkilencven éves. Nincs ugyanis kizárva, hogy 1733 előtt alapszabályok nélkül vagy ideiglenes alapszabályokkal működött. Az 1733-ból származó alapszabályok már kormányhatósági Jóváhagyással vannak ellátva. Ezekből a terjedelmes naerv ivekre németül feljegyzett alapszabályokból megtudhatjuk, hogy a szenteevlet minden év adar hónap első napján hajnalban tartotta meg a közgyűlését. Hajnali Mrcm órakor az egyleti szolga felköltötte az összes egyleti tagokat, akik tartoztak hamarosan az egyesület heísrii&Ájea össaeiöSwi. Diái valamennyien együtt vobák. elénekelték a Psaim Dávidot, mire a halottak emlékezetére a Beth Alimon temetőbe vonultak ki. ahol gyászimát mondottak. Onnan visszatérve kezdődött a közgyűlés, amelyről senkisem hiányozhatott, úgy hogy egy nappal a közgyűlés e>őa a szentegyleti elnök tudta ési engedélye nélkül szentegyleti tag nem hagyhatta el. a várost. Az összejövetelen a hitközségi rabbi hitszónoklatot mondott, majd megejtették a vezetőség választását Az esti ima után aa egyesület régi elnökénél lakoma volt és ennek költségeit részben az elnök, részben a tagok voltak kötelesek fizetni. Az uj elnök is osztozott bizonyosé arányban a költségekben. Az egylet két legfiatalabb tagja szolgálta fel a vacsorát. , De az alapszabályok nemcsak! ilyen, aránylag kellemes' kötelességeket róttak a tagokra, hanem olyanokat is, hogyha a tagok valamelyike megbetegszik, annak látogatására és ápolására az elnökség két tagot rendel ki. mig ha a beteg életveszélyes, akkor kettőnél több tagot delegálnak. Ha viszont egv tag meghalt, a sir ásásához rendszerint egy fiatalabb tagot, a halottmosáshoz egv másikat és a temetéshez több tagot delegáltak. A sirásási és halottmosási teendőket az egyleti pénztárba fizetendő díj ellenében meg lehetett váltani. Aki az elöljárói választást ©1 nem fogadta, tiz tallért fizetett az egyleti pénztárba. Szintúgy bírságot fizetett az is. aki öszzejöveteleken, temetőben vagy más ;zertartások alkalmával illetlen vagy gúnyolódó megjegyzéseket tett. Nagyon ügyeitek arra is. hogv a tagok ilyen alkalmakkor ne használják.a »profán;, hanem lehetőleg a héber nyelvet. Aki összejövetelek alkalmával meg nem engedett hangot használt, azt nemcsak az ülésekről rekesztették ki. hanem egy és mindenkorrá elesett attól, hogy elöljáró lehessen. Aki ok nélkül mondott le az előllárósági tagságáról, megbüntették. Minden síi kőfeláililás jogért egy tallért, nemtagok három tallért fizettek. Idegenekkel a sBeutegylet külön alkudozott. A szesifegylet IS42-ben külön zsidó kórházat létesített, amelynek fenntartásihoz JEjndeu tag évenw forinttal járult. Dr Czappek Lipót kórházi orvos évi 24 forint fizetést húzott ami akkor tekintélyes összeg lehetett, mert kartdrsai demncuüták és állásából ki akarták túrni. Elsárgult kórházi jelentések felpanaszolták, hogy a kórháznak rendkívüli kiadásúi voltak és tizenkét pióca beszerzéséért darabonként tizenkét krajcárt fizetett Az első évben húsz, a másodikban 40, a harmadik évben ötvenöt beteget kezeltek. 1844 január 29-én a szeutegylet elszakadt a hitközségtől és azóta külön működik. Nemsokára viszály ütött ki a szent* egyletben, mely nemcsak évekig izgalomban tartotta a tagokat, de nagy illésiekben foglalkoztatta a hatóságokat is. Mentzl .lakab, Scheinberger Antal, Rótli Málló, Dusdinszki Lipót, Horovitz Antal. Horovitz Móric, Wiegenfeld Jakab, Orosz Viktor, Bachrach Sámuel, Reitzer Izrael, Pesing Boruch. Ofner Jakab és Merczl Dávid választmányi tagok 1845 február 8-án a városi tanácsnál Írásbeli feljelentést tettek Belgrader Mózes, Pressburger Izrael és Böhm Simon, a Chevra Kadisa »főnökei« ellen, hogy azok nem akarna1; az egyesület pénzeiről beszámolni. A. beadványban hűtlen kezeléssel vádolják őket., 1845 február lí-én a városi tárnics foglalkozott a feljelentéssel és az ülés befejeztével Herger Pál. Jöanovich Pál és Funták Antal városi tanácsnokok és Joysics Gergely, városi főügyész nyomban Belgrader Mózes elnök lakására mentek, akit azonban nem találtak otthon, mire érte küldtek és a kiszállt tanács felhívására előadta a' Chevra pénztárát, amelynek kulcsait .másik két előtáró őrizte, akikért szintén elküldték. mire. a pénztárost »tüzetesen megvizsgálták és abban 1915 forint készpénzt találtak«. A pénzt «ideiglenes birói zár alá vették« és miután megvizsgálták az elszámolást, megáliatntották. hogy *az elnökséget Trivteieu közpénz kezeléssel hamisan bevádolták, semmi hiány, semmi hivtelenség, amely némi bizalmatlanságot gerjeszthetne« nem volt megállapítható, sőt néhány forinttal többet is találtak a pénztárban, mint amennyinek kellett lennie, miért is a kiszállt bizottság javasolta a ta-. nácsnak, hogy a feljelentőket érdemük szerint büntessék meg. A feljelentők ezzel nem érték be és további panaszaikkal a Budán székelő »Magyar királyi tanácshoz« fordultak, atftmnan gróf Kegíevich Gábor. Sorsiéit József és Bujanovics Emészt aláírásával a tanácsi döntést helybenhagyó végzés jött le a városi tanácshoz. De a harc csak nem ült el és Joarpvics Eusthym tanácsnok 1846 március hó 6-án ráírt a harcos felekre, hogy a városi tanács »a mindkét részen való kicsapongásokat szigornál! rosszalván, a kötelességeik szigorú beteljesedésére igazfttattak.« A tanácsi döntés azzál végződik, hogy »a viszálykodások talpköve le van gurítva, miért is legyen a felek közt békesség. Lett is erre rövid ideig békesség, amíg 1847-ben ismét minden felborult, amikor Prosznitz Leopold és társai ötven sűrűn teléirt oldalon újabb feljelentéseket, tettek a városi tanácsnál, amelyben «önkéntes halotti bérének megkérése és erőszak szerinti kényszerítése« miatt jelentették fel az elnökséget. A következő esztendő: 1848 a szabadságharc elnémította a Chevra Kadisában dúlt, késhegyre ment harcot. A forradalom után csendesen működött a szentegylet, amely ezek szerint készülődhet — a kétszáz éves jubileumra. Május 1-én nyílik mega Stara Kanižai Csodafürdő A fi« eróiois íugos-bikarboastes-radioaktiv. Indikált : Eheuraás ég is latibáataimalraál, cetx, kaszvéoy, isehiáe, neoralgiák, ideg és uBi bajoknál. — A fürdő s város tpeliett gyönyört! parkban épUlt. — Szép, o'eső vendégszobák, ‘geo olcsó, jó ellátás. FÜRDŐIOAZOATÓSÁÜ. _________________________._____ 3S33
