Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-25 / 113. szám

1926 április 25.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

15. oldal.

Emlékezzünk régiekről!

//.

Deák Ferenc beszédei a nemzetiségi kérdésről

•As elmúlt vasárnap közßkitk « helyütt Mlletics Szvetozárnak és társainak nemzetiségi törvényi avas! atát Az azt követő vitában Deák Fert^nc.is felszólalt, ismertette és indokolta a maga határozati Javaslatát sí beszédében többek között a következőket mondotta:

Deák Ferenc: Az élj meggyőződésem az, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van a? egységes, osztatlan magyar nemzet, melynek a hon minden polgára, bármily nemzetiséghez tartozzék, egyenrangú tagja, üzen egyenjogúságot csak fu országban divó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve s erre nézve is csak annyiban lehet külön szabályok alá vonni, amennyiben őzt az ország egysége, a kormányzat lehetősége, célszerűsége s az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszi... ■

Lefelé a megyéknél, a törvényhatóságoknál, községeknél, egyházaknál én nem idegenkedem semmit, az egvenjogusáfrot sem korlátolni s annak tág tért adni, úgy az igazságszolgáltatásnál és az alsóbb bíróságokat illetőleg.

Az alsó bíróságok előtti törvénykezést illetőleg én kész volnék fi óhajtanám, hogy mindenütt, ahol több jegyzőkönyv van a megyében, mivel több a nemzetiség az első bírósági perlekedés a jegyzőkönyvek Bármelyik nyelvén engedtessék meg. Én ebben semmi káros következménytől nem félnék s azon tekintet is előttem áll, hogy ha Magyarország be akaria hozni az esküdtszéki intézményt, a szóbeli eljárást, elkerülhetetlen lesz a magyar nyel ven kívül más nyelven is megadni a perlekedést.

Azon véleményt, hogy ott, ahol nem magyar a lakosság nyelve, magyar nyelven kelljen okvetlenül perlekedni, kivihetetlennek, helytelennek tartom s a magyar nemzet érdekében nem Htom szükségesnek (Helyeslés.)

Adassék-e segé g a szerb

nemzeti színháznak.?

A képviselőház 1868 november 14-iki Ülésén tárgyalta a belügyi költségvetést. Dimitrijevics Milos Javasolta, hogy a szerb nemzeti szinház részére 5000 forint segélyt szavazzanak ujeg- Deák Ferenc: T. ház. (Halljuk! Halljuk!) A nemzetiségi kérdésben alkalmunk lesz még nézeteinket kimondani, araikor a nemzetiségi kérdés tanácskozás ,alatü lesz.

Én e részben azon elvet követein, hogy mivel én az egységes osztatlan magyar nemzetet ismerem el politikai nemzetnek, minden ami az állam nevében történik, menjen annak nyelvén is. De hogy a szinház olyan politikai tér legyen, melynél ezen elvet alkalmazni kelljen, azt én nem látom be. Én a nemzetiségi kérdésben sem akarok más elvet követni, mint amit igazságosnak tartok. Engen nem az fog vezetni ott, hogy egyik vagy másik nemzetiség tagjai mennyire lesznek megelégedve, hanem az, hogy az igazság érzetét követném, mennyire leszek én magam ezen véleményen megelégedve, mely előadatik, az igazság szempontjából; üe

sehogv sem tudom megegyeztem! az igazsággal, hogy az állam, melv politikai tekintetben egységes és osztatlan magyar állam, magára a «/Inbázra, mint a masrvar nvelvet művelő s egyáltalán művelődési intézetre egyedül és k&árólas csak

egyik nyelvű és nemzetiségű nép számára költsön a közös adókból. Erre nézve én azt gondolom, hogv vagi? mindegyikre, vagy egyikre sem. (Helyeslem.) Ha nem varrnak oly állapotban, hogy valamennyinek adhatunk, akkor mondjuk ki, egynek sein adunk.

Szégyen, gyalázat volna Magyarország magyar népére, ha azon néhány ezer forintot, úgy mint egyes polgárai a magyar nemzetnek előteremteni nem tudnák.

Én tehát nem az indítványt akarom pártolni, hanem a javaslatban a magyar színházra adott segélyt nem akarom elfogadni.

Ha módunk volna valamennyinek adni, igenis adjunk, ha módunk nincs, az állam költségvetéséből ne adjunk a magunk nyelvének sem.

Töröljük ki az egészet, most nem akarok iguzsáátalanságot pártolni, még akkor sem, ha hasznot húznánk balölt.(Általános helyeslés.)

Uj szerb állami gimnázium felállítása

1872 január 23-án a közoktatásügyi költségvetést tárgyalta a képviselőház. Maximovics Miklós azt indítványozta, hogy az újvidéki szerb gimnáziumnak folyósítsák továbbra is az államsegélyt s Zomboiban uj szerb gimnáziumot állistanak fel.

Deák Ferenc: A tanácskozás alatt lévő tárgynak három ága van. Az egyik az: megadassék-e az ujvidé- I ki szerb gimnáziumnak melyet szerbek nemzeti alapból tartanak fönt a régebbi segélyezés, vagy nem? a második az: állittassák-e fel uj gimnázium, melynek kizárólag a szerb nvelvre és nemzetiségre kell figyelemmel lennie? végre a harmadik kérdés az, hol állítassák fel ezen uj gimnázium.

Ami a segélyezést illeti, én anynyival inkább vagyok hajlandó az aziránt hozott határozatot megismételni, mprt most egy uj gimnázium felállításáról van szó.

Ami ezen uj kizárólag szerb gimnázium felállítását illeti, erre nézve általános nézetem az, hogy a gimnáziumok szaporítása az ország nagy szükségei közé tartozik.

... íme, most egy kizárólag szerb gimnázium felállítása hozatik javas latba. Azon jogosultsága minden nemzetiségnek, ha nem politikai nemzetiség is, mindenesetre megvan, hogy mód nyujtassék neki gyermekei nevelésére, kimüveltetésére. (Élénk helyeslés különösen a nemzetiségi képviselők részéről.) Legyen bár az országban 300 gimnázium, legyen bár annyi, hogy minden 6-ik mértföldnyire feláliittassék egy,

ha valamely vidéki gimnázium nem azon a nyelven, vagy legalább nem kiválóan azon a nyelven tanít, mely azon vidék népének nyelve, akkor kétségtelenül nehéz lesz a kiművelés előrevfteíe.

(Élénk helveslés, különösen a nem zetiségi képviselők körében.

Emlékezzünk csak vissza, menynyit küzdöttünk gyermekkorunkban azzal, hogv egy idegen, egy holt nyelven kellete tanulnunk, és nézzük mennyire van most ifjúságunknak megkönnyítve a tanulás azáltal, hogy magyar nyelven oktattatnak Ugyanez áll minden nemzetiség nyelvére nézve. Ha őket arra kényszentének, bogy a gyermekeik akik

a magyar nyelvben éppen nem, vagy kevéssé jártasak, mert hisz a népiskolákban főként a maguk nemzetiségi nyelvén taníttattak, mindenütt és mindenben magyarul oktat lassúnak: úgy azon gimnáziumban lehetetlen tolna az ifjak előrehala dása, a szülők hiába költenék : Pénzt, a gyerekek hiába töltenék el idejüket. Élénk helyeslés.) Egyáltalában: ha ml a neutzeliségeket megnyerni akarjuk, annak nem az a módja, hogy őket minden áron magyarosítsuk, hanem az, hogy velük a magyar viszonyokat megkedvelíessük (Elénk helyeslés) még akkor is, Ii

nem volnának olyan számosán, mi*

. néifogva őket megsemmisíteni lehetetlen. Ellenségeinkké tenni őketl nem fekszik érdekűinkben. (Élénk helyeslés.)

Mindkét félnek arra kel! törekednie, hogy együtt és egymás mellett mennél jobb egyetértésben megéljünk.

Élénk helyslés.) így fogván fel feladatunkat, helyeslem, hogy egy ni szerb gimnázium állittassék fel.

Ezután Deák Ferenc azt indítványozta, hogy az uj szerb gimnáziumot 'Nagyfa ecskereken állítsák tel. A képviselőház az uj szerb gimnázium költségért megszavazta.

Romániai magyar

szenvedése, gondja, bánata, keserűsége

Beszélgetés két órás gyaloglás közben Trezsák Józsefné rékási telepesasszonnyal

Temesvár. április 20 A Trezsák Józsefnéval való beszélgetés felgöngyölítette előttem teljesen romániai magyar telepesgazda életének 'képét. Trezsák Józsiméval a vingai vasúti állomáson találkoztam Majlátfalvára való igyekezetemben, hogy körülnézzek az ottani magyarok között. Kocsit kerestem az állomás körül, amely Majlátfalvára vigyen. Nem találtam alkalmatosságot. Akkor hozzám lépett egy alacsouytennetü, mosolygós szemű menyecske.

— Nem kap most munkaidőben kocsit az ur. Legjobb lesz gyalog menni. Én is odaigyekszek. Menüink együtt.

És elindultunk. Napsütésben jártunk, dülőutakon. A mezőn sokfelé szántottak, boronáltak szorgalmas fölmivesek. Az őszi vetés szépecskén kihajtott már. És hogy ékessége is legyen a földnek, a gyermeklánciü sárga virága tarkálloít be sok helyen a zöldelő füvet az ut mentén. Két órán át keresztül tartott ez a gyaloglás. Trezsák Józsefné elbeszélte, hogy lánynéveu Hevesi Erzsébetnek hivják, majlátíalvai születésű és tizennyolc esztendő előtt ment férjhez Trezsák József rákdsi magyar telepesgazdához. Négy gyermeke van. Anyja látogatására megyen Máj látlüal vára

Egész utou úgy folyt ajkáról a szó, mint a pergő orsóról a fonál. Néha-néha csak azért szakítottam meg kérdéssel a szavát, hogy egy kis lélegzethez justion.

— Nehéz sora van a szegény embernek, — mondotta Trezsák Józsefné, — mert elvették a magyar telepesek földiét. Húsz holdunk volt. Azon gazdálkodtunk közösen apámékkal. Aztán jött az uj rend és elvették a földet. Az apósom, aki hetven éves, hiába mondta, hogy azt a földet ő tette termőfölddé és igy is jussa van hozzá, de úgy is, hogy kifizette. nem hallgattak rá. Pedig mikor az apósom, mint magyar telepes Rékásra került, a föld, mit kiosztottak neki, erdő irtás volt. Lépésről-lépésre kellett neki a tuskókat kiásni, kiszedni. így is sok vastag gyökér maradt a földben. Ásó, kapa, eke mindig kicsorbult Mindennap kellett a kovácshoz menni. Évekig tartott, mig a föld jó lett. Aztán most mégis elvették. Négy holdat hagytak az apósomnak. Azl a szerencse, hogy az uram katona volt, mert igy ő is kapott négy holdat. Most szerencse az uram katonasága, de bizony a háború alatt nem az volt Akkor magámnak kellett kínlódni a négy gyerekkel.

— A nyolc holdon együtt gazdáikon dunk apámékkal. Nyolc; holdra nyolcait vagyunk. De vannak, akik ugyancsak nagv családok, négy holdon. Ezeknek még rosszabb a soruk. Pedig mi is eleget küzdöttünk, hogy a megélhetést és az adót előteremtsük. Az adó az rettentő. Mindig újat találnak ki és mindig emelik. Mindnyájan dolgozunk. Már a tizenhét éves lányom is kapál. A legkisetbík gyermekeit!, aki csak hét éves,

már libát őriz. Az uram az egy lóval a magunk munkája után kénytelen napszámba menni.' Se az ember, se a ló nem pihenhet. Nekem a sok munka mellett hetenkint még be kell járni a tentes-' vári piacra is, hogy ott egy kis majorságot, túrót, tejfelt eladjak. És mindennap beszélgetünk arról, hogy miért vették el a földünket és a legelőnket? Odaadták a szomszédos falu románjainkat.' Mi ezekre nem haragszunk, mert ők iá szegény emberek és nem ők vették el a. mi földünket, hanem a törvény. De fáj, nézni, hogy azokon a pásztákon, melyeket a mi verejtékünk öntözött, most mások dolgoznak. Az uram mondta, hogy a gazdakörben olvasták az újságba, hogy most uj miniszter van és hogy ez belátja, hogy a magyar telepesekkel igazságtalanság történt. Talán ez visszaadja a földünket, legalább egy részét. Ha ez bekövetkezik, akkor öröm lesz a telepének között. Vájjon megérjük-e?

Elhallgat és szomorúan néz maga elé. Hogy eltereljem a gondolatait, másfelé, kérdezem, hogy a gyermekei i árnak-e' iskolába és hogyan tanulnak? '■

— Járnak, járnak iskolába. Mert , ha nem járnak, jön a büntetés. A bírságot a múlt héten szedték be. Ha egy napot, ha két hónapot mulasztott valaki gyereke, a szülőnek négyszáznegyven leit kellett fizetni. Tizenkilencezer leit szedtek be. Panaszkodtunk a tanfelügyelőnek. Felelte: Kell az a pénz román iskolákra. A legkisebbik olyan nagyon szereti a tanulást, hogy este, mikor lefekszik, a könyvit mindig a feje alá teszi. Úgy olvas, mint a folyóvíz. De amit olvas, abból nem ért egy kukkot se. Mert románul kell tanulni a lelkemnek. Éneket, verset is kell neki tanulni románul, de nem érti azt sent. Sokszor elkesergek azon, hogy majd ha a fiam nagy lesz és katonánk virfziíc, nem tud majd nekem levelet ind. Mert hiába Írna nekem románul, nem értem én azt. Magyar anya gyereke nem tud magyarul imi. Tessék elhinni, nagyon sajditja ez a szivet. Megkérdeztem a tanító urat, aki úgy tud magyarul, akár én vagy az ur, miért van ez? Azt mondta: törvény. Rossz törvény az, kérem, melyik eltiltja a gyereket az anynyeivtől. A tanító űr mondta, hogy neki muszáj a

yerekeket románra tanítani, pedig neki is nehezen megy, mert ő se érti jól. Azzal vigasztalt, hogy a magasabb osztályba megtanul még a gyerekem magyarul is irni-olvasni. Jó volna már ezt megérni, mert a. kisfiam már kérdezte is.’ hogy: anyám, aszondja, mondja kend. magyarul nem lehet imi-és olvasni? Csak megsimogattam erre a felit és sírtam. ,

Trezsák Józsefné egyszerre lehajol és az ut letaposott agyagáról fölvesz :y patkódarabot.

— Nini, patkó — szól örvendve <—