Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-24 / 112. szám

1926 április 24. BÄCSMEGYEITÍAPLO 3. oldal. Kisebbségi Élei A magyar-párt nagyváradi tagozata ar&étot rendezett abból az alkalomból, bogy reorganizációs tervekkel foglal­kozik. A kérdéshez dr. Lázár Aurél is hozzászólt és a következő íigyclenire­­rnéltó kijelentéseket tette: A magyar- Párt részére most itt van az alkalom, hogy a múltban elkövetett politikai ■ hi­báit helyrehozza, A magyar-pártnak, ■figyelembe véve a, magyarság politikai pszichológiáját is és figyelembe . véve a mai ki nein forrott politikai helyze­tet, véleményem szerint a magyarság jól felfogott politikai érdekeinek védel­méül az előttünk lévő parlamenti vá­lasztások alkalmával a leghatározottabb ellenzéki politikát kell követnie. Be kel! igazolnia, hogy vannak öntudatos cél­kitűzései és bele tudnak alkalmazkodni a román nemzet valódi és becsületes társadalmi és állami életébe és meg tudja teremteni azt a harmóniát, amely alapja kell hogy legyet) a magyarság kulturális, gazdasági é$ politikai céljai megvalósításának. Nem tartom helyes­nek, ha a magyarság csak,a naponkénti megoldásokat keresi, ahelyett, hogy a kisebbségi kérdés teljes és végleges megoldását igyekeznék előmozdítani. Számtalanszor hangoztattam, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem tar­tozik egyetlen politikai párt érdekébe, ez nem változtatható át pártkérdésekké, sem a párt érdekkörében' védeiméte szolgáló vásári cikké, fi kérdés meg-, oldása az állam érdeke és függetlenül' minden pártérdektől kell . törvényhozó­­•silag és különösen társadalmi akciók' utján megoldani, mert egy magasabb politikai érzéket, nagy önmérsékletet és teljesen demokratikus koncepciót kí­ván, A magyar-pártnak igen rövid na­pok alatt meg kell találnia a helyes utat és meg kell nyugtatnia az ország köz­­■ véleményét,, hogy okult az elkövetett­­politikai hibákon és képes tisztázni, ha kel! áldozatok árán is a személyi kér­déseket, mert máskülönben minden to­vábbi utján a régi kudarcok fognak kí­sérteni. kérdés. Lupas miniszter a magyar párt­tal létrejövő paktum- ügyében nyilatko­zott és kijelcijtj, hogy a Goldis-csoport a gyulafehérvári határozatok alapján áll. A kormánypárt nem egy futó vá­lasztási paktumot akar a magyar párt­tal. hanem állandó együttműködést, melynek hasznát a magyar párt tapasz­talni fogja. Az erdélyi lapok jelentései szerint a. magyar párt elvben már meg­egyezett a kormánnyal Sztovenszkó őslakossága .már évek óta 'súlyos panaszokat hangoztat amiatt, hogy a szlovcnSzkói világhírű fürdőhe­lyeket elhanyagolják. Ez az elhanyago­lás abban nyilvánul meg, hogy a kor­mányok nem fordítanak rá..uk kellő gondot,, holott ez közvetve Szlovenszkó lakosságának megélhetési viszonyaira is óriási hátrányt jelent. Egy pozsonyi szlovák lap hosszabb cikkben, foglal­kozik a szlovenszk'ói fürdők és üdülő­helyek szomorú állapotával, melynek legfőbb okai abban vannak, hogy a régi, háboruelőíii , vendégek elmarad­tak, a cseh yagyonososzlály pedig egyáltalán nem keresi*fel SzlovensZkót üdülés, gyógyulás céljából. Itt-ott Időn* kint feltűnik ugyan egy-egy prágai »mi­niszteri tanácsos«, ur, aki azonban -ki­zárólag. állami, fürdőbe vagy állami gyógyintézetbe megy s javarészt díj­talan ellátásban részesül. A cikk 'egy­részt arra kéri. a történelmi országok vagyonos osztályait, hogy. szenteljenek több figyelmet a szlovenszkói fürdő és nyaralótelepeknek, másrészt kutatja azokat az indokokat, amelyek miatt a cseh közönség, nem szívesen keresi fel még az oly páratlan s egész Európában egyedülálló gyógyfürdőt, mint például a pöstyéni. Az okok egyike a rossz közlekedési viszonyokban található ebben a -kérdésben elsősorban az álla­mot terheli a felelősség azért, hogy éppen Pöstyénnek oly szerény igény felen vasúti állomása van és hogy az országutak vendégmarasztaló sárteu­­gere miatt csak repülőgépen közelíthető meg a fürdő. T< Az erdélyi magga* pá t a közeledő országos választásokkal kapcsolatban a többi pártokkal együtt újból élénk munkába fogott. Romániában és külö­nösen Bukarestben pártok proklamáció) vannak mindenfelé kifüggesztve és egy­előre még egymás mellett, de külön állanak a nemzeti párt és parasztpárt plakátjai. A plakátok egy része már .feltünteti azt a, jelet, amelyet az illető párt a hivatalos lap által közölt 14 jel­ből választott. A nemzeti pártnak tnég nincs jele. A parasztpárté a kör, a kor­mánypárté a hatszög)'« csillag, a szo­ciálisfáké a háromszög, a liberális párté a vízszintes vonal. Egyes kerületekben a választási listák összeállításával már foglalkoznak, így tíz illoví kerületben, a fővárosban a lista élén Averescu tá­bornok, utána Tranen: Jasi, Meisner volt igazságügyminiszter, margiloma­­nista, Mitilineu külügyminiszter és a radikális gazdasági intézkedéseivel ke­reskedők körében népszerűvé ■ vált Ma­­noilescu államtitkár következnek. A vidékről csak gyér jelentések érkeznek a jelölési munka elvégzéséről. Érdekes mozgalom indult meg a köztisztviselők körében,, almi a két év előtti sztrák­­mozgalomból ismert Schina gyűlésre hivta a köztisztviselőket, hogy’’ mond­ják k> a parasztpárti listához való csat­lakozást. Ez a lista így magában fogja ölelni. a nemzeti pártiakat, a szocialis­tákat és a köztisztviselőket., A >Dimi­­neata« szerint a szász és sváb kisebb­ségi csoportok is tárgyalást kezdenek a parasztpárt vezetőivel. A magyar párt delegációja pénteken ismét folytatta a tárgyalást a belügyminisztériumban Bucsan államtitkárral. Valószínűleg a tárgyalások ma befejeződnek, mivel ed­dig 9§& a upudátosaok jsgáraa- -nyiit Briand és a párisi német nagykövet tanácskozása a német-orosz szerződésről A szovjetsajtó is behatóan foglalkozik a szerződéssel Parisból jelentik: Briand miniszter­­c'nök és Hoesch párisi német nagykövet pénteken tanácskozást folytattak a német­orosz szerződésről és megvitatták a népszövetségi tanács kibövitésénpk kér­dését is. A tanácskozás során a német nagykövet kormánya nevében biztosította Briand miniszterelnököt, hogy a német­orosz szerződés nincs ellentétben a locar­­nói egyezménnyel és e tekintetben semmi aggodalomra nem lehet ok. Moszkvai jelentés szerint a szovjet­­sajtó, amely eddig csak hivatalos jelen­téseket közölt a Németországgal kötött szerződésről, most már kommentárokat fűz a kérdéshez. Az „Izvesztija“ csütör­töki számában hosszabb cikkben foglal­kozik a szerződéssel és megállapítja, hogy az nincsen ellentétben a locarnói egyezménnyel, amelyet egyébként szovjet hivatalosa nem tart a béke ér­dekében valónak. Macsek nem panamázott Mini ügyvéd járt el csekély honoráriumért felei ügyében Hat hónapi munkáért és ügyvédi költségek fejében százhét­ezer dinárt vett fel Konyovics István nyilatkozata Beogradból jelentik: A Politika pén­teki száma közli Konyovics István nyilt levelét. Konyovics nyilatkozatában vá­laszol azokra áz ujságközleményekrc, a melyek nyilvánosságra hozták levelezé­sét Macsek Vlatkóva) a horváj paraszt­párt aleinökével. Mint ismeretes, a le­velek nyomán keletkezett korrupciós vádak miatt lemondott, alelnöki tisztsé­géről Macsek és fegyelmi vizsgálat megindítását kérte maga ellen. Konyovics nyilatkozata elején elmond­ja, hogy a lapokban leközölt levelek valóban bű másolatai az eredetieknek A levelek keletkezését a következőkép­pen mrgyarázza: A szegény gazdagok — Hozzám, mint a Radics-párt jelölt­jéhez, nemcsak szegények, hanem na­gyon gazdag emberek is eljöttek ügyes­bajos dolgaikkal, mert igazságtalanul jártak el velük szemben. Mihelyt a Ra­­dic:*-párt kormányra jutott, kérdést in­téztem dr. Macsek Vlatkóhoz, hogy haj­­lajidóre ezeknek a gazdag embereknek a bajait is orvosolni. Macsek dr. azt válaszolta, hogy .segíteni fog mindenkin, akivel szemben igazságtalanság történt, de előbb mindig megvizsgálja, hogy történt-e valóban törvénysértés. Meg kell említenem, hogy ez alkalommal elő­terjesztettem <lr. Macsek Vlatkónak azt is, hogy ezek a gazdag emberek hatalmas összegeket ajánlottak föl bononirlnni lejében. Ö ebben a kérdésben nagyon szerény igényű volt. Azt irt-), hogy mint ügyvéd, aki jelenleg nem kép­ta, hogyaz agrárreformminiszter legutóbb a parlamentben felhatalmazást kapott fa­kulttiv eladásra engedélyt. Mivel az ö családi körülményei megkívánták a va­gyon eladását! érdeklődött dr. Macsek*' nál az eladás feltételei iránt. Ezután soha néni taláikpztak és Macsek nem kapott 'ti gróftól tiszteletđijat. Zene és politika — Az a levél, amelyet Péter testvé­remnek, a zagrebi opera igazgatójának érdekében .irtani dr. Macseknak, nem mindenben felelt meg testvérem kíván­ságának. Péter ugyanis azt kérte, hogy tegyem lehetővé, hogy Zagrebban ma­radhasson, ennek ellenére én interveni­áltam, hogy léptessék elő. Raiics István erre Benesics karmesterrel együtt áthe­lyezte. A levélben azt is megírtam, hogy. fivérem Radics-párti, habár tudatában voltam annak, hogy nem politizál, ha­nem kizárólag a zenének él. Kijelentet­tem, hogy fivérem abban az időben, a mikor a noviszadi szerb nemzeti tanács alelnöki volt, sohasem volt az egyesü­lés ellen, hanem azért küzdött, hogy a Vajdaságot Szerbiához csatolják­— Végül beismerem, hogy dr. Kasz­téi Ferdinand megkért, iiogy interveni­áljak a dr. Kuluncsics-féle épület eladár sának ügyében. Macsek dr. látta, hogy ennek nincs törvényes alapja, ezért .azt monda nekem, hogy a dolog nem megy, A szerény ügyvéd A nyilatkozat további részében azt fejtegeti Konyovics, hogy a vajdaságiak jogos kívánságaikat sokszor évekig tar­tó szaladgálás árán nagy költséggel sem tudták elintézni Beogradban. Most végre akadt egy ember, aki tisztessé­ges ügyvédi honoráriumért intézett el jogos ügyeket és olyan szerény volt, Hogy sokszor nélkülözött is. Végül fölemlíti Konyovics, hogy a Ra­­üics-pártba akkor lépett be, amikor ér­vényben volt az Obznana, a Radics-párt szervezeteit csendörszuronnyal oszlat­ták föl és ntég senki sem gondolt arra, hogy lehet valaki köztársasági vezérből monarchista miniszter viselő szabadon folytathatja ügy­védi gyakorlatát és az effektiv ki­adásokon kívül megelégszik csekély Itcnoráriummai is. — Miután továbbra is hozzám fordul­tak az emberek, én az ő kérésüket dr. Macsekhoz továbbítottam. Me« kell említenem, hogy dr. Macsek mindig fö­lényes mosollyal elutasította a hatalmas honoráriumokat. összesen 107.600 dinárt fogadott el, amiért fél évig szaladgált Zagreb­­ből—Beogradba és vissza. — Ez az összeg nem eiég vasun jegyre és szállodai szobákra sem. Az. egyes vádpontokra rátérve a kö­vetkezőket írja Konyovics: »Nincs törvényes alapja« — Ami a Vojvodina Bankot illeti, igaz, hogy Macsele dr. járt Nikics mi­niszternél ebben az ügyben, de látva, hogy a miniszter nem hajlandó elintézni az ügyet, ezt .tudomásomra hozta az­zal, hogy értesítsem a feleket. — A Jugo—Siemens-ügyben csak egy levelet kaptam, amit továbbítottam, ö első találkozásunknál azt mondta, hogy az ügy nem megy, mert Superina mi­niszter úgy találja, hogy az elintézés­nek nincs törvényes alapja. — Testvérem, Konyo\ics Dlmitrije, repülőgépgyávi vezérigazgató egy alka­lommal arra kért, hogy mutassan be egy horvát embernek, aki kölcsönt tud­na neki szerezni vagyonára, amelyben én is érdekeive vagyok Én dr. Macsek­­nak Hivattam be, de neki sem sikerült hitelt szereznie. Gróf Széchenyi, akit személyesen ismerek, valóban j$r*f sálam. Azt rriottd-A jugoszláv-albán kereskedelmi egyezmény Befejeződtek az előzetes tárgyalások Beogradból jelentik: A jugoszláv* albán kereskedelmi egyezményre vonat­kozó előzetes tárgya ásókat pénteken fejezték be. A két ország közötti ke­reskedelmi viszony a!ape!vei tekinteté­ben a megegyezés létrejött és azt öt pontból álló jegyzőkönyvbe foglalták írásba. A jegyzőkönyv a kereskedelmi megállapodásokat, konzuláris konven­ciókat és a tranzitó kereskedelemre vo­natkozó megállapodásokat tartalmazza. A tranzitó kereskedelem tekintetében végleges megálíapodás még nem tör­tént, mert a tárgyaló felek még nem tudtak megegyezésre jutni. Az albán delegáció előterjesztette azt a javasla­tot, hogy a tranzitó áruk vámolására egy ku ön erre a célra épített raktárát létesítsenek. A jugoszláv delegáció ezt elvileg elfogadta és azt javasolta, hogy a raktárt az albán-jugoszláv határ mellett épitsék föl. Ezzel szemben az albánok azt az álláspontot képviselték, hogy a határ mentén a közbiztonság nem olyan, hogy lehetséges volna ott elhelyezni a raktárakat. A kérdés ebben a stádiumban elintézetlen maradt. Megállapodásra jutottak a felek a jugoszláv és albán állampolgárok között levő vitás polgári és kereskedelmi ügyek elintézésében iá. Erre vonatkozólag azt a határozatot hozták, hogy az ilyen vi­tás ügyek elintézésére, elbírálására vá­lasztott bíróságot lehet választani. A bí­róságnak két tagja jugoszláv, két tagja albán állampolgár és elnöke külföldi. Remélik, hogy a prelimináris jegyző­könyvekben lefektetett elvek alapján hamarosan létrejön a két ország között a szerződés.

Next

/
Thumbnails
Contents