Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-23 / 111. szám
RÁCSMEGYEI napló 6. oldal. CIRKUSZ • ■ • Barátom vitastilusa Kedves barátom, ezennel beszüntetem a veled való vitatkozást, egész egyszerűen, nem bírom el az iramot, azaz inkább a rendszert, amely uj formájával téged is rabul ejtett. Lehet, hogy igazad van, azaz neked van igazad, de hányszor mondjam, hogy nem tudlak követni? Valamikor azt láttam, hogy az emberek szépen, komolyan csoportositják az érveiket, amikor egymást meg akarják győzni— Ejnye, mondta Kamenszky bácsi, hires inameluk, egész másnak képzeltem ezt a dolgot, de Orsó Matyi okmányokkal, adatokkal bizonyitotta be, hogy rossz utón járok. . Úgy van, Kamenszky bácsi örült, amiért megtudták győzni, de azok az idők elmúltak, e tekintetben kipusztult az utolsó bölény is. Ma senlü sem engedi magát meggyőzi#, s csodálom a képviselőházakat, ahol annyit beszélnek. Mutassanak nekem egyetlen embert, akit a heteken át tartó dumák az ellenkező véleményre hangoltak, akkor leharapom saját tulajdon iejemet. Az Istenért, minek beszélnek hát! Veled is igy vagyok, kedves barátom, már fáj a mellem a sok szótól. Nem amit én mondtam, hanem amit te. Majd elismétlem. hogyan kezdődött, legyenek olyan szivesek és tanúskodjanak, hogy kiqek van igaza. Kedves barátom, te abban a bizonyos ■kurta kocsmában voltál, ahol méregerős bort mérnek, beleavatkoztál asztalos mesterlegények vitájába, te akartál az okosabb lenni, szó szót követett, amire téged szépen megvertek. A tényállást tanuk tisztázták, homlokodon még most is ott a kék folt, amit szónoki szolgálataid emlékéül viselsz, semmi kétség az egészben — azt mondom hát. — Lelkem, lírai költő ne járjon akármilyen helyre, mert a fellegek közül a söntésbe röpül. Magad látod, minek van az ember kitéve! Te fölkapod a fejed s azt kérdezed: — Minek? — Hát ilyesminek. Úri embernek kellemetlen a viharos affér, amely verekedésbe fullad. Ha másról lemossa is az idő i gyalázatot, róla nem. Már most úgy képzelem, hogy te erre különféléket válaszolhatsz. Vagy azt, hogy mi közöm hozzá, ne ártsam magam a dolgaidba, elintézed te azokat nélkülem is. vagy baráti alapon belemégy az ügybe, megtárgyaljuk, szánom-bánom, elragadott a bor ereje, máskor óvatosabb leszek. De egyiket sem mondod, hanem felfortyansz. — Hát amikor téged majdnem kicsaptak Becskereken az iskolából! Valóban, ez megtörtént, de olyan régen, hogy duplán is elévült. A részleteire is csak azért emlékezem, mert én vagyok a nagy Visszaemlékező s vigyáznom kell a renomémra. Mondom liát: — A tény igaz, engem ki akartak Becskereken csapni, hozzá még nem is egyszer. Tudod, a Kiszelák..., azonban a kérdés most nem aktuális. Ha majd illetékes helyen szóba jön, szívesen megidéztetlek s mint köteles szemtanú, mondj el róla mindent. Most csak a jó! értelmezett érdekedben figyelmeztetlek —- harminc éves barátság jogán — hogy ne járj kurtakorcsmákba. Végtére is bizalmi állást töltesz be, olykor reprezentálnod kell, hát ártalmadra válik. Ismerem a társadalom felfogását. Megint felelhetnél különfélét, de nyilván nagyon elmaradott vadzerge vagyok, hogy más az elképzelésem, mint a tied, mert egészen különös választ kapok. — A nagynénid is háromszor szökött meg lánykorában, mégis íérjhezment s hat gyéreiket hozott a világra. Tátva marad a szám. — Igaz, a szökés szenvedélye volt, de mi köze az ő életsorsának ahhoz, hogy téged B.-listás csizraadialegények és dobrovoljácok megvertek a korcsmában? Egyébként tőlem csinálj, amit akarsz, nem törődöm többet a dolgaiddal. Azt hiszem, vagyunk olyan viszonyban, hogy megreszkirozzam a jóindulatú figyelmeztetést. De ha nem érted meg s egyre mellékvágányokra térsz... — A barátságunknak semmi baja, csak elferdíted az eseményeket. — En? — Igenis, te. — Hát nem igaz a korcsma, meg a többi? Nem ott voltál tegnap este pontosan tizenegyig, hat spriccer... Te szinte magadon kívül vagy. — A keresztanyád (mondod, az én keresztanyámat aposztrofálva) keserűvé tette mindig az életemet (a magad Leningrádból jelentik: A leningrádi Tudományos Akadémia fényes fogadtatást rendezett szerdán a >Norgc« személyzetének tiszteletére. Az ünnepségen a hajó személyzetének valamennyi tagja megjelent Riiser Larsen és Notnlc ezredes vezetésévél, akiket viharosan üdvözöltek. Rész tvettek az ünnepségen a szovjetkormány kiküldöttei, q leningrádi városi tanács képviselői, azonkívül a norvég és az olasz konzul és más előkelőségek. Leningrádot valószínűleg még ezen a héten elhagyja a Norge és további útvonalára vonatkozólag már minden megállapodás megtörtént. Leningrád után a Ladoga-tó nyugati partja mentén repül, aztán az alekszandrovszki vasut-A szuboticai törvényszéken csütörtökön érdekes bűnügyben tartott tárgyalást Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. A bünper vádlottja Jankó Mária cigányasszony volt, aki több rendbeli csalással vádolva állott a bíróság előtt. A közvádat Csullnovics Ferdó dr. államügyész képviselte, a védelmet Piecfd Rude látta el. Jankó Máriát, aki vizsgálati fogságban van, fegyveres börtönőr vezeti a terembe. Az elnök kérdésére elmondja, hogy 36 éves, Sztarakanizsán lakik, két gyermeke van, foglalkozása: meszelő-aszszony. A vádirat szerint a vádlott csodatevő táltosnak mondta magát, elment hiszékeny asszonyokhoz, mindenütt pénzt csalt ki azzal, hogy a házon levő »rontás«-1 az ő varázshatalmával és természetfölötti titkos eszközökkel el tudja űzni. A jámbor parasztok szívesen fizettek s Jankó Mari többezer dinárt szedett össze. Elfogadott azonban természetbeni honoráriumot is, rengeteg élelmiszert, ruhaneműt harácsolt össze. Ima a vádlottak padján A vádlott kenetes szemforgatással mindent tagad és azt mondja, hogy nem ment sehova »az ő eszétől«, hanem egy asszony hivta őt, hogy menjen el egyes helyekre- imádkozni, ö el is ment, de egyebet nem tett, mint imádkozott. Mindenütt együtt volt vele Dimovics Ilka cigányasszony. Az elnök: És miért kellett magának imádkozni? A vádlott: Mert »rontás« volt a házon. Egyik helyen a disznók pusztultak életét értve ez alatt), mert már gyerekkoromban elárult az apámnak, hogy a disznóól tetejéjn mászkáltam, úgy szakadt el a nadrágom. Komiszság, amit csinált, látszik, hogy a keresztfia vagy. ...Unom a többi részletet de volna még belőlük. Ebben 3 pillanatban semmi másról nem lehet kettőnk között szó, mint arról a — megengedem, illetéktelen — beavatkozásról, hogy kerüld a lebujokat, mert nem méltó hozzád a csizmadia-guerilla-harc, a részegeskedés sem méltó, te pedig válaszaidban íelhánytorgatod az egész múltamat, meg téped a hozzámtartozók úgynevezett nimbuszát, ami rosszat tudsz róluk, azt mind elmondod, épp csak a vonatkozó feleletekkel maradsz adós. Ezért nem vitatkozom többé veled, én tőlem a fejed tetejére állhatsz, ha nem tudsz, kérlek, tárgyilagos maradni, menj politikusnak, ott nagy sikerek várnak rád. Bob. vonalat követve északnak fordul s végül a Fehér tengertől njmgatra, az Enare-tótól déikeletro elhaladva, egyenesen Vadsó felé megy. Ha az idő kedvez, akkor nem is köt ki az ottani árbocon, hanem egyenesen Svalbardig folytatja útját a léghajó. Kingsbay-i jelentés szerint a »Skaatúrén« hajó, amelynek fedélzetén Amundsen és Ellsworth utazott, csütörtök délután négy óra tájban megérkezett a kikötő elé. A jég mintegy két kilométerrel a belső öböl előtt feltartotta a hajót, úgy hogy Ammdsenék magába a kikötőbe nem tudtak hefutni. A jég azonban nem nagyon szilárd, úgy hogy valószínű, hogy a hajó utat tud törnt a kikötőig. el, másik helyen az aprójószág veszett ki, harmadik helyen jövendölni kellett egy asszonynak, aki nem az urát szerette, hanem egy legényt, aki viszont őt nem szerette. Az elnök: És az imádkozáson kívül egyebet nem csinált? A vádlott. De igen. Szentelt vizet adtam. Az elnök: Tud maga imádkozni? A vádlott: Igen... — Nyomban el is mondta a Miatyánkot. Az elnök: Mondja el a Hiszekegy 4-ik pontját A vádlott szóról-szóra elmondja az ima szövegét. Az elnök: Mondta maga az asszonyoknak, hogy hét foggal jött a világra? A vádlott: Mások mondják, hogy cigányasszonyok foggal jönnek a világra. Az elnök: Mondta maga, hogy földöntúli ereje van és szellemekkel van összeköttetésben? Sóder Jóska a rontás szelleme A vádlott: Nem. Csak azt mondtam, imádkozzunk, hogy az ellensége, Sóder Jóska elmenjen a háztól. Pénzt mindössze száz dinárt kaptam. Az elnök: Kiss Antalnétól mennyi pénzt kapott? A vádlott: Száz dinárt. Az elnök: A vád szerint 3500 dinárt kapott? A vádlott. Fusson ki a szemem, ha száz dinárnál többet kaptam. Az elnök: Medgyesi Sándorné fizetett valamit? A vádlott: Ezer dinárt. Az elnök: Miért? A vádlott: Hogy, az ellenségének árt-Amundsen és Ellsworth megérkezett Kingsbaybe Hajójukat két kilométerrel az öböl előtt feltartóztatta a jég A KANIZSAI TÁLTOSASSZONY — KULTURKÉP 1924-BŐL — t ___________1T6 éprilis 23. sunk, aki az ő jószágát megrontotta. Az elnök: Oregus Mária mit mondott magának? A vádlott: Hogy jósoljak neki kézből. Egy kis búzát, adott érte. Az elnök: Mit jósolt? A vádlott: Azt mondta, nem szereti az urát, mást szeret. Nézzek utána, hogy az viszontszeresse. Az elnök: Bagi Mátyásné mit akart? A vádlott. Azt akarta, hogy a leányát vegye el Molnár Lajos. Az elnök: Mit adott? A vádlott: Kétszáz dinárt és egy darab szalonnát. A vádlott kihallgatása ezzel véget ért és a bíróság megkezdte a tanuk kihallgatását. Hogy kel] elűzni a rontást? Kiss Antalné sztarakanizsai lakos elmondja, hogy 1924. év Mindenszentek napján jött hozzá a vádlott és azt mondotta, hogy elűzi a rontást a házról. Vizet töltött egy pohárba, a fülemhez tartotta, úgy hogy a viz harsogott a pohárban. Aztán kért 50 dinárt gyertyára és mondta, hogy a vizet másnap, amikor delet harangoznak, öntsem ki a keresztutra. Másnap megint eljött, azt mondta, hogy ő hét foggal született és táltos asszony, aki a levegőben jár. Az elnök: Volt vele egy másik cigányasszony is? A tanú: Igen, de azt mondta, hogy az csak az ő tanítványa, ő a vezér. Egyszer eljött a tanítványával, besötétltette a szobát, letérdeltünk, imádkoztunk. Akkor kimentünk az Istállóba, ott egy gödröt ásott, kért egy nagy kést, egy tyúkot. a tyúkot levágta és vérét a gödörbe eresztette. Aztán egyszerire lehajolt és kivette a gödörből a rontást. Ez egy kis csomagocska volt, piszkos rongyba burkolva. Volt benne csirkefej, csontok, szőrök. Kért 1000 dinárt, amit odaadott neki. A levágott tyúkot is elvitte magával. Azt is mondta neki, hogy ő tudja, hogy az istálló sarkában kincs van elásva. Mikor folyton péffet kért és már nem volt mit adni, azt mondta, hogy ha nem adok neki pénzt, békává fogok én is, meg az egész hdzinép átváltozni. Nem akartam béka lenni, megint adtam» pénzt Az elnök: Mennyit adott neki. összesen? A tana: Több részletben 3500 dinárt, 25 gyertyát, 12 Hter mákot, lisztet, szappant, babot, sonkát. A vádlott a szembesítésnél mindent tagad. A bíróság a tanút megesketi vallomására. Medgyesi Sándorné, szintén egyik károsult, hasonlóan adja elő mindazt, ami vele történt. Nála a disznók pusztultak el. A vádlott azt mondotta, hogy csodatevő ereje van és tud a bajon segíteni. Kért egy szentelt gyertyát és mondta, hogy tegyem be az ólba. Azután bementünk hároman az ólba és ott, mondtunk egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. Akkor letérdeltünk és levágott egy tyúkot... — Azt a vádlott hazavitte — szólt az elnök — ezt már ismerjük. A tanú: Igen. Aztán megtalálta a rontást. Egy kakasfej volt, több más csonttal és szőrrel. Az elnök: Mennyi pénzt adott neki? A tanú: Ezerötszáz dinárt és sok mindent. Azt mondta, ha nem adom oda a pénzt, vissza marad a bajom. A vádlott a szembesítésnél mindent tagad. A tanút megesketik. Gregus Mária tanú azt mondja, hogy a kis 10 hónapos gyermeke betegeskedett, Ezért kérte a vádlottat, hogy segítsen, de nem igaz, hogy szerelem miatt kért a vádlottól orvosságot. Bagi Mátyásné elmondja, hogy sok csapás érté. Egy lánya a Tiszába ugrott, az ura meghalt. Ekkor eljött a vádlott és mondotta, hogy ő csodatevő erővel bír és meg tudja csinálni, hogy több szerencsétlenség ne' érje. Nem hittem neki — mondja a tanú. Akkor azt mondotta, hogy tegyünk egy asztalra egy bögre szentelt vizet és tegyünk bele egy
