Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-22 / 110. szám

1926 április 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Nikics panamákkal Konyovics István, a szom bori Radics-párt vezetőjének levelezése a horvát parasztpárt alelnökével —- Kijárások a Vojvodina Bank, a Siemens-cég és gróf Karácsonyi érdekében Beograd'oól jelentik: Nikics Nikola erdőügyi miniszter szerdán este a beo­­grádi lapok szerkesztőségeinek rendel­kezésére bocsátotta a'okat az ujnbb okmányokat, amelyek Radios István kör­nyezetére kompromittálók. Az iratok között van nénánv levél, amelyet Ko­nyovics István, a Radics-párt. vajdasági ekszponense intézett Macsek Vlatkóhoz, a horvát parasztpárt alelnökéhez. Ezenkí­vül van az átadott dokumentumok között néhány fascimile, amelyek Pecsar Milán­nak, az Angof Kereskedelmi Banknál lévő számlájára vonatkoznak, ahol a kereskedelemügyi miniszter volt kabinet­­fönökének nyolcszázezer dinárja van el­helyezve. A Bátsmegyei Napló munkatársának alkalma volt betekinteni az okmányokba. Konyovics István levelezéséből három levél kerül közlésre, amelyeket decem­ber 16-án, 31-én és február 3-án inté­zett' Macsekhez. Az első levélben Ko­nyovics arra kéri Macseket, hogy interveniáljon annak érdekében, hogy az, erdöügyi minisztérium vásárolja meg a Vojvodina Bank egyik novi­­szadi épületét az Apatini Bank novi­­szadra áthelyezett erdöigazgatósága részére. Az épület ára öt millió dinár és az apatini igazgatóság nagyon megfelelő­nek találja. A továbbiakban azt írja, hogy Csekonics gróffal közölte Dimirie vies Csata palánkai ügyvéd utján, hogy Macsek érdeklődött, elökészitette-e neki a kölcsönt. Kéri ezután Macsek intervencióját fivére Konyovics Petár, a zagrebi opera igaz­gatójának ügyében és felemlíti, hogy Konyovics Petár már régebben kimu­tatta a horvátok iránti szimpátiáját és 1918-ban a noviszadi Nemzeti Tanács­ban azt az álláspontot vallotta, hogy Vajdaság ne csatlakozzék azonnal Szer­biához, hanem várja be a horvátok el határozását. Hosszasan tárgyalja ezután a levél a németországi Siemens-cég által a postaügyi minisztériumnak szállított automatikus telefonközpontok ügyét és sürgeti, hogy a minisztérium ve­gyen át bizonyos apparátusokat, a melyek nélkül a készülékek nem használhatók. Ezért az intervenció­ért kiátásba heyezi, hogy négy szá­zalékos provízió cimeu nyolcvan­ezer dinár fog jutni nekik. Ugyanebben a levélben még a követ kezőket írja: — Wámoscher nem jelentkezett, a legrosszabb esetben azonban nagy bátyja pénze ott van az én szüleim' né!. Mi a fivéremmel már megszerez­tük a pénzt a megvásárolt részények első részletének a kifizetésére, janu ír 1-én azonban ki kei! fizetni a máso' dik részletet, hatszázezer dinárt és kellemetlen helyzetbe vagyunk, mert az Első Horvát Takarék ismét elutasi tolt bennünket. Konyovics második levele Macsekhez december 31-én kelt. Ebben Konyovics először arról értesíti Macseket, hogy Castehú Fernand beogradi ügyréd dr. Kalnndzsics Voja ügyében mit közölt vele. Kulundzsicsnak van Beogradban egy háza, melyet elakart adni a köz­­oktatásügyi minisztériumnak konzervató­rium céljaira. A házeladásba belekap­csolódott Macsek, akinek Konyovics Így ir: — Á legközelebb egy százötven­­ezer dináros váltót kap Casíelni, melyből nekünk százezer dinárt bo­cs ájt rendelkezésünkre. Kérem, nézzen utána, hogy meghozzák a miniszte'riam­­ban a határozatot. A Vojvodina Bank noviszadi házvá­sárlását is érinti a levélben Konyovrcs. — Megkaptam az ön válaszát — írja — és közöltem Dungyerszkiva'. A noviszadi Ikarus repülőgyárró! is szó van ebben a levélben. Konyovics közli Macsekkal, hogy alaptalanok azok a vádak, hogy a repü'őgyár német tő­kével dolgozik, tulajdonképen holland hitelek állnak rendelkezésére. Az egész rágalomhadjárat a levélíró szerint azért van, mert el akarják nyomni az Ikarust, mivel vajdasági érdekeltségeké. A kül­földi tőke csupa olyan vállalatot léíesi­tett az országban, melynek neve jugo* val kezdődik és igazgatóságaiban csupa radikális párti személyek foglalnak he­lyet. 1926 február 3-án kelt levélben Ko­nyovics újból a Vojvodina Bank ház­eladásáról ir Macseknak. A levél érde­kes passzusa: — Jövő szombaton utazom Buda­pestre, hogy Karácsonyi gróffal ren­dezzem birtokának az en nevemre való átírását, hogy ilyen mádon megmentsük a helyzetet. A levélben figyelmezteti Macsekot, hogy a politikai helyzetre való tekin­tettel igyekezzen minél sürgősebben elintézni ez ügyeket. Bethlen válaszéit Pallavicini vádjaira Kijelentette, hogy a kormány tagjai nem tudtak a frankhamisításról — Felolvasta a frank­­ügyben elhangzott tanúvallomásokat — Nem ad hitelt Mikes püspök vallomásának Windischgraetzné szerint férje azért nem vall a kormány ellen, mert igy enyhébb Ítéletet remél Töreky és Sztrache kijelentették, hogy nem tagjai a titkos társaságoknak Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén a napirend előtt Bethlen mininzíeréhtök válaszolt Pallavicini ked­di vádbeszédére. — Pallavicini őrgróf tegnapi beszédé­ben megismételte, sőt bizonyos formá­ban konkretizálta régebbi vádjait. Ezek a vádak egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Hogy Nádossy játszott-e szerepet a szokolhamisitásban, vagy sem, az még ma sincs bizonyítva. Ez a vád csalt a legutóbbi időkben hangzott el Benes csehszlovák külügyminiszter szájából. Le kell számolni azzal a vád­dal, miért nem indítottunk sajtópert Pal­lavicini ellen. A frankügy főtárgyalásán majd ki fog derülni, hogy a kormány mit tudott a dologról. Az a kívánság, hogy ez a kérdés ne a fötárgyaláson, hanem egy külön per rendjén tiszíáztassék, nézetem szerint ennek a kérdésnek mellék­vágányra terelése. Pallavicininek módjában lesz a főtárgya­lás rendjén megnevezni tanúit, akik val­lani fognák. Klárik Ferenc: Nem rendelik el kihall gatás ukat! Bethlen felolvassa Pallavicini frankvallomását Bethlen ezután felolvassa Pallavicini­nek a bíróság előtt április 9-ikén tett vallomását. — Én — vallotta Pallavicini — a frankhamisítás ügyéről Windischgraetz­­cel sohasem beszéltem, csupán hallomás alapján szereztem a dolog részleteiről tudomást. Még 1921-ben egy alkalommal beszéltem Windischgraetz Lajos herceg­gel, aki elmondotta nekem, hogy ö és Mészáros Gyula hazafias cél­ból szokolt készítenek a kormány tudtával, ide sem a miniszterelnök, sem egyes mi­­jniszterek nevét nem említette. Berky Gyula: Komoly ember nem vall így. Bethlen miniszterelnök: Reflektálni kí­vánok Pallavicini felolvasott vallomásá­nak mindenekelőtt síz első részére. Ami azt illeti, hogy Mészáros Gyula és Win­dischgraetz herceg szpkolhamisitása a kormány tudtával történi volna, én er ről Semmit sem tudok. Én nem tudtam és a kormány tag­jai, legalább azok, akik itt vannak, soha semmit sem tudtak a szokol­­hamisitásról. A szokolhamisitásról akkor szereztem tudomást, amikor Mészáros Gyula Becs ben már fogva volt és a dolog kipattant. Engedjék meg, hogy felolvassam Töreky Géza törvényszéki másodelnök hozzám intézett levelét. A levél a következőkép szól: »Tudomásomra jutott, hogy pénzhamisítás bűntettével vádolt herceg Windischgraetz Lajos és társat ellen fo­lyó bünügy eljárása során Pallavicini örgróí tanú olyan értelmű vallomást tett, mintha én is tagja volnék valami­lyen társaságnak vagy több titkos tár­saságnak is. Kijelentéin, hogy soha tit kos társaságba be nem léptem, soha ilyennek tagja nem voltam.« Bethlen büszke, hogy ő is tagja volt egy titkos társaságnak Bethlen miniszterelnök: Ismerteti Sztrache Gusztáv főügyész levelét, a melyben Pallavicini vádjára válaszolva bejelenti, hogy semmiféle titkos társa­ságnak nem tagja. Erre a vádra — foly­tatja Bethlen — csak azért volt szük­ség, hogy bizonyos külföldi közvélemény előtt diszkreditálják a bíróságokat és két­ségbevonják azok pártatlanságát, 'akik hivatottak az ügyben Ítéletet mondani. (Helyeslés a jobboldalon.) A vádak közt szerepel, hogy titkos társaságok csinál­ták a frankhamisítást és hogy ebben ne­kem is szerepem van, mert én is tagja vagyok a titkos ’társaságoknak. A tit­kos társaságok eredete a bolsevizmus idejére nyúlik vissza, amikor a terror következtében a polgári társadalom csak titkosan szervezkedhetett A bolseviz­mus után, amikor még nem lehetett biz­tosan tudni, hogy a közhatalom elég erős Vesz-e az újabb forradalmi kilengé­sek letörésére, szintén alakultak egye­sületek, esetleg titkos társaságok. Igy alakult az Egyesült Keresztény liga is. Ennek az egyesületnek én is tagja voltam, cseppet sem szégyenlem, ha pedig meg­próbálnák szemrehányást tenni, ez csak azt mutatja, hogy nem tűrik a keresz­tény polgári társadalom szervezkedését. (Viharos éljenzés és taps az egységes párton, zajos közbeszólások a szélső jobboldalon.) Esztergályos János: Micsoda dema­gógia! A kereszténységgel tdkaródzik! Ez önökre vall! Bethlen miniszterelnök: A vezetőség­nek titkos megbeszélésein igenis részt­­vettem. de csak 1921 áprilisáig, addig az időig, amig miniszterelnök lettem. Azóta az egyesület ülésein részt nem vettem, minden összeköttetésem velük megsza­kadt. Semmiféle más egyesületnek a tagja nem vagvok és Pallavicini vádja alaptalan. Ennek az ügynek semmi köze a frankhamisításhoz és a képviselő ur csak nehézséget akar okozni a kor­mánynak azzal, hogy a titkos társasá­gok ügyét a frankhamisítással össze­kapcsolja. Horváth Zoltán: Ön dobta a köztudai­­ba a titkos társaságok ügyét! Bethlen miniszterelnök ismerteti ez­után Pallavicin vallomásé' arra vonat­kozólag.. hogy Windischgraetz azt mon­dotta Sigraynak, hogy Bethlen és ka ■ kovszky is tudott a frankhamisításról. Ezzel ellentétben áll azonban Sigray vallomása, amely szerint Windisch­graetz azt mondta neki Szilveszter-este, hogy Bethlen tudott a frankhamisításról, de ellenezte azt. Ez — mondja Bethlen — lényegesen változtat a helyzeten. Is­mertette ezután Pallavicini, Mikes püs­pök és Vass József népjóléti miniszter vallomását és az ezekben található ellen­tétekből megállapítja, hogy Pallavicini nem mondott valót vallomásában, amikor azt állította, hogy Vass miniszter előtt szándékosan titokban tartották a frank­hamisítást Ebben a pillanatban lép be az üléste­rembe őrgróf Pallavicini György, akit a jobboldal gúnyos kiáltásokkal fogad. Bethlen csak Zadravetznek és Nádossynak hisz Bethlen ezután folytatólagosan felol­vassa a Pallavicini tanúvallomásáról felvett jegyzőkönyvet, amely a -követ­kezőképpen hangzik: »1926 februárjában Mikes János püspök azt mondotta ne­kem, hogy Zadravetz István tábori püs­pök, akit azért keresett fel, hogy meg­vigasztalja, a következő kijelentést tette előtte: — Nádossy megjelent nálam a frank­hamisítás munkálatai alatt és azt mond­ta, hogy István gazda tud a franhhami­­sitásróh. Előveszi ezután Bethlen az előtte fek­vő iratcsomóból a Mikes János tanúval­lomásából felvett jegyzőkönyvet és ab­ból a következő részletet olvassa fel: »Én valóban meglátogattam Zadravetz­­et a lakásán, hogy neki lelki vigaszt nyújtsak. A beszélgetés során megkér­deztem tőle, hogyan keveredett bele a frankhamisításba. Zadravetz előadta, hogy fogalma sem volt a frankhamisí­tásról, hanem azt hitte, hogy a nála el­helyezett ládában irredenta-iratok van­nak. Később, amikor megtudta, 'hogy milyen veszedelmes tartalmú ládát őriz, követelte, hogy azt vigyék e! tőle. Azt kérdeztem erre. nem gondolja-e, hogy egyszerű tudomása miatt is kellemet­lenségei lehetnek. Nem goudolom, hogy kellemetlensé- . gém lehetne — felelte Zadravetz — mert hiszen István gazda js tudott a dologról, — Nézzük már most — mondja Beth­len hogy ezzel szemben mit vallott

Next

/
Thumbnails
Contents