Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-16 / 104. szám

1 epochal » Ara ry, dinar PoStarla« fímtnml tj2|f? • , *•“•**• XXVI . évfolyam Szubotica, 1926 PÉNTEK április 16. 104. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Foneiére-palaU) Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.l.jLelbach-nalatai Radics A jugoszláv állam megalaku­lása óta Radics szelleme lebet’ az ország közéletének vizei fölött. Rnd:cs monda, legyen válság és lön válság, amely mindjárt az első időkben államválsággá szé­lesedéit. A horvát vezér csakha­mar börtönbe került és onnan ki szabadulva, megszervezte Zagreb passzív rezisztenciáját Beograd eilen. Amikor ismét összegyűltek feje fölött a viharfelhők, külföldre menekült, de továbbra is ő irá­nyította a politikai hadművelete­ket a szerb szupremécia megtö­résére. A D tvidovics-kormány megalakulásakor hazasietétt, meg­nyitotta népgyülési beszédei és hírlapi nyi atkozatai zsilipjeit és az ellenzéki blokk kormányát be­­lefu'Iasztoüa közlékenysége zu­­hatagába. A nacionalista blokk uralma alatt újból bebörtönözték és a szerb-horvát megegyezésnek az államválság szakedéka fölé emelt hidján vonult be ip cellából a Pasics-kormányba. Mint közoktatásügyi miniszter és a kormánykoalíció politikájá­nak Pasics után legilletéke ssbb irányitója, egyideig meglepő re zerváltséggai viselkedett és meg­­megáradó retorikai szóbőségét a megegyezés termékenyítő hatásá­nak kidomboritáséra és a meg­értés szellemének propagálására használta fel, ami természetsze­rűen beleesett a kormány kitű­zött céljainak vonalába. Minthogy ezonban nem tud meglenni tá­madó élű kritika és a harc pergő­tüze nélkül, egyénisége minden aggresszivitását előbb Pribicse­­vicsre, azután az ellenzéki blokk vezéreire zúdította. Sorra vette Davidovicsot, Korosect, Spahot és mindegyikre tellett golyózápor fulmináns temperamentuma gép­fegyveréből. De a radikális párt­tal szemben tanúsítóit önmérsék­lete sem volt hosszulélekzetü. Dalmáciái kőrútján mér a szövet séges kormányzópártot is pus­kázni kezdte, amivel a válságok lavináját útnak indította. Vissza térve a tengerpartról, leszerelte Pasicsot, aki viszont pártja elége­detlenjeit intette nyugalomra. Neu is vö t semmi baj egészen a költ ségvetés megszavazásáig. A parlament elnapolása után Radics elérkezettnek látta az időt arra, hogy Pasiccsal leszámoljon. Azzal a követeléssel állott elő a minisztertanácsban, hoiry a tör­vényhozás munkája áprilisban sp szüneteljen, mert fontos és ha­laszthatatlan törvényjavaslatok várnak elintézésre. A jelszó igen rokonszenves volt a közvéle­mény előtt, amely már unja a véghetetien pártcsatározást és produktiv munkát vár a nem­zetgyűléstől. Ám Radics nem sokáig maradt meg az alkotó n unka jogát védő intranzigencie álláspontján. Amint Uzunovics ett a miniszterelnök, már nem volt fontos, hogy a parlament rpriüsban is dolgozzék, Kiderüt, hogy a munka jelszava csak esz­köz volt Pasics eltávolítására. Alighogy az uj kormány Ra dics szertelen optimizmusának zenekisérete mellett elfoglalta hi­vatalát, lecsapott a derült égből a pakréci beszéd villáma. A köz­lekedésügyi miniszter, akit Radics súlyosan megtámadott, kivált a kormányból, de ezt a csorbát egy-kettőre kiköszörülték. Nyom­ban a részleges kormányválság mego dása után elhangzott a zagrebi nyilatkozat, amely egy másik minisztert akart kilőni a kor­mányból. Ezt már Uzunovics is megsokallta, aki pedig személyi áldozatoktól sem riadt vissza a megegyezés politikája érdekében és megtörtént a nagy operáció: Radics eltávolítása a kormányból. A most kinevezett Uzunov cs­­kormányban csak két Radics­­párti miniszter foglal helyet, mig a két Radics és Krajacs ellen­zéki hadállásba helyezkedtek és hír szerint az egész Redics-pórt sértetlen egységben sorakozik a hátuk mögött. Redicsnak tehát, miután a legnagyobb parlatrenn párttal ilyen példátlan hercc-hur­­cák között szakított, vissza kell orientálódnia az ellenzéki pártok felé, amelyeket, mig kormányon volt, olyan keményen ostorozott. A politikában nincs szentimen­(álizmus és akik ma mint kérlel» heteden ellenfelek állnak egymás­sal szemben, holnap szoros fegy* verbardtságot köthetnek. Azonban a szónak és tettnek az a távol­sága és az a korlátlan impulzi­­vitás, amelyre Radios példát sta­tuál, a politikai megállapo­dások tekintetében a bizonyta­­anság érzetét kelti. Az a taktika, amelyet Rad;cs eddig követett, nem alkalmas n oozitiv munka feltételeinek biz tositására. Már pedig az ország yugalmaí, békességei akar és irtózik a folytonos politikai vál­ságoktól, ame yek a miniszté­riumok működését megbénítják ás a dolgozó tömegek jogos igé nyeinek kielégítését ad graeces Caler.das to'ják ki. Radics nélkül újjáalakult az Uzunovics-kormány Radics Pavie és Krajacs Kván is kimaradtak az uj kormányból — Superina és Nikics miniszterek megtartották tárcájukat — Radics végleg szakított á radikálisokkal — Folytatni akarja a harcot a korrupció ellen Megindult a bom!ás a Radics-pártban Beogradból jelentik: A két nap óta tartó válság csütörtökön váratlan fordu­lattal befejeződött: az Uzunovics-kormány délelőtt kilenc órakor lemondott és rögtön utána újjáalakult. Radics István nélkül, Radics Pavie és Krajacs nélkül, akik szolidárisak a párt­vezérrel. Az uj Uzunovics-kormányban bent maradt két Radlcs-pártl minisz­ter: dr. Nikics Nikola és Superina Benjamin és megtartották tárcáikat a radikális miniszterek. Radics István tárcáját, a közoktatásügyi minisztériumot ideiglenesen Trifmovies Misa, a vallásügyi miniszter helyettese vette át, Nikics az. erdöiigyi tárca mellett ideiglenesen megkapta a kereskedelmi tárcát, Superina Radics Pavie tárcáját, az agrárreformiigyi minisztériumot vette át Az uj kormány tagjai déli félegy órakor letették az esküt és nyomban elfoglalták hivatalukat Srskics és Trifunovics Misa terjesztették a király elé a kormány lemondását A csütörtöki nap lázas eseményei már kora reggel előrevetették árnyékukat A miniszterelnökség táján nagy volt a sürgés-forgás, a kapukat nagyszámú csendőrség tartotta megszállva, hogy megakadályozza az egyre . szaporodó kiváncsi tömeg behatolását. A déli órá­kig teljesen bizonytalan volt hogy mi­képp fog megoldódni a válság, senki sem tudott semmit, a minirgterek az új­ságírók előtt begombolkoztak és nem voltak hajlandók semmit sem elárulni a zárt ajtók mögött folyó tanácskozások­ról. Mint később kiderült, Uzunovics mi­niszterelnök már elekor megtette a döntő lépést: benyitotta a kormány lemondá­sát és már a kezében is volt a korona mandátuma. A tájékozatlanságot növel­te az, hogy Uzunovics nem is jelent meg délelőtt az udvarban, csupán Srsk'cs és Trifunovics Misa mi­niszterek voltak a királynál kihallgatá­son és úgy látszik ekkor történt meg a kormány lemondása és ekkor kapott megbízatást Uzunovics az uj kormány megalakítására. Csak akkor derült vilá­gosság mindenre, amikor a miniszter­elnökségről egyenkint eltávozó minisz­terek rövid idő múlva ünnepi ruhában tértek vissza és a déli órában egyenkint vagy párosával átmentek az udvarba, hogy az esküt letegyék. Félegy órakor kapták az újságírók az első hirt arról, hogy a kormány megalakult és tagjai már le is tették az esküt a király kezébe. Uzunovics miniszterelnök nyilatkozata Az eskütétel után Uzunovics minisz­terelnök a miniszterelnökség kis tanács­termében összegyűlt újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: — Köszönöm önöknek, hogy olyan hűen reprodukálták tegnapi rögtönzött nyilatkozatomat Önök tudják, a dolgok hogyan fejlődtek az utóbbi két-három nap alatt. Radics ur gyűléseken és hír­lapi nyilatkozatokkal úgy viselkedett, ahogy én azt már nyilvánosan is ismer tette®. Érmek folytán szerda reggel ki­lenc órakor Radics István telefonon je­lentette, hogy föl akar keresni hivata­lomban. Bn azt válaszoltam neki, hogy azonnal fogadom, látogasson meg; Ra­dics, Radics Pavie kíséretében el is jött hozzám. Minthogy akkor már a lapok­ból tudta, hogy magatartása a kormány aktiv tagjainál nem találkozott helyes­léssel, kifejtette előttem magatartásának okait, olyan indokolással, amilyet álta­lában tőle már megszokott a közvéle­mény. Radicsnak én azt mondottam, hogy az ilyen viselkedéssel és az ilyen állásponttal szemben nem tulajdonítom magamnak azt a jogot, hogy ezzel á vé­leménnyel vitába szálljak és kifejtettem, hogy én és a kormány tagjai másképp fogjuk föl az aktiv miniszter helyze­tét és kötelességeit. Tegnap már beszéltem erről önöknek és elmondottam, hogy Radicsnak és nekünk dimetriálisan eltérő véleményünk van. Kifejtettem Radics előtt, hogy amíg mi úgy találjuk, hogy a kormánynak egy aktiv tagja nem viselkedhetik úgy, ahogy ö viselkedett addig az álláspontunk nem egyezhetik. Hozzátettem, hogy a mi ál­láspontunk mellett, ami elvi álláspont, tántorithatatlanul kitartunk és minthogy ilyen fontos ellentét van köztünk — bár mindketten azt állítjuk, hogy a meg­egyezés politikáját fentartsuk — nem marad más hátra, Radics István lépjen ki a kormányból és helyez­kedjék el más pozícióban. Ha valóban szivén viseli a megegyezés politikáját, kívülről támogasson bennün­ket mert a kormányban csak akadá­lyozza a munkál. Mint ismeretes, Radics erre azt mondotta nekem, hogy délután három órakor a horvát parasztpárt kor-

Next

/
Thumbnails
Contents