Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-11 / 99. szám
4. oldal. hrprOl hrprr Aranyláz Pardon, tiszteit uraira, fenti cím nem tévesztendő össze Chaplin hasönnevü filmjévé!, itt csupán az arany a főszereplő, amelynek egy egész falu népe Statisztált. Topánfalva erdélyi község a* Aranyos folyó mellett. Ez az aranyos folyócska kora tavasszal nagyon megáradt és a keserves fáradtsággal megmunkált földeket mind elöntötte. Az elpusztított vetés sok helyütt éhínségbe kergette a népet és az embereknek csak sovány vigasz maradt a nyári aratás helyett. Az Aranyos időközben visszabujt a medrébe és csak a méteres iszaptakaró maradt vissza emlékül a látogatásból. Az egyik verőfényes áprilisi napon Petras György gazda kiballagott a folyó partjára megnézni a földecskéjét. Ahogy fájdalmasan lehajolt az ősi rögre, meglepődj'« vette észre, hogy a fövényben valami csillog. Felemelt egy marék földet. amelyben ezer és ezer apró kis pontocska fénylett, akkorkák, mint egy porszem. Petrás gazdának a szivére tódult minden vére. — Úristen, hisz ez arany! — kiáltott fel izgatottan és reszkető kezében táncolni kezdet a maroknyi iszap. Körülnézett a földjén, amelyet vastagon lepett be az aranyos homo-k és dadogva kiabálta a közelben lövő fiának: — Édes gyermekem, gazdagok lettünk! Egyik kezével szivéhez kapott, megfordult és holtan zuhant le az aranyos iszapra. Megölte az arany. A falu népe lázas izgalommal értesült a csudálatos eseményről. A folyó régebben sok aranyat hozott magával az Érchegységből és sok családnak adott bőséges kenyeret az aranymosás. De uiabban elapadt, eltűnt az arany. Annál meglepőbb volt tehát a hír, amely az aranyleletről számolt be. Az emberek abbahagyták ,a házi munkát és mindenki rohant ki a földekre, hogy gyönyörködjék a csudálatos aratásban. A földeket, amelyeket tegnap még elkeseredetten átkoztak gazdáik, méter magasságban lepte el az aranyos iszap és a falu népe, mintegy misztériumban, hullott térdre az isteni kegyelem előtt. Topánfalva koldusszegény lakói egy csapásra gazdag emberek lettek. Mert minden emberi sebre, fájdalomra és bánatra egyetlen orvosság van csak, ő. a titokzatos sárga ördög, az arany. Halál a szuboticai macskákra! Pardon tisztelt hölgyeim, itt nem a korzó tündéreiről lészen szó, hanem az éléskamrák és háztetők donnájáról, a tényleges, karmos, miákoló kiscicáról. Az emberek még manapság is abban a 'tévhitben élnek, hogy a macska minden hasznossága az egérfogásban és- a dorombolásban merül ki. Hát nem. A macskának jövője van, akár a rádiónak, a macska kilép a prózai háztartási keretekből és — ezt majd az elemi iskolai tankönyvekben is sürgősen ki kel! javítani — közgazdasági pályára lép. Egy noviszadi prémkereskedő járt nálunk és elmesélte, hogy Szubo'ticán egy nagyszabású macskatelepet szeretne létesíteni. _ Mire jó az? — kérdezte csudálkozva munkatársunk. _ Hát öp nem tudja, hogy a szőrmekereskedelem legfőbb cikke manapság a macskaprém? A nemes vadak pusztulóban vannak, az igazi prém nagyon ritka. A világon mindenütt működnek már macskatenyésztő telepek. Egy-cgy ilyen telep évente hátszáz prima szőrmét szállít. Persze csak fajmacskát nevelünk fel. Egy kabátbéléshez elég tizennyolc macskáprém. Most egy indiszkrét kérdést intéztünk a kereskedőhöz: — És a világpiacra milyen néven kerül ki a vajdasági cicús, mÍTe bunda lesz belőle? BÁCSMEGYEI NAPLŐ I9?6 április 11. A kereskedő még csak el sem pirult: — Mint orosz, vagy ausztráliai macska, esetleg, ha a kuncsaft nagyon válogat, kékróka lesz a mlcusból. A szuboticai urinö tehát nyugodt lehet. Ha valaki megkérdi, hogy milyen szőrméből van a kabátja, büszkén kivághatja: — Afrikai zebu! Mert a jólneveit szuboticai macskaprém nem nyávogja el magát. (-.) Tilos a párbaj Németországban Hivatalvesztéssel büntetik a párbajozó német tiszteket és állami hivatalnokokat Berlinből jelentik: A birodalmi kormány törvényjavaslatot készít elő, amelynek érteimében elbocsátják hivatalukból mindazokat a tiszteket és hivatalnokokat, akik párbajoznak. A törvényjavaslatot április 26-ikán terjesztik a birodalmi gyűlés elé. A császári Németországban álmodni sem lehetett arról, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszszen elő az ott is elharapódzott párbajmánia ellen. A német birodalom Noviszadrol jelentik: A bacskonovoszelói csendőrség szombaton héttagú betörőbaudát adott át a noviszadi ügyészségnek. A banda tagjai április 3-ikán éjjé! Bacütonovoszelón betörtek Treuer Jakab kereskedő üzletébe, ahol 11800 dinár készpénzt és ötvenezer dinár értékű árut loptak. Ugyanezen éjjel még három betörést követtek el: Kripsz Vendel hentestől kétezer dinár, Mali Jakab élelmiszer kereskedőtől háromezer dinár értékű árut és Majovszki Lipótió! nyolcszáz dinár értékű lószerszámot loptak el. A csendőrség három őrjárattal vette üldözőbe a betörések tetteseit és egésznapos hajsza után április 4-én este Vukovár közelében, Torvinci község mellett, az erdőben akadtak rá a betörőkre, akik lopott csolnakon jutottak át a Szerémségbe. Amikor észrevették a csendőrök közeledését, a náluk lévő hot-Kuláról jelentik: A kulal csendőrőrs körzetébe tartozó Ruski-Krstur-i tanyákon gazdálkodik Rá ez Mihály negyvenkilenc éves földműves. Rácz az utóbbi időben rendkívül költekező életet folyatatott, sokat ivott és többször bejárt Kulára mulatni. Felesége, aki attól félt, hogy Rácz elherdálja a vagyonát, nem régen a férjével egy okiratot íratott alá, amelynek alapján megterlieltetési és elidegenítési tilalmat jegyeztek be a telekkönyvire Rácz házára és birtokára. Rácz Mihályt nagyon elkeserítette az, hogy nem rendelkezhetett a vagyonával szabadon és emiatt fel is bomlott a jóviszöfiy férj és feleség között. A hitvestársak napokon át nem beszéltek egymással. Csütörtökön hajnalban, mielőtt Rácz munkára ment volna, fel akarta költeni a feleségét, aki a tanyaház uccai szobájában aludt együtt hét éves Ilonka nevű kis lányával, inig a férj az udvari szobában aludt egyedül. Nagy meglepetésére az ajtót zárva találta, zörgetett s mikor nem nyitották ki. betörte az ajtót. A szobában nyugodtan aludt a kis lány, felesége azonban nem volt bent. Rácz íelköltötte a lányát s megkérdezte tőle, hogy hol van az édesanyja. Ilonka csak arra emlékezett, hogy este együtt feküdtek le, anyja még imádkozott, mikor gos vegyüléke volt ä maradiságnak és a modern haladás szellemének: régi erejében fönnállóit a junkerkaszt az ő szükkörii, középkori izü hagyományaival s közben megindult a nagyipari fejlődés és elpolgáriasodás csalinem amerikai arányokban. A monarchia összeomlása ezt az utóbbi Németországot juttatta túlsúlyra. A német birodalmi kormány törvényjavaslata azt jelenti, hogy a junkerség Németországban csaknem teljesen elvesztette hatalmát és befolyását. miből máglyát raktak és felgyújtották, maid futásnak eredtek. A csendőrök fegyverhasználatra készen, megállásra szólították fel a menekülő betörőket, mire öt ember megadta magát, mig a banda másik két tagja, két nő, továbbszökött. Megvasalták az eifogottakat és folytatták a két nő üldözését. Hosszú és izgalmas hajsza után sikerült elfogni őket és azonnal megmotozták a két betörő-asszonyt. Kiderült, hogy az elfogottak is férfiak és a női ruha alatt revolvert és tőrt rejtenek. Az áiruh’S betörők egyike Petrovics János dárdai lakosnak, a másik Petrovics Sándornak mondja magát. A többi öt elfogott: Olaj István vukovári béres, Kokand: Sándor, Kokandi András, Kokandi József oszijeki cigányok és Nikolics Jovo vukovári cigány. A csendőrségnéí valamennyien beismerték a novoszelói betöréseket. a kislány elaludt. Arról azonban nem tudott, hogy az édesanyja mikor ment ki a szobából. Minthogy azonban előző este arról beszélgettek, hogy Ráczné Szomborba utazik, a kislány azzal igyekezett megnyugtatni az édesapját, hogy az anyja talán Szomborban van. Rácz ezt a magyarázatot nem találta kielégítőnek, hanem a kislányt elküldte, hogy ikeresse meg az édesanyját, ő maga pedig a Szomszédba ment érdeklődni, hogy nem látták-e az asszonyt. Rácz Ilonka a házban kereste édesanyját, mert az ágy mellett Ott találta kendőjét és a cipőjét, amiből arra következtetett, hogy az anyja nem mehetett el hazulról. Amikor a szobákban nem volt nyoma, be akart nyitni az éléskamrába. Ennek az ajtaja azonban nagyon nehezen, csak hosszú erőlködésre nyílt ki. Benézett az éléskamrába, ahol eleinte csak annyit látott, hogy a kis négylábú zsámoly fel van dőlve. Bement, hogy megigazítsa a zsámolyt s amikor visszajövet szembe fordult az ajtóval, nagy megdöbbenéssel vette észre, hogy az ajtóba bevert kampósszögön felakasztva ott van az édesanyja. Nyomban átszaladt a szomszédokhoz s értesítette az édesapját is, hogy mi történt. Rácz hazafutott és mire a szomszédok megérkeztek, a halott asszonyt már a hálószobában találták az ágira lefektetve. Az esetről értesítették a csendőrséget, amely eleinte abban a feltevésben volt, hogy öngyilkosság történt. Mikor a halottat megvizsgálták, megállapították, hogy a fején, nyakán és a hátán súlyos tompa tárgytól eredő ütések nyomai vannak. Ez és a kis Rácz Ilonkának az előadása, továbbá Rácznak az a vallomása. hogy annak a szobának az ajtaja, amelyben felesége és kis leánya aludtak, kívülről volt bezárva, felkeltették a csendőrség gyanúját és a kulai csendőr-, őrs megindította a nyomozást. Kihallgatták a szomszédokat, akik azt vallották, hogy mióta Rácz korlátozva volt vagyona használatában, nagyon rossz viszonyban élt a feleségével, többször hangoztatta, hogy majd olyan asszonyt hoz a házhoz, áld nem akarja őt kiforgatni a vagyonából. A felmerült gyanuokok alapján Rácz Mihályt őrizetbe vették. Rácz kihallgatása során ártatlanságát hangoztatta s azt állította, hogy neki fogalma sincs, hogy miért akart az asszony megválni az élettől, ő azonban ártatlan halálában. Rácz Mihályt a szombori ügyészség utasítására később letartóztatták és beszállították a szombori törvényszék fogházába. Jazz-háboru Európa és Amerika között Amerikát retorzióval él a jazzzenészeket kitiltó államok ellen Newyorkból jelentik: A képviselőház külügyi bizottsága most foglalkozik Vaite coloradói képviselőnek azzal a javaslatával, amely a bevándorlási törvényt olyan értelemben kivánja módosíttatni, hogy a külföldi amerikai konzulok tagadják meg a vízumot azoknak az államoknak polgáraitól, ahová az üzleti utón levő, vagy szórakozásból utazó amerikaiakat nem engedik be. A javaslatot úgy a belügyminisztérium, mint a munkaügyi minisztérium támogatja és annak tulajdonképpeni célja megtorlással élni minden olyan esetben, amikor amerikai művészeket kitiltanak európai országokból. A külügyi bizottság előtt Paul Specht newyorki karmester kihallgatáson jelent meg. Beszámolt azoktól a rendszabályokról, am elveiket Angliában hoztak az amerikai művészek ellen. Ezek a rendszabályok főként a jazz ellen irányultak. Spéciit előadása szerint egyetlen ellenvetés elégséges ahhoz, hogy Angliában lehetetlenné tegyenek egy amerikai művészt, ő például egyenként volt kénytelen művészeit Angliába utaztatni és ott összetoborozni őket. Tizenhét zenekara van ma Európáiban, de az angol és francia rendszabályok vállalkozását tönkretétellel fenyegetik. Könnyel lehetséges ugyanis, hogy más országok is követni fogják a példát. Az Egyesült-Államokban Specht szerint jelenleg kétezerkétszáz angol zenész van. A tartózkodási engedély nagyon sok esetben lejárt, még sem történt kisérlet arra, hogy deportálják az illetőket, holott külföldön az elmúlt év alatt mindössze száznegyvenhárom amerikai művész kapott alkalmazást. Amerikai zenészkörökben bizonyosra veszik, hogy ha a képviselőház elfogadja Vaile képviselő javaslatát, akkor remélhető, hogy az amerikai jazz-bandok nyugodtan zöröghetnek továbbra is az európai állarn okban. ______________ Megnvilt VIXTÓRiA gramofon és 'emezáruhóí. Allendó hangverseny. Paje Knjundžiieva a. 4‘ (Mir vendéglő mellett.) 10729 a császárság összeomlásáig sajatsa-Hajsza szárazon és vizen hét betörő után Nőiruhás felfegyverzett betörőket, fogott a bacskonovoszelói csendőrség A tanyai asszony rejtélyes halála Hilvesgyilkosság, vagy öngyilkosság
