Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-09 / 97. szám
1926 április 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet . ® Az erdélyi egyházak ixikola-panaszánají sorsa felöl sokáig tájékozatlanak voltak Erdélyben. Két héttel ezelőtt, a román kormány hivatalos szócsöve: a Rador utján kommünikét tett közzé, mely szerint a Népszövetség kisebbségi albizottsága több ülésbén foglalkozott a .romániai felekezeti iskolák ügyével és ezzel kapcsolatosan megállapította, hegy a magyar egyházak által benyújtott panasz alaptalan, valamint hogy a magánoktatást törvény nem tartalmaz oly határozmányoikat, amelyek a kisebbségi egyezmény pontjaival ellenkeznek. A hivatalos kommünikével szemben az erdélyi magyarok bizalmatlanul viselkedtek annál is inkább, mert a Népszövetség kisebbségi albizottsága az érdekelt magyar egyházaikat egyáltalán. nem értesítette az elutasító határozatról. A bizalmatlanság azonban ezúttal alaptalan volt: a Népszövetség kisebbségi albizottsága, mint a napokban kiderült, valóban foglalkozott az erdélyi egyházak petíciójával és elhatározta, hogy a panaszt ad akta teszi, miután sérelmet nem lát fennforogni. A váratlan és szomorú valóság igen kínosan érintette Erdély magyarságát és az egyházak képviselője dr. Balogh Arthur igy. nyilatkozott a genfi döntésről: »Mondhatom, engem is megdöbbentett a hír, hogy a Népszövetség hármas-bizottsága csakugyan 'kimondotta, nem látja szükségét fennforogni annak, hogy a jelen esetben a tanács figyelmét felhívta a panaszokra. Ezekután a múlt év májusában és szeptemberében beadott panaszok ügye a Népszövetség előtt be is van fejezve. Igaz ugyan, hogy a hármas-bizottság állásfoglalásának a tanács tagjaira nézve csak informativ jellege van. A bizottság negativ magatartásával szemben a tanácsnak bármely tagja magáévá teheti az ügyet a tanács ülésein. Erre azonban kevés a kilátás és ily eset a hármas-bizottság létesítése óta nem ts fordult elő. Ez érthető is: egyik tanácstag sem vállalja szívesen a felelősséget, mondjuk ódiumot azért, hogy a bizottság ellenkező álláspontjával a tanácsban szembehelyezkedjen. A hármas-bizottságot épen azért állították fel, hogy a felelősség ne ■egy emberre, hanem egy egész kollégiumra háruljon és az vállalja a kisebbségvédelemnek a mai felfogás szerint kellemetlen feladatát. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hármas-bizottság állásfoglalása az ügyet nem teszi Ítélt dologgá, vagyis causa judicatá-vá. A tanács bármely tagja (később is magáévá teheti az ügyet, aminthogy a panaszkodó kisebbség Is előállhat egy más alkalommal a most figyetembe nem vett panasszal.« * Goga Olctavián, az uj Averescu-lkormány legismertebb erdélyi minisztere, a kormány félhivatalosában az Indreptareban hosszabb nyilatkozatot tett. A regattákról kijelentette, 'hogy a jövőben Erdély nem fog többé szenvedni a gyenge renegáti elemek inváziója miatt. A kisebbségek felöl Goga igen meleg hangon szólott, de csak a magyarokról. Ezeket mondta: — Meg vagyak elégedve a magyar nép mai hangulatával. Az egész magyar sajtó rokonszenwel fogadta kormányunkat és megtisztelő jelzőket talált személyeink számára is. Meg vagyok győződve, hogy az egész magyar nép segédkezet fog nekünk nyújtani. * Derer Iván volt csehszlovák unifikációs miniszter a Robotnicke Noviny húsvéti számában cikket irt az állampolgárság kérdéséről. »Mint ismeretes — írja Derer — Szlovenszkóban sok ezer ember él megszakítás nélkül születésétől fogva anélkül, hogy állampolgárságot szerezhetett volna. Legfőbb oka ennek az állapotnak az, hogy ezek a polgártársaink túlságosan biztalk a magyar hivatalok liberális állampolgársági praxisában, amebet az 1886. évi XXII. törvénycikk 10. paragrafusa szabályoz. E törvény szerint egyszerűen megtörték a polgárokat azokban a községekben, ahol exisztenciát teremtettek magúknak, még ha nem is kérték illetőségük elismerését. A régi Magyarországon rendszerint csak a 'különböző licenciákhoz kellett az állampolgárság, ilyenmódon ma az a helyzet, hogy épen azok Prágából Jelentik: A csehszlovák belpolitikai válságot csak rövid idővel ezelőtt sikerült a Cserny-kormány kinevezésével megoldani, ugylátszik azonban, hogy ez a megoldás csak egészen átmeneti jellegű lesz. A C erny-kormány és a szocialista pártok között ugyanis suiyos nézeteltérések merültek fel, elsősorban a vámok és a tisztviselőtörvény kérdé-Rómából jelentik: Az olasz közvélemény még mindig teljesen a Mussolini elleni merénylet hatása alatt áll. Valamennyi lap különösen a merénylő sjzármazásával foglalkozik, aki, mint ismeretes, állítólag lord Ashburne-nak, Írország lordkancelláriának leánya. Fivére sokszoros milliomos és Parisban él. A merénylő asszony első vallatásakor nagyon zavarosan felelt a kérdésekre, VStíoek közt azt mondotta, hogy nem tudja miért lőtt Mussoiinlre, hiszen nem Is ismeri. Tény az, hogy letartóztatása után megmotozásakor kézitáskájában egy kis üveg mérget találtak és ebből azt következteti a római rendőrség, hogy a merénylet után meg akarta magát mérgezni, de Lady Gibbson errenézve semmi felvilágosítást nem adott. Lady Olivia Gibbson a lapok értesülése szerint vallási örült. A merénylőnő már több mint egy éve kolostorban lakott és egyik zárdából a másikba költözött Múlt évi öngyilkosságát egész sziupadszerüen rendezte meg. Szobáját kápolnává alakította. Viaszgyertyákat gyújtott meg, a falakat fekete posztóvá! borította, az asztalt oltárrá alakította, egy székből pedig imazsámolyt csinált, majd fehér ruhába öltözött, ágyba feküdt és mellbelőtte magát. Sérüléséből hamarosan felgyógyult és azóta a vallási téboly tünetei még inkább mutatkoztak rajta. Nemrégen az uccán megragadott egy gyermeket és meg akarta fojtani. Akkor is dolga akadt a rendőrséggel, a mely azonban ahelyett, hogy elmegyógyintézetbe utalta volna, szabadon bocsátotta. A merénylet előzményeire vonatkozó rendőri nyomozás nem halad előre, mert Lady Olivia Gibbson nem hajlandó arra vonatkozólag vallani, hogy kik a bűntársai, vagy felbujtói. A merénylönö állandóan azt mondja, hogy maga határozta el magát a merényletre és sajnálja, hogy az jiem sikerült. Hangoztatja, hogy ha tudta volna, hogy az első golyó nem talált, akkor még több lövést tett volna Mussolinire. Lady Gibbson régebben a pópát akarta megölni Mint Parisból jelentik, a Quotidien csütörtök reggeli száma a Mussolini ellen elkövetett inerésnyletTŐl igy ir: Olagzor* ‘ bírnak szilárd állampolgársággal, akik tüzön-vizen keresztül szolgálták a régi magyar államot. A vagyonos osztály szülcégképen inkább gondoskodott illetőségi jogáról és ezzel állampolgárságáról is, úgy hogy ma csaknem kizárólag a munkás- és alkalmazottosztályhoz tartozók vannak kitéve az állampolgárság hiányával egybekötött ve! xaturáiknak. Hangsúlyozni kell, hogy ez [ a sérelem ugyanolyan mértékben sújtja I a szlovákokat, mint a magyarokat.« sében. Az ellentétek olyan mélyrehatóak, hogy azokat aligha sikerű! békés,utqn elintézni. Politikai körökben úgy tudják, hogy az ujnbo RClmányv-.-.ság csuk választások utján fesz mego'.dha'ó és könnyen lehetséges, hogy az alig öt hónappal ezelőtt megválasztott parlamentet újból feloszlatják és uj v riasztásokat írnak ki. szag legujabbkori történelme néhány szóval jellemezhető: Gyilkosság, politikai merényletek, támadások, túlfűtött politikai szenvedélyek, akárcsak a Welfek és Ghibeilinek korában. Az olasz fasizmus gyilkosságokkal, rablásokkal, gyújtogatásokkal és mindenféle erőszakosságokkal véres korszakot nyitott meg Olaszország történetében, amelynek vége beló'hatatlcn, de amelyért a legteljesebb felelősségét viselnie kélí a világ előtt. A Petit Párisién interjút közöl Mussolini merénylőiének egy honfitársnőiével, egy Írországi asszonnyal, aki hazájából száműzve van és Párisban él. Azit mondja, hogy jól ismeri Lady Gibbsont és tudja róla, hogy nem épelméjű, ha nem is örült. A boldogtalan nö régebben a pápát akarta megölni. Anglia sajnálkozását fejezi ki, hogy a merénylő brit állampolgár Az angol nagykövetség tudomásra hozta, hogy a merényletet a legélesebben elitéli és amiatt fel van háborodva és különösen sajnálkozik azért, hogy brit állampolgár követett el ilyen bűncselekményt. Az angol nagykövetség közli továbbá, nem volt tudomás arról, hogy a merénylő aszony még Rómában tartózkodik, mert ugy hitte, hogy az asszonyt tavalyi öngyilkossági kísérlete után Angliában elmegyógyintézetbe internálták. A lapok sizerint a merénylő asszony Olaszországból való eltávozása után a múlt év októberéig valóban egy angol elmegyógyintézetben tartózkodott. Miután attól tartott, hogy ismét elmegyógyintézetbe szállítják, ha Angliában marad, újból Olaszországba jött, ahol állandóan zárdában tartózkodott, még pedig előbb a Via Gregorianan, az olasz apácáknál, később pedig az angolkisaszszonyoknál a Via Monentánál, végül pedig a Via déllé Isole-én levő zárdában lakott. Chamberlain külügyminiszter egyébként, mikor hírét vette a római merényletnek, a következő táviratot intézte Mussolini miniszterelnökhöz: »Megdöbbentett az alávaló merénylet. Fogadja a magam és feleségem szerencsekivánatait. Reméljük, hogy a seb nem veszélyes. Chamberlain.« 1 A merénylönö állítólagos bűntársát szabadonbocsálották A rendőrségen csütörtök délben jelentkezett az az idősebb férfi, akit közvetlenül a merénylet előtt többen látták Lady Gibbsonnal beszélgetni. A román nemzetiségű férfi elmondta a rendőrségen, hogy az angol nö, aki mellé véletlenül került a Gapitolium-téren tolongó és Mussolinire várakozó nagy tömegben, csupán azt kérdezte tőle, nem tudja-e hogy az olasz király is1 eljön-e a sebész-kongresszus ünnepélyes megnyitására. Miután az idősebb férfi kellőkép Igazolta magát, a rendőrségről elbocsátották. Rombolnak a fasiszták Több fasiszta csoport a Mussolini elleni merényletet arra használta fel. hogy Rómában az olaszországi •. árosok nagyrév-* «1 szerdán este nagy rombolást vitt véghez. A fasruAk betonéit több magánlakásba, amelyekben a fasizmus ellenségeit sejtették. Így többek közt behatoltak a fasiszták Motlgliano szocialista képviselő, valamint a két nappal ezelőtt elhunyt Amendola képviselőnek, a iibesáiis-párt volt vezérének a lakására és azt teljesen feldúlták. Hasonló sorsra jutott több ellenzéki újságíró lakása is, valamint betörtek a fasiszták Lerbc asszonynak, a berlini »Vorwärts« tudósítójának a lakására is, ahonnan a lakás teljes berendezését az uccára kiliordíák és a bútorokat felgyújtották. A csütörtöki lapok már sokkal enyhébb hangon írnak a Mussolini elleni merényletről és még a fasiszta lapok cikkeiben sincs már szó arról, hogy a merénylet mögött a fasizmus külföldi ellenségei állnának. Mussolini elutazott Tripoliszba Mussolini miniszterelnök csütörtök reggel autón kiment a Róma melletti repülőtérre, hogy jelen legyen Amundsen északsarki repülőgépének indulásánál. Miután azonban nagy szél volt, a repülőgép nem indult el. A repülőtérről Mussolini Fiumicinoba, a Tiber torkolatához utazott, ahol Ostia közelében várta be azt a hadihajót, amellyel Tripoliszba utazott. Hivatalos magyarázat Mussolini tripoliszi útjáról Grandi helyettes külügyi államtitkár csütörtökön fogadta a külföldi lapok munkatársait, akiknek részletesen nyilatkozott Olaszország külpolitikájának irányáról. Grandi egyben jelezte, hogy ezentúl Mussolini kívánságára rendszeresen fogja informálni a külföldi újságírókat, mert a kormánynak az a kívánsága, hogy a külföldi sajtóval szorosabb kapcsolatba kerüljön. A külügyi államtitkár kijelentette, hogy Mussolini tripoliszi útját a külföldön félremagyárazzák. Hangsúlyozta, hogy csupán véletlen, hogy Mussolini tripoliszi utazása egybeesik a haditengerészet gyakorlataival és a harcszerü lövészeti gyakorlatokkal. Grandi szerint külföldön azt is tévesen értelmezik, hogy a fasiszta szervezetek titkárai elmentek a hadihajók fedélzetére. Kijelentette, hogy ennek nincs semmiféle harcias jellege, hanem miután a fasiszta-párt vezetői sem ismerik még a haditengerészetet, Mussolini azt kívánja, hogy nézzék meg a hadihajóikat és lássák, hogy milyen védelemre számíthat Olaszország. Hangsúlyozta még Grandi államtitkár, hogy Olaszország a Népszövetség ülésén lojális szándékkal jelent meg és ezentúl is támogatni fogja a Népszövetséget munkájában. — Az olasz kormány — mondotta vé« gül Grandi—Locarnó jelentőségét is elismeri és a 1'ocamói szerződéstől nagy eredményeket vár. Válságban az uj csehszlovák kormány Csehszlovákia uj választások küszöbén Mussolini merénylője - őrüli Nincsenek bűntársai Lady Gibbsonnak — Chamberlain távirata Mussolinihoz — Újabb fasiszta erőszakosságok egész Olaszországban
