Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-08 / 66. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI HAPLfí Vasárnap ostromállapot volt Budapesten A Vági-párt nem kísérelte meg a tüntető felvonulást Meg kell egymást Ismernünk és akkor meg fog szűnni a türelmetlenség és akkor jobb jövő reménye kecsegtet. Szuboticán például állandóan a magyarokkal szembeni türelmetlenség okoz izgalmakat. A mi vajdasági szerbjeink nem tudják megérteni est a szerbjeink mentalitást, amely azt hiszi, hogy mi valamennyien, ka nem is magyarok, de legalább is magyarónok vagyunk. A szuboticai magyar sz'nház nem politikai, hanem kultur-kérdés Követeljük — folytatja dr. Pleszkovics — a polgári becsület tiszMetbeníaritását. A tisztviselők kis számúk miatt nem tudnak szerb színházat eltartani Szuboticán, a magyarok azonban elég nagy számban vannak és elég kulturáltak is ahhoz, hegy fenntartsák a színházat és ezt nem szabad nekik megtiltani. Tartsa be a kormány az alkotmány rendelkezését, amely szerint műiden polgár teljesen egyenlő a törvény előtt. Az államnak csak haszna lesz abból ha minél több kulturemhert nevel, mert a ■kulturált ember sohsetn lép fel teljesíthetetlen kívánságokkal. A magyar színházakból ne csináljanak politikai és rendőri kérdést, mert ez’ csak kultnrprobléma. Zsivkovics Negoszin dr. bánáti radtká-* lis képviselő: Hogyan kergették el a magyarok a háború előtt Szuboticdról a szerb színtársulatot?! Plcszkovlcs: Más alkalommal erre is szívesen fogok válaszolni. Zsivkovics Negoszin dr.: A magyarok azt mondták, hogy szerb színház nem működhet Szuboticán és a bimyevácok nem hallgathatják a szerb előadásokat, mert külön nemzetiségűek. Az anqang-lv használata a közigazgatásban Pleszkovics: Nem titkolom, hogy a; magyar éra alatt magyar főispánja és] magyar kormánybiztosa volt Szubotí- | eának.. Tanukkal hivatkozhatom arra, j iliogy az én főispánságom idején, ami-,kor szerbek és bunyevácök jöttek hoz- j zám és arra kértek, hogy a városi közgyűléseit szerbül beszélhessenek, kijelentettem, hogy erre engedélyt nem adok, hanem elismerem azt a jogot, ltogy mindenki anyanyelvén beszéljen. Ez nem is történt olyan régen és tanúim erre a szuboticai szerbek. Mint magyar főispán az akkori nemzetiségeknek ezt a jogot nem kegyből adtam meg hanem elismertem a polgári becsületet és csak ugyanezt kérem most ,,önöktől is. Végül szóváteszi. hogy a magyarok vezetőit a választások előtt letartóztatták és bár ez már több, mint ;egy éve történt, ebben az ügyben még ma, sincs ítélet. Nem fogadja el a költségvetést. Zsivkovics Mihajló demokrata felszólalása után az elnök déli egy órakor terekesz.tehe és folytatását délutánra tűzte ki. A délutáni ülés A délutáni ülésnek mindössze két szónoka volt. Smodelj Ferenc szlovén néppárt! élesen kritizálja a belügyminisztérium működését és tiltakozik az ellen, hegy nem oszlatják fel a Srrnaot, Orjunát és a csctník-szervezcteket. Kifogásolja, hogy sok az országban a rendőrség, végül a centralizmus ellen és az autonómia mellett beszél. Markovics Pora demokrata volt miniszter gyengeséget vet a belügynrniszter szemére és kijelenti, hogy szerinte a radikális—Radics-párti megegyezés nem őszinte, hanem csak egyetlen ügy ^intézésére kötött társas viszony. A költségvetés eilen szavaz. Az elnök ezután berekesztette az ülést. Budapestről jelentik: Vasárnap reggeltől késő estig Budapest ostromállapot képét mutatta, ötezer főnyi rendőrség, vidékről felrendelt csendörség és katonaság szállta meg a főbb útvonalakat hogy a Vágl-csoport által tervezett tüntetést megakadályozza. Szombat este és vasárnap reggel folytatták a Vágipárt híveinél a házkutatásokat és vasárnap délig negyvenhatra emelkedett a letartóztatottak száma. A házkutatások alkalmával sok röpiratot találtak, Dohány Ferenc kocsis angyalföldi lakásán pedig három vörös lobogót foglaltok le, amelyeken a következő felírások voltak: »Harcban a nemzeti munkáspárt!« —< »Előre szociálisták!« — »Világ proletárjai egyesüljetek!« A rendőrsége» egész délelőtt folytak a kihallgatások és Beográdbó! jelentik: A beográdi rend* örségneík több mint -két év óta tartó körözés után sikerült a napokban elfognia egy veszedelmes gonosztevő banda két tagját, akik Boszniában és a Vajdaságban számos nagyszabású bűncselekményt követtek cl A bűnügynek az ad még különös érdekességet, hogy az elfogottabat, akik annakidején sorozatos gyilkosságaik, rablásaik és betöréseik után mindannyiszor Magyarország területére szöktek át, egy jól megszervezett kémcsoport tagjainak tartják. két le-tartózitatott: Baljkovics Felinu és Antonies Cóca, boszniai származású katonaszökevények, bűncselekményeik miatt már többször a rendőrség kezén voltak, -de mindannyiszor sikerült újra megmenekülniük a büntetés elől. Mosdani olfogatásuk alkalmával világosság derült két régebbi gonosztettükre. Heufling Alfréd bljeljinai nyugalmazott kapitány borzalmas meggyilkolására és Schweiger Jenő szuboticai kereskedő házában elkövetett betörésre. A b’jeljíirai gyilkosságot Baljleovfcs és Antonies együtt követték el mi;g a szubotcai betörésnél Baljkov-icsnak egy Sándor Iván nevű szarajevói ember volt a társa aki ezidősz-erint ismeretlen helyen tartózkodik. Antonies 1923-ban tért vissza elsőizben Magyarországról és akkor a boszniai csendörség elfogta. A tuziai ügyészség fogházából Antonies egy éjjel cellája falát kibontva megszökött. Csakhamar összekerült a szintén magyar területről visszatért Balikovicscsal ős ebben az időben a boszniai Zvorníkban legyilkoltak egy embert. Nem sokkal ezután 1923 június 21-én éjjel Hcalling Alfréd -kapitány házába hatoltak be, azzal az ürüggyel, hogy pálinkát akarnak vásárolni. A nyugalmazott kapitány, aki szeszíőzéssel és pálinkaárusltással kereste kenyerét, gyanútlanul beengedte a- két idegent, akik pár perc alatt a kapitányt borzalmas módon megcsonkitfttiák, kivégezték és vérbefagyva hagyták ott a szeszoincc kövezetén. a letartóztattak ellen lázadásra és a társadalmi rend elleni szövetkezés, valamint hatóság eüeni erőszakra való szövetkezés miatt indul meg az eljárás. Megállapította a rendőrség, hogy Vggiék nagyon élénk agitációt folytattak és abban résztvett egy ismeretlen egyén is, aki az utóbbi napokban gyakran megfordult Vágiék búvóhelyein. Az Oktagonon, Appanyi-téren és más forgalmas uccakereszteződéseknél nagy rendőri és katonai kirendeltség volt egész nap elhelyezve magasrangü rendőrtisztek parancsnoksága alatt semmiféle Incidensre azonban nem került sor, mert Végi hívei nem kísérelték meg'a tüntetést. A rendőri készültséget ezért este hat órakor megszüntették. Gyilkosságokkal és kémkedéssel vádolják a saboticai Ferrum-részvények tolvajait Tizenkilenc véres bűncselekményt ismert be az egyik letartóztatott Nagyszabású kémszervezet után nyomoz a beográdi rendőrség Őrizetbe vettek egy katonatisztet A páliiskaárus kapitány szörnyű kivégzése Hosszú és meddő nyomozás indult akkor a tettesek után és gyanubafogták a meggyilkolt kapitány elvált feleségét, valamint kisfiát is. akik a bíróság előtt ártatlanoknak bizonyultak. Végre csaknem egy év múlva egy budapesti bosnyá-k cukorkaárus közölte a beljinai rendőrséggel, hogy Baljkovlcs és Antonios gyilkolták mag Heuíling kapitányt. Elmondotta azt is, hogy a két gyilkos mintegy hetvenezer dinárt, egész zsákravaló aranynapoieont, dukátot, ékszert és drágakövet rabolt el az áldozatától. A rablott kincsből a gyilkosok nagyúri módon éltek, Baljkovics pedig később meg is nősürt és török kávéházat nyitott Budapesten. Ugyanez a bosnyák cukorkaárus tett clisőizben említést bizonyos magyarországi kémszervezetről, amelyben Antonies és Baljkovics szintén működtek és amelynek megbízásából gyakran jártak át Jugoszláviába. A nyomravezető Ferrrum-részvények A rablott pénzből y azonban, ugylátszík, nem hosszú ideig futotta BaljkovSósnak, mert már 1924 májusában ismét jugoszláv területen bukkant fel, ezúttal Szuboticán. Betörtek Schweiger Jenő szuboticai jj kereskedő lakásába és onnan több í mint százezer dinár értékű pénzt és j ékszert, továbbá egy csomag Fcrrészvényt vittek el. A két betörő Szegeden Jovanovtcs bankárnál akarta értékesíteni a részvényeket, aki Szuboticán érdeklődött a papírok árfolyama felöl. Schweiger Jenő, Bár a beográdi rendőrség a legnagyobb titoktartással kezeli az ügyet, egyes lapok, így mint a beográdi Vreme, -annak a véleményüknek adnak kifejezést hogy olyan nagyarányú kémkedési affér került leleplezésre, amely -titokzatos méreteiben felülmúl ja mindazokat a kémkedési szenzációkat, amelyek az utolsó években a hatóságokat foglalkoztatták. Ugyanezen híradás szerint A kémkedési átférnek katonai személyek Is részesei, akik közül egy tisztet már le Is tartóztatta a beogradi rendőrség. 1926. március 8. amikor értesült erről, Szegedre küldte ügyvédét, aki megtudta, hogy a bankár Baljkovicstól és Sándortól vette a részvényeket és hogy a betörök Budapesten tartózkodnak. A budapesti rendőrség el is fogta a tetteseket, akiket a szuboticai államügyészség kiadatási kérelme ellenére sem adtak ki. hanem a múlt év őszén a budapesti törvényszék másfél évi börtönre ítélte őket. Röviddel ezután Baljkovics érthetetlen módon Beográdb-am tűnt fel és ftt a detektívek személyleirás alapján el is fogták, de ismét sikerült megszöknie. Decemberben ismét jugoszláv területen, Oszijeken bukkant fel Baljkovics bije- Ijtaai gyilkostársával, Antonicscsal együtt. Az osz-’Teki csendőrség elfogta mindkettőjüket és Beográdba akarta szállítani őket, útközben azonban Baljkovics újból Iker-eket oldott és csak a legutóbbi napokban tartóztatták 1c a beográdi állomáson. A vidovdáni merénylő cellájában Antonies Cocát a beográdi rendőrségen ugyanabban a cellában helyezték el ahol annakidején Sztejics, a vidovdáni bombamerénylő volt. Kihallgatásai folyamán eddig tizenkilenc véres bűntettet ismert be. amelyeket Baljkovoscsal és más bűntársaival követett el. Emellett fantasztikus adatokat szolgáltatott a kémszervezet működéséről is, úgy hogy vallomása alapján egy tisztet le kellett tartóztatni mig más katonai személyek szerepének tisztázása végett a nyomozás folyik. A nyomozás részleteredményeiről a nyilvánosság részére eddig semmiféle felvilágosítást nem adtak ki. Rövidesen befejezik a megszakított jiagosziáv-ame« ríkai adósság-tárgyalásokat SztojadÍBOvics pésziigyminfezter nyilatkozata Parisból jelentik : Sztojadinovics Milán dr. jugoszláv pénzügyminiszter újság* róknak nyi'atkozott amerikai, angliai és franciaországi tárgyalásairól. — A jugoszláv delegáció amerikai’ tárgyalásai — mondotta a pénzügyminiszter — nagyjában sikeresen fejeződtek be. Részletesen és okm nyokkal alátámasztva kifejtettük Jugoszlávia egész gazdasági és pénzügyi he'yzetét és en-j nek alapján javaslatot tettünk a háborúi adóss gok vissza vizet ősének, illetve letőrlesztésének módozataira. Néhányplenáris ülésen és számos szőkébb értekezleten sikerült legyőzni a megállapodást akadályozó nehézségeket és a differencia a de'eg-íciók álláspontja között oly minimális lett, hogy nagyj -ban minden akadályt elhárítottnak lehet tekinteni. Az egyezményt nem lehetett aláírásra terjeszteni, mert az amerikai delegáció -munkáját külső akadályok meggátolták. Ezek az akadályok e sősorban az amerikai adőt<"rv ny elkészítésének szükségessége, másodsorban az o'asz tárgyalások. A jugoszláv-ameríkai tárgya 'ások befejezésére az olasz tárgyalások után azonnal, tehát a legrövidebb időn belül sor kerül. A ig néhány napról van szó, nincs tehát ok semmi aggodalomra. — Londonban úgy a hivatalos, mint a pénzrgvi körök igen barátságosan fogadtak. Churchil kije entette, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat a háborús adósságok végleges rendezése tárgyában, — Parisban Doumer pénzügyminiszter urnái informálódtam Jugosz'ávia háborús és háború előtti adósságai ügyében. Mind a három országban szerzett információk lta! tiszta képet nyertem azokr'! a problémákról, amelyektől függ államunk pénzügyeinek rendezése.