Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-08 / 66. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI HAPLfí Vasárnap ostromállapot volt Budapesten A Vági-párt nem kísérelte meg a tüntető felvonulást Meg kell egymást Ismernünk és ak­kor meg fog szűnni a türelmetlenség és akkor jobb jövő reménye kecsegtet. Szuboticán például állandóan a magya­rokkal szembeni türelmetlenség okoz iz­galmakat. A mi vajdasági szerbjeink nem tudják megérteni est a szerbjeink mentalitást, amely azt hiszi, hogy mi valamennyien, ka nem is magyarok, de legalább is magyarónok vagyunk. A szuboticai magyar sz'n­­ház nem politikai, hanem kultur-kérdés Követeljük — folytatja dr. Pleszko­­vics — a polgári becsület tiszMetben­­íaritását. A tisztviselők kis számúk mi­att nem tudnak szerb színházat eltar­tani Szuboticán, a magyarok azonban elég nagy számban vannak és elég kulturáltak is ahhoz, hegy fenntartsák a színhá­zat és ezt nem szabad nekik meg­tiltani. Tartsa be a kormány az alkotmány rendelkezését, amely szerint műiden polgár teljesen egyenlő a törvény előtt. Az államnak csak haszna lesz abból ha minél több kulturemhert nevel, mert a ■kulturált ember sohsetn lép fel teljesít­hetetlen kívánságokkal. A magyar színházakból ne csinálja­nak politikai és rendőri kérdést, mert ez’ csak kultnrprobléma. Zsivkovics Negoszin dr. bánáti radtká-* lis képviselő: Hogyan kergették el a magyarok a háború előtt Szuboticdról a szerb színtársulatot?! Plcszkovlcs: Más alkalommal erre is szívesen fogok válaszolni. Zsivkovics Negoszin dr.: A magyarok azt mondták, hogy szerb színház nem működhet Szuboticán és a bimyevácok nem hallgathatják a szerb előadásokat, mert külön nemzetiségűek. Az anqang-lv használata a közigazgatásban Pleszkovics: Nem titkolom, hogy a; magyar éra alatt magyar főispánja és] magyar kormánybiztosa volt Szubotí- | eának.. Tanukkal hivatkozhatom arra, j iliogy az én főispánságom idején, ami-­­,kor szerbek és bunyevácök jöttek hoz- j zám és arra kértek, hogy a városi köz­gyűléseit szerbül beszélhessenek, kije­lentettem, hogy erre engedélyt nem adok, hanem elismerem azt a jogot, ltogy mindenki anyanyelvén beszéljen. Ez nem is történt olyan régen és ta­núim erre a szuboticai szerbek. Mint magyar főispán az akkori nemzetisé­geknek ezt a jogot nem kegyből ad­tam meg hanem elismertem a polgári becsületet és csak ugyanezt kérem most ,,önöktől is. Végül szóváteszi. hogy a magyarok vezetőit a választások előtt letartóztatták és bár ez már több, mint ;egy éve történt, ebben az ügyben még ma, sincs ítélet. Nem fogadja el a költ­ségvetést. Zsivkovics Mihajló demokrata fel­szólalása után az elnök déli egy órakor terekesz.tehe és folytatását délutánra tűzte ki. A délutáni ülés A délutáni ülésnek mindössze két szónoka volt. Smodelj Ferenc szlovén néppárt! élesen kritizálja a belügymi­nisztérium működését és tiltakozik az ellen, hegy nem oszlatják fel a Srrnaot, Orjunát és a csctník-szervezcteket. Ki­fogásolja, hogy sok az országban a rendőrség, végül a centralizmus ellen és az autonómia mellett beszél. Markovics Pora demokrata volt mi­niszter gyengeséget vet a belügynrnisz­­ter szemére és kijelenti, hogy szerinte a radikális—Radics-párti megegyezés nem őszinte, hanem csak egyetlen ügy ^intézésére kötött társas viszony. A költségvetés eilen szavaz. Az elnök ezután berekesztette az ülést. Budapestről jelentik: Vasárnap reggel­től késő estig Budapest ostromállapot képét mutatta, ötezer főnyi rendőrség, vidékről felrendelt csendörség és katonaság szállta meg a főbb útvonalakat hogy a Vágl-csoport által tervezett tün­tetést megakadályozza. Szombat este és vasárnap reggel folytatták a Vági­­párt híveinél a házkutatásokat és vasárnap délig negyvenhatra emel­kedett a letartóztatottak száma. A házkutatások alkalmával sok röpiratot találtak, Dohány Ferenc kocsis angyal­földi lakásán pedig három vörös lobogót foglaltok le, amelyeken a következő fel­írások voltak: »Harcban a nemzeti mun­káspárt!« —< »Előre szociálisták!« — »Világ proletárjai egyesüljetek!« A rendőrsége» egész délelőtt folytak a kihallgatások és Beográdbó! jelentik: A beográdi rend* örségneík több mint -két év óta tartó körözés után sikerült a napokban el­fognia egy veszedelmes gonosztevő banda két tagját, akik Boszniában és a Vajdaságban számos nagyszabású bűncselekményt követtek cl A bűnügy­nek az ad még különös érdekességet, hogy az elfogottabat, akik annakidején so­rozatos gyilkosságaik, rablásaik és betöréseik után mindannyiszor Ma­gyarország területére szöktek át, egy jól megszervezett kémcsoport tagjainak tartják. két le-tartózitatott: Baljkovics Felinu és Antonies Cóca, boszniai származású katonaszökevények, bűncselekményeik miatt már többször a rendőrség kezén voltak, -de mindannyiszor sikerült újra megmenekülniük a büntetés elől. Mos­dani olfogatásuk alkalmával világosság derült két régebbi gonosztettükre. Heuf­­ling Alfréd bljeljinai nyugalmazott ka­pitány borzalmas meggyilkolására és Schweiger Jenő szuboticai kereskedő házában elkövetett betörésre. A b’jeljí­­irai gyilkosságot Baljleovfcs és Antonies együtt követték el mi;g a szubotcai betörésnél Baljkov-icsnak egy Sándor Iván nevű szarajevói ember volt a tár­sa aki ezidősz-erint ismeretlen helyen tartózkodik. Antonies 1923-ban tért vissza első­­izben Magyarországról és akkor a boszniai csendörség elfogta. A tuziai ügyészség fogházából Antonies egy éjjel cellája falát kibontva megszökött. Csakhamar összekerült a szintén ma­gyar területről visszatért Balikovics­­csal ős ebben az időben a boszniai Zvorníkban legyilkoltak egy embert. Nem sokkal ezután 1923 június 21-én éjjel Hcalling Alfréd -kapitány házába hatoltak be, azzal az ürüggyel, hogy pálinkát akarnak vásárolni. A nyugal­mazott kapitány, aki szeszíőzéssel és pálinkaárusltással kereste kenyerét, gyanútlanul beengedte a- két idegent, akik pár perc alatt a kapitányt borzalmas módon meg­­csonkitfttiák, kivégezték és vérbe­fagyva hagyták ott a szeszoincc kövezetén. a letartóztattak ellen lázadásra és a társadalmi rend elleni szövetkezés, valamint hatóság eüeni erőszakra való szövetkezés miatt indul meg az eljárás. Megállapította a rendőrség, hogy Vg­­giék nagyon élénk agitációt folytattak és abban résztvett egy ismeretlen egyén is, aki az utóbbi napokban gyakran megfor­dult Vágiék búvóhelyein. Az Oktagonon, Appanyi-téren és más forgalmas uccakereszteződéseknél nagy rendőri és katonai kirendeltség volt egész nap elhelyezve magasrangü rend­őrtisztek parancsnoksága alatt semmiféle Incidensre azonban nem került sor, mert Végi hívei nem kí­sérelték meg'a tüntetést. A rendőri készültséget ezért este hat órakor megszüntették. Gyilkosságokkal és kémkedéssel vádolják a saboticai Ferrum-részvények tolvajait Tizenkilenc véres bűncselekményt ismert be az egyik letartóztatott Nagyszabású kémszervezet után nyomoz a beográdi rendőrség Őrizetbe vettek egy katonatisztet A páliiskaárus kapitány szörnyű kivégzése Hosszú és meddő nyomozás indult ak­kor a tettesek után és gyanubafogták a meggyilkolt kapitány elvált feleségét, valamint kisfiát is. akik a bíróság előtt ártatlanoknak bizonyultak. Végre csak­nem egy év múlva egy budapesti bos­­nyá-k cukorkaárus közölte a beljinai rendőrséggel, hogy Baljkovlcs és Anto­nios gyilkolták mag Heuíling kapitányt. Elmondotta azt is, hogy a két gyilkos mintegy hetvenezer dinárt, egész zsákravaló aranynapo­­ieont, dukátot, ékszert és drágakövet rabolt el az áldozatától. A rablott kincsből a gyilkosok nagyúri módon éltek, Baljkovics pedig később meg is nősürt és török kávéházat nyi­tott Budapesten. Ugyanez a bosnyák cukorkaárus tett clisőizben említést bizonyos magyar­­országi kémszervezetről, amelyben An­tonies és Baljkovics szintén működtek és amelynek megbízásából gyakran jár­tak át Jugoszláviába. A nyomravezető Ferrrum-részvények A rablott pénzből y azonban, ugylát­­szík, nem hosszú ideig futotta Balj­­kovSósnak, mert már 1924 májusában ismét jugoszláv területen bukkant fel, ezúttal Szuboticán. Betörtek Schweiger Jenő szuboticai jj kereskedő lakásába és onnan több í mint százezer dinár értékű pénzt és j ékszert, továbbá egy csomag Fcr­­részvényt vittek el. A két betörő Szegeden Jovanovtcs ban­kárnál akarta értékesíteni a részvénye­ket, aki Szuboticán érdeklődött a papí­rok árfolyama felöl. Schweiger Jenő, Bár a beográdi rendőrség a legna­gyobb titoktartással kezeli az ügyet, egyes lapok, így mint a beográdi Vre­­me, -annak a véleményüknek adnak ki­fejezést hogy olyan nagyarányú kém­kedési affér került leleplezésre, amely -titokzatos méreteiben felülmúl ja mind­azokat a kémkedési szenzációkat, ame­lyek az utolsó években a hatóságokat foglalkoztatták. Ugyanezen híradás szerint A kémkedési átférnek katonai sze­mélyek Is részesei, akik közül egy tisztet már le Is tartóztatta a beo­­gradi rendőrség. 1926. március 8. amikor értesült erről, Szegedre küldte ügyvédét, aki megtudta, hogy a ban­kár Baljkovicstól és Sándortól vette a részvényeket és hogy a betörök Buda­pesten tartózkodnak. A budapesti rend­őrség el is fogta a tetteseket, akiket a szuboticai államügyészség kiadatási kérelme ellenére sem adtak ki. hanem a múlt év őszén a budapesti törvény­szék másfél évi börtönre ítélte őket. Röviddel ezután Baljkovics érthe­tetlen módon Beográdb-am tűnt fel és ftt a detektívek személyleirás alapján el is fogták, de ismét sikerült megszöknie. Decemberben ismét jugoszláv területen, Oszijeken bukkant fel Baljkovics bije- Ijtaai gyilkostársával, Antonicscsal együtt. Az osz-’Teki csendőrség elfogta mindkettőjüket és Beográdba akarta szállítani őket, útközben azonban Baljkovics újból Iker-eket oldott és csak a legutóbbi napokban tartóztatták 1c a beográdi állomáson. A vidovdáni merénylő cellájában Antonies Cocát a beográdi rendőr­ségen ugyanabban a cellában helyez­ték el ahol annakidején Sztejics, a vi­dovdáni bombamerénylő volt. Kihallga­tásai folyamán eddig tizenkilenc véres bűntettet is­mert be. amelyeket Baljkovoscsal és más bűn­társaival követett el. Emellett fantasz­tikus adatokat szolgáltatott a kémszer­vezet működéséről is, úgy hogy vallomása alapján egy tisztet le kel­lett tartóztatni mig más katonai sze­mélyek szerepének tisztázása végett a nyomozás folyik. A nyomozás részleteredményeiről a nyilvánosság részére eddig semmiféle felvilágosítást nem adtak ki. Rövidesen befejezik a megszakított jiagosziáv-ame« ríkai adósság-tárgyalásokat SztojadÍBOvics pésziigyminfezter nyilatkozata Parisból jelentik : Sztojadinovics Milán dr. jugoszláv pénzügyminiszter újság* róknak nyi'atkozott amerikai, angliai és franciaországi tárgyalásairól. — A jugoszláv delegáció amerikai’ tárgyalásai — mondotta a pénzügy­miniszter — nagyjában sikeresen fejeződ­tek be. Részletesen és okm nyokkal alá­támasztva kifejtettük Jugoszlávia egész gazdasági és pénzügyi he'yzetét és en-j nek alapján javaslatot tettünk a hábo­rúi adóss gok vissza vizet ősének, illetve letőrlesztésének módozataira. Néhány­­plenáris ülésen és számos szőkébb ér­tekezleten sikerült legyőzni a megálla­podást akadályozó nehézségeket és a differencia a de'eg-íciók álláspontja kö­zött oly minimális lett, hogy nagyj -ban minden akadályt elhárítottnak lehet te­kinteni. Az egyezményt nem lehetett aláírásra terjeszteni, mert az amerikai delegáció -munkáját külső akadályok meggátolták. Ezek az akadályok e ső­­sorban az amerikai adőt<"rv ny elkészí­tésének szükségessége, másodsorban az o'asz tárgyalások. A jugoszláv-ameríkai tárgya 'ások befejezésére az olasz tárgya­lások után azonnal, tehát a legrövidebb időn belül sor kerül. A ig néhány napról van szó, nincs tehát ok semmi aggoda­lomra. — Londonban úgy a hivatalos, mint a pénzrgvi körök igen barátságosan fo­gadtak. Churchil kije entette, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat a háborús adósságok végleges rendezése tárgyában, — Parisban Doumer pénzügyminiszter urnái informálódtam Jugosz'ávia háborús és háború előtti adósságai ügyében. Mind a három országban szerzett infor­mációk lta! tiszta képet nyertem azok­­r'! a problémákról, amelyektől függ államunk pénzügyeinek rendezése.

Next

/
Thumbnails
Contents