Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-02 / 60. szám
1926. március 2. 4. ©Ida1 mondotta: elvárja a jelenlegi közoktatásügyi minisztertől, hogy a németeknek teljes nemzeti iskolai autonómiát fog adni* Csodálkozik, hogy egy reális némettől hall ilyen nemreális követelést. Schumacher: Nem usormalra mondta. Radics: Elismeri, hogy a szerbek kétszáz év előtt Lipót császártól iskolai autonómiát kaptak, de a magyarok ezt nem azért tartották be, mert a szerbeket szerették, hanem, mert féltek Becstől. . — Ennek a privilégiumnak tartalma nem olyan intervenciók eredménye, mint amilyeneket Schumacher tett nem olyan papirkötelezvényeké, amelyeket a nemzetközi jog ad a kis népeknek, de amely nemzetközi jog Olaszországot, amely nagyhatalom, nem kötelezi. Géniben ilyen kérdésekről szépen lehet beszélni, de effektive semmi eredményt sem lehet elérni. fia csak felemlítik azt, hogy kisebbség— nem mintha félnének tőle, vagy izgalmat keltene —- de egyszerűen nem határoznak, mért tudják, hogy ez nagyon nehéz kérdés. Ez politikai, fizikai kérdés, a realitás kérdése. A kisebbségi kérdés rendezése tij európai államok megalakítását jelentené. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 'én. vagy a kormány semmit sem fogunk tenni. Meg fogjuk termi azt, amire a nemzetközi szerződések köteleznek. Ebben a tekintetben voltak tévedések, amelyeket ki kell küszöbölni. Ez a kérdés nemcsak kulturális és pedagógiai, hanein politikai kérdés és óvatosan kell vele bánni. ín meg fogom tenni mindazt, amit az állam tekintélye és az ország demokratikus jellege megkíván. Feltétlen és elvitathatatlan joga a szülőknek, hogy ök határozzák meg gyermekük nemzetiségét. (Helyeslés.) Az a rendelet, amely ezt megtiltja, nincs összhangban az európai civilizációval. A másik kérdés, az elemi iskolák tanítási nyelvének kérdését, meggyőződésem szerint csak úgy lehet megoldani, hogy az elemi iskolákban a gyerekeket attyanyelvükön tanítsák az elemi ismeretekre. Az oktatási nyelvnek az anyanyelviek kell lenni, de nagy gondot kell .fordítani az államnyelv tanítására is. Máskép áll a dolog az elemi iskolák magasabb osztályaiban és a középiskolákban. Az államnak és a népnek is érdeke, hogy a kisebbségi tanítók a saját érdekükben elsajátítsák az államnyelvet. Ezt az elemi iskolákban megcsinálni oktalanság lenne s mert azokban ugvsem tudnák a gyerekek jól elsajátítani úgy. hogy az elemi ismeretekre annak révén már szert tehessenek. Az országnak pedig értelmes és képzett nemzedékre van szüksége és nem analfabétákra és idiótákra. Momsen es a kör négyszögesítése Radics ezután ismerteti a régi ' Ausztria kisebbségelleiies iskolapolitikáját. mely megtiltotta, hogy az ausztriai szlávok anyanyelvükön tanulhassanak. foglalkozik a régi Magyarország kisebbségeinek kulturális helyzetével, majd igy folytatja: — A németek, akik az oktatásban RÄCSMFRYFI naplú is keresztülvitték az unifikációt és centralizmust elfogadják Momsennek azt a tanácsát hogy a szlávoknak be kell verni a fejüket. A németek kitalálták a kör négyszögesítését: az egységet és föderációt. Örömmel hallom Schumachertől, hogy a németek megadták a dánoknak néhány évvel ezelőtt azt, amit a szerbek kétszáz évvel ezelőtt megkaptak Lipót császártól. Én amikor hivatalba jöttem nem vontam vissza Pribicsevicsnek azokat a rendeletéit, melyek nem egyeznek meg a pedagógia elveivel és amelyek az országnak többet ártanak, mintha Pribicsevics olyan soká élne mint Matuzsálem. És pedig azért nem, mert nem akartam, hogy azt kiabálják rólam, hogy más doleom nincs, mint lerombolni azt, amit Pribicsevics alkotott. Adatokat gyűjtöttem csak és figyeltem. Ebben az országban először azokat kell kielégíteni, akik az államot felépítették: a horvátokat és szerbeket, de nem szabad bűnt elkövetni azok eilen sem, akik akaratuk eilen lettek ennek az országnak állampolgárai. Ez a ini első és legfontosabb kulturfeladatunk és ezt végre is fogjuk hajtani, vigyázva arra, hogy más államokban, amelyek nemzetközi szerződések által erre kötelezve vannak, mit és hogyan csinálnak. Radics beszédét a horvát parasztpárt és a radikális-párt egyrésze nagy tapssal fogadja. Az ellenzék oldalán nagy derültség. Pribicsevics Szvetozár: Éljen a kör négyszögesítése. Ezután Vuletics Szávó montenegrói föderalista, majd Agatonovics demokrata szólalt fel személyes kérdésben. Az ülés délután egv órakor ért véget. A vita folytatását délután öt órára tűzte ki az elnök. A délutáni ülés A parlament délutáni ülésén folytatták a közoktatásügyi tárca költségvetésének vitáját. Az első szónok, Razala horvát föderalista hoszszu beszédben élesen bírálta Radics közoktatásügyi politikáját és kifejtette, hogy a költségvetés nem számol az ország egyes részeinek kulturális igényeivel. Kijelentette, hogy a föderalista államberendezés az egyedüli, amely mellett a három nép, a horvát, a szerb és a szlovén teljes mértékben kifejlesztheti gazdasági és kulturális erejét s rámutatott arra, hogy a megegyezés csak a szellemi föderációt teremtette meg, az ország nyugalmát azonban az igazi föderáció fogja meghozni, a melynek Strosmayer volt a lelkes apostola. Dscentralizált centralizmus Agatonovics demokrata képviselő felszólalása után Hadzsi Kadis muzulmán képviselő beszélt a boszniai közoktatásügyi állapotokról, majd nagy figyelem közben Radics István szólalt fel és válaszolt az ellenzéki felszólalásokra. Kifejtette, hogv az ellenzéknek nem jogos az a kifogása, hogy ö törvénytelenül járt él a tanítók és tanárok nyugdíjazása és áthelyezése ügyében. Bejelentette. hogy az uj egyetemi törvény kidolgozására Zagrebben konferenciát hivott össze és az erre vonatkozó javaslatot már legközelebb elő fogja terjeszteni. Szemére vetette Priblcsevicsnek, hogy nem olvasta át figyelmesen a költségvetést, mert különben nem leit volna olyan közbeszólásokat, amelyek teljes tájékozailansáeról tanúskodnak. Az ellenzék szerinte rosszul értelmezi a centralizmust, mert a central 'em Üst is lehet decentralizálni. Kijelentette, hogy el tud képzelni egy olyan centraüsziikus berendezkedést, a: melynek keretében felállítsák a horvát bánságot. Radics beszéde után Agatonovics és Pribicsevics személyes kérdésben válaszoltak a közoktatásügyi miniszternek, majd az ülést este kilenc órakor berekesztették. Az apa bűne A szuboticai törvényszék tiz esztendei fegyhizra ítélt egy szentai napszámost, aki saját lányaival folytatott szerelmi viszonyt ság tanaként. Súlyos váddal terhelten állt hétfőn a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa flott Pásztor Antal szentai napszámos. A vádirat szerint a terheit erkölcs te’ c-n merényletet követett el mostoha leánya és édes leánya elten. A közvádat Csalinovlcs Perdó dr. államügyész képviselte, a védelmet Dimitrijevlcs Drágó dr. ügyvéd látta ei. Szurónyos börtötór kiséri a terembe a vádlottat, aki öt hónapja vizsgálati fogságban van. Az általános kérdésekre elmondja, hogy Pásztor Antalnak hívják, 55 éves, szentai lakos, földműves. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érti-e magát, így telel: — Kerek hazugság fáz egész. A lányok azon voltak, hogy azt a rossz, kis házat magúknak eltu'ajdonitsák. A vádlott ezután elmondja, hogy' amikor a mostani felesége hozzájött, Erzsi lányát magával hozta, neki is van egy édes lánya is, Rózsi, aki most 18 éves. Az egész család egy szobában aludt. .. Erzsi bejáró cseléd volt s otthon aludt a mostoha testvérével együtt. Azt álltja; hogy a leányokat az anyjuk beszélte rá arra. hogy őt vádolják, mert. igy akarja megszerezni a .házrészt. A vádlott után elsőnek a vádlott, mostoha leányát, Erzsit hallgatta lei a * bíró-Elmondja, hogy 22 éves, cseléd. Az elnök: Mije magának a vádlott? A tanú: Édes apám. A vádlott (közbeszól): Nem vagyok apád. A tana (hátrafordul a vádlott felé): Sajnos, hogy megtagad. Mindig azt mondták, amióta csak az eszemet tudom, hogy édesapám. Elmondja, hogy az apja iszákos, erőszakos, durva ember volt, aki a család minden tagját a legdurvábban szidta, .halállal fenyegette. Amikor éjszaka részegen jött haza, nem egyszer a kerteken át keltett menekülni a két leánynak és az anyjuknak.. Nyolc éves volt, ’ amikor az apja először akart ellene erőszakot elkövetni, de akkor az anyja közeledett, ezt az apja meghallotta és felhagyott erőszakoskodásával, de halálai fenyegette, ha szólni mer. Nem is szólt egy szót sem. Akkor elbujdosott és mikor haza jött, mindig óvakodott attól, hogy az apjával egyedül tegyen. Egyszer az inban az anyja mosni ment, ő egyedül tartózkodott otthon és az apja- akkor megtette... Az clttök: Hány éves voít maga akkor? ' \;:'i A tanít: Tizennégy,. Áz elnök: 'Mondta maga az anyjának,! vagy' más valakinek, hogy mit tett az apja? A tanú: Nem mondtam. Az apám art mondta, hogy ha egy szót szólok, agyon szúr és eltemet a kertben és. ha az anyáin haza jön és. keresni fog, azt mondja majd -neki, hogy elszöktem a háztól. Ezért nem mertem szólni semmit. Az elnök ismételten és nyomatékosan figyelmezteti a tanút, hogy jól gondolja meg, hogy mit mond, mert meg- kell esküdnie arra, amit mond. A tanú megmarad vallomása mellett és részletesen elmondja, hogy mit tett vele az apja. Az elnök elrendeli a szembesítést a vádlott és a tárna között. A leány szemébe mondja apjának a szörnyű vádat. A vádlott (fojtott izgalommal): Hazugság. Az anyja megtanította erre. A bíróság a tanait megesket?. Ezután a kisebbik leányt, a 18 éves Rózsit hali gáttá ki a bíróság. A tanú elájul Elmondja, hogy a vádlott édesapja, de nem veszi igénybe a törvény kedvezményét és vallani,akar. Ö is durvának mondja apját, aki többször megfenyegette, hogy' leszúrja. Amikor tizenöt éves volt. az a-pja, anyja és ő lementek Szlavónjába, ahol apja a vinkovcei Bohn-féle cementgyárban kapott munkát. Együtt laktak 'egy szobában. Egyszer az anyjának valami ügyben Szentára ke lett utaznia, amikor aztán ö egyedül maradt az apjával. Ekkor történt, hogy az apja elkövette ellene a merényletet. Ez most két éve történt.' Nem mert szólni -anyjának se. mert félt. Az apja megmondotta neki, hogy rögtön leszúrja, ha egyetlen szót mer szólni. A leány valíomása közben egyre sápadtabb lesz, majd hirtelen meginog, levegő után kapkod. A teremben jelen levő. Perazsics Bozsidar-dr. törvényszéki orvos észrevette a leány hirtelen rosszuilétét, feléje sietett, közben Pavlovics István elnök utasítására a teremszolga, aki a leányhoz legközelebb tartózkodott, megfogta az ájult leányt, aki kis híjjá, hogy a padiórai nem zuhant, a törvényszéki orvos ai teremszolga és mások segítségével a bírói szobába vitette az eszméletlen lányt, ahol vízzel felmosták. Az elnök a tárgyalást félbeszakította.' Félórába telt, amíg ia lány magához tért s a tárgyalást folytatni lehetett. A sápadt leány odaállt a bíróság elé és befejezte vallomását s letette az esküi. A biróság még a vádlott feleségét hal'gáttá ki, aki újabb momentumot nem mondott. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért. Ezután Csuttnovics Ferdó dr. államügyész mondotta el a vádbeszédét, utalva rá, hogy a fötárgyajáson kihallgatott tanuk vallomása alapján az eredeti vádat su'yosbitja. A vádlott beteg, de nem pathológiailag, hanem erkölcsileg. A helye nem kórházban, hahóm börtönben van. Dimitrijevics Drágó dr. védő kifejti, hogy mind a három tanú, aki a vádlott ellen vall, gyűlöli a vádlottat. A vádak közül az egyik nyolc év, a másik két év előtt elkövetett bűncselekményekre vonatkozik s ezek egyáltalában nincsenek bizonyítva. Kéri a vádlott felmentését. A biróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza és hosszabb tanácskozás után meghozta az ítéletet, amely szerbit a vádlottat bűnösnek mondja ki és tiz évi iegyházra ítéli. Az indokolásban kifejti a biróság, hogy az eskü alatt kihaíllgatott iaimtk vallomása által bizonyítva látja a • vádlott bűnösségét. • ügy a vádlott, .mint a felek fejebbezfek az ítélet ellen.
