Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-07 / 65. szám
1926. március 7. r}jICSMEGYEI NAPÚI boldogult Sau Marco hercegnőről- uccát hogy látta a hősi szűz elitéltetését, sőt ast is, hogy felesége vau.Nem inkább figyelemre méltó ez a feladvány: — Mint az a futár, aki megviszi. az angol hatóságoknak a spanyol »-győzhetetlen armađia« megsemmisítését, beszéljétek el történelmük e dicső mozzanatát. — Most nincs pénzünk — így mondta többesben. Mindig a -gazdává nevében is ö beszélt. * És ilyen zsenimének bekerültek a dutviba. Nem csoda, hogy amikor a neveztek el Budapesten, mindenki szívesen terjesztette az alábbi szerény megjegyzésemet: — Erre..,az utcára■ szükség volt. Egy Markó-ucca nem tudja lebonyolítani a forgalmat. 15. oki a! erőszakkal elnyomni nem szabiid, A mai iskolai rendszer felette alkalmas a gyermeki akarat cluyomására, sőt * szülöií nagyrészt is' hajlamos erre. Mindig; meg kell hallgatni, hegy. i gj érmék nij akar, de meg kell kérdezni, hogy azt mivel indokolja. Azután júiiidüiátti és megértő, nem pedig terrorizáló vitába kel! szállni a gyerekekkel. Payot az erős De Franciaországban is kiképeztek néhány mulatságos iskolai feladatot. Az egyik tétel szórul-szóra igy szól: —- Képzeljétek el, hogy egy ucca vagytok és meséljétek el eniléketeiket. Egyik kisleány a következőkép oldotta meg azt a nehéz feladatot: — Valamikor hepehupás voltam, de azóta kikövetkeztek. Most általában jól érzem magamat . . . Portrék a nagy magyar kavarodásból IV. Rába Dezső A háborúban W.indischgraeíz Lajos herceg összekerült egy rokonszenves fráto! hadnaggyal. A herceg megkedvelte a hadnagyot s • később a privátéfetben is megtartotta maga mellett. Ezt a fiatalembert Rába Dezsőnek, hívták. * Rába Dezső múltjában volt egy sötét folt, amelyet talán inkább lehetne. sárga foltnak nevezni, mint. sötétnek. Rába Dezső papája ahhoz a vallásfelekezethez tartozott, amelynek tagjait a legnagyobb liberalizmus idején se vették fel a Nadosy igazgatása a'att álló Országos Kaszinóba. Rába Dezső is ezzel a születési hibával jött a világra é,s ezzel a születési hibával csinálta végig a háborút Katonatisztnek jó volt a sárga folttal is, de hercegi titkárnak kevés-bőé. Egy szép napom Rába Dezső megjelent a rabbinál és kijelentette, hogy ki akar férni. A rabbi előbb híjén a hagyományokhoz kiabálni kezdett, majd dühös hangon a következő kérdést intézte az egyház Iliiden fiához: — Miért akar kitérni maga istentelen?! Ez csak -egy -olyan szónoki kérdés, amire a hívek ugyancsak konvencionális alapon azt szokták válaszolni: — Meggyőződésből. A rabbik őrülten pukkadnak ettől a felelettől, bár megszokhatták volna, olyan régen szegezik a mellüknek. Rába Dezső eltért a szokástól és a papnak a következőket felelte: — Kitérek azért, mert ez a feltétéie annak, hogy herceg Windischgra;etzné! titkár legyek! — Ezért ne térjen ki! Hitvány anyagi javakért! — Miért? Hogy ez a kitűnő pozíció is kereszténynek juss-on? Ekkor még erősen demokrata akcentussal beszélt Rába Dezső és szeretett kérdésekkel felelni. * Mint kitért zsidó * mint hercegi titkár gyors egymásutánban futotta meg az egyes stációkat. Két év múltán kezdte! letagadni terhelő származását, a legjobb zsentrikörökke! érintkezik és d monoklit csak akkor veszi le a szeméről,' amikor egyedül van. Előbb kezd a nagyságos urakkal tegezödni. aztán a mékóságosokfcal, végül a kegyelmesekkel. Hogy méttóztUiiol, kegyelmes uram?« De Nádosynak már nem is mondja, hogy méltóságom uram, csak igy baráti alapon: »Hogy vagy, Imre bátyám?« Erre a pertura volt a legbüszkébb. * Letartóztatása, előtt két héttel páratlan fölénnyel és nonsaUüccal diskuráit egy prívát-társaságbau. ahol e sorok írója is jelen volt. Még arról is beszélgéfer. hogy nincs Pénze. A gyermek és az iskola A Bánáti Közművelődési Egyesület matinéján dr. Védi Latos előadást tartott az iskoláról és a gyermekekről. ■ Ennek a rendkívül érdekes előadásnak kivonata az alábbi cikk. Egy legenda szerint Dante a »Pokol* megírásához akkor kapta az első impulzust, mikor a Vezúv kráterébe belenézett. Mikor én egyszer ráhasaltam a Vezúv csendesen pipázó kráterére, nekem nein a tulvilági pokol, hanem a földi pokol: az iskola jutott az eszembe. A lényegében még ma is fennálló középeurópai iskolarendszer a tizennyolcadik század pedagógiájának eredményein és főleg az állam nacionalista és imperialisztikus céljainak szolgálatára épült ki. Azóta a változás semmiesetre sem olyan mérvű,-mint a tudomány Haladása. A legtöbb középeurópai államban az iskola az állam hamupipőkéje. A pénzügyminiszter urak legszűkebb kuckója az iskolaügy rubrikája. Az iskolák rendszerint a városók legszűkebb utcáiban, szűk, sötét és egészségtelen kaszárnyákban vannak elhelyezve. A mintaiskola Húsz év előtt részt, vettem a német reformerők pedagógiai kongresszusán. Ott összeismerkedtem prof. 11. Lietzcel, a reformmozgalom leikével. Meginvitált, nézzem az ő »Landerzichungsheim«-ját, vagy másként a »Waldschulet«. Iskolája három tagozatra oszlik, az elsőbe a hét-tiz évesek, a második* ba a tizenegy-tizenöt évesek, a harmadikba a tizenöt-tizennyolc évesek tartoznak. Mindhárom iskola a Harz-ban van, csodaszép erdők mélyén. Egy szeliös, napsugaras központi épületben vannak a tantermek és étkezők. A .tanulók családokra oszlanak, a családfő mindig -egy .tanítói Mindén-család külön házban lakik, amelynek minden berendezési tárgya ott készül a tanulók segítségével. A telepen minden iparágnak van egy-egy mestere. A telephez tartozik néhány hektár földbirtok, tehenészet, saját villamostelep, mindezt házilag kezelik. A családok együttvéve adják a >Schulgemeinde«-t, a három tagozat együtt a »Schulstaat«-ot. A községeknek van képviselőtestületük, az államnak parlamentje van, a parlament állapítja' meg az állam« költségvetését és zárszámadását. Szóval valóságos kjs köztársaság. istentiszteletek a szabad ég alatt A vasárnapon kívül ielekezeti ünnepeket nem ismernék, de mindennap a főépület előtt százéves tölgyfa koronája alatt, mikor az áldozó nap utolsó sugarai színesre festik a faleveleket, az isten szabad ege alatt festői csoportokban heverészve lélekemelő istentiszteletet tartanuk. Ez abból áll, hogy valamelyik csa’ádfö magyarázatokkal k!sér egy rövid részletet valamelyik irodalmi remekműből, Klopetsek Dante vagy Goethe vallásos -áhítatot gerjesztő valamelyik részletéből. Vallásoktatás az iskolákban Elfogult, sót eltévejyedett pedagógus az, aki a vallistanitás megbecsülhetetlen értékét a gyermekek nevelésére fel nem ismeri és azt a nevelés birodalmából kiküszöbölhetőnek tártja. Cszk nem szabad 'á hitét gyönyörű koncepciójából kiforgatni és beletiizdelni tudománytalan babonákká!,.. Teljesén kizártnak tar! tóm, hogy belátható időn belül a vallás hatalmas erejét az emberiség erkölcsi nevelésénél nélkülözni tudnák. A gyermek lelke a nagyok iránti misztikus csodálattal van tele, amely tökéletesen alkalmas az istenhit felemelő és poetikus elemeit felvenni és azt egész életre kihatóan megrögziteni, ha az; c helyes formában történik. De a katekizmus és a templomoktatás erre nem alkalmas, ellenkezőleg eltávolítja a gyermeket a hittől. Csodálnám, ha az egyházaknak nem tűnt volna fel, hogy az ifjúság nagyrésze, amint kikerült az iskolából, templomkerüiővé, helyesebben hitközömbössé válik. Ha az ifjúságba akként önfenénk bele az istenség fogalmát, hogy az isten a világ betetőzése, a természet nagy - postulátmna, hogy a világ az istentől el nem választható, anélkül el sem képzelhető: akkor nem volna szabad az iskolában elszavait-atni Berzsenyi ódáját: Isten, kit a bölcs iángesze föl nem ér«. Hogy hozhatjuk' mi közel az istent-a gyermek naiv leikéhez, ha azt a bölcs lángesze sem éri fel. Ellenkezőleg: nincs olyan böl cs lángész, amely a világot isten nél- j kill elképzelni tudná. Az angol Reddy-, illetve a német Lietcz-féle iskolákban a tanítás negyven perces szakokra van beosztva, kunondott tankönyvek nincsenek, : csak könyvek vannak. A tanító, aki együtt él tanitványaival, azokat tökéletesen ismeri, a gyerekek szüleit viszont egyáltalában nem ismerik, társadalmi. állásukra nincs rovatunk. Nálunk fordítva van: a tanár tir a gyermekeket rendszerint nem ismeri, de a papát, pláne ha gazdagember, vagy befolyásos politikus jobban ismeri. A liszt és a kultúra A tanító nem azért ül az iskolában, hogy leckét adjon fel és rejtelmes számokat Írjon a noteszbe. Az éri gyermekkoromban a lisztet . osztályozták igy: O-.ás, 1, 2, 3 és íussmehl. A kultúra haladásával a liszt osztályozása is fejlő-’ dött: ma már van dupla-nullás, és 9—10-ig differenciált lisztminőség és ezeknek még alosztályai is. Az iskolai kiasszifikádió kultúrája e hosszú idő alatt csak annyit haladt, hogy az 1—5-ig való számjegyeket, mint a pecsétes ruhát, kifordították. Vájjon mikor jut el az oktatás kultúrája a liszt kultúrájának fejlődési fokáig. A némpt Waldschuiekbau minden tárgyat az ismereteknek egymáshoz való vonatkozásait is kiemelve .tankönyv nélkül, kiváló tudósok, írók, és művészek müveiből j tanítanak. E módszernek mérhetetlen előnyei vannak: a gyermekben felkelti. az ambiciót, fejleszti önbizalmát, rávezeti az önálló kultúrára, és rászoktatja a rendszeres munkára. Megtanítja szeretni, tisztelni és élvezni a könyvet Tulajdonképpen ez volna a legfőbb hivatása az iskolának. Ml azonban tudjuk, hogy vizsga után a mi diákjaink milyen utálattal vágják könyveiket a sarokba. Matura titán azt hiszem minden gyerek igy ujjong magában: — Nenfc akarok többé könyvet látni. Szó sints roia, az olyan ideális iskolát egykönnyen nálunk népi lehetne megvalósítani: íz összes európai hadügyminiszterekríek cserélni kellene a közoktatásügyi miniszterekkel költségvetést. A gyermek akarata Az ikaíat nevelést homályos területe a pedagógiának- A.gyermek akaratát. ■akaratot alkalmasnak tartja a rossz tulajdonságok fokozaalos leküzdésére. Én ezt nem osztom. Az akarat egyrészről a test és szellem, másrészről -■* környezet) viszonyok együttes függvénye, vagyis: az akarat csak tiiűeie az egyéniségnek és a miliőnek. Ha tehát eredményt akarunk elérni, azokra a részekre kell hatnunk, amelyektől az akarat Kialakul. Nacionalizmus és liberalizmus A közoktatásügy terén a háború előtt két irány küzdött egymással :a régi nacionalisztikus-imperiadista irány és a természettudományi alapon felépített 'liberális irányzat. Tekintettel arra, hogy a nacionalista nevelés már annyi szerencsétlenséget zúdított a világra, nincs mit csodálni azon, ha a szívvel is gondolkodó tudósok a másik irányzattól várják a megváltást. A háború előtt azonban nem volt olyan európai állam, amely merte volna az iskolai nevelésnél a patriotizmus ideálját a szocializmus ide« áljával felváltani. A háboru után ezen a téren óriási fordulat állott be Oroszországban a hivatalos államhatalom az iskolai óktatás helyesen átalakította és tiszta — talán túlzott — speciális alapra fektette. Nincs kétség afelett, hogy a tudomány ki fogja alakítani a tökéletes iskolatípusokat, de abban sincs kétség.’ hogy a tudomány erre mifelénk nrég távolról sem olyan hatalom, hegy áliainférfiaink annak behódolnának. A mi ttj közoktatásügyi miniszterünktől sok okos igét hallottunk, de az igétől a testig nagy az ut. Annyit máris megtett, hogy a kis ostobaságot: a kismaturát eltörölte. De hát úgy van ez az életben: a kis bűnösöket megfojtják, a nagyok annál inkább terjeszkednek. A példaadás Az erkölcsi nevelésnek fő eszköze nem az oktatás, a prédikáció, a sok beszéd, hanem a példaadás. Ha prédikációval lehetne befolyásolni az erkölcsöket, akkor a krisztusi megváltás nemcsak szimbólum, hanem már rég élő valóság volna, A nagyok példája döntő jelentőségű a kicsinyekre. A példa vonz — mondták már a latinok — és a rossz példának mértanilag fokozottabb a vonzóereje! mint a jónak. INNEN IS ELMEGYEK Elmúlnak egyszer itt is az idillek, a délibáb is, mely csillogva illeg és hirtelen üres less a határ. Eszembe jut majd, hogy jó volna menni, hogy annyi szépség van még, ö,de mennyi, hogy a világ mimten kalandja vár. Eszembe jut majd, hogy kár volna értem, falusi ember nem vagyok biz én. Eszembe jut, hogy • túlsókéig éltem az egyszerűség kenyerén, vizén. Eszembe jut: a fecskék, fent kavargók, nem az ácsorgó iák a boldogok, í a fecskék, darvak, vándorok, csavargók. S a szivem, mint felnyergelt ló dobog. Dohog és visz már és nincs maradásom, meglátni vágyom a Bűn Városát. És a falu sóhajtva elbocsát. Ide, a körtefa alá, elásom magamfaragta Robinzon-botom. Hogy meglegyen, ha keresni fogom. NADÁSYf ZOLTAS
