Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-31 / 89. szám
1,926 március 31. BACSMEGYEl NAPLŐ 5, oldal. A bánáti apostoli adminisztrátor izgatoknak minősiti a becskereki katholikus egyházközség uj vezetőit „Az egyházi főhatóság fenyítéke alá esik, aki az uj alapszabályokkal szembehelyezkedik0----*---- I ...---------------------------------------A beográái érsek hivatalos álláspontja Becskerekről jelentik: A becskereki római katolikus hitközség uj alapszabályai körül — mint a Bdcsmegyei Napló jelentette — éles ellentetek keletkeztek az apostoli adminisztratura és a hívők egy része között. A hitközségi választásokon az a párt kapott többséget, amely az adminisztratura által készített uj alapszabályokat nem fogadta el és az egyhdztanáqs viharos lefolyású alakuló ülésén szembehelyezkedve az érsekséggel, a régi alapszabályok szerint választottak meg a hitközség elöljáróságát azok közül az egyháztanácsi tagok közül, akiknek mandátumát az apostoli adminisztrátor megsemmisítette. Rodicjs Raffael beogradi érsek, bánáti apostoli adminisztrátor megbízásából Pelikán -Lápot nyugalmazott péiizügyigazgató az adminisztratura és az egyházközség közötti - konfliktusról a következőket mondotta: — A becskereki római katolikus hitközség a legújabb időkig a Csanádi megyéspüspök által 1872... dec. 5-én 2351—- 872- .szám alatt jóváhagyott alapszabályok alapján működött. A régi hitközségi vezetőség állítása. szerint ezek az alapszabályok a hitközségnek a legszélesebb autonómiát biztosították és azt minden egyházmegyei felügyelettől, beavatkozástól mentesítették, úgyhogy a plébánosnak csak a hitéletet illető ügyekhez volt hozzászólási joga, mig az egyházi vagyon kezelésében, végzéseinek hozatalában s az adókivetésben teljesen szuverén jogkörrel rendelkezik a hitközség — Ez a hangzatos frázis merőben ellenkezik a tényekkel, mert a régi alapszabályok 4. paragrafusa szerint a rövid katolikus egyház minden vagyonát és alapítványait önhatalmúlag kezeli a városi tanács és a képviselőtestület nélkül. Az ötödik szakasz így szól: »-4 be-' folyás; melyet a Csanádi római katolikus egyházközség vagyonára és egyéb tényezőire nézve bir, a dekanatus vagy római katolikus városi plébános által gyakorolt közvetlen vagy közvetett lóiéi ügy ele eb öl áll.« — Ezek szerint tehát az egyház vagyonát a közigazgatási hatóságok beleavatkozása nélkül kezeli és befolyását az egész vagyonkezelésre és minden faktorra nézve végső fokon a városi plébános főfelügyelete utján gyakorolja. Ez aligha nevezhető széleskörű autonómiának és szuverén jogkörnek. — Az ötödik szakaszban említett befolyás és főfelügyeleti fog, sehol sincs fixirozva vagy részletezve és igy a régi alapszabályok szerint az egyházmegyei főhatóság akaratától függ, hogy ebbe a jogba mit magyaráz bele. — A régi alapszabályok a képviselőtestületet gúzsba, kötötték és minden jog végső fokon az egyházmegyei főhatóság, illetve plébános kezébe volt letéve. Hogy az egyházmegyei főhatóság és .a helyi plébánoá nem éit ezzel a jogával, az csak az egyházmegyei .hatóság lojális magatartását igazolja,. Ezzel szemben az uj alapszabályok, amelyek állítólag konfiskálják a hitközség önkormányzatát, mindazokat a jogokat megadják a hitközségnek, amelyek a tégi alapszabályokban megvoltak. és ezenfelül pontosan körülírjál: az egyházközség jogköréi és hatáskörét, úgyszintén úz egyházmegyei főhatóság felügyeleti és jóváhagyási hatáskörét és igy nem nyújtanak módot olyan autokráciára, amilyet a régi alapszabályok lehetővé tettek. — Az uj alapszabály megadja a püspök fenhatósága alatt az- önkormányzati jogot és huszonötödik szakasza kimondja, hogy az ui alapszabályok az adminisztratura egész területén egyformán érvényesek, de kimondja, hogy a mennyiben a helyi viszonyok és körülmények indokolt kiegészítést igényelnek valahol, ott a megalkotandó ügyrendben lehet azt, a püspök jóváhagyása mellett, eszközölni, — Mindezekből? téliát nyilvánvaló, 1. hogy á hitközségnek (Kirchengemeinde) mint egyházi intézménynek csak a föpásztor adhat staíumokat, hogy az, uj alapszabályok semmiféle tekintetben •sem csorbítják -a régi alapszabályok koriátlan ' autonómiáját, inért, ilyen autonómia nem is létezett és 3.. hogy az ui alapszabályok teljesen megfelelnek az autonómia követelményeinek. Az. aki ezekkel szemben állástfogial és ellenük akár szóval, akár írásban izgat, egy egyházi intézmény, az egyházi főhatóság intézkedése ellen izgat és jogosan esik az egyházi hatóság fenyitéka aló. — A régi hitközségi, vezetőség defukto elismerte az uj alapszabályokat, amikor 192.5 február 15-ikétt tudomásul vette az egyház,tanács mandátumának meghosszabbítását, amikor az- egyházi elnök áltál öMszehjvott közgyűlésen résztvétt és az uj alapszabályok szerint választatta meg az egyháztanácsot, a mely választáson .tudvalevőleg hónapokig tartó féktelen' agitáció eredményekén a város 3400 katolikus szavazója közül 206 szavazatot tudtak maguk rés sziere megszerezni. ’ — Elismerték az uj alapszabályokat, amikor az egyháztanács alakuló- ülésén megjelentek. — Az egyháztanácsi választásokat a kisebbségben maradtak megiélebbezték A felebbezést az apostoli adminisztrátor elfogadta és tizenkét egyháztanácsi tag megválasztását megsemmisítette ugyanannak az alapszabálynak az alapján, a melynek alapján megválasztották őket és amelyeket ténylegesen elismertéi;, igy teljesen jogtalan és indokofttlan * most az ö részükről az alapszabályok megtagadása. — Ezek az előzményei az egyháztanácsi ülésen támadt botránynak és drámai jeleneteknek. Ennek a harcnak még szomorú következményei lesznek, de erről nem tehet majd senki más. mint azok, akik a nép szenvedélyeivel - játszva és azokat felkorbácsolva, ezeket az állapotokat előidézték. Uj nyomozás Indult gróf Teleki Pál ellen Nádossy legújabb vallomásában cáfolja, bogy Teleki lebeszélte őt a frankhamisításról Telekit újból kihallgatták a rendőrségen — A francia kiküldöttek azt kívánják, hogy Telekit szembesítsék Nádossyval és 6ei övei — Nyomában vannak az igazi frankkliséknek Windischgraetz szerint Rakovszky belügyminiszter is tudott a frankhamisításról Budapestről jelentik: A fránkhamisitási ügyben a nyomozás a legutolsó napokban ismét megélénkült- és úgy a rendőrségen, mint az ügyészségen újból ugyanolyan elevenen folyik a munka, mint a nyomozás legelső napjaiban. Az újabb nyomozást részben a frankklisék megkerülése tette szükségessé, másrészt pedig az a körülmény, hogy a francia kiküldöttek most már a iegerélyesebben követelik gróf Teleki Pá! szerepének tisztázását és ellene az eljárás megindítását. Ezzel kapcsolatban hétfőn este egész a késő éjszakai órákig folyó kihallgatá sok voltak az ügyészségen, ahol a francia megbízottak előtt újból kihallgatták Nádcssyt, elsősorban Teleki szerepére vonatkozóan. Nádossy minden hozzá intézett kérdésre válaszolt és elmondotta, hogy a frankhamisításról csak nagy általánosságban tudott, a részleteket azonban nem ismerte. Hangoztatta Nádossy, hogy a kezdeményezés nem tőle indult ki. Ezután ismertették Nádossyval gróf Teleki Pálnak a -rendőrségen tett azt a Vallomását, amely szerint ó Nádossyt is lebeszélte a frankhamisítás tervéről. Nádossy erre azt válaszolta a kihallgatást foganatosító francia rendőrtiszteknek, bogy nem emlékszik arra, hogy Teleki őt lebeszélni igyekezett, vagy hogy azt mondta neki, hogy akadályozza meg a frtmkfwmisitási■ manővert. Nádossy vallomása után a francia megbízottak kérték az ügyészségtől gróf .Teleki Pál újbóli sürgős kihallgatását. Ez kedden meg is történt. Teleki délelőtt negyed tizenegykor jelent meg a rendőrségen Lakatos Lajos rendőrtanácsos -szobájában, ahol a francia rendőrtisztviselök előtt tette meg immár negyedik vallomását. Teleki kihallgatása féltizenegytől félkettőig tartott és az egész idő alatt majdnem kizárólag Teleki szerepét igyekeztek megállapítani. Teleki vallomásában lényegében fentartotta eddigi vallomásait. Elmondotta. hogy 1922-ben felkereste öt Windischgraetz herceg Mészáros Gyulával és eza lka lommal Windi-scligraetz előadta, hogy francia ezeríraiikcsokat akar haniisitkjtui. A beszélgetés folyamán Teleki — vallomása szerint — azt mondotta Wiudisobgraetznek, hogy ebben az ügyben szakértőt küld hozzá. Tényleg el is küldte a herceghez Gerő Lászlót, akinek utasítást adott, hogy dolgozzon ki szakvéleményt a hamisításnak úgy pénzügyi, mint technikai részéről és ezt a szakvéleményt közölje azután vele. Gerő fel is ikereste Windischgraetzet, alaposan megvizsgálta a frankhamisítás előkészületeit és elkészítette jelentését, amelyben részletesen ismertette Telekivel az egész ügyet. Ez -a jelentés állítólag megállapította azt, hogy Schulze nem alkalmas a hamisítás technikai véghezvitelére és általában a folyamatban levő előkészületek nem alkalmasak egy nagyobbszabásu bankjegyhamisitds megvalósítására. Teleki előadta vallomásában, hogy tudomásul vette ezt a szakvéleményt, amelynek alapján abban a hiedelemben volt, hogy nincs mitől tartania. Hangsúlyozta még vallomásában, hogy a - szakvélemény beterjesztése utáu felszólította Gerőt, hogy ,nc vegyen - részt a hamisítási műveletekben, majd később • Nádossyval is beszélt és őt is igyekezett lebeszélni a frankhamisításról. ' ■ ■ A kihallgatást foganatosító rendőr-1 tisztviselők közölték Telekivel, hogy sulyos ellentmondások vannak Nádossy, Gerö és az ö vallomása kőzett,, de Teleki továbbra is fent ártott a állításait. Elébe tárták, hogy Gtyő vallomásában határozottan azt állította, hogy 1923-ban tárgyalt .vele az ügyről, mig Teleki szerint ez a megbeszélés 1922- ben folyt le. Elibe tárták továbbá Nádossy hétfő esti vallomását, amely szer rint nem igaz az, hogy Teleki öt le akarta beszélni a frankhamisításról. de Teleki megmaradt kijelentései . mellett. Teleki kihallgatása során a fraucia kiküldöttek sok kérdést intéztek a grófhoz a frankhamisítás politikai vonatkozásaira nézve és Windischgraetz szerepére vonatkozólag. Teleki még elmondotta vallomásában -azt i-s. hogy Schulze sok műszert is mutatott űeronek, amelyeket az alkalmatlanoknak talált. A kihallgatás befejezése után Teleki eltávozott a rendőrségről, a francia kiküldöttek pedig előterjesztést tettek az ügyészségnek, hogy Telekit minél előbb szembesítsék Nádossyval és Gertivel. Az ügyészség utasítására Teleki kihallgatása után a rendőrség újból kihallgatta pater Bónis Arkangyalt, Zadravetz István tábori püspök titkárát, mint gyanúsítottat. Kedden Ilire terjedt, hogy-a legújabb nyomozás eredményeképpen a rendőrség nyomára bukkant az eredeti frankkliséknek, amelyekről az ezerirankosokat készítették és Teleki, valamint Bónis Arkangyal páter keddi kihallgatása is ezzel van összefüggésben. A kihallgatások az egész héten fognak tartani, mert a felmerült uj momeuiumok újabb személyek kihallgatását teszik szükségessé. A franciák elsősorban Hír György fajvédő képviselő kihallgatását kívánják.
