Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-28 / 86. szám

1926 március 28. Jégverés és csalárd bukás tett tőnkre egy baranyai falut Ha a malom nem ég le, akkor is leég Szomborból jelentik: A csalárd bukás gyanúja miatt letartóztatott knyezsevi­­vinográdi malombérlő Szablyics Ferenc még mindig a szombori ügyészségi fogház lakója. Szablyics letartóztatá­sával ugyanis a feljelentések lavinája indult meg a. baranyai malombérlő el­len, mert a hitelezők nagyrésze knye­­zsevi-vmográdi és környékbeli kis em­berek. ldk utolsó 5—G métennázsa bú­zájukat adták el Szablyicshak. A meg­károsított baranyaiak azt állítják, hogy a most csalárd bukás gyanúja alatt álló malombérlö legalább annyi kárt okozott nekik mint a múlt esztendei baranyai jégverés. Szablyics ezzel szentben ártatlansá­gát hangoztatja és azzal védekezik, hogy őt is a múlt évi jégverés kergette a romlásba. Szablyics 1924-ben bérelte ki a knyezsevi-vhiiö­­grádi malmot Morscher Ferenc, Bartos József és Mar kavics József tulajdono­soktól. A utalom Baranya egyik leg­modernebbül berendezett malma, mely­ben addig Szablyics mintművezető dolgozott.' Szorgalmas, becsületes em­bernek ismerték Szablyicsot. ki mikor a malmot átvette a községbeli orvos Fuchs Soma dr. és egyik tekintélyes gazda ifjabb Kocsi János bátran vállal­ták a tnalombérlüért készfizető -kezessé­get, több mint százezer «dinár évi bér erejéig. Szablyics ezt a bizalmat ki is érdemelte, szorgalmasan dolgozott s a névv vagon örlőképességü malmot újabb invesztációkkal tovább fejlesz­tette. A munkálatok ideje alatt a malom iizemeitkiviil volt, a berendezés is na­gyobb összeget emésztett fel. arai az első' érzékeny veszteséget okozta Sziab­­lyicsnaik. Szablyics könnyen kiheverhette volna a bajokat, ha jó gazdasági év követke­zik. A múlt évi baranyai jégverés azon­ban elverte nemcsak a baranyai nép gabonáját, hanem Szablyics remé­nyeit is. Állt egy elsőrangúan berendezett malom, melynek nem volt őrölni valója. Erre Szablyics egészen a gabonavá­sárlással kezdett foglalkozni. A szezon elején drága áron összevásárolt gabona ára zuhanni kezdett és csak előlegek­kel kifizeti kis emberek szorongatni kezdték Szablyicsot az egész vételár­ért. Szablyics kamatokat Ígért és fize­tett türelmetlen hitelezőinek. Valameny­­riyiöknek kiadott két-három zsák vörös­­. lisztet kamat fejében. így azután a ki­fizetett kamatok a legtöbb esetben meg­haladták a gabona eredeti vételárát. ■ Január elsején a malombért kellett volna kifizetni Szahlyicsnak. Január ötödikéig a malombérlö nem tudott ele­get tenni szerződésbeli kötelezettségé­nek. mire a malomtulajdonosok április 1-ére felmondották Szabolcsnak a bérle­tet. A felmondás hírére sorra pert indí­tottak a tulajdonosok ellen a gabona áráért Tömegesen adtak be pert a knezsevi­­vinogradiak a malom tulajdonosok ellen a dárdai járásbíróságnál. A kereseteket arra alapozták, hogy Szablyios mikor már az ár összecsa­pott feje fölött a tulajdonosok cégjelzé­sét használta a bevásárlásoknál. A dárdai járásbíróság azonban a Knezsevi-Vlnogradl és környékbe­li kis egzisztenciák kereseteit sor­ban elutasította azzal, hogy a tulaj­donosokat a bérlő tartozásáért nem lehet felelősségre tenni. Ez február elején történt, mikor már az elszegényedett hitelező baranyai pa­rasztok kifogytak a türelemből, Szab­lyics pedig a vöröst lisztből. Knezsevi-Vinogradon egyre terjedt a kisgazdák közt Szablyics ellen a hangulat. A helyzet már annyira kritikussá vált, hogy Szablyics mu­tatkozni sem mert falujában. Ügyvédeinek tanácsára csődöt kért maga ellen. A törvényszék elrendelte és megnyitotta a csődöt Szablyics el­len. Longlnovics Iíija törvényszéki bíró a helyszínre ment, hogy a passzívákat és aktívákat összeírja. BÄCSMEGYEI NAPLÓ A törvényszéki bíró megjelenésére ; Knezsevi-Vinogradon valóságos nép­vándorlás indult meg. Longinovies­­nál egész Knezsevi-Vinograd lakos­sága megjelent és kérte, hogy Szab­lyicsot tartóztassák le. Longinovics ’a * parasztokat bűnvádi fel­jelentésre utasította. A csődtömeg ösz­­szeirásánál kiderült, hogy Szablyics adóga egész Kpezsvi-Vino­­gradr.ak s ami megközelíti az egymillió dinárt, amelynek nagy­része 600—1200 dináros tételekből áll, mellyel szemben csak háromszázezer dinár aktivá jelentkezik, úgyhogy a kis emberek által hitelezett hét­százezer dinár fedezetlen. A feljelentésekre Szablyicsot a csend­­őrség letartóztatta és a szombori ügyészségre szállította. Ezzel azonban a knezsevi-vinográdi parasztok utolsó pár mötermázsa ga­bonája nincs kifizetve. A kisemberek helyzetét reménytelenebbé teszi, hogy Szablyios letartóztatásával előállott helyzetben nem elégszenek meg azzal, hogy a (kezesek eddig körülbelül száz­­harmineötezer dinárt fizettek ki a bér­letért és egyéb követelésekért, hanem Mer scher, Bartos és Markovics bérlők most beperelték a két kezest Fuchs Soma dr.-t és ifj. Kocsi Jánost több száz­ezer dinár kártérítésért azon einten, hogy Szablyics az eddig jóinenetclü knezsevi-vinográdi malom hírnevét tönkretette. A kezesek erről viszont a csődtömeg­ből elsőbbségi igényt tonnáinak az ak­tívákra. Hogy fog eldőlni ez a per, ez az igazságszolgáltatás dolga. Egy azon­ban bizonyos a knezsevi-vinográdi ak nem felejtik el az 1925. évi jégve­rést . . . (cs. b.) Az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetoroszország együtt dolgoznak a munkásvédelemért A jövő hónapban akarják megoldani a kivándorlók védelmének kérdését Génévé, március végén A Népszövetség . ideiglenes palotájá­tól körülbelül félkiloinéternyi távolság­ban egy másik hatalmas palota befeje­zésén fáradoznak a kőművesek. Ez a már öt éve működő Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatal épülete. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatalt a'békeszerződés lé­tesítette és olyan munkát rótt reá, ame­lyik jelen,tőségében megközelíti a Nép­­szövetség munkáját. Ez a szerv a nem­zetközi munkaügyi törvényhozást ké­szíti elő és megaktarja teremteni a világ szociális egyensúlyát. X sajtó nagyon keveset foglalkozik ezzel a fontos- szervvel, .amelyik ben­nünket igen közelről érdekel nem csak 'következő ppropgrammja miatt, amelyet az utódállamok gazdasági válsága kö­vetkeztében növekvő kivándorlás kény­szer! tett napirendre, hanem azért is, mert a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal alapját egy sovinizmustól mentes, em­beri gondolkozása magyar tudósnak, Ferenczy Imrének egyik müve vetette meg, Ferenczy Intre most a nagy nem­zetközi hivatal .kivándorlási osztályának vezetője, ki ujabbap az Amerikai-Egye­sült Államokat is figyelmessé tette erre a hatalmas szervezetre. Ferenczy Imre személyé megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. Tíz évig a szociálpolitika előadója volt a budapesti egyetemen. A háború előtt háromnyelvű memorandumban hívta fel a világ figyelmét a munkanélküliség növekvő rémére és a kivándorlásra és javaslatot is tett a kérdések részbeni megoldására. Memoranduma átment a szakszervezeti konferenciák programm­­jába, megalakították a Nemzetközi Ki­­vándorlási Bizottságot, amelynek veze­tőiéül Ferenczy Imrét hívták meg. Ezt a bizottságot magába olvasztotta a béke­­szerződés 13. sizakasza értelmében szer­vezett Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, amelyik eddig nélkülözte az Amerikai Egyesült Államok rendkívül szükséges erkölcsi és anyagi támogatását. Ezt a támogatást Ferenczy Imre szerezte meg ennek a rendkívüli fontos nemzetközi szervnek egy újabb munkájával, ame­lyikben hatvan. ország adatai alapján a kivándorlás statisztikáját gyűjtötte ösz­­sze és dolgozta fel. Az Egyesült Álla­mok, amelyik még nem tagja a Nemzet­közi Munkásügyi Hivatalnak, a munka ha­tása alatt 32,000'svájci frankot küldött űenfbe, azzal a kéréssel, bízzák meg Ferenczy Imrét a kivándorlás teljes tör­ténetének megírásával. Ferenczy már be is jáTta Európa összes nagyobb könyv­tárait és olyan adathalmazt gyűjtött össze, amilyenre egyetlen szaktudós sem mórt volna gondolni A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a ] jövő hetekben rendkívül fontos munka­konferenciát tart és a Bácsmegyct Napló genfi munkatársa felkereste Ferenczy Imrét, hogy ismertesse a hivatal célját, működését és programmját. Munkatár­sunk kérdéseire a következő választ kapta: — A Nemzetközi Munkaügyi Hivatalt nem vezetik politikai és nemzeti szem­pontok. Célja, hogy nemzet-közi össze- j hasonulás1 alapján végzett tanulmányai alapul szolgáljanak a szociális törvény­­hozásban mutatkozó különbségek ki­egyenlítésére. Ennek eddig az volt az j egyik főakadálya, hogy minden állam az államok termelési lehetőségének külön­bözőségeire hivatkozott. — A hivatal föfeladatának azt te­kinti, hogy nemzetközi egyezmények ut­ján a szociális haladást egyenletessé ■tegye. Eddig már tizenkilenc egyezményt és számos javaslatot fogadott el. Ezek­nek jogi következményeik nincsenek és azoknak a tagállamok csak közigazga­tásilag, törvényhatósági intézkedések nélkül tesznek eleget. — A hivatal évenként szakkonferen­ciákat tart, amelyeken nemcsak az álla­mok kiküldöttei, hanem a munkaadók és munkásak képviselői is rés? (vehetnek és kormányaiktól függetlenül szavaznak. Szavazataik egyenlöértéküek a kor­mányképviselők szavazataival. Az egyezmények elfogadásához háromne­gyed többség szükséges, ezek a hatá­rozatok azonban csak erkölcsileg köte­lezik az államokat arra, hogy azt a par­lament elé vigyék. — A hivatal tudományos működését is a békeszerződés írja elő. Ez a működés a kérdések tisztázására, adatok gyűjté­sére és közzétételére és felvilágosító munkára vonatkozik. A hivatalnak öt­ven nyelven 'jelent meg tájékoztató füzete, különböző közlönyei, revüj-e, • újságja, hivatalos 1 apja, szakközleményei vau­nak, amelyek minden munkáskérdéssel foglalkoznak. — A legközelebbi —áprilisi — mun­kakonferencián a kivándorlók védelmé­nek kérdése szerepel. Ez egyformán ér­dekli az utódállamokat, amelyekben a leromlott gazdasági helyzet folytán megindult a kivándorlás. Fontos, hogy a kivándorlók már a hajókon megfelelő védelemben részesüljenek és ezért a hi­vatal kivándorlási biztosokat küldött a hajókra, akik felügyeltek, hogy a hajós­társaságok betartsák szerződéseiket. Ab­ból, hogy szárazföldi országok biztosai kerültek a tengeri országok hajóira, összeütközések támadtak és ennek a konferenciának lesz a kötelessége, hogy egy egyezményben egyszerűsítse a kü-15. oldal. lönböző biztosok működését. — Kis megszakítás után a tengeré­szek munka viszonyainak rendelkezésé­vel és külön tengerészeti kódex készí­tésévé! fog foglalkozni a konferencia. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igen érdekes viszonyban van Szovjeí­­oroszországgal, amelyik minden olyan mozgalmat és szervet természetszerűleg elitéi, amelyik késlelteti szerinte a világ­forradalmat, ezzel szemben azonban mégis hirszolgála-tos csereviszonyt tart fenn a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal­lal, amelyiknek sokszor segít adataival tudományos kutatásaiban és amelyiknek kény telen elismerni az emberiség érdeké­ben kifejtett munkásságát. Ádárn Ferenc Kánikula a télben svájci hegyek között Dr. Rollier feltalálta a Napot Ley sin, 1926 március Ezerötszáz méter magasságban és c magasság fölött az égbetjzökkenő hegy-' csúcsok ragyogó keretében — díszes, le­begő tálca ez a tenyérnyi síkság. Fa­­házak, köpaivitak, viskók, terraszos kli­nikák, penziók lepik el a hegyoldalakat és a falu mélyén kis jáiéktemplom. Fe­hérben áll minden, csak a fenyőerdők zöldje kandikál ki a hó patyolatából, a nap kohója szelíden iüzvl és a levegő: a.z anyagtalan tisztaság. Csupa lifts, de­rű és furcsán csattognak mérés* ma­dárkák, fagyos szibériai árnyékból szők­­detnek ötvenfokos kánikulába és visz-' sza: ily en Julius januárban! és ilyen ja­nuár márciusban! - csak itt vari. Erzsébet királyné muraiája A Dent de Morele az egyik fala ennek a paradicsomnak és ott fekszik a hégy tetején a sziklacsucsok véletlenéből for­mált kőmumia: arc, törzs, lábak. Ez Elisabeth, a genfi tó partján meggyil­kolt' keleti királyné, hiszik és mondják a1 jó vaudiak, les bons Vaudois. De jóval büszkébbek az egész Vaud kanton büsz­keségére: a Dents du Midi ez, és itt van ez is, csipkés, csodás faragást! alpesi or­mok hegytestc, a Cienfi-tó ékszere, ame­lyet Montrcux-ből és az egész svájci Riviéráról csodálnak az idegenek. Bábeli csődület Nemcsak az angolok csúnya hölgyeik­kel értendők az idegeneken, noha itt is ők vannak többségben, de a? amerikaiak is eltalálnak ide, és lengyelek és lengyel­zsidók, és németek éri franciák, hollan­dusok, spanyolok, csehek, olaszok. De a szokványnépeken kívül ime azí exoti­­kum: két kínai ifjú, de egy valóságos indiai maharadzsa fia is, aki mellett a néhány törökről nem is érdemes szólni. Az oroszok két kategóriája: ietelepedet­­tek és vendégek, vagy emigránsok és szovjetoroszok. Az SHS államot még egy vajdasági házaspár, egy leszkováci egyetemi hallgató és két béogradi kis­gyerek képviseli. Magyarok mindenünnen Magyarok, férfiak, asszonyok, lányok, vajinak összesen vagy harmincán, ma­gyarországiak és utód államiak. Többen vagyunk utódállambeliek, mint a ma­gyarországiak és az utódállamokból több a magyar, mint az úgynevezett állam­alkotó nemzetiségű. Négy különböző or­szágot képviselnek itt a magyarok ésí az idegen csak nehezen érti meg, hogy­hogy nem vagyunk mi honfitársak, mi­kor ugyanazt a nyelvet beszéljük. Tör­ténnek ilyen nemzeti kisebbségi epizó­dok: például csehszlovák lobogóval és Nazdar! felírással fogadják a Csehszlo­vákiából érkező pácienst, akinek viszont ez, az első kérdése: Qui est ce, que parle ici 1’ hevngroisi? — Van-e itt valaki, aki magyarul beszél? Örökké politizál a lengyel Politikáról azonban úgyszólván soha­sem, esik szó, se magyarok te mások

Next

/
Thumbnails
Contents