Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-28 / 86. szám
6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLŐ Paliaviciüi mindenáron vádlott akar lenni A magyar nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik: A nemzetgyü Jés szombaton folytatta Palavicini őr gróf mentelmi ügyének tárgyalását. Az első szónok Propper Sándor volt, aki kifejtette, hogy a mentelmi jog a legbecsesebb része a közszabadságnak, amelyet nem szabad lerombolni. — Megértem, hogy Paliavicini nem akar tanúként sem a bíróság elé kerülni. A tanú inkvizitórius eljárásnak van kitéve. Volt már példa arra is, hogy a tana már kiállotta büntetését, amikor a vádlott ellen még az eljárás sem indalt meg. Korunkban a tanuzás nagyon kockázatos. Van abban valami, hogy Pallaviciniből minden ron tanút akarnak csinálni, holott ő lejjebb fokoza magát: vádlottnak. Azt mondják, automatikusan úgyis vádlott lesz belőle, csak kezdje meg szerepét mint tanú. Március 2-án Paliavicini súlyos váddal illette a Bethlen-kormányt, amikor azt állította, hogy hónapokkal ezelőtt tudott a készülő frankhamisításról. Ilyen súlyos kijelentések a parlamentben nem igen hangzanak el, de ha elhangzanak, akkor olyan rezonanciával, amely arányban áll a kijelentéi su'yosságávak Pallavicinit hírlapi nyilatkozatai miatt nem perelték, hanem tanúvallomásra akarták kényszeríteni, pedig a laikus is tudja, hogy a tanuvaliomast a bíróság szabadon mérlegeli, esetleg teljesen mellőzi. Csontos Imre : Egy kis zsidóban enynyi furfangot nem is gondolna az ember. Az elnök Csontos Imrét rendreutasitja. Propper Sándor: Nem tudom, mit kávézott ma reggel Csontos bácsi. Azt hiszem, nem kávét. (Nagy derültség a baloldalon.) Propper kifejtette, hogy amikor a miniszterelnök Pallavicinit -a vizsgálóbíró elé utasította, súlyosan megsértette a mentelmi jogot és alkotmányos parlamentben ezért elnöki rendreutasításban is részesült volna. Rakovszky István felszólalásában válaszolt Erdélyi Aladár egységespárti képviselőnek arra a vádjára, amely szerint a legitimisták barátságot tartottak fenn Windischgraetzzei. Kijelentette, hogy Windischgraetz évek óta nem volt összeköttetésben a legitimistákkal. akik ha tudtak volna a frankhamisítás tervéről, erről nemcsak lebeszélték volna, hanem meg is hiúsították volna a terv keresztülvitelét. A franciákat nem lehet félrevezetni, ők jól tudják, hogy ki a föbünös. Hangsúlyozta} hogy Bethlen megsértette Paliavicini mentelmi jogát, amikor azzal fenyegette meg, hogy megidézteti az ügyészségre. Drázdy Győző: Arról bezzeg nem gondoskodnak, hogy a frankügy spiritus rektorát, gróf Teleki Pált letartóztassák ! (Mozgás a jobboldalon.) Rakovszky István: Amit egy képviselő a Házban mond, azért csak a nemzetgyűlésnek felelős. Miért nem ment Bethlen minisztere nők a sajtöbiróság elé? Ez a küföd előtt is nagyon gyanús színben tünteti fel Bethlen szerepét. Pailavicini kihallgatásával azt akarják kikémlelni, hogy Paliavicini, mint vádló, mit tudna bizonyítani, miről tud és kik a tanúi, hogy azután a frankügyben folyamatban lévő titkos eljárás folytán (Zaj és ellentmondás a jobboda'on) megdolgozzák a tanukat és összehordhassák az ellenbizonyitékokat. Amikor kiderült, hogy Nádossy ludas a frankhamisításban, megszűntek a hivatalos hazudozások, Nádossyt felfüggesztették állásától, de a miniszterek tovább is tárgyaltak vele és csak akkor tartóztatták le, amikor ezt a franciák erélyesen követelték. Ha a franciák nem léptek volna erélyesen közbe, Nádossy ma is szabadon járna, akárcsak Baross Gábor. Visszautasította ezután Rakovszky Rubinéi István előadónak azt a vádját, hogy Paliavicini bujkál. Ha valaki hurkái — mondotta Rubinek felé fordulva — úgy az az ön miniszterelnöke. (Nagy zai és ellentmondások a kormánypárton, helyeslés az ellenzéken.) Végül hangsúlyozta Rakovszky, hogy Paliavicini megismételte kijelentéseit a sajtóban is, tehát Bethlen miniszterelnöknek sajtóport kellett volna indítani ellene. A nemzetgyűlés ezután elfogadta Nemes Bertalan indítványát a tizenkétórás ülésekről, aminek következtében hétfőtől kezdve a nemzetgyűlés délelőtt tiz órától este tízig fog ülésezni. Néhány jelentéktelen felszólalás után az elnök berekesztette az ülést. Lemondott a Bratianu-kormány Ferdinánd király kihallgatáson fogadta Jorgát, Mamut és Avarescut Bukarestből jelentik: A kamara szombaton délután három órakor tartotta utolsó ülését, amelyen harmadszori olvasásban is elfogadták a választójogi javaslatot. Ezután Bratiarui miniszterelnök királyi kéziratot olvasott fel, amely megállapítja, hogy a kamara mandátuma megszűnt. Végül bejelentette a miniszterelnök a kormány lemondását. A kamara üléséről Bratianu miniszterelnök az udvarhoz ment és átnyújtotta Ferdinánd királynak a kormány lemondását. A király a lemondást elfogadta és azonnal megkezdte a kihallgatásokat a válság megoldása tárgyában. Szombaton Jorgát, Maniut és Avarescu tábornokot fogadta kihallgatáson a király. A kihallgatásokról nem adtak ki hivatalos közlést Nem találják Köhler Ottóné gyilkosát Fantasztikus mese a titkos francia szervezetről — Egy féltékeny vőlegényt gyanúsítottak a gyilkossággal Budapestről jelentik: Köhler Ottóné meggynicolása ügyében megindult nyomozás során szombaton elfogták azt a férfit, akit a gyilkosság éjszakáján Bartos Gyulátié Köhlerné lakása előtt látott ücsörögni és akiről, mint Köhlernú titokzatos barátnőjéről, többen pontos személyleirást adtak. Ez a fiatalember, akire a szomszédok vallomása után a gyilkosság gyanúja hárul, szombaton délben már a rewdőrfőkapitányságon volt. „Csak nem a gyilkossággal gyanúsítanak“ Vogl József rendőrkapitány nyomban megkezdte a fiatalember kihallgatását, akinek a-z volt az első kérdése: — Csak nem a gyilkossággal gyanúsítanak? — De bizony, erős a gyanú, hogy maga járt a gyilkosság éjjelén a Ciklop-garázs negyedik emeletén — felelte Vogl rendőrkapitány. A fiatalember izgatottan ugrott fel. — Igen, jártam abban a házban — kiáltotta — de csak nem ezért hoztak be? — Persze, hogy ezért. — De kérem, könyörgöm, nekem semmi közöm az egész gyilkossághoz. Ezt percek alatt igazolni tudom. — Hogyan igazolja? — Egyszerű az igazolás — mondotta izgatottan ős prajdnem könnyezve — kéremszépen én halálosan szerelmes vagyok egy hölgybe, aki a Ciklop-garázs negyedik emeletén, Köhler Ottónétól alig három-négy ajtónyira lakik. Fel szoktam járni 'ebbe az épületbe hetenként legalább hatszor-hétszer. Engem a házmester nagyon jól ismer, a lakók is ismernek, tudliák, hogy milyen komoly szándékok vezetnek ahhoz a hölgyhöz, aki Köhler Ottóné szomszédja Szerelmes iroubadur a gyanúsított — Én _ azonban — folytatta — a menyasszonyom szerelmében az utóbbi időben kételkedni kezdtem és gyanút fogtam, hogy a menyasszonyom megcsal. Tudni szerettem volna, hogy ebben az időben felvisz-e valakit magához a menyasszonyom. Eltűntem, a lakásomon is letagadtak, azután megjelentem egészen titokban későn este pénteken féltiz órakor a Ciiklop-garázs negyedik emeletén és elbújtam az illemhely mögött. — Nem szóltam egy szót sem, csak vártam az elkövetkezőket. Izgatottan várakoztam egész éjjel félkettőig amikor a folyosón egy hölgyet láttam gyertyával megjelenni. Azt hittem a menyasszonyom. Kiléptem a folyosóra és akkor láttam, hogy' egy ifkgen aszszony halad el a folyosón, ez az aszszony nagyon ijedten nézett meg engem, mire én ismét elbújtam. Körülbelül éjjel félkörömkor, amikor meggyőződtem arról, hogy senki sincs a menyasszonyomnál, eltávoztam a Ciklop-garázsból. A fiatalember vallomását úgy a menyasszonya, mint a házmester megerősítették. Mese a franciáról Tisztázta ai rendőrség a szombati nap folyamán azt a kérdést is, hogy menynyiben felelnek meg a valóságnak azok a vallomások, amelyek a titokzatos franciáról szólnak. Megállapították, hogy az üldöző franciából egy szó sem igaz. Kiderült, hogy egészen különös dolgokat hazudott össze ez a szerencsétlen asszony vőlegényjelöltjének, Madarász Istvánnak. Köhlerné nem is beszélt franciául és a német nyelven kivül a magyart is csak törve beszélte. Ilyképpen a titokzatos francia létezése csak regény, ez a nyom már nem is foglalkoztatja tovább a rendőrséget. Szó volt ártól, hogy talán egy sofőr, akinek már régebben viszonya volt Köhlernével, követte el a gyilkosságot. Erről a sofőrről Köhlerné szintén úgy emlékezett meg, mint vőlegényjelöltjéről. Ez a sofőr megjelent a rendőrségen és igazolta, hogy ő már esztendők óta nős ember, a igazolta, hogy azokon a napokon, amikor a gyilkosság történhetett, nem is volt Budapesten. Ezekután már csak egyetlen egy adat áll a rendőrség rendelkezésére: a házmester vallomása és személyleirása arról az emberről, aki pénteken este németül beszélgetve ment fel Köhlernével a lakásba s akinek távozásáról a házmester semmit sem tud. Ugyanezt az embert látta a IV. emelet egyik lakója, FI ómé is. Ezt az embert körözi most a rendőrség. Péntek estétől szombat reggel hatóráig monstre-razzlát tartottak Budapesten,. a razzia azonban eredménytelenül végződött. A boncolás Köhlerné holttestét szombaton délelőtt boncolták fel. Megállapították, hogy a gyilkosságot úgynevezett zsinegelés utján követték el. Mérget nem találtak és igy mérgezésről szó sem lehet. Az orvosok véleménye sszerint, a zsinegelést a gyilkos hátulról eszközölhette. erre vall a holttest helyzete is. CIRKUSZ • mm Auguszta IV. Auguszta IV. nem más mint egy fe-« j őstehén, amely — pardon, aki — a múlt naptári évben 12,000 liter tejet adott. Mostanában naponta 42 litert szokott letejelni. Ez a tehénprimadonna, hogy ne mondjam tehén-star, Budapesten van kiállítva a tenyészkiálli-. táson. Sokkal kisebb tehenekkel, illetve sokkal kisebb primadonákkal csináltunk már interjút, természetes tehát, hogy nyomban felkerestem ezt, a kitűnő szarvasmarhát, ezt a női világbajnokot. — Egy kis interjú kéne! — köszön-, töttiik. — Mióta felfedeztek — mondatta — naponta 42 liter tejet és 42 interjút adok le, miért ne adnám le a 43-lkat is? Inkább 43 interim, mint 43 liter. — Azt szeretném elsősorban tudni* hogy mióta méltóz.tatik ezen a pályán működni? — Mióta elvesztettem a tejfogaimat, — A gazdáját szereti? — Nagyon. Tejbe-vajba fürösztöm. Megtekintettük a tej tartály át, ami már külsőségeiben is igen impozáns. — Ma, hány litert méltóztatöott? — Ma nem vagyok diszponálva — felelte — mindössze 36 litert adtam le! — Á? — Á négy dinár. De higyje meg, engem nem érdekelnek a hitvány anyagiak. Marhaság az egész. — Hogy jutott eszébe, hogy erre a pályára menjien? Elmélázva válaszolt. — Ennek nagyon érdekes története van. Mikor első számú utódom a kis Auguszta V. 'Született, észrevettem, hogy felesleges számára dadát fogadnom . . . Tetszik érteni? Később azt vettem észre, hogy állandó tejfelesleg mutatkozik, ellentétben a tejcsarnokokkal, ahol mint, tudja mindig tejhiány van. — Mi a véleménye a sajtóról, amely annyit foglalkozik önnel? — Egy kicsit felfújják az ügyet Különben igen rosszul esik, hogy állandóan felhánytorgatják azt a kaliforniai tehenet, aki állítólag 14,000 liter tejet ad és- engem a második helyre szőrit. Ami -azt a 14,000 liter tejet illeti, még szeretném utána olvasni. Kezdtem vigasztalni. — •Kalifornia' messze van ... A lapok mindent összeírnak. Legyintett. — Szóra se érdemes. — Egy pár kérdést szeretnénk még intézni önhöz. Mondjon valamit a privátéletéről. Elmosolyodott. •— A legelszántabb bicsérdysta vagyok. Csak füvet eszem. A magam részéről erősen propagálom, hogy senki se egyen húst, mert tetszik tudni egy szép napon majd ha nem adok tejet, engem is könnyen utolér a kortársaim végzete: a vágóhíd . . . Most már megértettem, hogy miért olyan -szenvedélyes bicsérdysta. — Önt úgyse vágnák le soha — mondtam hízelkedve. — Menjen maga dicsértysta — szólott nevetve. — Mi az. hogy dicsértysta? — Nem tudja? A »csacsener« magyar kifejezése. — Én azt hittem, hogy valami uj vegetáriánus szakma. — Maguk is mindig eltalálják szarva közt a tőgyét! Búcsúztam. Távozás előtt még igy szólt: — Azt megírhatja, hogy az a kaliforniai tehén csak látszólag vezet kétezer literrel. Az én tejmennyiségem, mire a fogyasztó elé kerül hála a vízvezetéknek, úgy megszaporodik, hogy lefőzöm kaliforniai kolleganőmet. Stella 1926 március 28. I i
