Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-28 / 86. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÚ 19?6 március 28. KÉPTELEN KRÓNIKA • se Hindenburg parádé és négyszáz beteg rendőr Hindenburg birodalmi elnök legutóbb hivatalos látogatást tett Lipcsében. Az elnök ünnepélyes fogadtatására négyszáz rendőr vonult ki, akik díszsorfalat álltak végig az uccákon. Amikor Hindenburg a tisztelgő rendörcsapatoík között az úgynevezett ruganyos lépteikkel ellépkedett, kínos dolog történt. A szélső sorban álló egyik rendőr halálsápadtan összeesett. Alig távolították el az eszméletlen embert, a közelben még két rendőr lett rosszul és görcsös vonaglással a kövezetre zuhantak. Hindenburg éppen érdeklődni akart a rosszul- Iét okáról, amikor az egész század gyaaiusan mozgolódni, nyögni és sóhajtozni kezdett, úgy hogy a négyszáz rendőrt sürgősen vissza kellett vezényelni a kaszárnyába, mert valamennyien megbetegedtek. Estére már mind a négyszázan megkönnyebülésről beszéltek és másnapra az ijedtségen kívül semmi bajuk sem volt. A botrány ügyében vizsgálat Indult, amely kiderítette, hogy a közös rendőrkonyha szakácsa, aki fanatikus politikai ellensége Hindenhurgnak, erős hashajtót kevert a rendőrök ebédjébe, amelynek hatása aztán 'éppen a kritikus pillanatban jelentkezett. A felségsértő szakácsot letartóz.fatták és elképzelhető, hogy a rendőrök nem bántak vele kesztyűs kézzel, úgy hogy a járókelőknek kellett megvédeni a szerencsétlen konyhafőnököt a rendőri brutalitástól. A mérgező szakács iránt csupán egy öreg % lrarcsabajuszu őrvezetö érzett hálát, aki a lipcsei újságírók előtt kijelentette, hogy évek óta gyomorbajban szenvedett, amely még álmában is kínozta és amelytől most egy csapásra megszabadult. Hindenburg nem nyilatkozott. A csodarabbi és a nők Cheskel Mordechaj Wiesl poljanai csodarabbi a napokban Nagyváradra utazott, hogy tanácsokat osztogasson az ottani hitközség híveinek. Mordechaj in- megjelenése lázbahozta az egész várost, különösen a nők rajongtak a csinos, jóképű csoda rabbiért, akinek ajtaja előtt ezrek és ezrek tolongtak, hogy az egyszerű sakterból hires rabbivá csinált pap színe elé kerülhessenek. Az életveszélyes érdeklődés láttára a hatóságokat is mozgósították és rendőri készenlét ügyelt a boldogtalan rabbinus testi épségére. Soha látványosság, színházi előadás, vagy akár irodalmi matiné nem keltett Ilyen óriási érdeklődést, mint Cheskel Mordechaj Wiesl ur próféciái és tisztes családanyák egész napon át görcsösen silbakoltak az ajtaja előtt, hogy egy óvatlan pillanatban átléphessék a küszöbét. Szegény főpap fogadott egy nőt, fogadott két nőt és fogadott három nőt, de végtére ő se tudott nagyobb csudát produkálni, akár milyen csodarabbi is, elvégre ő is csak ember s ezért hazaszökött a nagyváradi uriasszonyok túlzott agresszivitása elől. A hitközségi elöljáróságnak pedig levelet irt, amelyben bejelentette,- hogy egyedül jövő nőket ezentúl nem fogad és csak férjük, vagy más férfi családtag jelenlétében hajlandó nekik tanácsot adni. Meu nőkkel egyedül tanácskozni még egy csodarabbinaik se tanácsos, na valóban hosszú életű akar lenni a földön. Nem szabad koplalni A berlini rendőrség egy szigorú rendeletben betiltotta a hivatásos koplalók produkcióit. Ezek a koplalók abban különböznek a többi éhezőktől, hogy abból élnek, hogy nem esznek. Mig .a közönséges koplaló huzamosabb idő múlva jobblére szenderiil, a professzionátus éhező meghízik szép kövérre és vagyont gyűjt. Mindenesetre nemes és humánus érzésre vall ez a rendőri intézkedés, amely büntetés terhe mellett eltiltja a koplalástól az embereket. Milyen jó is lehet a berlinieknek, a rendőrség bizonyára gondoskodni fog a megélhetésükről. De mit csináljanak a szegény hivatásos koplalók, akiknek ez volt a mindennapi kenyerük? Éhenhaljanak? Borzasztó perspektívák. Ha van egy kis eszük, hát sürgősen éhségsztrájkot rendeznek, elvégre az egzisztenciájukról van szó Országút épül Szombor és Szubotica között Útépítések és javítások a Bácskában Szomborból jelentik: A szombori megyei hatóságnak legfőbb gondja, hogy a háború következtében tönkrement és elhanyagolt bácskai utakat rendbehozza. A megye az útjavítások mellett azonban uj utak kiépítéséről is gondoskodik, mert az idei költségvetésbe felvette több fontos bácskai útszakasz kövesuttá való kiépítését. A szép idő beálltával az útjavítások és útépítések már mindenfelé megindultak. Az útépítési Programm egyik fontos pontja kerül most megvalósulásra azzal, hogy a Krnjaja—Stara-'Moravica közötti utat kiépítik. Ennek az utvonal•tíak országútid való kiépítés-e a Szombor Szubotica közötti közlekedést teszi majd lehetővé. Eddig télen vagy sáros időben a közlekedés a két város között autón vagy kocsival kövezett ut hiányában majdnem teljesen lehetetlen volt. Az említett utón egyelőre öt kilométernyi szakaszon indultak meg az épiüési munkálatok, a jövő évben pedig már elkészül az egész ut Stara-Moravicáig, honnan már országút vezet Szuboticára. Az épülő utak közül Bacsko-Gradiste—Csurog—Zsabaly között a földmunkálatoik már elkészültek és sor kerül az alapkövezésre és kavicsozásra. A Gornyi-Kovily—Noviszad között épülő utón két kilométernyi utón szintén készek a földmunkálatok. A pénteken megtartott megyei árverésen már a szükséges kavicsmennyiséget is megvásárolták a Gornji-Kovilj—noviszadi ut megépítéséhez. Rajics Szvetiszláv bácskai alispán munkatársunknak kijelentette, hogy a megye útépítési és útjavítási rrogrammja fokozatosan előrehalad és aránylag rövid időn — egy-két éven — belül a rossz bácskai utak mind rendbejönnek és kiépülnek az ui útszakaszok is. Halált kér a monostorszegi gyilkos katonaszökevényre Küldöttség a szombori törvényszéknél Megírta a Bácsmegyei Napló, hogy a szombori törvényszék szerdán Ítélkezett három katonaszökevény ügyében, akik, tiyo'c évvel ezelőtt 1918 februárjában kiirtották Monostorszeg határában az egész Aarcseócs-familiát, amely éjszakára szállást adott nekik. A törvényszék a három gyilkos közül Plavsics Jovant 15 évi, V.’ah Andrást 10 évi és Kiss Józsefet 5 évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet, amely a nyolc év előtt hegyetlen bestialitássai elkövetett bűnt megtorolta, a közönség körében nagy megnyugvást keltett. Hogy a szombori és a környékbeli közönség hangulata mennyire a gyilkosok ellen nyilatkozik, arra legjellemzőbb az, hogy s/ombori tudósítás szerint szombaton küldöttség je’ent meg Monostorszegről, az elitéit Viah András szülőfalujából a szombori törvényszék vizsgálóbirójánál. A küldöttség, amelyet a falu jegyzője és bírója vezetett, elmondta, hogy Monostorszeg becsületes falu, amely úgy érzi, hogy tisztességén csorba esett azzal, hogy onnan gyilkos került ki. A küldöttek magukkal hozták Vlah András keresztlevelét, amellyel azt akarták bizonyítani, hogy a rablógyilkos 1918-ban, a gyilkosság elkövetése idején már betöltötte élete huszadik évét s azt kérték, hogy másítsa meg a törvényszék Ítéletét és Ítélje halálra Vlah Andrást. A vizsgálóbíró meghallgatta ugyan a küldöttséget, de arra való tekintettel, hogy a biróság nem hangulatok alapján ítélt s az Ítélet külömben is ki van hirdetve, nem Ígérhette meg a különös kérelem teljesítését. Végrehajtják a tisztviselőredukciót a Vajdaságban Elbocsáj tások és áthelyezések a vajdasági közigazgatásban Beogradból jelentik: A költségvetésben megállapított tisztviselőredukció végrehajtását megkezdte a belügyminisztérium. A tisztviselőelbocsájtásokkal egyidejűleg több áthelyezés is történt, azonkívül betöltötték a pancsevói polgármesteri széket, amely dr. Margan Vladimir torontálmegyei árvaszéki elnökké történt kinevezésével üresedett meg. Királyi ukázzal pancsevói polgármesterré nevezték ki Iszajlovics Vászát, a belügyminisztérium BBB. osztályának inspektorát, akinek helyére Jakovljevics Milorád volt pancsevói rendőrfőkapitány, belügyminiszteri tisztviselőt nevezték ki. Jakovljevics személyében régi, képzett közigazgatási tisztviselőt nyer a BBB. osztály. Elbocsájtották állásukból Micsin Vladimir és Kityiczki Mihály jasatomicsi szolgabirákat, Prodán Zsiván pnnesevói, Sóján Marin és Daáics Bozsidár alibi! nári, GeIfenbein Antal bácskatopolaai, Stefanovics Nikola és Tornyanszld Bózsa odzsacii. Milics Sándor titeli. Pavlovics Milös sztaribecsei és Todromat Jován dárdai sizolgabirókat, Frank Izidor bácsmegyei árvaszéki jegyzőt és Livics Vinkó közigazgatási jegyzőt. A bácsbodrogmegyei árvaszékről elbocsájtották még a következő tisztviselőket: Deogaro Szteván, Sztojacsics Milos, Medenik Száva, Skarlotta Nikola, leiinger Erzsébet. Ríkar Ilka. Alaska Éva. A torontálmegyei árvaszékröl eibeesájtották: Kornhcuser Lujzát, Bolesni Máriát. Gyurcsin Deszánkát és Mtívics Mir j ánt Nyugdíjazta a belügyminiszter Milutinovics Milán noviszadi szolgabirót, Kovacsevics Szlavkó és Amsz Kálmán torontálmegyei árvaszéki tisztviselőket. Áthelyezték Kovacsicáról Jasatomicsra Zupkovics Eugén szolgabirót. Pirimák Rabaszád szolgabirót Belacrkváról Kovacsicára. Vojnovics Vladimir vrsaci szolgabirót Alibunárra, Dorogi Gábor szolgabirót Szentáról Zsabalira és Obrenov Jován szombori szolgabirót Szentára. Dr. Knyezevics Dusán szombori közigazgatási tisztviselőt áthelyezték a megyei árvaszékhez jegyzőnek. Vulevics Br"ukó közigazgatási tisztviselőt szintén az árvaszékhez helyezték át, Medákovics Gruját pedig a szombori föispáni hivatalhoz. Végül Putnik Kornél becskereki szolgabirót Torontál Temesmegye árvaszékéhez helyezték át’ A legközelebbi napokban újabb redukciókra kerül a sor a vajdasági közigazgatásban. Különösen a főszolgabírói és jegyzői karban várhatók változásoké Az áthelyezések és elbocsájtások április elsején lépnek hatályba. TINTA • 33 © Ló és ember Hajnal felé nem kaptam autót.. Fölszálltam egy konflisba. Évek óta nem ültem már ezen a történelmi járművön. Muií századibeli hangulat fogott el, amint lassan zötyögött velem a hepehupás kövezeten s a fordulóknál föl-fölugrott, rázta belőlem a lelket. De azért hazaérkeztünk, Alig később, mintha gyalog jöttem volna. — Jó kis ló — szóltam- minden meggyőződés nélkül, hogy éppen mondjak valamit. — Hát — szerénykedett az öreg —- megjárja. Csak enni is kapna. De nincs abrak. Maholnap csak a temetőben lesznek lovak. — A temetőben? — Akik a halottakat viszik a hullaházból a sirhoz. Azoknak megterem ott a szénájuk, zabot se kapnak egész esztendőben, csak egy kis korpát, mégis olyan kövérek, mint a disznók. De ezek Magyarországról kipusztitják a lovakat. — Kik? — A géperejű. — Ja, az autó. Miért nem megy soffőmek? — Jövő héten vágok neki, kedden, a vizsgának. — És milyen a vizsga? — Nehéz. Nagyon nehéz! Roppant sokat követelnek, kérem. Elméletet. Nem bírja azt mindenki. Hanem van ott valami egyetemi hallgatónő, egy hölgyecske. Az egy éjszaka megtanulja, amit más tíz hét alatt se. Olyant még nem is láttam. — Vezetett már autót? — Égyszer. — És hogy ment? — Valahogy. De az embernek fázik a keze, az arcáról dől a ve>rejték, a rendőr meg folyton kinyújtja a karját, erre integet, arra integet. Valósággal megbolondul az ember. Pedig valamikor a Stefániauton háromezer kocsi között hajtottam. Semmise volt az nekem.-— Szóval nem szereti az autót? — Mi szeretnivaló van azon? Abban nincs érzés. Azt nem lehet kidögleszteni. Az gép. De az állatban érzés van. Azt mondom, nem is kellene nekem autó, ha ur lennék. Egy pár szép !ó. Nincs annál nagyobb passzió. — Hogy hivják a lovát? — Kóbor. — Hisz ez nem lónév. — Nem sokat keresgéltem én. Egv korcsm árostól vettem. Azt hívták igv. — És most igy hivja a lovát? — Erre is hallgat ez. Nézegettem ezt a torz lovasszbbrot, melynek főalakja a bakon ülő kocsis s mellékalakja a szegény gebe. melv inkább egy rühes macskához hasonlít. Aztán kifizettem az öreget, jó éjszakát, sok szerencsét kívánva neki a keddi soff őr-vizsgájához. És mig fölfelé ballagtam a hegyen, nem tudtam, hogy kit sajnálok jobban: a lovát vagy az embert. Kosztolányi Dezső
