Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-28 / 86. szám
28 OLDAL * Ara 3 DINAR PoStarian planen« t BAGSMEGYEI XXVII; évfolyam Szufeotica, 1926 VASÁRNAP március 28. 86. szám Megjeleaik míaáen seggei, ünnep sitáu és hétföa délben telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetést ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. {Rossia Foncitre-pa'oU; Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l (kelbach'pal3ia) A kisebbségi kérdés — politika A radikális párt dgyik legnagyobb tudásu, legátfogóbb gondol! tozésu politikusa, dr. Markovics Lázár volt igszságügyminiszter kijelentette, hogy kár folyton emlegetni a kisebbségi kérdést, amelynek rendezését nem humanisztikus, hanem csakis politikai szempontok szabják meg. Ennek a megállapít'.snak helyességét a tények hosszú sora igazolja, ami azonban a probléma jelentőségét nem fokozza le és megoldásának szükségességét nem halváiVÍaguk a nemzeti kisebbségek is tudatára eszméllek mér annak ez igazságnak, hogy jogaik kiharcolása nem függetlenithetß a belpolitikai áramlatoktól és a faji többséghez tartozó nagy pártok mérkőzése közepeit olyan elhelyezkedésre törekszenek, amelyet az érzelmi motívumok hatása alól kibontakozó célszerűségi megfontolás jelöl ki. számukra. A megegyezések elöl elzárkózó intranzigencia, a vagy-vagy hajthataílanság, amely a békeszerződések és az alkotmány paragrafusaira hivatkozva, nem hajlandó a maga törvényes jogait alku tárgyává tenni és azok ellenében viszontszolgálatot nyújtani, a kisebbségek életében kezdi elveszíteni a talajt a lába alól. A nemzetiségi jogok papírforma rzerint abszolút érvényűek, de az elmúlt nyolc év t nulságai kifejlesztették a kisebbségek érzékét a realitások iránt, amelyek a tényleges viszonyokhoz simuló alkalmazkodóképességet követelnek meg. Az ország nemzetiségei tehát egyetértenek dr. Markovics Lázárra! abban, hogy a kisebbségi kérdés politikai ügy és ennek a tértéinek konzekvenciáit magukra nézve teljes mértékben le is vonják. Minden közeledésnek, ami a kormányzó pártok részéről történik, a legmesszebbmenő készséggel sietnek elébe és egyetlen alkalmat sem mulasztanak el arra, hogy az irántuk megnyilvánuló bizalmatlanságot megértéssé lágyítsák. A kisebbségek felajánlják támogatásukat, rendelkezésre bocsátják szavazataikat a hatalom törvényeket formáló és jogokat alakitó birtokosainak és ezért nem kérnek semmi mást, csak ami őket amúgy is megilleti. A kormányzópártok éppúgy, mint az ellenzéki pártok, nem is titkolják, hogy ezt a támogatást belefoglalja* számvetéseikbe és népgyüléseken a lehető légii bér rálisabban nyilatkoznak a nemzetiségi kérdésről. Igaza van Markovics Lázárnak : ez politika. Mi azonban ezt óhajtanok, hogy ez a politikum ne csak a captatio benevolentiae gyanánt csőstül áradó agitációs géretekben nyilvánuljon meg, Iranern s programbeszédek során hangoztatott fölötte megnyugtató elvek tettekre váltásában is. A politikai hölcscség arra kötelezi a kisebbségeket, hogy számoljává'- az adottságokkal és magatartásuk minden mozzanatéban a harmonikus együttműködés célját szolgálják. Ugyanez a politikai böicseség azonban a kisebbségek jogos igényeinek teljesítését is előírja. Ha Radies a szerb horvát megegyezés kormánya nevében azt hirdeti, hogy tizenegy millió szlávnak nincs mit tartania egymilliónyi nemzetiség egyenjogúságától, ha valamennyi pártvezér hitet tesz a kisebbségekhez tartozó állampolgárok hiánytalan jogegyenlősége, politikai, kulturális és gazdagsági szabadsága mellett, akkor izgágaság-e, ha a kisebbségek ezeknek az igéknek megtestesülését kívánják ? Valóban kár, hogy a kisebbségek ügyét állandóan szóváteszik. ideje már, hogy ezt a problémát a sérelmek orvoslásával levegyék a napirendről. Minthogy pedig a kisebbségi kérdés politika, — vldeani consules — gondoskodjanak a politikusok arról, hogy az érdekeltek kielégítésével ez a folyton kiújuló vita tárgytalanná váljék. Plasztiraszezredes Párisha indult, Rumán leszállt a vonatról és autón ismeretlen helyre távozott Beogradból jelentik : Plasztirasz görög ezredes, aki pénteken este Franciaországba szóló útlevéllel elutazott Beogradból, mint jelentettük, a beogradi állomáson cseh Rumáig váltott jegyet, bér előzőleg kijelentette, hogy Parisba utazik. A szombati nap foyamón köztudomásúvá lett, hogy Plasztirasz valóban leszállt a ruj mai állomáson, ahol egy ismeretlen emberre! automobilon ismeretlen irányban távozott. Semmiféle értesítést nem lehetett szerezni arról, hogy Plasztirasz merre vette útját. Szalonikii jelentés szerint hire terjedt, hogy Plasztirasz rövidesen vissza akar lérni Görögországba és ott felkelést akar szitui. Olyan verziók is vannak, hogv Piasztirass Zsombolya felé távozott, hogy Romániába folytassa útját. A küiügy minisztérium ezzel szemben szombaton este közölt; , hogy azok a hírek, amelyek szerint Plas/.tira z Z-cmboiya fekiutazott volna, nem feleinek meg a valóságnak. Lehat, .hogy Plasjrtiraszjsmét visszatér Skcpijébe. Á magyar titkos társaságok ellentállásra készülnek Mindenáron meg akarják hiúsítani Bethlen akcióját A Kettős Kereszt Vérszovetség elnökének bizalmas tanácskozása Teleki Pállal ás Wolff Károllyal Budapestről jelentik: A parla-1 ment folyosóján nagy feltűnést keltett, hogy a parlament kupolacsarnokában a délelőtt folyamán Teleki Pál gróf Ráday Gedeon gróffal és Wolff Károllyal több órás bizalmas beszélgetést folytatott. A tanácskozást összefüggésbe hozzák Bethlen miniszterelnökiek azzal a bejelentésével, hogy a kormány a titkos társaságok ellen a legkíméletlenebb akciót fogja megindítani. Ráday Gedeon gróf a Kettős Kereszt Vérszövetségnek elnöke volt és Teleki Pút, valamint Wolff Károly is közismert tagjai azoknak a titkos társaságoknak, amelyeknek nagy szerepük volt a frankhamisításban is. A bizalmas tanácskozás déli félkettökor ért véget és arról egyik, résztvevő sem volt hajlandó az újságíróknak fevslágositásökőt adni. Az ellenzék körében az a vélemény alakult ki, hogy a három politikus megtárgyalta azokat a módokat, ahogyan a kormány készülő akcióját meghiúsíthatják és a titkos társaságokat, a miniszterelnök kijelentései ellenére, továbbra is fenntarthatják. Megtalálták a hiányzó frank-kliséket Egy hordár adta át Royer francia meghízottnak Budapestről jelentik: Szombaton délután a 202-es hordár megjelent Royer francia rendőrtisztviselő Ritz-szállóbeli lakásán és egy levél kíséretében egy csomagot nyújtott át. Royer azonnal felnyitotta a csomagot és abban egnagyobb meglepetésére megta'álta a még hiányzó két frank- KÜsét. A két klisé pária azoknak a köveknek, amelyeket Wain berenc dr, szolgáltatott át a rendőrség-8C*1' ' A franc.a rendörtisztviseio a hordárral együtt azonnal a főkapitányságra ment, ahoi rögtön kihallgatták a hordárt, aki elmondotta, hogy a csomagot egy ismeretlen fiatalember a tíertalaii-uccában adta át neki. A hordár .személyi eirést adott a csomag átadójáról és.a rendőrség ennek alapján széleskörű nyomozást indított a titokzatos ismeretlen felkutatására- A klisékhez mellékelt levél tartalmát a nyomozás érdekében még nem hozták nyilvánosságra. A váratlan fordulst általában nagy feltűnést keltett Budapesten. Politikai körökben szinte érthetetlennek tartják, hogy a kliséket ép akkor szolgáltatták ki, araikor a frankügy hullámai aránylag elcsendesedtek. A klisék titokzatos módon történt beszolgáltatásából egyébként arra következtetnek, hogy a frankhamisitóknak még sok bűntársát nem ismeri a rendőrség es való*^ szinüleg ezek rejtegették a köveket. Hágai jelentés szerint & Hágában elítélt .Jankovich ezredes. Marsovszki és Markovich fei ebbezést nyújtottak be as ítélet ellen.
