Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-26 / 84. szám

12 OLDAL » ARA 1’/2 DINAR foHsrlna plaíenef nfflnwTBTrfiiniiiiiiii tar sKXVfJ. évfolyam Szubofica, 1926 PENTEK március 26. 84. szám decik minden regjei, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 3—58 Szerkesztőség 5—19, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (Rossin Fonciúre-palotll Kiadóhivatal: Suhotica. Aleksandrova ul.l.(Lelbach-paloíai London és Berlin közt megnyílt a közvetlen telefonforgalom. Az uj telefonösszeköttetés első nap­ján az angol közélet vezetői kö­zül többen barátságos üzenetei küidtek a német népnek. Macdo­nald például üzenetében a követ­kezőket mondta: — Jó szomszédoknak kell len­nünk s egymás közt lévő ügyein­­tet barátságosan, békés szom­szédi szellemben kell elintéz­nünk. Wilson belépett az európai há­borúba s ezzel Amerika eldön­tötte a háború sofsat. , Rio de Janeiro kormánya üzent a Népszövetségnek s ezzel Bra­zília felborította az európai béke sorsát. *■ Az Unió népe gyakran hivat­kozik a Monroe-eivre : Amerika az amerikaiaké. Mikor alkotja meg Európa is az európai Monroet: Európa pedig az európaiaké. * Európa népei békében akarnak élni egymással. Ahány konferencia volt, mind a béke jegyében született meg. Ahány politikus van, mind a béke naznrethi jászola-1 ácsolja. Nincs semmi, ami jobban, bizto­sabban s a rehabilitáció minden reménye nélkül diszkvalifikalna szándékot, programot, törekvést, célt, mint a háborús szellem s a béke késleltetésének, a békeem­brió elvetéltetésének terve. Ver­­saillesben kiégett a harci szellem S a Ruhr-vidéken elszenvedte — (nézd meg a francia frank lej­tőjét: még most is szenvedi) — gazdasági katasztrófáját. A há­ború világpolitikája megbukott, mint ahogy egyszer már megbu­kott a szabadkereskedelemnek s mint ahogy megbukott a védővá­moknak világpolitikája, gazdasági rendszere is. Most mindenki — külügyminiszterek és önképzőkör! elnökök — az idők teljességét várja. A legyőzött, kifosztott, meg­alázott, a béke béklyóiba vert Németországnak nem sorstársai a szövetségesei, hanem a legna­gyobb győzök ; akik diadalmas­kodtak felette, most azok akar­ják talpraállítani s velük egyenlő félként a karjukon bevezetni a Népszövetség nagyhatalmi taná­csába. A háború alatt a francia és angol politika azért küzdött' hogy Németország nagyhatalmi állását lerombolja s a francia és angol politika most azért harco', hogy Németországot besegítse,! bekényszeritse, beprotegálja a' nagyhatalmi tanácsba. A legyö- j zötí, kifosztott, megalázott Né­metország a belépesse! szemben1 kívánságokat támasztott és fölté­teleket szabott. A kívánságokat teljesítették, a föltételeket elfo­gadták. Bria; d és Chamberlain leültek Lutherrel és Stresemanna! — egy tálból cseresznyézni. Ám jött a cow-boy, jött a brazíliai Mello- Franco és — pardon í — bele­köpött a tálba.-* Anglia, Franciaország s a kisebb államok képviseletében eljárt Svédország tehát nem élhet­nek békességben Németországgal, mert Brazília ezt megakadályozza s ami ennél sokkal tragikusabb : meg is tudja akadályozni. Az an­golok, a győzők s a németek, a legyőzőitek, elakarják s el tudják felejteni a győzelem és összeomlás sors f ragé diája nők megkülönbözte­tését s ahogy Macdonald üzente: jó szomszédok akarnak lenni s minden dolgukat a békés szom­szédi viszony jó szellemében akarják elintézni. Ámde: európai ember tervez és Brazília végez. * Nézzünk körül a magunk há­­zatájén. Mert mi békét akarunk, olyan szives örömest elhisszük, hogy békét akarnak azok .is, akije ve­lünk élnek. Évszázadokon keresz­tül békében éltek itt egymás melleit az emberek, osztozkodtak jó és balsorsban, együtt • örültek isten ajándékának: a jó termés­nek és ha jött a jégverés, egy­formán törte le a szerb, a néniét s a magyar gazda vetését — re­ményét. „Jó szomszédoknak kell lennünk s egymás közt lévő ügyeinket barátságosan, békés szomszédi szellemben keil elin­téznünk". Ne engedjük hát, hogy ezt a békés, jó szomszédságot megza­varják a — brazíliaiak. rendkívüli ülésszakban került volna sor Németország felvételére, azon­ban a locarnói szerződést aláíró ha­talmak közt létrejött véleménycse­re folyamán nagy nehézségek me­rültek föl, úgyhogy az egész locnr­­jnói mű kérdésessé vált. Franciaor­szág és Németország a nehézségek elhárítása tekintetében a legna­gyobb jóindulatot tanúsították. A lo­carnói hatalmak nagy erőfeszítést : tettek, hegy a megegyezést megte­remtsék. Brazília delegátusa azt kö­vetelte, hogy ideiglenes tanácstugsá­­gát állandósítsák és emellett a köve­telés mellett rendületlenül kitartott. A brazíliai delegátus egyedüli vétója elég volt ahhoz, hogy Németországot ne vegyék föl a Népszövetség tana csába. Miután Németország nem érte el azt, amit a locarnói hatalmaktól kívánt, a felvétel kérdését sajnálattal az őszi ülésszakra halasztották. Bár a Népszövetség az ülésszak alatt válságon ment keresztül, a locarnói szerződés teljes épségben maradt. Volt egy pillanat, amikor az volt a helyzet, hogy a Népszövetség ülése eredménytelenül szétosz­lik. Németország és Franciaország közti ellentét olyan jellegű volt, hogy át­hidalása igen nehéznek látszott. A nézeteltérések azt a benyomást kel­tették, hogy a szép remények füstbe mennek. Franciaország azonban lo­jálisán viselkedett és megegyezett Németországgal, úgy hogy jelenleg a két ország közti viszony szívélyes és barátságos. A Népszövetség és Jugoszlávia Nincsics ezután a Népszövetség fontosságáról és Jugoszláviának á Népszövetséghez való viszonyáról beszélt. 1 — Jugoszlávia — mondotta — a Népszövetség iránt teljes bizalom­mal viseltetik. A Népszövetség gon­dolata. a béke gondolata és ez a nemzetközi fórum tekintélyben egy-Megkezdődött a parlament külügyi vitája Nincsics külügyminiszter beszámolója az ország külpolitikai helyzetéről Pribicsevics támadása a külügyi kormányzat ellen Nincsics a keleti Locarnóért mok számának csökkentését köve­telte. Srskics Milán törvényegységesitö miniszter válaszolt az ellenzék ész­revételeire és visszautasította azt a szemrehányást, mintha a miniszté­rium nem dolgozott volna eleget. A föderalista képviselőknek az alkot­mány megváltoztatására irányuló akciójára vonatkozólag megjegyez­te, hogy az alkotmány megváltoz­tatására még nem érett meg az idő. A nemzetgyűlés ezután megsza­vazta a törvényegységesitö minisz­térium költségvetését és az elnök az ülést féltizenkettökor félbeszakí­totta. Beogradból jelentik: A nemzet­gyűlés a délelőtti ülésen íolytattá a törvényegységesitö minisztérium költségvetésének tárgyalását. Az első szónok, Vilder Vecseszláv füg­getlen demokrata szóvátette a Pa­­sics Rada-affért és csodálkozását fejezte ki, hogy a kormány még nem mondott le. A súlyos bel- és külpolitikai hatásra való tekintettel sürgetne a kínos ügy rendezését. Beszélt ezután a választási törvény aránytalanságairól és arányos vá­lasztási rendszer bevezetését sür­gette. Dragovics Milutin radikális a központi igazgatásról szóló törvény tető a!á hozását és a minisztériu-Nincsics expozéja Belgium, Németország és Francia­­ország között a határokat a versail­­lesi békeszerződés értelmében biz­tosítja. Ismertette ezután Nincsics a nép­­szövetségi tanács szerepét és a há­gai nemzetközi döntőbiróság funk­cióját. — A locarnói megegyezés — mondotta Nincsics — csak Nyugat- és Közép-Európa részére szól, de bízunk benne, hogy a többi nemzet is követni fogja a példát. Egy igazi Locarnó, amiben Ju­goszlávia is érdekelve volna, őszinte békés politikát tételez föl. Ez csak akkor következik be. ha szomszédainkkal az ösz­­szes nyílt kérdéseket likvidál­tuk. Meg kell teremteni a béke atmo­szféráját. hogy. minden erőnket az ország gazdasági felvirágoztatására fordíthassuk. Nincsics' ezután elmondta a Nép­­szövetség legutóbbi időszakának történetét. Németország a locarnói jegyzőkönyv értelmében február 8-ikán kérte felvételét a Néoszövet­­ségbe. A március 8-ikán megnyílt A délutáni ülésen megkezdték a külügyi költségvetés tárgyalását. Nincsics Momcsiló dr. külügymi­niszter általános figyelem között tartotta meg expozéját. — A locarnói szerződés — mon­dotta Nincsics —- az utéfblbi évek legkiemelkedőbb eseménye. Leg­fontosabb részei azok a garancia­paktumok, amelyeket Franciaország Németországgal, Belgium Németor­szággal és Csehszlovákiával kötöt­tek. Ide tartozik az a garancia-pak­tum is, melyet Franciaország Cseh­szlovákiával, továbbá Lengyelor­szággal kötött. — 1924 szeptemberében az álta­lános nemzetközi döntőbiróság bu­kása után, amelyet a konzervatív angol kormány nem fogadott el, felmerült a nyugatrajnai paktum gondolata, amely az európai béke biztosítására irányult. Az 1924-iki genfi megállapodásoknak az volt a főhibájuk, hogy elméleti téren mo­zogtak. Univerzális paktumot akar­tak elérni, de a felelős államférfiak belátták, hogy csak regoniális pak­tumokkal lehet célt érni. így jött létre a locarnói szerződés, .amely

Next

/
Thumbnails
Contents