Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-23 / 81. szám
1926 március 23-BACSMEGYEI NAPS rt 5. oldala Vád alá helyezési Indítvány a Bethlen-kormány ellen A frankvita uloisóelőiti napja a magyar nemzetgyűlésen — Viharok Rakovszky István francia lapszemeivényei miatt — Gróf Andrássy Gyula a kisantantot tette felelőssé a franáhamisításért Egységespárti képviselő a küszöbön lévő uj választásokról Nagy Vince terjesztette be az ellenzék vádiad it vány át Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés hétfői ülését nagy érdeklődés előzte meg. Feltűnően népes padsorok előtt kezdte meg beszédét az ülés első. szónoka, Rakovszky István. Rakovszky elsősorban Vass miniszter egyik parlamenten kivül elhangzott beszédével foglalkozik. — Vass miniszter — mondja Rakovszky — többek közt azt jelentette ki, .hogy ha Bethlen látni fogja, hogy a ^külföldön megingott a presztízse, el fogja hagymi a helyét. Foglalkozni kiváltok -azután egy többségipárti képviselő ur kijelentésével, aki azt mondotta, hogy akár felülről, akár alulról buktassák meg Bethlent, a kormánypártból nyolcvan képviselő ellenzékbe megy. (Zaj a jobboldalon). Leszek bátor külföldi la•pakból idézeteket felolvasni. Nem szélsőséges pártállást! lapokból, hanem részint félhivatalos kormánylapokból, részben pedig a burzsoázia lapjaiból. A Journal des Deb.ats »A magyar botrány« címmel ir az ügyről. Ez a lap azt Írja-, hogy Bethlen európai módon akart beszélni Briand-nál, de Brian.! még európai módon sem akart konverzáíni Bethlennel. Felkiáltások a jobboldalon: Ezt mar megcáfolták! Rakovszky István: A lap foglalkozik a Perényi-üggyel. Amikor a miniszterelnöktől számonkérték a Perényi-levelet, azt válaszolta, hogy elkallódott. Prónay György báró értesült arról, hogy Nádossy bent van a frankhamisításban, hogyan utazhatott tehát Bethlen Genfbe, úgy hogy rábízta az ügy kinyociozá-sát arra a Nádossy ra, 'akiről tudta, hogy részes a frankhamisításban. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Rakovszky Iván belügyminiszter december 25-én, amikor a bűntett már ki volt derítve, hogyan fogadhatta Windischgraetzet és Nádossyt? Drozdy Győző: Csodálatos, hogy Okolicsányit és Pödört is nem fogadta! Rakovszky István (tovább olvas): Bethlen el akarja hitetni, hogy ő képviseli egyedül a védőgátat Magyarországon a bolsevizmus ellen. A magyarok nem bolsevisták és Bethlen nagy veszélyt jelent a felfordulás tekintetében. Rakovszky István folyton megújuló élénk ellentmondások és a kormánypárt állandó lármája közben folytatja a Temps cikkének felolvasását. — Pfuj! Szégyelje magát! — kiáltják ja jobboldalról. j Rakovszky karbafont latrokkal hallgatja a közbeszólások özönét, majd a Ilármát tulharsogva kitiltja az elnök leié: — Én tollátok a többség taktikáján. A kormányt ezekkel a botrányokkal meg akarja akadályozni, hogy a rendelkezésemre álló egy óra alatt elmondhassam mindazt, amit akarok. Felkérem ezért íaz elnök urat, hogy vagy teremtsen ■rendet, vagy pedig hosszabbítsa meg -beszéd-időmet. I Szcitovszky elnök erélyesen -rázza a !csengőt és csak több képviselő rendrejutasítása után tudja ä rendet helyreálli- Itani. i Rakovszky folytatja a Temps cikkének felolvasását, amely a kisebbségi véleményt kommentálja. Ezután a Journal des Dcbats egyik cikkét kezdi ismertetni, amely szerint Bethlen miniszterelnököt Genfben fagyos fogadtatásban részesítették és a rendöriigynökoknek kellett kisórniök minden lépését, hogy megvédjék az inzultusoktól. Lehetetlen fel nem háborodni azon — irja a francia lap — hogy Bethlen megengedte magának, hogy barátainak a francia frank elleni támadását úgy állítsa be, mint a magyar hitel elleni támadást. Ez több, mint cinizmus. Ennél a mondatnál lép be az ülésterembe Bethlen miniszterelnök, akit a kormánypárt nagy éljenzéssel fogad, az ellenzék pedig kórusban kiáltja: — Mondjon le! Rakovszky István folytatja a Journal des Dcbats felolvasását, amely a következőképpen folytatódik: Bevddoljuk az európai közvélemény előtt a Bethlenklikket, hogy elnyomja a magyar népet és azt kívánjak, hogy a magyar nép szabadlttassék fel a reakció alól A baloldal percekig tartó tapsban tör In a francia lap e megállapításának hallatára. Szinte kórusban kiáltja az ellenzék: Úgy van! Úgy van! A kormánypárt és a jobbközép óriási lármával felel az ellenzék tüntetésére. Rakovszky további francia lapszemelvényeket olvas fel,, majd leszögezi, hogy Bethlen nem tehet mást, mint elhagyja a helyét, mert presztízsének csorbítása nélkül nem jelenhet meg a külföldön. Hangsúlyozza, nem az a iőbaj, hogy a frankhamisítás gaztette megtörtént, hanem sokkal súlyosabb baj az. hogy a kormány tudott a frankhamisításról. Ezt igazolja többek közt az Is, hogy Bethlen nem meri Pallavicinit a bíróság elé állítani. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen a fajvédőknél.) A klotür alkalmazása nem hjís. mint a megzavart lelkiismeret megnyiltkozása. Nem Wirtdischgraetz a íőbünös a frankhamisításban, hanem Nádossy. Windischgraetz inkább a »dummer August« szerepét játszotta az ügyben. Amig a föbünösök országszerte jólétben lappanganak, a kis bűnösök a vádlottak padján ülnek. Itt olyan helyről jött a biztatás, amely a hely tekintélyével nagyobb nyomatéket tudott adni Haits és Kurz előtt, mint bárki más. Ott ül a képviselői padokban gróf Teleki Pál, tessék kihallgatni és tisztázni szerepét a frankügyben, -mert senki sem tud elhinni olyan ostobaságot, hogy Windischgraetzet csak azért hozta öszsze Gerővel, hogy az lebeszélje a herceget a frankhamisításról. Kérdi, hogy Barosst miért -nem tartóztatták le, majd megállapítja, hogy Barcss letartóztatása azért nem történt meg, mert Barossról tudták, hogy okos ember és ha letartóztatták volna, azt mondotta volna: Ha liozzámnynlnak,- én is beszélek! Drozdy Győző: Teleki is beszélne, ha letartóztatnák! Rakovszky végül megállapítja, hogy Bethlen nem alkalmas arra, hogy továbbra is helyén maradjon és az ország érdekében egyetlen kötelessége lemondani és átadni a hatalmat egy másik kormánynak. Bsrky Gyuía bejelenti az uj választásokat Berky Gyula egységespárti felszólalásában megállapítja, hogy a közvélemény már undorodik a í-rankügytől, amellyel az ellenzék csak politikai zavarokat akar elérni. Általános feltűnést keltett berky nek az a kijelentése, hogy a kormány a legközelebbi időben országos nemzetgyűlési választásokra készül Bethlen miniszterelnök Berky e kijelentésére helyeslőleg bólint. Berky: A kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy már legközelebb uj nemzetgyűlési választásokkal kéri ki az ország véleményét. Berky e kijelentésére az egész baloldal feláll és tapsolni kezd. — Úgy van! Helyes! Gyerünk a ttép elé! Az ország Ítélni fog! — kiáltják az ellenzékről. Berky kijelenti, hogy a baloldal nem fog örülni a választások eredményének, mert -a nép többsége Bethlen mögött áll. Végül annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kormány ellen indított ellenzéki hadjáratnak Andrássy és Vdzsonyi állnak az élén és ez a hadjárat 'kizárólag a legitimisták budaörsi gyűlöletéből táplálkozik. A többségi jelentést ■fogadja el. Andrássy vádjai a kisantant ellen Andrássy Gyula gróf beszédének elején kijelenti, hogy végleges véleményt a frankhamisítás ügyében csak azután tudna alkotni, ha már a bíróság tisztázta az ügyet. Azt várja, hogy a vádlottak szabadon mondhassák el vallomásukat a főtárgyaláson és a tanuk eskü alatt megtegyék vallomásukat és csak azután lesz módjában végleg állástfoglalni. Most csak arra a kérdésre szorítkozik, helyes-e az ország érdekében, ha a Bethlen-kormány a helyén marad. Eminens érdeke az országnak — mondja — hogy olyan kormánya legyen, a mely Genfben minden döntésre illetékes tényezővel a legjobb viszonyban van. Élesen támadja a kisantant magyarellenes politikáját, amellyel szemben szerinte a nagyhatalmak jóakaratára kell támaszkodni. A kisantant-államok belpolitikai rendszeréből arra a megállapításra jut hogy a kisantant határozottan el van szánva arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül letörje a magyar kisebbségeket és ezzel halálos csapást mérjen a magyar fajra, majd azt a következtetést vonja le, hogy a kisautómnak e rosszakarata az igazi erkölcsi háttere a frankhamisításnak. (Viharos taps a kormánypárton.) Felkiáltásók a szélső baloldalról: Akkor miért frankot és mért nem a kisantant-államok valutáját hamisították? Andrdssy: Én a franhhamisitókat megbüntetném, de megvetni nem fogom őket. Nem akarom védeni őket, mert súlyos bűnt követtek el, amelyért bűnhődni kell, de én barátságomat és tiszteletemet nem fogom tőlük megvonni. (Taps a fajvédőknél.) Megállapítja ezután, hogy’ Magyarország külpolitikájának célja elsősorban, hogy az ország saját érdekeit megvédje. Ennek feltétele az, hogy a magyar kormányt ne terhelje olyan ódium, mint amilyen jelenleg Franciaország előtt terheli. Kizártnak tartja, hogy a mostani helyzetben a kormány megvédheti az ország érdekeit Franciaországgal szemben holott Magyarországnak nagy szüksége van Franciaország barátságára. — Ha én Bethlen pártjának lennék a tagja — mondja -r akkor sem tudnék elzárkózni ama követelés elől, hogy a kormány mondjon le. Gyökeres rendszerváltozásra van szükség, elsősorban a titkos szervezetek feloszlatására, de ezt nem lehet ettől a kormánytól várni, amely öt évig nem csinált semmit. Olyan kormányt kivánok, amely meg tudja teremteni a jogrendet, mert régen vége kell hogy legyen az ellenforradalmi felfogásnak, amely a forradalom fenyegető veszélyére hivatkozik. Ha a kormány nem tudja megteremteni a jogrendet a titkos szervezetek nélkül, akkor adja át a helyét olyan kormánynak, amely erre alkalmas. Az elnök ezután szünetet rendel el. Pakots József a destrukcióról Szünet után Pakots József szólal fel, aki élesen támadja a kormányt és a többséget Felemlíti, hogy Mankovics -azt vallotta Hágában, hogy azért kellett résztvennie a frankhamisításban, mert tagja volt egy titkos szervezetnek és parancsot kapott -az ügyben való részvételre, aminek megtagadása esetén megölték volna. A kormánypárt részéről állandóan közbeszólásokkal zavarják Pakots beszédét, kinek éles öszszeütközése támad Szomjas Gusztávval és Viczián Istvánnal. Beszéde végén Pakots érdekesen definiálja a destrukció fogalmát és a következőket mondja: -- Destrukció az, hogy Vázsonyl merénylője, Molnár Ferenc a Szózatban nyilatkozhat és bűntettet dicsérhet fel és hogy Vartnay László megjelenhet Gödöllőn és ott hivatalos funkciókat teljesíthet, dacára annak, hogy kormányzósértés miatt eljárás folyik ellene. Destrukció az is, hogy amíg a kisebb vádlottak letartóztatásban vannak, addig a »nyugodtan alvó ur« szabadon járhat. Destrukció végül az az állítás is, hogy Bethlen miniszterelnök pótolhatatlan. Végül kijelenti, hogy hiába való az ellenzék elleni indított rágalomhadjárat, az ellenzék mindaddig harcolni fog, mig a frankhamisítás valamennyi tettesét le nem tartóztatják. Utána Rothenstein Mór támadja élesen a kormányt Nagy Vince vád alá helyezési indítványa Nagy Viuce azzal kezdi beszédét, hogy Bethlent Genfben súlyos kudarc érte. Hangsúlyozza, hogy a frankügyben megérett a helyzet arra, hogy a jogi felelősség kérdését is felvessék. Mivel a kormány ez>t nem teszi meg, megkönnyíti a kormány helyzetét és a következő határozati javaslatot terjeszti be: — Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy úgy a többségi, mint a kisebbségi jelentést, valamint a különvéleményeket is elveti és Bethlen miniszterelnöknek, Rakovszky Iván belügyminiszternek, Perényi Zsigmond bárónak, Prónay György bárónak, Kozma Miklósnak, Windischgraetz Lajos hercegnek, Vass Józsefnek és Rába Dezsőnek a parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett vallomásai, ezenkivü! a bűnügyi iratok közt szereplő Kurz Lajos, Gerő László, Virág Ferenc, Kiss Lajos, Parragh Ferenc, Winkler István, Spitz János, Ferdinándy Lászfló, Schwetz Tihamér, Rába Dezső és Windischgraetz Lajos herceg által tett terhelő vallomások, végül a Paliavicini György őrgiróf és Sigray Antal grófnak a nemzetgyűlés nyílt ülésén a miniszterelnök ellen hangoztatott határozott vádjai alapján Bethlen miniszterelnököt és Rakovszky belügyminisztert vád alá helyezi az 1848, évi III. t.-c. 32. paragrafusának c) pontja és 1920. évi X. t-c. L paragrafusa alapján és az eljárás lefolytatása céljából az 1920. évi X. t-c. 3. és 4. szakasza értelmében a sürgős intézkedéseket megteszi. Nagy Vince azt a reményét fejezi ki. hogy a kormány és a többség ezt a
