Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-23 / 81. szám

4. ol^a’ RACSMFGYEÍ NAPLÓ 1926 március 23. KÉPTELEN KRÓNIKA ® «9 Utazás a Holdba Verne ur- ötletét fogja most megvaló­sítani egy amerikai professzor, God­dard fizikus, aki egy holdrakéta tervé­vel állott a washingtoni Smithsonian-ln­­stitntiOn gyülekezete elé. A gúnyos kézlegyintéstől a harsány hahotáig •minden véleménynyilvánítást el kellett szenvednie szegény Goddardnak, egé­szen addig, míg számításainak alapos iclülvizsgálása során, a szakértők nagy meglepetésére k.derült, hogy nem egy hóbortos szcbatudós agyrémével, ha­nem komoly fizika kísérlettel van dol­guk. A holdrakéta önmaga fokozná a sebességét, amely kiszabadítja a föld vonzóköréből és elviszi a Holdig. Ed­dig ötvenkét jelentkező akadt, akik ki­jelentették, bőgj1 hajlandók a protesz­­szorral tartani. A vállalkozó szellemű emberek közöl harminckettő amerikai, azonkívül kilenc angol, négy francia, két német, két olasz, két hollandus és há­rom magyar foglal helyet a nemzetközi társaságban, akik mind égnek a vágy­­iól, hegy egy kis kirándulást tehesse­nek a Holdba. A nagy karrierek sorsa mindig kockázattal jár és a nagy fan­tasztáknak mindig az a fizetségük, hogy kinevetjük őket Mert az ember ilyen, mióta világ a világ; tapsol, vagy csúfol, de mindig mulatni akar. God­­’ dard professzor azonban nem törődik síz amerikai élclapokkal, amelyek hetek óta vele szórakoztatják olvasóikat, ha­nem dolgozik szorgalmasan, fáradhatat­lanul, hogy egy uj világot hódítson meg a kivénhedt fáradt földnek. Semmi se lehetetlen. Mj már repülőgépen utazunk egyik városból a másikba, a fiaink pe­dig majd rakétán sétálnak egyik boly­góról a márlkba és rctur, A nászutasok csakis a Vénásra járnak átszállóiegy­­gyel, a katonák a Marson töltik a sza, badságukat, a nyugdíjazott tisztelendők pedig á Jupiteren építenek maguknak villát. És eljön az idő, hogy senki se fog röhögni azon, aki igy dicsekszik mások előtt; Ezer holdam van a Holdban. Meghalt a világ legnagyobb fegyver-csemp észének felesége Monte-Carló egyik festői szépségű '•illájában pár nappal ezelőtt elhunyt Lady Zacharoff, angol milliárdosnő, a világ legnagyobb fegyvercsempészének ielesése. Lady Zacharoff spanyol nő volt, Madrid legelőkelőbb társaságához tartozott, fiatalon ment férjhez Marciié­ra hercegéhez, majd a herceg halála után Zacharoffhoz, aki ekkor már het­­■vennégyéves volt. Zacharoff karriérje minden kalandorregénynél érdekesebb. Volt tanonc, rikkancs, tűzoltó, hordár és éveket töltött Kínában, ahol fegy­vercsempészéssel foglakozott. Fegyve­reket szállított a kormánynak és fegy­vereket szállított a forradalmi csapa­toknak. A század elején már főrészvé­nyese lett Anglia legnagyobb fegyver­­gyárának. Életének legsikeresebb üzle­tét a világháború kitörésekor csinálta. Megvesztegette az orosz vezérkar tiszt­iéit, erre az* orosz hadvezetőség meg­­szrkitciía ai összeköttetését a francia tegyvergyárakkal és Zacharoftal lépett összeköttetésbe. Angol közgazdászok Zacharoff vagyonát negyvenmillió font sterlingre becsülik. Negyvenmillió fon­tot harácsolt össze ez a zrfcnlális em­ber a mások vérén, életén és verejté­kén. hetvenhét esztendőt töltött szaka­datlan munkában és mikor meghall, arra kérte özvegyét, hogy. segítse a szegényeket. Most meghalt az özvegy is, az óriási vagyon szét fog szóródni, mint a pelyva és az öreg fegyvercsem­pész a túlvilágon elmélkedhet .felöl,-: Miért? Miért küzdött ó b-o­­évet által? i-á A halálos randevú Megfojtotta szeretőjét egy topolai orosz fogoly Topójáról jelentik: A topolai cseitdőr­séget vasárnap réggel arról értesítették, hogy Kovács Pál topolai papucsbsmes­­ter felesége felakasztotta magát. A csemdőrség részéről nyomban kiszálltak a helyszínre, ahol Kovácsné holtteste az udvarra nyiló folyosó egyik gerendáján lógott. Az orvosi vizsgálat során azután az a vélemény alakult ki, hogy a papu­­csosmester negyvennyolc éves felesége nem öngyilkosságot követett el, hanem bűntény áldozata. A csendőrség nyom­ban megindította a nyomozást amely­nek folyamán kiderült, hogy az asszony szombaton éjjel egyedül volt odahaza, mert férje előző nap Szomborba utazott a vásárra. A bűntényt a meggyilkolt apja vette észre, aki vasárnap reggel, amikor beállított Kovácsokhoz, az asz­­szony holttestét ott találta a ház folyo­sóján. A csendőrség gyanúja Kavcrzin Ru­dolf harminchárom éves orosz volt ha­difogolyra irányult. Kaverzin, aki a Tóth-féle fakereskedés alkahnazottia, mint kiderült, jóviszouyban volt Kovács feleségével, nemrégen azonban össze­vesztek és a szuboticai törvényszéken pereskedtek is. Kaverzint nyomban elő­állították és minthogy kezein és az ar­cán karmolásak nyomait találták, val­lat óra fogták. Az orosz rövid tagadás után beismerte a gyilkosságot és rész­letes vallomást tett. Elmondta, hogy: még a világháborn alatt került Topóidra, mint hadifogoly. Kovácsné, akinek a férje szintén be volt vonulva, magához vette és munkát adott neki. Időközben mint rokkantat haza­engedték Kovács Pétert rs, az asszony azonban ekkor már bizalmas viszony­ban volt vele. Kovács a szerelmi viszo­nyukról csak később szerzett tudomást, kérdőre vonta feleségét és végül is az lett az eredmény, hogy neki el kellett hagyni Kovácsék házát. A Tóth-féle fa­kereskedésben kapott alkalmazást, az asszonnyal azonban továbbra Is fenn­tartotta a barátságot. Titokban járt hozzá és látogatásai alkalmával több­ször adott kölcsönt Kovácsit ónak. ösz­­szesen mintegy tize totezer dinárral tar­tozott már Kovácsné, amikor néhány héttel ezelőtt megtudta, hogy az asz­­szorny nem csak férjét csalfa meg vele. hanem őt is egy harmadikkal. Emiatt •kérdőre vonta Kovácsnét, mire össze­vesztek. Annyira elmérgesedett köztük a viszony, hogy: -amikor Kovácsné nem akarta visszafizetni neki a kölcsönka­pott összeget, beperelte a szuboticai törvényszéken. Minthogy: a pőr elhúzó­dott és szeretett volna pénzéhez jutni, elhatározta- hogy' a legközelebbi alka­lommal, amikor Kovácsné egyedül lesz otthon, ismét felkeresi. Megtudta, hogy Kovács szombaton éjjel elutazott. Éjjel felkereste az asszonyt és ismét kérte a pénzt. Ezen összevesztek, mire a vesze­kedés hevében úgy arculütőtte Kovács­nét, hogy az összeesett, majd rátérde­pelt és megfojtotta. A gyanút úgy akar­ta magáról elterelni, hogy kivitte a fo­lyosóra. ahol felakasztotta. A gyilkost átadják a szuboticai ügyészségnek. A besuvikszolt rablók Elévülés címén felmentették a vádlottakat A szuboticai törvényszéken hétfőn Pavíovics István törvényszéki elnök büntetőtanácsa reggel kilenc órától dél­után öt óráig tartó főtárgyai ás után nyolc év előtt elkövetett bűncselekmé­nyek ügyében hozott ítéletet. Közvetlen a háború befejezését kővető hónapokban napirenden voltak az elha­gyott tanyákon a betörések és rablások, így a szentel tanyák«» is történteit ilyen bűncselekmények, amelyek legna­gyobb része kiderítetlen maradt. Nyolc év után, 1925 decemberében a szeirtai rendőrségnek bizalmas utón tudomásá­ra hozták, hogy 191?. év végén és 1919. év elején 'történt tanyai betöréseket és rablásokat egy szervezett rablóbanda követte el amelynek tagjai besnvixolt arccal, felfegyverkezve betörtek a ta­­nyalmiakba és onnan életveszélyes fe­nyegetések után elvittek mindent, ami elvihető volt. A szenten rendőrség a fel­jelentés után megindított nyomozás so­rán 1925 december 22-fkén letartóztatta Zsiga Ferenc, Bárány István, Bajusz Gergely, Bajusz Péter, Nagy József, Gyetvai Fererrc, Bárány Kálmán Ferenc és Boáé István szentai lakosokat, akik 192S. év december 24-ike óta vannak vizsgálati fogságban. Ebben a bűnügyben folyt le hétfőn a fötárgyalás, amelyen a közvádat Csali­­novics Ferdó dr. államügyész képvisel­te, a védelmet pedig Hirth Ferenc dr., Magarasevics Sándor dr., KeUert Benő ót. és Székely Zoltán dr. látták cl,. A vádirat szériát Zsiga Ferenc bét betöréses lopással, erőszakos nemi kö­zösüléssel, Burány István ugyancsak hétszeres betöréssel van vádolva, Ba­jusz Gergely hat rendbeli betöréses lo­pásnál, Bajusz Péter három. Nagy Jó­zsef kettő, a többfék pedig egy-egy eset­né! vettek vészt. Pavíovics István elnök délelőtt kilenc órakor nyitott» meg a fótárgyalást és misst; ;j megállapította, hogy a ©agy­­számban megidézett untuk valamcny­­nyion megjelentek, megkezdte «s vádlót-, ,| A nyolc vádlott két . pádon foglalt he­lyet és mögöttük négy fegyveres bör­tönön ült. A terjedelmes vádirat ismertetése után Zsiga Ferenc kihallgatását kezdte meg az elnök. Zsiga Ferenc beismeri valamennyi terhére rótt bűncselek­ményt. Sorra elmondja, hogy hol vol­tak, ki volt a társaságában, kinél volt puska, revolver, kés és hogy mit vittek el egyes helyekről. Elmondja, hogy mindenhová úgy mentek be, hogy előbb cipőkrémmel bekenték az arcukat, kint őröket állítottak fel, bezörgettek, pénzt kértek és ha nem kaptak, akkor össze­szedtek ruhákat, mindenféle holmit, töb­bek között ha más nem volt, néhány gombolyag cérnát, gyulát és más egyéb holmikat, amin azután megosztoztak, A vádlott szerint a cipőkrémet mindig Ba­jusz Péter, az egyik társuk hozta. Az elsőrendű vádlott után hasonlóan beismerő vallomást tettek a többi vád­lottá!« is, akik közül azonban — mint az elsőrendű vádlott mondta is —»egyesek csak mint őrök szerepeltek. A délelőtti tárgyalás egy óráig tar­tott. amikor is az elnök a tárgyalás folytatását délután három órára tűz­te ki. Délután három órakor folytatta Pav­íovics István elnök a főtárgya!ást és el­sőnek Kálmán János tanút hallgatta ki. Majd Csipák Marcellát, Kőrös! Antel­­nét és leányát, Varga Illést hallgatta ki a bíróság. A többi tanuk kihallgatását a bíróság mellőzte, miután a tényállást tisztáz^ínak vette. A kihallgatott tanul« elmondták, hogy: miképp törtek be hozzájuk a rablók és n:!t vittek el. A vádlottak padján ülök közül a tanuk egyet sem ismernek íet — úgy látszik akkoriban még jó volt a suvix. — A bizonyítási eljárás befeje­zése után Csalinovics Ferdó dr. állam­­ügyész megtartotta a vádbeszédet és kéri. i: vádlottak megbüntetését. Utána Hifth Ferenc dr., Magarasevics Sándor <ír., Késiért Benő dr. és Székely Zoltán dr. vádi# httotttk Sri, hogy. arafe. év előtt elkövetett bűncselekményekről vas szó, amelyet á vádlottak olyan időben követtek el, amikor a háborúból haza­érkezve, állás és kereset nélkül, a fét­­feutiartás eszközeitől megfosztva ny> morogtak és az izgalmas időkben ra­gadtatták magukat büncsetekményekr«.; Akkoriban, közvetlen azelőtt sséfcány nappal, amikor ők a bűncselekményeket elkövették, járt le az amnesztia a ha­sonló bűncselekményekre. Kérik a bíró­ságot, hogy a vádlottakat mentsék íeL A bíróság ezután határozathozatalra vonult vissza és rövid tanácskozás után Pavíovics István törvényszéki elnök ki­hirdette a bíróság Ítéletét, mely szerint mind a nyolc vádlottat felmenti. Az In­dokolásban kimondotta a bíróság, hogy miután nyolc, illetve hét év előtt elkövetett bűncselekményekről van szó, amelyekben azóta semmiféle intézkedés nem történt, igy azokra nézve beállott az elévülés. A bíróság egyben ekendel­­to mind a nyolc vádlott azonnali sza­­badonbocsájtását. A közvád képviselője felebbezetk a felmentő ítélet ellen. A főtárgyalás délután öt órakor ért végest. A lakók szövetsége a felmondási tilalom öt évi meghosszabbítását követeli Az országos szövetség kongresz* szusa Zagrebban Zagrebból jelentik: Vasárnap délelőtt •tíz órakor a zagrebi városháza nagy­termében nyitották meg a lakók szövet­ségének országos kongresszusát, ame­lyen Rebrics Sándor, a beogradi szer­vezet elnöke elnökölt. A kongresszus' hosszú vita után több javaslatot foga­dott el, amelyekben erélyes intézkedése­ket követelnek a lakásbérlők védelmére. Jurkovics zagrebi delegátus javasla­tára elhatározták, hogy követelik, hogy függesszék fel mindazoknak a lakásbi­­rósági Ítéleteknek a végrehajtását, ame-, lyak a lakókra hátrányosak. Különösen követelik az ország területén folyamat­ban levő mintegy tízezer kilak »Itatási eljárás felfüggesztését, mert a kilakol­tatás alatt levő lakóknak semmi kilátá­suk sincs, hogy újból tető alá jussanak. Követelik a lakástörvény megváltozta­tását és elfogadtak egy teljesen kidől*, gozott törvénytervezetet, amely szerint 1930-ig hosszabbítsák meg a lakások megkötöttségét és a felmondási tilalmat terjesszék ki a kiskereskedők és kisipa­rosok üzlethelyiségeire és műhelyeire. Dr. Giunio spliti delegátus javaslatára elhatározták, hogy húsz-huszonöt évi adómentességet követelnek az uj laká­sok számára, ment csak fokozott épít­kezéssel lehet segiteni a lakásínségen. Ugyancsak Giunio javaslatára fölkér­ték Heirczl zagrebi polgármestert, hogy a jugoszláviai városok egységes építési1 kölcsön-akcióját szervezze meg. Kérik, hogy a jugoszláviai városok egy mil­liárd dináros külföldi kölcsönt vegyenek fel lakásépítésre. Kurrelác zagrebi delegátus javaslatára elhatározták, hogy a jugoszláviai lakók szövetsége belép a nemzetközi lakó­szövetségbe és három delegátust külde­nek ki a nemzetközi szövetség május 21-iki kongresszusára Zürichbe. Végül az országos szervezet székhe­lyének kérdéséről volt vita. A szövet­ség székhelye eddig Beogradban volt, de a delegátusok nagyrészc azt kívánta, hogy Beogradra helyezzék át a székhe­lyet. Több felszólalás után elfogadták ári a kompromisszumos javaslatot hogy a szövetség székhelye Splitben legyen. TÍÍICK?ÖT Garancia mellett ■ I legjobb minőségben Kirakatüveget ra,£“"Íb0*” tükSrgyíniál Novisad Željeznička uliea S3.

Next

/
Thumbnails
Contents