Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-23 / 81. szám
2. olHal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926 március 23. Bóais Arkangyal a frankügy aj gyanúsítottja Gróf Teleki Pált is ajkéi kihallgatta a budapesti rendőrség Elsimult a rádió-affér A budapesti leadóállomás tapinta iosabban választja meg a leadásra kerülő anyagot Hirt adtunk arról, hogy'a budapesti rádióleadó állomás tapintatlansága s az a rosszakarat, amely mindenben irredentizmust keres és talál, komoly veszedelemmel fenyegette a magyar nemzetiségű rádiókat. Budapesten nem vo’tak figyelemmel arra, hogy amit ott a leadóba mondanak, azt az utódá iaraokban is meghallga hatják s sokszor megesett, hogy unalmas, senkit nem érdeklő frázisokat mondtak be, ame’y sérthette az utódállamok érzékenységét. Tűzött jelentőséget nem tu’ajdonitottak ennek sehol, csupán nálunk, ahol arra gondoltak, hogy megtorolják a budapesti rádióállomás tapintatlanságát s nem adnak magyaroknak rádióengedélyt. Ha van irredentizmus s ha van sértés, azt csak azok halhassák meg,* akik nem magyarok. Értesülésünk szerint a képtelen és antiku'turá’is tervet mégis elvetették. A hanghu'lámokhoz mégsem hivánnak domovnicát. Minthogy ez utódái'amokbó! igen sok figyelmeztetés érkezett a budapesti rádióállomáshoz, annak igazgatója, Kozma Miklós kijelentette, hogy nagyobb gonddal fog eljárni az anyag megválasztásánál s a budapesti rádió a jövőben tartózkodni íog a minden komolyabb Célt és értelmet nélkülöző irredenta propagandátok Ezzel kapcsolatos az az értesülés is, hogy a posta-vezérigazgatóság, ame’ytő! a rádió engedélyek megadása függ, a jövőben is a legnagyobb ÜberáíizffiU'Sa! kezeli a rádióengedélyek Ügyét. Azzal mindenki tisztában van, hogy a budapesti leadás senkit sem tesz irredentává, sem a német ál'omások Wacht am Rhein-jai aitdeutsch-sá. Németországban épugy meghallgatják a francia leadásokat, m nt Csehországban a németeket s egyikben sincsen semminemű veszély. A rádió nevel, szórakoztat, mulattat ^ a rádióügyböl igazán nem lehet politikát csinálni s aki a rádióból is politikai ügyet kovácsol, annak számítania keli arra, hogy a szó szoros értelmében I—. kineve'ik. Budapestről jelentik : A frankhamisítás ügyében folyó nyomozás hétfőn újabb meglepetéssel szolgált- A rendőrség gyanúsítottként kihallgatta Páter Bánts Arkangyalt, Z dravetz hlvan tábori püspök titkárát és bizalmasát, aki tudvalevőleg csaknem mindennapos látogatója Wendischgraetz hercegnek a fogházban. Lakatos rendőrtanácsos a francia kiküldöttek jelenlétében akarta Bőnis pátert kihallgatni, aki azonban a franciák elölt megtagadta a vallomást. A francia kiküldöttek ezért elhagy-Noviszadon március első napjaiban néhány szórványosan előfordult vörheny megbetegedés vonta magára az egészségügyi hatóságok fokozott figyelmét. Március első hetében három, második beiében hat és harmadik hetében tizennégy, legnagyobbrészt szokatlanul súlyos vörhenyeset fordult elő, a melyek közül négy halálos kimenetelű volt. A betegek között öt iskolásgyerek van, ezek közül három a Buzaiéren levő Nikolajevska-portabeli elemi iskolából, egy ' gimnázista és egy tanuló a Szerb •konviktusból. De van a betegek közi kilenc-tizenrkerftő, tizenöt, húsz, sőt huszonhat éves, az utóbbi egy anya, aki öt éves .kislányától kapta meg a ragályos betegséget. Óvintézkedések A városi főorvosi hivatal helyettes vezetője: dr. Khika György tiszti örvös miuden esetben megtette a szükséges intézkedéseket, ennek ellenére a járvány egyre fokozódó erővel terjedt és ták Lakatos rendőrtanácsos szobáját, ahol ezután megkezdődött a kihallgatás, amely több mint egy órán át tartott. Bánts Arkangyal páter vallomása során kijelentette, hogy sem a frankklisék elkészüléséről, sem azoknak rejtekhelyéről nem volt tudomása és általában semmi része sem volt a frankhamisításban. A páter távozása után a rendőrig gróf Teleki Pilt hallgatta ki háromnegyed órán keresztül tanaként, azonban, hír szerint, ez a kihallgatás nem hozott semmiféle újabb eredményt. ezért széleseb-bkörü, főleg preventív intézkedések váltak szükségessé. Dr. Markovics Lázár egészségügyi főnök, dr. Jojkics Vladan, a járványos betegségek egészségügyi iőnökségi előadója, dr. Hem.pt Adelt, az epidemologiai, dr. Schwarz Péter, a bakteoroiogiai intézet vezetője és dr. Kluka György városi főorvos-helyettes úgyszólván állandó permanenclában vannak és intézkednek, lipgy a járványt mennél szükebb határok közé szorítsák. Falragaszok figyelmeztetik a lakosságot a járvány veszedelmeire és kioktatják a szükséges óvintézkedésekre. A Dick-szérum A vörhetry gyógyítása a legújabb időkig úgyszólván kizárólag a természetre volt bízva, miglen dr. Dick, a világhírű amerikai orvostudós az orvosi tudományt nagyszerű orvossággal gazdagította. Dr. Dloknek kétféle oltóanyaga van. A róla elnevezett szárammal már megállapított vörhenybetegeket. oltanak be, mig a toxin-rai a prevenciót szolgálják és a toxin segítségével megállapítják, vájjon ki inklinál vorhenymegbetegedésre, úgy hogy ezeket azután a szérummal oltják be és ezáltal immunizálják. A legnagyobb baj, hogy a németországi Behring-gyárban készülő szérumból egész Jugoszláviában) alig van néhány oltóanyag, úgy hogy abból csak a járvány huszadik napján lehetett öt-hat adagot szerezni, ami természetesen nem elég. A toxint vasárnaptól kezdve a noviszadi bakteorologiai intézet állítja elő. Négy haláleset, több súlyos megbetegedés Az eddigi esetek közül egy kis lány-, nak mindkét szeme kifolyt, egy másik esetben egy kis fiú megsüketült. Dr., Rajkovics Mihajio noviszadi orvosnak mindkét gyereke vörhenyben súlyosan, megbetegedett. Állandóan eszméletlenek voltak, negyven foknál magasabb lázuk; volt és a kétségbeesett apa szombaton! Beogradba utazott, hogy szérumot szerezzen. Végre sikerült hosszas utánjárás után szérumot szereznie és azzal szombat este visszajött Noviszadra, de már a pályaudvaron várta egy lelkész, aki közölte vek, hogy a kilenc éves lánya meghalt. A halállal vívódó másik gyermeket még szombat éjjpl beoltották és vasárnap reggelre a láz már 38.6 fokra szállt le. Hétfőn pedig már teljesen lázmentes volt. Az egészségügyi főnők nyilatkozata Dr. Markovics Lázár egészségügyi főnök a járványról a következőket mondotta: A megbetegedések száma nem nagy, de majdnem valamennyi eset nagyon súlyos és mérges. Már megkezdtük a Dick-féle szérummal való oltást. Fegyelmi eljárás a városi főorvos ellen Novtszad város hétfői közgyűlésén dr. Araczfá Mita interpellált a vörhenyjárvány ügyében. Kijelentette, hogy a városi főorvosi hivatal nem járt el kellő szigorúsággal a járvány terjedésének megakadályozására és javasolta, hogy emiatt indítson a város fegyelmi eljárást dr. Kluka György városi tiszti orvos ellen. A javaslatot hosszabb vita után elfogadták. Veszedelmes vorheayjárvány Noviszádoii Négy halálos megbetegedés történt — Nincs elég oltóanyag az országban Öt esztendő Ir ta: Falu Tamás Eladták a 'házukat, >a földjüket. Elég volt már a bajlódásból'Elég volt"a esetésekkel való veszekedésből, a ' Szent György-napi és Szent .Mihály-napi kellemetlenségekből. Egy kicsit sajnálták a szép tanyát, á kis erdőt a közelben, melynek tisztásán annyi kedves könyvet olvastak, annyi kedves uzsonnát fogyasztottak. Mikor a vevő jött, az első pillanatban egy éTces kar nyúlt ki lelkűkből, hogy az ajtón túl tegye az idegent. De — csodálatos — nemsokára már örültek is a kopogtató uj életnek. Hisz- nagyszerű változás kínálkozott sorsukban. A kis városi és tanyai élet ■helyett a nagyváros minden színe, öröme, változatossága, A gyerekek már el voltak helyezve, nagyok voltak. Nem éltek ugyan valami fényes módban, de megvolt a mindennapijuk. A fiuk és a vők hivatalba jártak, ahol nem tonnával mérik az aranyat, de legalább nyugalmat adnak az íróasztal mellett el forgácsolt életért. Rokkantság, öregség, -katasztrófa esetére nyugdíj biztatgaiott A gyerekek nem is ijedtek meg, mi; kor a bír tok eladásának terve hozzájuk ért.’. •. —- Jól teszik, mondták. Öregek már. Eleget dolgoztaik, eléget'fáradoztak, most mái éljenek is egy kicsit’. A vételár szép tökéi képvisel, a kamatja bőségeséi: elé-' gendő lesz megélhetésükre. , • Az öregek nagy helyesléstől kísérve eladták tehát a birtokot és bementek a városba, A gyerekek bejártak hozzájuk, u / ők ki-kijárogattak a gyerekekhez. A nagy ünnepek együtt találták s összeöiclték mindig a családot, valahol. A pénzt betették egyik nagy takarékpénztárba. Gyönyörűség volt bejárni a kamatokért s tudni azt, hogy a tőke sértetlen marad, sőt meg gyarapodik is, mert a kamatok egy része dagasztja még. — Bizony' lelkem —• mondta az öreg — ezt már régen megtehettük volna. Egész más itt mégis az élet, mint odahaza a falun, a tanyán. — De estéikül erre is ráuntunk volna már — felelte a felesége. — így legalább tudunk összehasonlítást tenni. Meg azután amíg fiatal az ember, addig csak dolgozzék, törődjék, törekedjék. Mi megtettük a magunkét nem vethetnek semmit a szemünkre a gyere kck.Az idő ezután úgy kezdett fordulni, hogy a pénz idegesebb lett, mint az emberek. >Egyszer idebujt, másszor oda. Sehol sem érezte magát biztonságban. Remegett és ugrásra készen állt, akár a ládafiában volt. akár a kabátzsebben. akár a betörésmentes vaskasszában. Az emberek sápadtak voltak, szemükben különös fény villogott s a szemük alja kék karikával volt eljegyezve az álmatlanságnak. . Az öregek sóhjtoztek, nem. ettek, nem ittak és nem aludtak. , — Semmink se maradt! — sirt az £5 $2 Oliv* ~r 'Dehogy is item! — türelmetlenkedett az öregur. — Csak nem szabad kisifitünek' lenni. Ami megmaradt az meg van mentve. Az éjszak® fel is osztottam már. A kamatjából nem tudnánk megélni, de a tőke elég lesz öt esztendőre. Szerényen, szegényesen, de becsületesen meg tudunk élni belőle öt esztendeig. ... .. — £s ha 'tovább élünk? — kérdezte az asszony ijedten. — Épen ez az — magyarázta az öregur — elnyelve a sírást Épen ez az. Ezen alapszik a számítás. Nem élünk tovább! Ha a jó Isten nem, majd mi... Nagy csend lett a szobában. A régi. boldog és békességes topokat látott ingaóra ijedten ketyegett a mosdó felett. — Nincs ebben semmi különös — szőtte tovább az öreg, most már határozott hangon. — Valószínű, hogy nincs már hátra öt évünk sem. De ennyire mégis számítanunk kell. Hogy ne szoruljunk a gyerekekre, akik, szegények, úgyis elestek az örökségtől. Az utolsó esztendőben feléljük az utolsó garast, azután szépen lefekszünk és nem kelünk fel többet. Addig azonban csak szépen, gondtalanul békességben. Úgy mint eddig. Ne rontsuk el az életet Jó? Az asszony eirf és a fejével intette, hogy: jó. „Az öregur is szipogott Hiszen ha az ember a halálra gondol, akkor, az élettől búcsúzik. És a búcsúz ásnál nem szégyen a sírás. ■ Többé nem is beszéltek a. dologról. ■Látszott,. érzett rajtuk, hogy aj .menetrend szerint fut életük vonata, melynek meg volt már jelölve messzi végállomása. Üt betétkönyvre tették be pénzüket a takarékpénztárba. Minden betétkönyv egy életévet jelentett. A mélabu már régen lefuvódott lelkűkről. Az életben egyszer mindenki elérkezik oda, hogy természetesnek talál mindent. Ahogy az évek múltak <s a betétkönyvek fogytak, mind nyugodtiabban, megbékélíebbon gondoltak az elmúlásra. Már könnyek és sóhajtás nélkül tudtak beszélni a végső elhatározásról, a temetésről, a síremlékről, a gyerekek gyászáról. — No, már csak három esztendő van hátra — mondta mosolyogva az öregur, mikor a második betétkönyvet tette zsebébe. — Mikor váltod ki — kérdezte a felesége. — Holnap. Ma még szép Idő van, kár lenne a Dumaparti sétát elhalasztani. Lassan ment a napfényben ragyogó házak előtt. Jó kis séta várt rá a postatakarékpénztárig. Kis könyvet veit elő titokzatosan a hátsó zsebéből s belépett a főkapun. De majd megtántorodott. A felesége jött ki az épületből. Neki is egy kis könyv volt a kezében. Egymásra néztek. Nehéz volt él nem zokog niok magukat. — Hát?!... — Igen, én Is. Igen, te is — tördelte a szókat az öregur. — Úgy látszik, mind. a ketten egyformán rakosgattuk félre a garasokat, hogy’.az öt .esztendőre, szerezhessünk "egy kis ráadást. Gyalog jöttél? — Persze. —- Természetesen én is. Karolj belém drága ícloség és menjünk vissza is gyalogosan. Ez is jelenthet egy órát ebből a szomorúan szépséges életből.
