Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-17 / 75. szám

12 OLDAL « ÁRA 1’/, DINAR XXYÍH évfolyam Szubotíca, 1926 SZERDA március 17. 75. szám ÍUegjeleni’s minden reggel, ünnep alán és hétfőn délben Telefon: ííiaáó'mválni 8—58 Szerkesztőség 5—Í0> 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Foncicre-paloía) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova al.l.(Lclbacit-paloia) ígéret £s valóság Mint ha pászíortüz ég őszi éj­szakákon, messziről lobogva ten­ger pusztaságon . . . Ahogy a köl­tőnek fölrémlik a mondák hőse, aki óriási dimenzióival kinyúlik a mindennapi élet törpe meretei közül, úgy emlékszünk vissza a valóság sivó homokjában gázolva azokra a miniszteri nyilatkoza­tokra, amelyek Ígéretei fantasz­tikus magasságra merednek a tények földszintje fölé. A múlt év novemberében Ra­dies István közoktatásügyi mi­niszter a Bácsmegyei Napló mun­katársa előtt kijelentette, hogy az elemi oktatásnak vitán felül az anyanyelven kell történnie, hogy a nemzeti kisebbségek kulturális és oktatásügyi intézményeinek el­nyomásától szó sem lehet, hogy a magyar műkedvelő-társaságok működését nem csak engedé­lyezni, de támogatni is kell. Meg­ismételte, sőt jelentékenyen ki is bővitette Rsdics ezeket a kijelen­téseit a szuboticsi népgyülésen, amelyen egy nagyszerű nemzeti­ségi program körvonalait rajeoitu ki a magyarság és n németség számára. A közoktatásügyi költs­­ségvetés vitája alkalmával tartott expozéjában a miniszter már csök­kent készséget tanúsított a nem zetiségek kulturális igényeinek teljesítésére és elvi megállapítá­sainak szövegezésében is sokka! óvatosabb és zárkózottabb volt, mint a népgyüiési emelvényen, vagy abban a karosszékben, ahonnan programnyilatkozatát az érdeklődő újságíróknak tollba mon­dotta. Meg lehet állapítani, hogy Ra­dies és Pribicsevic-s közt nagy eltérés van ugyan a nemzetisé­gekkel szemben követendő poli­tika frazeológiája tekintetében — Pribicsevics nacionalsUa, Radios hangsúlyozottan csak nacionális — de közoktatásügyi miniszteri működésük a kisebbségek, szem­pontjából teljesen egyforma. Egyetlenegy magyar osztállyal sincs több most, mint volt Pri­bicsevics alatt, a névvegyelem­­zésből eredő sérelmek is ervoso­­latlanul maradtak és a magyar műkedvelő előadások terén to­vábbra is fennállanak azok a ne­hézségek, amelyekkel a nacio­nalizmus a magyarság kultúrájá­nak pulzusát elszpritja. A nem­zetiségek javára még nem mu­tatkozott gyakorlati következmé­nye annak a kurzusváltozásnak, amit a nacionalista blokk nyo mába lépett szerb-’norvát koaiic;ó jelent. Az a körülmény, hogy 11 SHS. királyság megalakulása óta eddig még minden közoktatás­­ügyi miniszter ugyanazt a kul­túrpolitikát követte a nemzetisé­gekkel szemben, azt a látszatot kelti, mintha ezt a kérdést a mi­niszterek és pártok akatatátó független tényezők döntenék el. A magyarságnak azonban ezek­től a nem csekély akadályoktól nem szabad visszariadnia és meg kell talalnia a módokat és esz­közöket, amelyekkel a maga be­cikkelyezett és az illetékes fak­torok által kétségbe nem vont jogait élő valósággá érlelheti meg. Ingyen kapott ígéretek, lel­kesítő alkalmak hatása alatt spon­tán létrejött kecsegtető nyilattco­­zatok értékével mór tisztában va­gyunk. A magyarság vezetőin a sor, hogy okos irányítással, tö­megeik fegyelmezésével és a po* itikai dinamika lehetőségeinek kiaknázásával minél több előnyt harcoljanak ki fajtestvéreik szá­mára. Az cdok, hogy adj politiká­jának erdélyi példája lebegjen a jugoszláviai magyarság eiőtt, ami­kor ujult erővel fog hozzá a küz­delemhez. Iszre halasztják a Népszövetség ülésszakát Nem sikerült a megegyezés Genfben — Brazilia felborítja az európai békét Géniből jelentik: A népszövetségi Han-ács tagjai hétfőn este bizalmas értekezletet tartottak, amelyen Mello Franco brazíliai delegátus vi­selkedése izgalmas jeleneteket idé­zett elő. Chamberlain olyan értelemben szólalt föl, hogy Briand é-. Strese­­mann találkozása után a megegye­zést megkötöttnek lehet tekinteni. Chamberlain felszólalása közben a brazillal delegátus ideges­kedni kezdett, élőbb fel-alá jár­kált a teremben, azután leült helyére és székének karfáját kezdte csapkodni, végül pedig még Chamberíain beszéde köz­ben szót kért. Mello Franco magatartása kínos megütközést keltett és a delegátu­sok feszült izgatottsággal várták a fejleményeket. Chamberlain egyideig nem zavar­tatta magát a brazíliai delegátus mozgolódásától, de amikor Mello Franco beleszólt az angol külügyminiszter beszé­débe, Chamberlain türelmét vesztve rákiáltott: — Mit akar ön. most rajtam a sor? — Ön nagy tévedésben van — renlikázott Mello Franco — Bra­zília még nem mondott le állan­dó tagságáról és, ha nem ma­radhat a tanács tagja, vétőt fog mondani Németország tanácsi tagsága ellesi. A delegátusok ekkor figyelmez­tették Mello Francot a brazíliai kor­mány írásbeli nyilatkozatára, a rnelvben ünnepélyesen kötelezte magát a megegyezés előmozdítá­sára. Chamberlain ezután befejezte be­szédét, mire Mello Franco állott szólásra. Felolvasta a brazíliai kor­mány átiratát és kijelentette, hogv az ünnenélves nyilatkozat nem jelenti azt. hogy Brazilia átadja helvét Németországnak. A brazíliai delegátus felszólalása még- jobban elmér vési tette a hely­zetet és Chamberlain ingerülten ki­áltott: — Hallatlan, hovv BraríUa fel nkaríft haritnnl E"rőnn békéiét. Mrílo Franco: \T»m íao-oHaV pl ki. ♦amtáéí. senkitől lerkéyfafá^t, hogy mi o teendő a béke évdel-éken Leg­­bevé*kh(f pl k!nktntő*t az evránai állomoktól, amelyek heh'^o­­r'"'tot*sh hogy mennyit ér béke­készségük. Döbbenetes csend támadt ezekre a szavakra. Briand meg akarta menteni a helyzetet* odalépett Mello Francohoz és igy szólt: — Szeretnék önnel holnap nyu­­godtabb hangulatban tárgyalni. — Nagy megtiszteltetés — mon­dotta Mello Franco — ha a francia premierre! tárgyalhatok, de állás­pontomtól nem fogok eltérni, elég sokszor meggondoltam magam. — Talán jó volna, ha kormányá­tól ui utasítást kérne — mondotta Briand. Quinonez spanyol delegátus erre kijelentette, hogy ha Brazilia ki­erőszakolná a tanácsi tagságot, Spanyolország is állandó tagságot követel. Az értekezletet félbeszakították, majd később Mello Franco távol­létében elhatározták, hogy a brazíliai delegátus mellőzésé­vel táviratilag egyenesen a bra­­' ziliai kormányhoz fordub'ak a békés elintézése érdekében. Az egész keddi nap szakadatlan tanácskozással és óriási izgalmak I között telt el. A helyzet félóránkiní változott és homlokegyenest ellen- I kező hírek terjedtek el. Végre este nyolc óra körül az a hír terjedt el, hogy a szerda délelőttre összehí­vott plenáris ülést feltétlenül meg­tartják. Szerda délelőtt tíz órára tűzték ugyanis ki a Népszövetség plenáris ülését, hogy ünnepélyesen felvegyék Németországot a Népszö­vetség tagjai közé. Az erről kiadott kommüniké jelzi, hogy az ünnepé­lyes felvételt esetleg egy másik plenáris ülés is fogja, követni. Idő­közben azonban történhetett vala­mi, ami a helyzetet felborította. Kedd élután öt órára nem hivatalos ülést hívtak össze, amelyen kivata­­losan még nem döntöttek, azonban komolyan szó van, a Népszövetség ülésének elnapolásáról Fzen az ülésen hét tanácstag szavazott a Nép­­szövetség elnannlása mellett. Svédország. Belgium és .Tanán pedig az elnapolás ellen nyilat­kozott. Mivel a határozathoz egyszerű többség elegendő, a legnagyobb va­­lószimiséize amaV van. hogy a szerdai plenáris filAceg az el­napolásra vonatkozólag fognak ind-H-amri heterieezteni és a Nén*zftvet«ég ií'ését és Né­metország felvételé* szeptem­berre halasztják el. Az ülés után egyébként Chamber­lain és néhány perc múlva Briand is a német delegációt felkeresték szállásán és fél kilencig tárgyaltak a német delegáció tagjaival. Utána este kilenc órakor Ishy japán delegált bankettet adott, a melynek végeztével a spanyol de­legáció olyan kijelentést tett, hogy még nincs végleges döntés. Hogy a Népszövetség ülésének és' Német­ország felvételének elhalasztására kell számítani, azt bizonyítja a keddi tanácskozásokról kiadott kö­vetkező hivatalos kommüniké is. — Németország, Hollandia. An­glia, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Csehszlovákia képviselői kedden összeültek, hogy megtárgyalják a helyzetet és meg­állapították, hogy. nem sikerült megegyezésre jutni és a megegyezés akadályait elhá­rítani. Amennyiben ezek a nehézsé­gek tovább tartanak, úgy a locar­­nói jegyzőkönyveket alairó két ha­talom sajnálattal volna kénytelen megállapítani, hogy a jelenlegi órákban a kitűzött célt nem tudták elérni. Szükségesnek tartják azonban a ha­talmak megállapítani azt, hogy a locarnói békemii semmiféle módon nem szenvedhet csorbát és elhatározott szándékuk, hogy azt épségben tartsák és kifejlesszék. Az aláíró hatalmak megmaradnak ama meggyőződésük mellett, hogy a legközelebb: népszövetségi közgyűlés a mostani nehézsé­geket kiküszöböli és az az egyezmény, amely Németor­szágnak a Népszövetségbe való belépése ügyében létrejött, megvalósul. A kommünikét Luther. $trese­­mann. Vandervelde, Briand. Cham­berlain, Scialoja. Skrzinskv és Be­nes Írták alá. Briand egyébként kedd este értesí­tést küldött Parisba, hogv szerdán este utazik Géniből és csütörtökön résztvesz a kor­mány-nyilatkozatot megszövegező mmisztertanácson. A kedd esti dön­tésből és Briandnak intézkedései­ből beavatott körökben arra követ­keztetnek. hogv Genfben a külpolitikai helyzet teljesen felborult. és számolni kell a népszövetségi válság legsúlyosabb következmé­nyeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents