Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-16 / 74. szám

1926. március 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. KÉPJELEI KRÓNIKA •s# Az ember ne szülessen elefántnak A budapesti Állatkert igaigatósága; a minap konferenciát tartott, amelyen le­konstatálták, hogy a Szül ári nevű ti­zennyolc éves elefánt kinőtt a gyermek­cipőkből, nagykorú lett és férfiúnak ér­zi magát Nőstényelefántja azonban nincs az Állatkertnek, az öreg Sziárn pedig már . kilencven éves, teljesen el­aggott. Többszörös dédanya, akinél szó se lehet szerelemről. Az igazgatóság tehát elhatározta, hogy vásárolni fog egy fia­tal, csinos elefántkisasszonyt, akit majd összeházasítanak Szultánnal. Az Állat­kert egyik alkalnuaottja már el is uta­zott Hamburgba, a flagertbcck-ié\t ál­latsereglethez háztüznézőbe, ahol majd az indiai elefántok közül választ meny­asszonyt a budapesti vőlegény számára. Odáig helyeslem a dolgot, hogy a Szultán női eliátásáról gondoskodnak és nem kényszerítik agglegényi életre, de az már igazán csúnya doiog, hogy nem ő választhatja ki magának az élete pár­ját. A legkomolyabban mondom. . Az valami borzasztó lehet, mikor az ember elé, illetve az elefánt elé. odatesznek egy nőt és azt mondják: »nesze, ez a te feleséged«. A felületes emberi elme azt hiszi, hogy az elefántnak teljesen mindegy kivel párosítják össze, mert ki is veszi észre az egyik elefánton, hogy miben kiilömbözik a másik elefánttól? Épp olyan ormánya van, mint a másik­nak, épp olyan lapátfüle, pontosan olyan iarkincája és az agyaruk is egyformán szavatolt valódi elefántcsontból való. Áz elefántok tehát úgy hasonlítanak egy­másra akár egyik tojás a másikhoz. Ám az emberek is nagyon egyformák kül­alakra, van két lábuk, egy orruk és egy fejük, a tetején szőrözettel, amit vagy felfelé fésülve viselnek, vagy oldalt el­választva. Ez a külömbség köztünk. Az elefántnak azonban lelke is van, ideális, vagy gonosz, vagy nagyravágyó, de lé­lek és az elefánt érezni is tud a szivé­vel, már most, hogy láthat az állatkerti etető egy elefánt lelki világába? A sze­gény Szultánnak a nyakára hoznak egy puccos, hiú, csapodár kisasszonyt, aki papucs alá kényszeríti a jobbsorsra méltó eleántot és ha a szeszélye úgy kívánja, megcsalja azi első jöttment zeb­­íával. Borzasztó dolgokat hallottam az 'állatkerti erkölcsökről. Rémes. Az em­ber csak ne szülessen elefántnak! Uj étlapiró állt a házhoz Ki vette észre, ó, kedves abonensek, hogy az étlapiró elment az étteremből? 'Az étlapiró a névtelen hős, rokonsszak­­ima a hirlapirással, amely szintén a má­sok kényelmét szolgálja. Ah, de az én étlapiróm nem közönséges fickó, ő a lelkét öntötte a menükártyákba, olyan Cirádákat és diszeket senki se tudott raj­zolni, mint ő, a kacskaringós C-éi di­rekt fokozták az étvágyamat, a helyes­írási hibái pedig egyenesen ennivalóak voltak. Ha ő a natursniclit hozzu ú-val irta, akkor én nyomban tudtam, hogy a natursnicli puha és élvezetes. Viszont, ha a pácolt marhanyelv igy állott az létlapot: pác. marha ny. a világért se ren­deltem volna belőle, mert elértettem az étlapiró titkos chiffrejét, hogy »pácolt marha nyomorult«. Ezzel szemben a töl­tött káposztát gyönyör volt ebédelni, ha az étlapiró Anonymus igy konferálta be: tölt. káp. felt. Viszont háromszor is meggondoltam, mielőtt Eszterbázy ros­télyost rendelnék, hogy valóban ráad­jam-e a fejemet, ha a barátom Esterhá­­zinak irta, az pedig direkt életveszedel­met jelentett, ha a rántott csirke ránt. árke-ként szerepelt a névsorban. A fiú ugyanis lusta volt és ilyenkor rövidí­tett, akár a földrajzi térképen a Kogu­­towitz ur. Csupa rejtelmes ábra, jel, ákombákom, valóságos tolvajnyelv, a melynek értelmét csak hosszú hónapok és szorgalmas tanulmányozás után sa­játítottam el. Igazán nem akarom di­csérni, de néha olyan csodás krakszo­­kat húzott a »nyúl vadas módra* alá, hogy ha bár jól is voltam lakva, újabb gerjedelmet keltett bennem. Jaj és most, miután véres verejték­kel belejöttem a dologba, az étlapirót menesztették a vendéglőből. Az uj ét­­lapirónak pedig teljesen tnás faksznijai vannak. Gyomrom békéje forog kockán. Kezdhetem ismét elölről az egészet (t. i.) Vajdasági monstrekiildottség a királynál A küldöttség meghívja őfelségét a noviszadi Mileiics-ünnepre Beogradból jelentik: Sztankovics Szvetozár, volt államtitkár, felsőbá­náti radikális képviselő hétfőn dél­után a királyi palotában hosszú ta­nácskozást folytatott Jankovics Dragutin udvari miniszterrel. Sztan­kovics a Miletics Szvetozár ceriten­­nárium-elők/észitő bizottság elnöke és aziránt érdeklődött, hogy Őfel­sége Alekszandar király résztven­­ne-e a Gyurgyevdankor megtartan­dó centennáriumi ünnepségen Novi­­szadon. Az udvari miniszter biztosította a képviselőt, hogy öfe'sége május 1-én az országban fog tartózkodni és igy valószínűleg nem lesz aka­dálya annak, hogy a király az or­szágos ünnepségen megjelenjen. Sztankovics Szvetozár informá­ciói alapján a közeli napokban monstreküldöttség fogja felkeresni Őfelségét és ünnepélyesen felkéri, hogy a Miletics-centennáriumon je­lenjen meg. Ugyanekkor felkérik a királyt, hogy a Matica Srpska százéves. fennállásának megünnep­lésén, amely szeptemberben lesz Növi szádon , hasonlóképp vegyen részt. Halálos csónakszerencsétlenség a Duná A csónak egyik utasa megfulladt, a másik megörült székelni kezdett és segélykiáltásaira a partról halászok siettek a meg­­mentésére, akik a már áléit embert a partravonszolták és bevitték a köz­ségbe. Spanics útközben megörüli és dühöngeni kezdett. A megőrült Spa­­nicsot átadták a közigazgatási ható­ságoknak, amelyek a szerencsétlent egy elmegyógyintézetben helyezik el. Czak Péter holttestét este kiha­lászták, Petrovaradinba szállították és ott temetik el. Petrovaradin-Majorban vasárnap délután Spanics Ilija noviszadi é el­­miszerárus — akinek a Dunaparton van egy elárusító bódéja — Ciak Péter petrovaradin- mészárossal csó­nakba szállt, hogy a szembenlevő gornikovili Dunapartra evezzenek. A csónak már egész közel volt a vjcrnikovili parthoz, amikor egy arra­­haladó vontató gőzös hullámaitól felborult és két utasa a viz befordult. Czak Péter nyomban elmerült és nem került felszínre. Spanics jajve­a hadlnyereség adó további kiveté­se megszűnne. Kívánják -a 114. szakasz utolsó fejez©* ténök kihagyását is, amely a törvény* nek bizonyos hibás értelmezésére ad módot. A 129. szakasz törlését javasol­ják, ezzel megszűnne a pénzügyi hatóságok befolyása az adókivetöbizottságok­­ra. Kérik, hogy hagyják ki a pénzügyi tör­vényből a 142. szakasz második és har­madik bekezdését, amely büntetéseket ir elő az adókivető bizottságok tagjaira, bizonyos mulasztások esetére. Javasol­ják a 145. szakasz törlését, amellyel egy újabb adóterhekíöl, az első osz­tályú kereseti adótól akarják men­tesíteni a vajdasági iparosukat és kereskedőket. A 150. szakasz harmadik bekezdésé­nek olyan módosítását kívánják, hogy,, az adókivető bizottságok az összegyűj­tött adatok és saját tudásuk ás megfi­gyelésük'alapján állapítsák meg a kere­set (jövedelem) összegét és a,z arra esedékes adót. Ennek a szakasznak el­fogadása megszüntetné azt az anomáliát, hogy az adókivetöbizettságok csak az adóalapot állapítják meg és az ilyen módon megállapított adóala­pok után a pénzügy igazgatóság veti ki az adót és Így az adókivetöbi­­zottság tulajdonképpen azt sem tud­ja, hogy az adózókra milyen meg­terhelést rótt. A vajdasági radikális képviselők remé­lik. hogy kívánságaikat a kormány ma­gáévá teszi és azokat a parlament leg­alább is nagy részben elfogadja. Igazságot a Vajdaságnak! Akcióba lépnek a nemzetgyűlésen a vajdasági radikális képviselők — Adó-, agrár- és igazságügyi javaslatokat fog­nak előterjeszteni a költségvetési póthitelek tárgyalásánál Beogradból jelentik: A vajdasági ra­dikális képviselők kidolgozták azokat a javaslatokat, amelyeket a költségvetési póthitelek tárgyalásánál kivannak érvé­nyesíteni. A vajdasági képviselők azt óhajtják, hogy ezeket a javaslatokat a kormány tegye magáévá és mint saját javaslatait terjessze a parlament elé. Emiatt a javaslatokat kedden a reszort­­miniszterekhez fogják beterjeszteni az összes vajdasági radikális képviselők aláírásával. A Bácsmegyei Napló beogradi mun­katársának alkalma volt bepillantást nyerni a javaslatok szövegébe. Az első javaslat az agrárreiorm-miniszterd tár­ca költségvetésének módosítását kíván­ja olyan értelemben, hogy az ármentesitö társulatok noviszadi központjának az agrárreformminisz­­tórium az eredetileg felvett évi há­rom millió dinár helyett tizenkét millió dinárt adjon, az agrárreforin alatt álló vajdaság! területek ár­­nientesltési járulékai címén. Ehhez képest az állami jövedelmek költségvetésében a megfelelő tételnél tizennyolcmillió háramszáznegyvenezer dinár helyett huszonhétmillió hároni­­száznegyvenezer dinárt vegyenek tel. Áz igazságügyminiszjter költségveté­sében a B. B. B. fetebbviteü bíróság szervezetéről szóló Tendelet harmadik szakaszának olyan módosítását kérik, hogy a felebbviteli bíróságon tizenhá­rom bíró helyeit tizenhat biró legyen, továbbá helyezzék hatályon kívül egy másik módosítással az igazságügyim-. niszter 1921. évi 23.030—23.172. számú rendeletét, hogy igy egyes ügyek, ame­lyeket a biróhiány miatt a semmitőszék hatásköréből utaltak a felebbviteli bíró­sághoz, visszakerüljenek a semmitő­­székhez. Javasolják, hogy adjanak felhatal­mazást az agrárreform-tninisz térnék, hogy a földmivelésügyi miniszterrel együtt szabályzatot dolgozzanak ki az ag­rárcélom alatt álló nagybirtokok négyévi bérbeadásáról és biztosítsák azoknak a hidrotechnikai berendezéseknek íentartását. amelyeket annak idején az árterületeken magán vagy községi pénzből emeltek és ame­lyek nem tartoznak az ármentesitö tár­sulatok hatáskörébe. Ez a szabályren­delet mindaddig maradjon érvényben, amíg az agrárreíorm alá eső területek birtokviszonyait véglegesen nem szabá­lyozzák. A pénzügyi költségvetés póthiteleihez javasolják, hogy a Vajdaságban, Jíorvát-Szlavonor­­szágban és a Muraközben 1926 ja­nuár l-től kezdve a jövedelmi adó rendes és rendkívüli pótlékait szün­tessék meg. Ugyancsak 1926 január l-től kezdve ezeken a területeken a 10.000 dináron aluli évi összjövedel­met mentesítsék a jövedelmi adó íizetése aló!. Kívánják még a vajdasági képviselők a pénzügyi törvény 113. szakasza utol­só mondatának kihagyását, ezzel Véres mulatság Három havi fogház snlyos testi sértésért A szuboticai törvényszéken hét­főn tárgyalta Pavlovics István tör­vényszéki elnök tanácsa Tölcsér Já­nos és Eller Tivadar csantavéri le­gények bűnügyét, akik ellen az ügyészség súlyos testi sértés vádját emelte. A vád szerint az elsőrendű vádlott Itkovics Mihály csantavéri legényt egy mulatság után a kocs­mából távozva az uccán bicskával úgy megszurta, hogy három hónapig volt orvosi kezelésben és a karja tbéna maradt. Eller ellen az a vád, hogy ő biztatta Tölcsért a szúrásra. A biróság Tölcsér Jánost hallgatta ki először. Beismeri, hogy meg­szurta Hkovicsot, de annyira részeg volt, hogy nem tudta hogyan történt az eset. Eller Tivadar is tagadja a vádat. Palik Mihály vendéglős és Ko­vács Ferenc asztalos tanuk kihall­gatásával a bizonyítási eljárás vé­gétért és a biróság a ké!t| vádlottat — tekintettel ara, hogy a tett elkö­vetésekor még fiatalkorúak voltak — három-három havi fogházra ítélte. A-r fontos, »int a fest­ői arcaportss ápo’ása. Használjuk tehál a párisi „Visagiaa Adelina Patti“-t Üvegje 39 dinár Kapható gyćg7s ertámkban, droité; ilkbsn ós illái - szertárakban. Jugoszláviai fbraki.tr: ZAGREB Gajevs alica 8.

Next

/
Thumbnails
Contents