Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-14 / 72. szám
1926. március 14. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 17. oldal. gyava —• Színdarab a szimulánsról tizenegy képben — A háború nemzetközileg ismert alakjáról, a szimulánsról . színdarabot irt H. R. Lenormand, aki a irontmögötti bujkálok minden irányzatosság és elfogultság nélkül viszi sznpadra. Célja pusztám az, hogy pontos lélekelemzését adja a gyávának. — A bátorság — ez a véleménye — nem mindenkinek adatott meg. Ez az idegrendszer dolga. A gyávaság dem bűn. Inkább születési . hiba, a szervezet gyengesége. Szerinte a katonaorvosok helyesebben tennék, ha minden gyávát kidobnának a hadseregből, föltéve, hegy akkor nem kapna ' lábra egy' gyávaság! járvány. A francia iró alakja nem holmi antimilitarista zendiilő, vagy bülsevista forradalmár. Egyszerűen beteg, akit időlegesen szabadságoltak a frontról. De attól tart. hogy megint be kell vonulnia, ezért Svájcba menekült, egy magaslati szanatóriumba, a tüdővészesek közé. Itt a csönd a tiszta levegő, a fény első . napokon Valósággal megrészeg ti: azt hiszi, hogy megint az övé az élet s végkép megmenekült a háború borzalmaitói. De a" szanatóriumban • csakhamar hire kerekedik, hogy szimuláns, a betegek elfordulnak tőle, kiközösítik a társaságukból' újra- megjelenik előtte a liáború, a halál. A levegő, melyet besziv, mérges. Képzelődik, hogy maga is megbetegedett. Aztán lidérces álmok bántják. Éjjel azt álmodja, hogy egy katona szuronyával 'átdöfi a szivét. Hiába próbál felejteni, sétálni a hegyekben, mulatni; -a' legzaijosabb bárokban és az a gondolat gyotri, hogy gyáva s fizetni kell 'gyávaságáért Egyszerre fölkeresi öt a francia konzulátus kémosztályának egy hivatalnoka ki azzal fenyegeti még, hogy fölüivizsgálatra viteti őt, ha nem szerzi meg egy német kém okmányait.-A szerencsétlen .fiatalember vállalkozik- - erre a szerepre, noha nem termett rá s mikor a német kémmel összejön, nyomban elárulja neki megbízóinak nevét. Erre el kell hagyma a szanatóriumot Is. Montreuxba megy és az uj légkörben elfelejti a veszedelmet, azt 'hiszi, hogy újra élhet. A francia kémosztály hivatalnokai galléron ragadják öt és viszik a frontra.az akasztófára. És elpusztul azért, mert nagyon szé ■reíett volna élni, mert gyáva volt. A vén feggenc „Ha összeszámolom húsz évet töltöttem a fegykázban“ A szuboticai ügyészség Nagy-Barna Józsefet azzal vádolta, hogy három társával együtt Nagy András Pál tanyájjáirólt elhajtott egy tehenet és egy ökröt. Ebben az ügyben a napokban volt a fő tárgyalás a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszék! elnök tanácsa előtt. A négy vádlott közül Kovács Matija szőkésbn van és ezért nem jelent meg, a másik vádlott. Matass József ismeretlen okból nem jött . él. a harmadik vádlott, Mihalicska Petár megjelent, míg a negyedik vádlottat, Nagy-Barna Józsefet a mitrovicai {egyházból hozta el a tárgyalásra két szuronvos csendőr. Az elnök, miután megállapította, hogy a négy vádlott közűi csak kettő van jelen és" miután elredeiték a 'szökésben levő körözését, a meg nem jelent elővezetését ‘megkezdte Nagy-Barna József személyi adatainak télvételét. . A vádlott.. amikor az elnök a korát kérdezte, egész közéi tipegett a jegyzői asztalhoz és jobb ke^ét fölemelve, mosolyogva mondja: — Egy híján hetven! Az elnök: Mennyi időre van ffios-i elítélve? .4 vádlott: öt évre lopásért Az elnök: Volt már ezelőtt is elítélve? A vádlott: Ha összeszámítom a büntetéseket. hús? évig voltam bezárva. Az elnök: Mi volt a maga eredeti foglalkozása? A vádlott: Kereskedő voltam, selyemmel és holmi egyébbel kereskedtem. Az öteg fegyene. aki >. egy híján-hetven« és ebből húsz évet töltött különböző fegyházakban, elég friss, egészséges és állandóan mosolyog. Amikor megmondják neki. hogy egy tehén és egy ökör ellopásává < van vádolva, csendesén mondja: — Nem is láttam éti se tehenet, se ökröt. Lehet, hogy Ma-tusz. meg a Kovács -elhajtottak valahonnan tehenet és ökröt, bizonyosan úgy is volt. de én nem láttam még a szánét se. Ezzel. az öreg nyugodtan le is ült a vádlottak padjára. A másodrendű vádlott. Mihalicska Petár szentai napszámos, szintén tagadra a vádat. Nagy Pál András, ‘akiinek a tanyájáról az állatokat elhajtották, azt mondja, hogy tőle elloptak egy tehenet és egy ökröt. Hogy ki. azt nem tudja. Kára nincs, mert pénzben megtérítették. . . A bizonyítás: eljárás ezzel véget ért, de a bíróság úgy határozott.' hogy csupán a2 öreg Nagy-Barna Józsefre vonatkozólag hoz Ítéletet. inig a . többi vádlottra nézve elnapolja a tárgyalást és uj tárgyalást tűz ki. A bíróság ezután Nagy-Barna Józsefet felmentette. Az öreg fegyene meghatok a bíróság előtt és ment vissza Mitrovicára, a Kgy házba, ahol folytatja az ötéves büntetésének kitöltését. Siralom Jeremiás III. lamentációja Alef. Én vagyok a szenvedés igaz fia s az Ö kezéből is csak engem ért a bot. Világosságát elrántotta előlem s utamra éjszakát dobott. Engem szemelt k: s napestig engem őröl véres malmaiban a bus robot. Beth. Izmaimat aszalta s fényes csontomat szóratta szerteszét.. Várát építette rám és. ajkamra' kente a könnyet és epét. Élő vagyok, ki sírba vetve éli fölriadt életét. Gimel. Világát elfalazta előlem- s. a lábamat átfürészelte a rozsdás vasbilincs.' Kirekesztett fohászom előtt nem pattan föl a zárt mennyei; kilincs. Szögr letes kövekkel kerítette körül a lelkem s tüskés utáninak árnyéka, vége nincs. Dalét. Lábujjhegyen! csőn utánam, éltem kémlelve, mint a vád. összerugdalt; kopár mezővé varázsolt és egybekavarta minden utamat, Célpontja lettem s keze szivembe lőtte a sajgó nyilakat. He. Tegze kegyetlen fajzatait egyetik-int a vesémbe verte. Gyalázat lett a nevem és gunydalokkal táncoltak körül éjjelente. Ürömmel tébolyitott. s a keserűséget száraz .ajkamra szüretelte. Vau. Porba mártott és vésőkkel verte ki minden fogamat. Nyugalmas napjaimról el is feledkeztem a kin alatt. És szóltam: erőm elfomiyadt és reményem az Urban elapadt. Zain. Jusson egyszer eszedbe hét sebem, a -fájdalom, az üröm és ecet. Lelkem sugallja, hogy irgalmad földjén számomra is halászol még a szereltet. Ezért - taijitom bizalomra és türelemre a szivemet. Hctk. Az Ur jósága, hogy él a szenvedő s ha csonkultál! is, de áll a rom. Kegyelmes harnwtbau frissülnek minden virágos hajnalon. Örökségem maradit az Ur s reményem az ő jóságán altatom. Teth. Jó -az Ur annak, ki bízik benne és a vágynak mely Indiain visz át. Jó várni csöndben, míg megmenti rabketrecéből hü fiát. Jó annak, aki gyermekségétől váilaiu hordja a bus igát. Jód. Árván ül és hallgat, mert vállalta a jármot, jóllehet kemény. Porig merül az ajka, de bízik: hátha még van remény... Ütések,alá adja arcát s gúnnyal telik meg a gyalázat ünnepén. Kaph■ Mert örökig az Ur senki fájdalmain uem tapos. Mert ■ irgalma vizében mindig fölfrissül, ■ a(ti bánatos. Mert szive szerint meg nem aláz senkit és meg nem ostoroz, ' Samed. Midőn lépcsője alatt a foglyok haldoklanak: uetn látja-e az Ur? Midőn paráznák csúfolják az igaz ősz fejét: , nem halija-e'a? Ur? Midőn a hamisság -pallosával Ítélnek: nem tudja-e až Ur? Rém. Ki a vakmerő, hogy mondja-: -az időkben nem az ő szándéka táboroz. Életünkre a tenyeréből süt le hiindjg az áldás és a rossz. Mért lázong hát az ember fia s vétke mellett mért vádolja meg öt a gonosz? Non, Gyomlálj ok ki ösvényeinket és hajlítson hozzá a fájdalom. Szivünk röppenjen feléje keresztültörve a ránk sülyedt. gyászokon. A vétkeket legelte pártos lelkünk, azért ütlegel oly, nagyon. Szettnek. Haragba: csavartad a szived és megyonaglo.it fölöttünk a gyilkos égi kés. Eölihö tartott a lábaid alá, melyen rést nem nyithatott- az engesztelés. Életnek oly szégyen a sorsunk s vigasztalásnak oly kevés! Phe. Minden szomszédunk idébámul és kárörvendve a sorsunkon vigad. Rémület, romlás, vérvesztés nyarát lihegjük. de senki sem sirat. Szememből csermelyek ömleh-ek alá népem lányának romlása miatt. Ain. Nyugtom soha sincs s a reggeli gyötrelem is íiapáidoztakor. uj jajra támad. Míg homlokomra rá nem lehel az Ur és meg nem hallja erős imámat. Váram szüzei gyalázat alatt sinylenek s a szemem értük égeti a bánat. Szádé. Mint a vadat vadásznak engem, életem fölött száz mérges nyit sziszeg. Követ fektettek rám és testemet elömlesztették az árvizek. És szóltam: elvesztem az időkben és senki szavának nem hiszek. Koph. Db Téged idéztelek, bár testemet veremben vigyázta a hét lakat. Hallottad szavam és a feléd tömjénező könnyes vágyakat. Hozzám közelítettél aznap, hogy ne féljek s 'fekélyem fölfakadt. Rés. ítélet alá vetetté! Uram és meg is mentetted életem. ítélj közöttünk, mert látod Uram, igaztalan szándékaikat ellenem. MeHükbö! kiáll bosszú lándzsája s Te tudod- mit -tettek énvelem. Sin. Terveik éltemet harapdálják s gyalázat alatt vánnyadnak a várak és faluk. Beszédjük koholmány s kárörvendő ellenségeim lettek ökmaguk. Leültek vagy fölébredtek, de ajkukon én voltam örök csuidaluk. Thau. Tetteikért vérrel űzetsz ■ nekik Uram s rájuk söprőd a felém fújt vádakat. Őrültséggel vered meg- őket Uram és átkod a szivükhöz tapad. Üldözni fogod őket Uram, s ők elvadultan bolyongnak majd a hideg ég alatt. (Latin fordítás után szabadon.) Herényi János Kidobja a pénzét ha nem „KULCS“ jegyes harisnyát (vörös, kék vagy arany jeggyei) vesz, mert 1 pár annyi ideig tart, mint 4 másik pár. Vegyen 1 párt es Ön is meggyő’ ződik erről. ioi62|6 Mindenütt kapható. >Uj korszak előtt a belvízi hajózás Fontos feladatok a hajózási idény előtt Régi. sok évtizedes gyakorlat szerlat a dunai, illetve folyami hajózás évadja* nak kezdete nálunk március közepe. Ez idén nálunk ennek különösebb jelentősége van, mert ez évben fog eldőlni, hogy azt eddigi Hajózási Szindikátus helyébe lépett Állami Hajózás hogyan működik és miiven eredményt tud elérni. A Hajózási Szindikátus tudvalevőleg állami vagyonnal dolgozott és bár magának, a vállalatnak elég ió üzleteredményei voltak, az államnak nem volt haszna belőle, mert egyrészt, mint Radojeyics Ante volt közlekedésügyi miniszter' számtalanszor leszögezte, a Szindikátus sohasem - tett eleget az állammal szemben fennállott- kötelezettségeinek. másrészt sohasem vette figyelembe házai kereskedelmünk érdekeit A beállott változás következtében az Állami Hajózási Váilalatnrk van 21 szemétvgőzöse 7365 lóerővel. 56 vontatógőzöse 24.203 lóerővel. 521 uszálvhaiója 329.185 tonna hordképességgel. valamint hozzátartozó szerelvények. Ezenkívül fennáll még a Szerb Hajózási Társaság, melynek van 1 személvgőzöse.' 7 vontatóba jói a 2690 lóerővel. 85 uszálvhaiója 19.156 tonna hordkénességgel.' Ezeken felül van. több magánhajózási -vállalat, mint a Bagersk.o i Brodarstvo Drustvo Beograd, Rrometna Bank Beograd.. Guttniíjm i; Frank Pancsevó és sok kisebb vállalat,- Általában ma ,az .a helyzet a Dunán, hog.v a háború előtti 6 nmrvoöő hajózási vállalattal szemben 16 nagy és számtalan kisebb hajózási vállalat működik. mig a forgalom még a békebeli normális .nívót sem érte el. Ilyen körülmények között természetesen állami hajózásunkra naiv és -súlyos feladatok várnak, hogv a hozzáfűzött reményeknek csak egv részét is beválthassa és kereskedelmünk, meg forgalmunk fejlődését kellőkép előmozdíthassa. Ho.gv az állami haiózás e feladatának megfelelhessen, arról a kormánynak kell gondoskodnia megfelelő intézkedésekkel. A legfontosabb a belhajózás fejlesztése érdekében a helyes tarifa-politika. Az eddigi szokás szerint a belhaiózási díitételek megállapításánál a vasúti díjszabásokat vették irányadóul és annál átlag 20—30%-al olcsóbban .szabták meg. Ez pedig teljesen helytelen, mert a hajózási forgalom lebonyolításánál egészen más tényezőkkel kell számolni. mint a vasútnál. Ezek a tényezők, a tömegszállitás. a szállítmány menetirányai. a vizállási viszonyok, stb. egészen más számítást tesznek szükségessé s ezért a hajózási díjtételeket az összes speciális tényezők ligyelembevételével. egészen önálló számlás alapján kell megállapítani. A másik fontos szempont, amely azzal a tétellel nies össze, hogy a hajózás és a vasút nem versenytársak, hanem egymást kiegészítő eszközök és forgalmi tényezők, a közvetlen díjszabás kérdésé. Ez a közvetlen díjszabás, a mely inás országokban már évtizedek előtt is megvolt, abban ál!, hogv a vasúti ■ átrakóáliomásckou átrakásra kerülő árukat egv fuvarlevéllel, egv kombinált díjtétellel lehet feladni akkor is. ha az áru az ut egv részét hajón, másrészét vasúton teszi is meg. Ha ok mondjuk, a Szávából hajóval szállít valaki tűzifát. amelv Vrsacra szól. akkor az egy fuvarlevéllel direkte - feladható legyen Vrsacra pancsevói vasúti átrakással. Ez az ntézkedés ugyanis nagy- mértékben megkönnyíti a Szállítás lebonyolítását és a kereskedő számítását. E közvetlen díjszabás • megállapításánál azután a belföldi hajózási vállalatok részére kedvezményes díjtételeket is meg kq.il állapítani olymódon, hogy azokat az ártikt. melyek jugoszláv hajókról kerülnek belföldi vasutasra átrakásra . vagy viszont, a vasutakon kedvezményes íuvardiiial kell szállítani. Ezzel na-zvon sokat használnának a hazai hajózási vállalatoknak, mert hiszen bizonyos, hoev az a kereskedő^ aki pl. Németországból, vagv bárhonnan külföldről hozat árut halóval, ámelvet itt vasúton kell továbbítani, csakis jugoszláv hajóval fogja ezt lebonyolítani.
