Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-01 / 59. szám

) 2. oldal. BACSMEGYE! NAPLÖ 19 6 március 1.- A parlament megszavazta az igazságügyi tárca költségvetését Kralt beszéde a vajdasági jogszolgáltatás hibáiról Bcográdbó! jelentik: A pártvezé­rek legutóbbi határozata érteimében, amelyet a parlament is jóváhagyott, a parlament vasárnap is dolgozott és folytatta a költségvetés részle­tes vitáját. A délelőtti ülésen az igazságügyi tárca költségvetésének szombaton megkezdett vitáját fe­jezték be, délután pedig rátértek a közoktatásügyi tárca költségveté­sére. Az ülést negyed tízkor nyitja meg Szabotics Nikola alelnök. aki közli a király leiratát, mellyel Nincsics külügyminiszter helyettesítésével Triimovtcs vallásügyi minisztert bizza meg. A vita első szónoka Nikolics Mi­lán demokrata volt. aki hangsúlyoz­ta, hogy a bírák ma nem végzik olyan lelkiismeretesen kötelességü­ket, mint a háború előtt. Az igaz­ságügyiéin iszter — szerinte — nem képviseli eléggé a -birósági személy­zet érdekeit. Pivko Ljudevft független demo­krata szintén a bírósági személy­zet létszámának felemelését köve­teli. A bírósági épületek nagyon el­hanyagolt állapotban vannak. A kormány nem tartja be a külföldi államokkal kötött jogi egyezménye­ket, ezért az a veszély fenyeget, hogy fel fogják őket mondani. Csehszlovákia néhány kiadatási ké­relmének elvesztek az aktái. Vizs­gálat elrendelését követeli Kraft István dr. szólal fel ezután. Az igazságügytniniszterium rendkí­vül fontos funkciót végez, mert Justitia et fundamentum regnorum. A biróságok is csak akkor lépnek működésbe, iia az igazságügymi­­niszternek alárendelt - vádhatóság vádat emel. Ezért a jogszolgáltatás állapotáért az igazságügyminiszter felelős. Az igazságszolgáltatás vi­szont nálunk nem biztosítja eléggé ’a jogrendet, nem uralkodik itt a törvényesség szelleme. Hangsúlyoz­za, hogy a nemzeti kisebbségek, különösen a némétek, akiknek loja­litását végre mindenütt elismerik, olyan viszonyok között élnek, amely nem felel meg sem az alkotmány­nak. sem a nemzetközi jognak. Nem hogy nem élvezik a polgári egyen­jogúságot, hanem még az egyenlő jogvédelmet sem. Különösen az igaz­­ságügymniszteritmi B. B. B. osz­tályának működésére hivia fel ezzel kapcsolatban a figyelmet. Gyurisics igazságügyminíszter: Ön egyszer sem fordult hozzám pa­nasszal! Kraft István: Neuner képviselő­­társam már négy hónap előtt nyúj­tott lie kérdéseket önhöz, de nem kapott választ. Példákat fogok fel­hozni arra, hogy a német lakosság nem élvez egyenlő jogi védelmet. Uzunovics építésügyi miniszter: Képviselő ur. ez nagyon súlyos szó! Kraft: Én ezt a súlyos szót tel­jesen tudatosan mondom ki. mert nem vállalhatom a felelősséget olyan állapotokért, amelyek nem szolgál­nak becsületére, ennek az államnak. Uzanovics: ön túlságosan álta­lánosít. pedig mindig azt mondja, hogy nem akar politizálni. Kraft ezután eseteket sorol fel a jogszolgáltatás hiányairól. Rámu­tat a lazarevói és martinicei esetre, ahol' a földjükön békésen dolgozó többszáz német parasztot _ fegyve­res csoport támadta meg és puska­­tiizzel kergette el. Tizenhat embert súlyosan megsebesítettek és két év óta nem indult meg a vizsgálat a tettesek ellen. Az ilven esetek meg­rendítik a néptömegek bizalmát az igazságszolgáltatásban. Részletesen elmondja novisziváci megtámadá­sa esetét 1925 január 25-én, amikor támadói nyíltan hangoztatták, hogy számukra nincs törvény és kérdi a minisztert, hajlandó-e ezekben a még el nem évült bűnesetekben a bűnügyi eljárást elrendelni? Gyurisics miniszter; ön olyan dolgokat hoz elő, amelyekről a mi­nisztériumnak nincs tudomása. Ezekre nem tudok önnek most vá­laszolni. Kraft: Neuner képviselőt erőszak­kal megakadályozta a községi jegy­ző Heuíeldben, hogy szabadon mo­zogjon a községben. Neuner emiatt feljelentést tett a kíkindai ügyészsé­gen. Az ügyészség azután ugyan­azt a községi jegyzőt bízta meg a nyomozás lefolytatásával, aki el­len a feljelentés irányult. A jegyző persze azt jelentette, hogy nincse­nek tanuk arra. hogy a képviselő ellen erőszakot alkalmaztak vol­na. Neuner er je a csendőroarancs­­nokságnál is panaszt tett. A csend­őrség vizsgálata .meg is állapította, hogy Neunert csendőrök akadá­lyozták meg szabad mozgásában, ak’Tc ezt be is vallották. Az igaz­­ságügyminiszter kötelessége, hogy emiatt az ügy miatt eljárást indít­son Serb István módost főszolgabí­ró és a heufeldi jegyző ellen. Kraft ezután arról beszél, hogy a Szerémségben a hadikárosult né­met lakosság nem kapott kártérí­tést. Kobasica többször közbeszól, mire az elnök rendre inti. Kobasica: Még felelni fognak a németek a bűneikért! Kraft: Én mindig helytállók azok­ért a bűnökért, melyeket én követ­tem el! Kobasica: Magukkal még nem számoltunk le! Kraft: Maid adok önnek szemé­lyesen alkalmat, hogy leszámol­hassunk. Ismerem már magát, min­dig csak itt a parlamentben nevez bűnösöknek békés polgárokat Re­mélem. hogy Kobasica urnák ez csak személyes véleménye és nem osztják ezt vele pártja és a parla­ment. Kraft végül rámutat arra. hogy az ausztriai Koruskiban vegyes parlamenti bizottság őrködik a szláv kisebbségek jogainak betartásán. Hangsúlyozza, hoev a szláv kisebb­ségek Olaszországban és Ausztriá­ban megegyeztek az itteni kisebbsé­gekkel, hor>--' együttesen megvizs­gálják a kisebbségek helyzetét Ausztriában és Jugoszláviában. Vzmovi.es miniszter: Erről nti nem tudunk. Kraft: Éppen ezért említem fel. Mi teljes erkölcsi felelősséggel ke­zeljük ezt a kérdést hogy megte­remtsük. az alapjait a kisebbségi kérdés végleges rendezésének. Ez majd ki fogja elégíteni úgy az érde­kelt államokat, mint az érdekelt ki­sebbségeket Kraft ezután arra kéri a parla­mentet, hogy vessen számot úgy az állam igazi érdekeivel, mint a ki­sebbségek törvényben és alkotmány­ban biztosított jogaival. Gyurisics Márkó ígazságügvmi­­niszter válaszol az ellenzéki szóno­koknak. Az ellenzék sok olyan kifogást hozott fel, amelyek régi dolgokra vonatkoznak, tehát nem is válaszol­hat rájuk. Kraft sok olyan kérdést hozott ide, melyeknek semmi közük az igazságügyminiszteriumhoz. A konkrét eseteket meg fogja vizsgál­tatni és a vizsgálat eredményét a parlament elé íogia terjeszteni. Hangsúlyozza, hogy jogászi bizott­ságok dolgoznak különféle törvé­nyek kidolgozásán. így a bírói, a bí­rósági, az ügyészi törvény, rend­őrin ráskodási törvénynek, az ügy­védi törvény, a polgári és bűnvádi perrendtartás mind kidolgozás alatt vannak, sőt néhány nap alatt a par­lament elé kerülnek. Visszautasítja azt a vádat, mintha ő a bírákat a korrupció vádjával illette volna. A többség nagy tetszéssel fogad­ta a miniszter beszédét, majd rá­tértek a szavazásra és elfogadták részleteiben az igazságügyi tárca költségvetését. A délutárff ülést negyed hatkor nyitotta meg Ssubotics alelnök-. Az első szónok Agatanovics Radoszlav demokrata kritizálja a közoktatási költségvetést. A Jugoszláv eszme meliett száll síkra, az államot is Jugoszláviának kellene nevezni. Az ifjúságot jugoszláv szellemben kell nevelni. Élesen bírál ja Radios mi­niszteri működését. Radics — sze­rinte — üldözi a jugoszláv tanító­egyesület tagjait. Radics kihagyta az állami címert és S. H. S. király­ság felírást. Ezután Radicsnak a bolgárokkal hangoztatott barátsá­gos eszméiről beszél és kijelenti, hogy a demokraták is amellett van­nak, hogy á bolgárok lépjenek be a jugoszláv közösségbe, de előbb sok mindent jóvá kell tenniök. Minthogy nem lát garanciát arra. hogy Ra­dics jugoszláv szellemben vezetné a közoktatást, a költségvetés ellen fog szavazni. Szhsnik klerikális a szlovének sé­relmeit teszi ezután szóvá. Őt utassal a mélységbe zuhant egy autó Halálos autószerencsétlenség Horvátországban Zagrebból jelen!ik: Ha! los végű au'ó­­szerencsétlanség történt szómban n cjjei a Karíovác közeiében fekvő Udbioe község mellett. Az aatószerencsétlen­­s gnek eddig két halottja és károst súlyos sebe* sültje vau. Fischer Miklós zágrebi kereskedő, Akszámovics Iván utazó, Schoszberger Giisa, Birbaum József és Osztacsevic? Ferenc karlovsci kereskedők, szombaton este indultak e’ autón Kariovácrői Zag­reb felé. Útközben vihar érte őket és a kormánynál ülő Fischer Miklós a sö­tétben nem tudott tájékozódni. í -y történt, hogy amikor az Udbine község közelében folyó patakhoz értek, az autó öt méter magas töltésről belezuhant a megáradt patakba. Az autó tejesen összetört, utasai, pe­dig halálos sérüléseket szenvedtek. Órák múlva akadlak rá az autó utasaira, va­­a:nennyien eszméletlen állapotban vol­tak, amikor beszá litották őket a kar­­lováci kórházba. A kórházban Scbossberger Qlisa és Birbantu Jó­zsef belehaltak sérüléseikbe. Az autó másik három utasa a halál­lá' vivődik. A Mucsy és Társai cég megegyezett a hitelezőkkel A cégtulajdonosok minden vagyonukat átadják a hitelezőknek A fizetésképtelenné vált Mttesy és T rsat szuboticai bor- és pálinka-ke­reskedő cég és hitelezői között hosz­­szas tárgyalás után létrejött a meg­egyezés. A cég beltagjai Vermes Károly, ifjabb Mucsy György, Szoöony<i Bertalan és Stern József a mege­gyezés értelmében egész vagyonukat átadják a hitelezőknek. A kielégítés­nél valamennyi hitelező egyenlő rang­sorba jut és minden hitelezőt ki fognak elégíteni. A cég tagjai vagyonának értéke­sítését négy szuboticai bank, még­pedig az Ópstn Pr vredna Banka, a Jugoszlavenska Banka, a Horval Leszámítoló Bank és az Általános H tetbank vállalták. A négy cégtu­lajdonos vagyonának értékesítése rövidesen megtörténik és sor kerül a hitelezők kielégítésére. • Orgiák a f Titokzatos szektát lepleztek le Romániában A szekta tagjai évek óta állandóan a föld alatt éltek Orosz nagyhercegnok fekete miséje Bukarestből jelentik: A besszarábiai Orbei-tnegye.prefektusához többször ér­keztek jelentések arról, hogy Parjolten községben, a föld aló! időnként különös éneklő moraj hallatszik. A megindult vizsgálat eredmenyteien maradt, úgyszintén nem vezetett ered­ményre a bukaresti geológusoknak erre vonatkozó megfigyelései sem. A falu egyik parasztja a napokban hazaié é igyekezett, amikor a moraj is­mét felhallatszott. Megfigyelését azenna1 közölte a hatóságokkal, mire a prefek­tus rendeletére alapos gyanú alapján a falu valamennyi házát felkutatták. A kutatások során a csendőrök az egyik ház padlóján csapóajtóra akadtak, amely földalatti üregbe vezetett. A bizottság, miután felszerelte magát fáklyákkal, le­­®r«'ekedett a földalatti harangba és szörnyű látványnak volt tanúja. A ’barlang tele volt félmeztelen emberekkel, kik i ehettek vagy ötvenen, vegyesen nők és férfiak. Kiderült, hogy több esztendő óta itt éltek be­zárva, sötétségben. A prefektus és a csendőrök rögtön megkezdték a kihallgatásokat, amelyek szenzációs eredménnyé! végződt k. Ez az ötven ember valami titokzatos szék tának volt tagja, amely még a régi cári időkben keletkezett “s híveit a szekta alapítójáról innocen­­tistáknak nevezik. A szektát egy orosz pópa a'apitotta, aki azt tanította, a? elfogott innocentisták vallomása szerint, hogy az emberi fest Isten legcsodásabb alkotása. Az ember Istennek tetsző dol­got cse ekszik, ha vágyainak, érzéseinek és ösztöneinek szabad folyást enged. Rasputin p^ter aa utolsó cárnő gyóntató t

Next

/
Thumbnails
Contents