Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-08 / 38. szám

BÁGSMEGYE! NAPLÍÜ 1926. február 8. szével nem érdemes foglalkozni. Csupa dadogás és dühöngés. De beszélni kell arról, hogy a miniszterelnöknek engem kell megtenni a világ középpontjának, mert csak igy lehet uszítani. Szomorú menedék annak a férfinak, akit a rövídcszüek hosszú ideig a sza­badelvű kibontakozás reménységé­nek tartottak, holott sohasem volt egyéb, mint a reakció legkomolyabb támasza. Bethlen demagóg taktiká­jával belekapaszkodik a kormányzó palástjába holott éppen én hirdettem kezdettől fogva — külföldi lapokban is — hogy a kormányzót nem szabad bevonni a írankügybe. De kérdezem, ha Bethlen ilyen véleménnyel volt rólam, miért ült le tárgyalni velem és miért küldte hozzám két ízben is békegaiambját: Prónay államtitkárt, aki által kérdést intézett hozzám, hogy miért vagyok bizalmatlan. A minisztereinek taktikája, hogy önma­gát nélkülözhetetlennek akarja feltün­tetni és azt akarja elhitetni, hogy az ö bukásával a kormányzó helyzete megrendülne. Valóban nagyszerű a hű­ség és szép bókot mond Bethlen a kor­mánypártról, amikor azt álltja-, hogy' az ö bukása után a kormánypárt hét­­három hónap alatt felbomlana. Nagy Isten, mi történt volna, ha Bethlen Er­délyben marad? Bizonyára egy lyak lenne Magyarország helyén Európá­j ban. Mt egységes magyar frontot aka- I run-k, de ennek az a kormány az aka- I dálya, amely a frankhamisítás likvidá­­j lására alkalmatlan. Mihelyt a többség­­j bői olyan kormány alakul, amelyben I megbízhatunk, nincs értelme, többé un­nak, hogy tovább kutassuk a politikai felelősség kérdését. Bethlen végzetes . politikai hibáit most tetézni akarja az­zal, hogy az egységes frontnál és az ügy békés, sima- elintézésénél többre­­tartja a maga személyi hiúságát. Károlyi Imre gróf válasza Bethlennek Károly'i Imre gróf kijelentette, hogy a Pester Lloyd hétfő délutáni számá­ban válaszolni fog Bethlen levelére. A j válaszban nem tér ki az ügy politikai J részére, csupán Bethlen szubjektív vallomásairól mondja meg benne a véleményét Az érdekes politikai cikknek az a kö­rülmény ad különös fontosságot, hogy Károlyi Imre vasárnap délben kihall­gatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, akitől felhatalmazást kért arra, hogy visszautasíthassa azokat a vádakat, amelyeket Bethlen emelt ellene, hogy ő volt az, aki a kormányzót rá akarta venni, hogy a miniszterelnököt ejtse el Bethlennek egyébként a demokratikus ellenzéki pártok is válaszolni fognak. Rába kihallgatásától a franciák sokat várnak A rendőrség a francia rendőrtisztek jelenlétében hétfőn Ráha Dezsőt fogja kihallgatni az ügyészségen, a franciák ettől a kihallgatástól for­dulatot várnak mert remélik, hogy Rába őszintén el fog mondani mindent, amit a frankha­misításról és annak politikai vonatko­zásairól tud. Rába vallomásával talán sikerül végleg tisztázni a titokzatos Schnitze szerepét is, aki a franciák szerint mégsem lehet azonos az Erzberger-gyilkossal. A parlamentf bizottság szer­dán hallgatja ki Windisch­­graetzet és Nádossyt A parlamenti bizottság részéről Ra­binak István és Vdzsonyi Vümos va­sárnap egész nap -tanulmányozták a frankügy iratait és a munkát hétfőn és kedden is folytatják. A bűnügyi iratok­ról Rubinok és Vázsonyi szerdán tesz jelentést a parlament? bizottságnak, mely ugyanakkor kihallgatja a frankhamisítás fövád­....... ... foltját Windischgrätzet és Nódessyt. A parlamenti bizottság gróf Bánffy Miklós volt külügyminiszter -és gróf Ráday Gedeon volt belügyminiszter ki­hallgatásától valószínűleg eltekint, mi­után érdemleges vallomást amúgy sem várnak tőlük. Amikor Rakovszky belügy­miniszter megtagadta az információi A Reggel értesülése szerint a parla­menti vizsgálóbizottságban megállapí­tást nyert, hogy amikor Bethlen minisz­terelnök távollétében Köss József mi­niszterelnökhelyettes tudomást szerzett a frankhamisításról, jelentőst kért Ra­kovszky belügyminisztertől, aki azonban arra való hivatkozással, hogy az iigy kizárólag az 6 hatáskörébe tartozik, megtagadott minden információt. Vass József erre emelt hangon követelt tájé­koztatást Rakovszkytól, aki azonban ar­ra hivatkozott, hogy Vass miniszterel­nökhelyettesi teendőkkel való megbízása nem jelent meg a hivatalos lapban. A bácskai tanfelfigyeloség és a veprováci hitközség harca A veprováci katholikus kántor kilakoltatásának epilógusa Szomborból jelentik: A szombori kerületi törvényszék Matijevics Iván tír. törvényszéki bíró elnöklete alatt működő polgári tanácsa most tárgyalta a veprováci római kato­likus hitközségnek a bácskai kerü­leti tanfelügyelő-ség ellen — ötven­ezer dinár értékben — birtokhábo­rítás címén megindított pőrét. A veprováci katolikus hitközség­nek a tanfelügyelőség ellen indí­tott perének előzménye az, hogy Kremer Flórián veprováci tanítót még 1924 .elején nyugdíjazták. Kre­mer egyben a római katholikus hit­község kántora is volt. A nyugdíja­zás után Kremer továbbra is meg­maradt hitközségi kántornak és zen a címen megmaradt továbbra la­kásában arra való hivatkozással, ho£y a lakásul szolgáló iskolaépület a római katolikus hitközség tulaj do­te. Kremernek ezt az indokolását a Szomhorban szél:elő bácskai kerü­lőit íanfelüsyelQsés nem .vette tu­domásul és amikor Kremer a bács­kai tanfelügyelőség többszöri fel­szólítása után a lakásból vonakodott eltávozni, a kulai járásbíróság mint lakásbiróság utján Krémért az isko­laépületből kilakoltatta. Annak ide­jén a kulai járásbíróság a kilakolta­tásról szóló végzést a közoktatás­­ügyi minisztériumnak az iskolaépü­letek államosításáról szóló rendelet alapján hozta meg. A kilakoltatásba a veprováci ka­tolikus hitközség nem nyugodott meg,- és a szombori törvényszék ut­ján birtokháborításért beperelte a bácskai tanfelügyelőséget. A hitköz­ség keresetében előadja, hogy az is­kolaépület a saját tulajdona, mely­ben évtizedek óta kántor lakik és hogy Kremer kilakoltatása jogta­lanul történt. A tárgyaláson a bí­róság elrendelte a közoktatásügyi minisztériumnak az iskolák államo­sításáról szóló rendeletének és a kulai járásbíróság !n!akoliafási vég­zésének beszerzését. A por kimenetele iránt érthető érdeklődés nyilvánul meg, mert ez az első eset, amikor volt felekezeti birni. iskolaépületek sorsáról bírói utón döntenek és ilyenformán az Ítélet egyszersmind elvi jelentőséggel fog Pribicsevics nem hajlandó a radikálisokkal újból koalícióba lépni A függ-etiea demokrata-párt vezérének nagy beszéde Zagrebbais Zagrebből jelentik: A független de­mokrata-párt vasárnap a Musik Hall mozi helyiségében népgyiilést tartott, amelyen Pribicsevics Szvetozár . más­fél órás nagy beszédben ismertette a politikai helyzetet. — A megegyezési politika krízisének jelei mutatkoznak a láthatáron, — mondotta — a kormánykoalíció való­sággal küzd. Pont egy' esztendeje, hogy a választások lefolytak és máris súlyos politikai nehézségek merültek föl, melyek leküzdése ügylátszik nehéz próba elé állítja a kormányzó pártokat. A radikálisok 1935 júliusában, amikor Radiccsal megegyezést kötöttek, azt üzenték nekünk, hogy legyünk lojálisak és maradjunk tartalékban j Természetesén, nekik nagyon jól esett ; volna ,ha mi szót fogadunk, de a füg­getlen demokrata pártnak semmi kedve I nem volt ahhoz, hogy madárijesztöje legyen annak a po­litikai gyerekseregnek, amelyet Ra­dies pártnak neveznek. I IJzunovics a parlamentben azt mondta, j hogy a radikálisak olyan erősek, hogy bármikor parlamenti többséget tudnak j szerezni. Ez az állítás nem áll meg, ;mert a radikálisok pozíciója egyedül Radies Istvántól függ, ő dönti azt is e!: választások legyenek-e vagy sem. A választástól valójában félnek: a radi­kálisok, miután jelenleg igen kevés az esélyük ahhoz, hogy megerősödjenek. Amikor a radikálisok szétugrasztötták a nemzeti-blokkot, halálos-ítéletet Írtak alá. Radies nem meri megszavazni a költségvetést, mert fél, hogy utána kltessékelik a kormányból. A radikálisok szerint rajtunk a sor, nekünk kell a büdzsé megszavazását le­hetővé tennünk. De mi nem vállaljak ezt a szerepet, mert bennünket senki sem kényszerithet arra, hogy most már saját útjainkat ne járjuk. Basics minisz­terelnök nem válogatós a szövetségek­ben, együtt volt a klerikális Koroseccel, ■a liberális Zserjavval és velünk. Nálunk az ilyesmit politikai ügyességnek neve­zik, másutt, súlyos hibának tartják. Ha bekövetkezik a kormánykrizis, ez, véle­ményem szerint, a radikális párt válsá­ga is lesz. , Mi nem fogjuk a radikálisok sárba- I ragadt szekerét kihúzni és többé item leszünk politikai zsandárok. A radikálisok ma már négyszemközti. beszélgetésekben elismerik, hogy nekünk • nagyon igazunk volt, amikor azt állitot-; tűk a múlt tavaszon, hogy Radlcs Istvánnal nem lehet együtt dolgozni. A helyzet követeli, hogy a radikálisok j adják át azt a vezető helyet, amit eddig j elfoglaltak. Ez érdeke az országnak, ér- j deko annak a nemzeti politikának, amit i folytatni kell. Uj választások víziója kisért. Uztt.novios azt állitja, hogy a parlamenti | többségnek joga van választási man­­dátumra, én viszont azt mondom, hogy a kisebbségnek is joga v&n ehhez, külö­nösen akkor, ha a többség politikája csődbe jutott. A Pasics-Pribicsevics vá­lasztási kormány tavaly szintén kisebb- j ségi kormány volt, miután a többségi Davidovics-kormány kudarcot vallott. .4 radikálisok, ha nem ők vezetik a válasz■ fásokat. — Azt vetik szemünkre — folytatta Pribicsevics, hogy mi felégettük az ösz­­szes hidakat, amelyek a radikálisokhoz vezettek. A hidakat azonban nem mi égettük föl. Amióta kormánykrfzisröl beszélnek, az ellenzék azt tapasztalja, hogy a, radikálisok feltűnő előzékenyek. Nem kétséges, vannak ellenzéki csoportok, melyek hajlandók a kormányba belépni, de olyan feltételeket szabnak, amit a radikálisok nem fogadhatnak el. Nekünk azonban semmi érdekünk, hogy a koalíció bukott politikáját megmentsük. Pribicsevics ezután Radlcs közokta­tásügyi politikáját bírálta, majd ríj­­. tért az ország külpolitikai helyzetére. — A külpolitika — mondotta nálunk hétpecsétes titok. - Mi vagyunk az egyet­len ország, ahol nincs a partementnek külügyi bizottsága. A kormány az ősz­­szes szomszédainkból ellenséget csi­nált. Még Pangalosz görög mmisziev­; elnök és a kis Ausztria is mer packázni velünk. Lehetetlen állapot, hogy senki sem tudja még, a kormány milyen álláspontot foglal el a buda­pesti frankhamisitási ügyben. Azt tudjuk, hogy Franciaország és Csehszlovákia milyen véleménnyel van­nak a magyar frankhamisításról, «tá­lunk azonban talán még maguk a kor­mány tagjai sem tudják a külügyminisz­ter véleményét. Ebben a külpolitikai mi­nisztériumban csak egy világos: a száz-: rhüliós diszpozíciós alap. Végül Pribicsevics újra visszatért a belpolitikai kérdésekhez. — A jelenlegi költségvetéssel kap­csolatban — mondotta állandóan azt hangoztatták, lvogy a Vajdaság, Szlo­vénia, Bosznia és Horvátország túl van terhelve, Szerbia pedig igen kevés adót fizet. Igaz, hogy ez tényleg fenn­álló hiba, amit jóvá leéli tenni, de ki­élezni az ellentétet az egyes tartomá­nyok között nem szabad. Ez oda ve­zet, hogy például a Vajdaság elkesere­désében a Beogradbau uralkodó po­litikát azonosítja a szerbiai néppel és eltávolodik tőle. A független demokrata pártot azzal vádolják, hogy a nyers centraliz­must kéviseli, pedig mi valójában a decentralizációt hirdetjük és ezt csak azért nem tudták eddig végrehajtani, mert az ellenségeinkkel való küzdelem teljesen lefoglalt ben­nünket. Mindezeken túl vau egy poli­tikai elégtételünk is: 1925 március 25-iikét a történelemből nem lehet ki­törölni. Ez volt az a nap, amikor a Radics-párt kapitulált a nemzeti eszme fölött. Ez pedig a iüggetk-n demokraták ér­deme, a mi érdemünk. Pribicsevics után még Sztanojlovic;; Sztancie beogridi egyetemi tanár, Pir­im képvise'ő és Kreszics Milán, a Za­greb! független demokraták vezetője szólalt föl. * A pártvezér tiszteletére a Grand Hc­­tel-száilóban kétszáz terítékes banket­tet adtak, este pedig a Jugoszláv Szo­­kol helyiségében tartottak táncmulat­ságot. korona és az ország érdeke, hogy vég­re megtudjuk, milyen erősek lesznek a‘J, ASSZONYOM! Toilerijét kiegészíti: POUDRF. -MON PARFÜM“ „BODRJOIS-PARIS“

Next

/
Thumbnails
Contents