Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-02 / 32. szám
1926. február 2. BÄCSME6YEI NAPLÓ 3. dkU Kisebbségi Elet © © a A paktumtárggaláaok az_ erdélyi magyar Párt és a kormány körött -még nem fejeződtek he. Biztosra veszik azonban, bogy ezen a Léten végleges döntés. íesz,- mely lehetővé teszi /a- párt vezetőségének, hogy meghozza határozatát: a .községi választásokon egyedül, illetve külön listával 'vesz-e részt vagy pedig elfogad,i-a valamelyik román part — esetleg a kormány — együ-ttmükö dési javaslatát. A várható eshetöségékről Zinia Tibor. Arad város niagyar képviselője jgy nyilatkozott: -Ha a helyzetet világosan nézzük, úgy arra a konklúzióra jutunk, hogy az erdélyi magyarságot politikai mentalitása, múltja és egész elhelyezkedése érzelmileg a nemzeti. párthoz utalja. Kétségtelen azonban, hogy a liberálisok — u' kormánypártiak— ma többet tudnak -nyújtani, mint bármely más párt. Ilyen nagy horderejű kérdésekben, amikor vitális érdekekről van szó, a politikai vezéreknek nem szabad csak kimondottan érzelmi1 szempontok után menni. A nemzeti, párt nem keresi -túlságosan a- kooperációt a magyarsággal. Ezt-a pártot a.Tőgátban azzal akarják népszerűtlenné tenni, hogy magyar •‘barátsággal vádol'.iák, az élei apók Martin Gyulát állandóan magyar díszruhában karrikirozzák és ha- valamelyik nemzeti párti politikus kellemetlen igazságokat vág oda egyikmásik régi királyságbeli politikai pártnak, azonnal jön a- gúnyos visszavágás: •Menjenek Budapestre.« Amíg a refrW pártok elbírják a magyar párttal való együttműködés politikai következményét. ugyanez a nemzeti pártra csak tehertételt jelent. De még ez sem lenné baj. Nagyon baj az, hogy a nemzeti párt Erdé'ybeu a legerősebb, pl tan a ’cgketésbbé szüksége fegyvertárára. Ha az erdélyí kétmillió-magyarság a regátbán élne, már régen meglenne u tnegegyesrés ti két pán között. így teliét könynyen előállhat az a helyzet, hogy a magyarság, illetve ennek politika: szervezete, a magyar párt, kénytelen lesz a kormánypárttal megegyezést kötni.«-* Anghelescu, mim az erdélyi lapok írjak, uiabban rendéletet adott ki, amely szerint már a legközelebb a román nyelvből, fö'drajzból, történelemből, alkotmány tanból román' v’zsgát keil tenniök mindazoknak a községi tanítóknak, akik 1925-ben a vizsgát nem tehették le. ■ * Az erdélyi zsidók, uj orientációja: a magyarság. A községi választásokon már közös listával szeretnének harcba indulni. A tárgyalások folynak a két párt közt.' de még nincs köztük végleges megállapodás, miután a magyar párt a bukaresti tárgyalások sikerétő1 tette függővé,' hogy a paktumot ratifikálja. Ezek után • - mondotta' bischer .József, a zsidó párt elnöke. — hagyott tn.egleppj bennünket, hogy ha a magyar párt a kisebbségekkel való további tárgyalás mellőzesévé akár a liberális, akár más párttal va-'ó megegyezés által kész helyzetet teremtene, mert íriszen ez egyet jelentene azzal, hogy a magyar párt nem kíván a többi kisebbségekkel ■együtt haladni. Mi mindenesetre bevárják a fejleményeket és a jövőbeli magatartásunkat attól, tesszük függővé, hogy a híresztelésekből mi a valóság. Egyelőre szervezkedünk, bizonyságát fogjuk adni annak, hogy a zsidóság úgy mennyiségileg, mint •'minőségileg fontos tényező, melynek erejével a községi vá- 1 tisztásoknál is számolni kell.« *■ Navykámly ügyvédiéi akciót indítottak, hogy visszahelyezzenek állásába egy olyan magyar bitót, akit 3Z-érí,függesztettek fel. mert egy tárgya ason magyarul ismertetett egy bonyolult jogesetet az ügyvédek előtt,'Az akcióban úgy. a magyar, mint 3' román ügyvédek yésatve&aaek, ._akik Mtározr {ák cl,- hogy a magyar bíró érdekéhen kegyelmi kérvényt fognak benyújtani. A kegyelmi ígérvényben arra fognak hl-' vetkőzni, .hogy a magyar bíró egyike a legkitűnőbb, tecidhetleu előéletű és jcllcmü bíróknak, aki .-magyar létére teljesen megtanult románul és: .most senki . 'sem képes a. helyéi betölteni. A nagykárolyi ügyvédek ezejikiyü! elhatározták. kérni ------------fogják, a kormányt, hogy a megnagyobbodott hatáskörre! rendelkező járásbíróságnál megszüntetett negyedik bírói állást. rendszeresítsék és mindegyiket töltsék be, hogy a ' zilahi' törvényszék minden héten egy napon tárgyalja a károlyiak ügyeit és állítsanak fel pét.tzügyigazgatósági: kirendeltséget Nagykárolyban. Helyreállt a német Éjféli ünnepély a Kölnből jelentik : Vasárnap éjiéikor nagy ünnepséget rendeztek a kölni dóm előtti téren a város felszabadulásának örömére. Már a kora esti órákban ezrével gyűlt a nép qs éjfélkor mér mozogni sem lehetett a hatalmas téren. Éjféli tizenkét órakor a dóm valamennyi harangja megszólalt és a téren felállított rádió-készülékek az egész birodalomba szétvitték a hét éves megszállás után birodalom egysége kölni dóm előtt felszabadult kölniek örömrivalgását. Abenouer főpolgármester ünnepi beszédében méltatta a nap jelentőségét és különösen azt emelte ki, hogy hét év utón újból helyreállolt a német birodalom egysége. Ezután Braun porosz miniszterelnök tartott szónoklatot és lelkes szavak kíséretében rnegeskette a népet a birodalomhoz való hűségre. A kisantant-konferenciát február 10-én Tenses váron tartják meg Egy napos lesz a konferencia Beogradból jelentik: A kisantantkpnfcrenciát, amelyet eredetileg Dobrovnikbuiv maid később Blédbeu akarták megtartani, a román kormány kérésére több ízben el kellett halasztani. A legutóbbi tervek szerint a konferenciát február 20-iká.i tellett volna- megtartani Éledben. Román részről Dúca külügyminiszter azt a kívánságát fejezte ki, hogy a konferenciát ezúttal 11c jugoszláv területen, hanem a vasúti közlekedés szempontjából sokkal, inkább megközelíthető Temesváron, tehát román területen tartsák meg. A jugoszláv külügyminisztérium feltételesen beleegyezett ebbe ■ a tervbe, végleges elhatározását azonban a cseh külügyminisztérium álh'isföglálisátöl tetté függővé és azt kérte, 'hogy február 20-ika előtt legyen meg a konferencia. A román külügyminisztérium ehhez hozzájárult és. megállapodtak abban, hogy a konferencia február tizedikén lesz Temesváron. A külügyminisztérium' értesülése szerint ehhez a tervhez és ehhez a dátumhoz a cseh kormány is hozzájárul. Minthogy mindhárom külügyminiszter túlságosan el van, foglalva. a konferencia előreláthatólag egy napig tart. Megállapodtak abban is. hogy a legközelebbi konferenciát feltétlenül Jugoszláviában tar ti ák. A február tizediki konferenciának legfontosabb tárgya a írankhamisisitással összefüggő politikai kérdések megvitatása lesz.- : Jugoszlávia is követel kártérítést Magyarországtól A két állam közötti tárgyaláson rendezik a kártérítési ügyeket Megírta a Bácsmegyei Napló, hágj' a magyar kormány horribilis követeléseket támasztott' Szubotica < városával, illetve az.S,. M. S> királysággal - szemben azon a elmen-, Itogy a trianoni békeszerződés jogot, ad Magyarországnak, hogy azokért a közintézményekért, utakért, amelyik S.11. S: területre, esnek, kárpótlást követeljen. A békeszerződés ugyanis úgy intézkedik,'hogydia az uj'határ egy. város területét két részre osztja, bármelyik város követetheti.' hogy a másik pénzbeli kártérítést - fizessen azokért a közintézményekért, amelyek területén maradtak. A ' magyar követelésnek az ügye, amelyeket a magyar kormány a hágai nemzetközi döntőbíróig' elé-, is Terjesztett, a nemsokára újra megkezdődő jugosz'-ávmágya'r tárgyalásokon Is szóba -fog -kerülni. ' A magyar követeléseknek még csak részben való teljesítése is súlyos anyagi válságba kergethetné Szubotica városát, melyet a szerancjjériep, a-gráireíorm minden vagyonától amúgy is megfosztott. Érért a közeledő tárgyalások hire érthető tzga’tnat-és'Sppdót okozott a szabodcai városházán és 3, polgárság körében. Beogradi -munkatársunk ezért rtetékts helyen utána: járt a--hírek alaposságának c's. érdeklődött 3 . jugpszláv kormán?- álláspontja félő! 3 .magyar igényekkel szentben. Felvilágosításaink, amelyeket a leghivatottabb tényezőktől nyertünk, teljesen megnyugtatók és kiderül belőlük, hogy a közel - jövőben emiatt a kérdés miatt nem kel! Szubodcáuak pénzügyi katasztrófától tartami 1—• Szubotica Magyarországnak jutott részévei kapcsolatban — mondották munkatársunknak —- 'valóban támasztott a magyar kormány bizonyos -anyagi követeléseket. Ez azonban nem elkülönített kérdése Szuboticá.viak és semmiesetré sem fog mint külön kérdés tárgyalás alá kerülni. — Hasonló követeléseket természetesen a jugoszláv kormány is támasztott a magyar kormánnyal szemben. Hiszen az országhatár nemcsak ;Szúboticánáí halad keresztül a város' területén, - hanem a hosszú határvonal mentén igen sok községi.-határt szel át. Jgy nekünk is vannak •nagy számban olyan , területeink, amelyek Magyarországhoz tartozó községekhez tartoztak és ahol mi tarthatunk igényt a községi vagyon megfelelő részére. Mindezeket a kérdéseket tehát együttesen keli rendezni. — Ami speciálisan Szubotica esetét illeti, ott sem honorálhatjuk á magyar követeléseket táróiról sem abban a mértekben. ahogyan azokat elsöizben feláWitötíák. Ennek a kérdésnek rendezésénél nem hagyhatjuk figyelmen lyivií! azt. j tényt, hogy azon a 17.000 hold területen, amely Szubotica területéből Magyar«* szágra esik, fekszenek éppen a város erdei is, amelyek évröl-évre effektiv (hasznot hajtanak. De micsoda effektiv, pénzben kimutatható nyereséget hoznak ezzel szemben például az iskolaépületek, az utak stb., amelyek nálunk maradtak? Ezek ugyan nagy vagyont képviselnek, de nem hogy jövedelmet hoznának, még rengeteg pénzbe is kerül a féutartásuk. — Egyébként inég az'sem bizonyos, hagy ez a kérdés már a közeljövőben egyáltalában-tárgyalás aki kérül-e a két ország között. A tárgyalások ujraielvételéiiek időpontja — fejezte he nyilatkozatát inforinátorurtk -—.‘még különben sincs tnegáf.tapitva. Annyit azonban közölhetek, hogy a jugoszláv, delegáció lagjai állandó pennanenciában \atrnak és nagyban folyik az elkövetkező tárgyalások anyagának előkészítése. (b. j.) Petrovaradin Radics-párti polgármestert választott A Radics-párt vasárnapi nagygy lése A pttrova-adini városi közigazgatási élet sem tud megnyugodni. A nemzetgyűlési képviselőválasztások utón Grgincssvies Vilim polgármester lemondott s helvét átadia Rornics Draguiin volt századosnak, aki azonban már röviddel megválasztása után kijelentette, hogy a polgármesteri állásról lemond, csert saját munkája annyira ig'énybe veszi, hogy hivatali teendőit nem tudja kellőképen ellátni. Rornics lemondását pár nappal ezelőtt fogadta el a vuko.vári főispán és szóm» balra .volt kitűzve az uj polgármester választás, amelyhez a petrovavadini képviselőtestület mind a húsz tagja teljes számban eljött. A képviselőtestületi ülései) div Jault Antal, a vukovárt főispán „megbízottja elnökölt. A választáson húrom jelölt állott egymással szemben, ezek közül keltőnek egyforma esélye volt. mig a harmadik, a petrovaradini kisiparosok jelöltje, Barth József szabómester csak demonstrációképen volt jelölve és beérte a kapott egy szavazattal. A fennmaradt 19 szavazat közül a Radizs-páríi Jellasics Iván 11 szavazattal győzött az ugyancsak Radics-párti Grgincsevics Andrija ellen. Az újonnan megválasztott polgármester foglalkozására npzve állami erdész és megválasztása után nyomban elfoglalta uj hivatalát. A petrovaradini Radics-párt különben vasárnap délután a Frankopáll vendéglőben 1—500 főnyi közönség részvételével tisztujitó nagygyűlést tartott, a melyen dr. Sibenik. Kmjevics és Rajka vies Gjuro Radics-párti képviselők is resztvettek és • hosszabb beszédeket mondottak. -A megejtett tisztujitáson. Persálj, Iván birtokost, a Radics-párt eddigi elnökét és Ugrinics Tornát, az eddigi alelnököt újra megválasztották. Ezenkívül többtagú tisztikart és választmányt választottak. f iscígtsnti :j /•CeíinaPat Kötelessége bau. JugoSíláAiai főraktár: Zagreb, (lajev-a u! 3.
