Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-06 / 36. szám

3ÄGSMEGYEI NAPLÓ 1926. február 6. Thomas sürgeti Beogradban a washingtoni egyezmények ratifikálását A nemzetközi munkaügyi hivatal vezetője megérkezett Beogradha' szülnek, ami ellen haladéktalanul offen­­zivát kell indítani. Sauerwein a magyarországi katonai ellenőrzés szigorítását kívánja A Matin pénteki számában Juies Sauerwein ismét igen súlyos támadást ülté? a magyar kormányzati rendszer elten. A támadás Budapesten kínos meg­ütközést keltett. Legújabb cikkében Sauerwein többek közt a következőket írja: — Franciaország és a kisantant álla­mai lépjenek fel egységesen a Népszö­vetségnél és hassanak oda, hogy a népek tanácsa küldjön Ma­gyarországra vizsgálóbizottsá­got. amelynek politikai és bírás­kodási joga legyen, másrészt pedig a nagykövetek tanácsa szigorítsa meg a katonai ellen­őrzést Magyarországon. Budapesti tartózkodásom alatt tett ta­pasztalataim arról győztek meg, hogy a béke nagyon gyönge lábon áll. Kétel­kedni sem lehet abban, hogy olyan sze­mélyek, mint Gömbös Gyula vagy Bauer j német vezérkari ezredes, Ludendoríí hadsegéde, tisztában voltak vállalkozá­suk konzekvenciáival és a nagy reváns a Duna partjáról indult volna meg. Ezért jó lesz óvatosnak lenni — fejezi be cikkéi Sauerwein. Szubotica város ellenszámlája Uj-Szabadkának A város részt kér n magyar tanítók és vasutasok nyugdíjalapjából Gyorgyexncs Dragoszláv főispán és Malagurszki Albert polgármester veze­tésével — mint a Bácsmegyci Napló már megírta —küldöttség járt Beograd­ban, hogy a magyar kormánynak Szu­­botica várossal szemben támasztott kö­vetelése ügyében eljárjon és hogy vá­laszul a külügyminisztérium utján a jugoszláv bizottság elé terjessze Szubo* tica város követeléseit. A magyar kormány ugyanis a tria­noni békeszerződésre hivatkozva, diplo­máciai utón közölte Szubotica város vezetőségével, hogy az Uj-Szabadka néven megalakult törvényhatóság jogot formál a szuboticai közintézmények és utak egy részére, azaz ennek ellenérté­kére, körülbelül öt millió dinárra. Szubotica város tanácsa már tebbiz­­ben foglalkozott a magyar kormány átiratával és legutóbbi ülésén elhatá­rozta, hogy a magyar követelésekkel szemben ellenköveteléseket támaszt. Ezeknek a követeléseknek a nagysága még ismeretlen, azonban, mint a város vezetőségétől értesülünk, jóval nagyob­bak, mint Uj-Szabadka törvényhatósá­gának a magyar kormány utján támasz­tott követelése. Szubotica város kül­döttségének előterjesztése után azt az utasítást kapta Beograábó! a város vezetősége, hogy az ellenköveteléseket számszerű adatokkal és kellő indokolás­sal terjessze a jugoszláv delegáció elé. A Bácsmegyei Napló munkatársa pén­teken felkereste Malagurszki Aibe pol- j gármestert, aki kijelentette, hogy Szu­botica város követelései legalább is olyan jogosak, mint azok, amelyekkel Uj-Szabadka áll elő. — Igaz — mondotta Malagurszki polgármester — hogy Uj-Szabadka la­kossága a trianoni békeszerződés meg­kötéséig hozzájárult a szuboticai köz­terhekhez, azonban Szubotica is hozzá­járult többek között a magyar parlament építési költségeihez. A parlament építési költségeinek fedezésére annak idején felhasználták a tanítói nyugdíjalapot, mig a vasutasok nyugdíjalapjából tizen­egy palotát építtetett a magyar kor­mány Budapesten. Természetesen eze­ket a követeléseket számszerű adatok­ban nehéz ősszeállilani és a város ve­zetőségének sok munkát ad majd, de azon leszünk, hogy még mielőtt meg­kezdődnek a jugoszláv-magyar tárgya­lások. adatainkat a jugoszláv delegáció elé terjesztbeMÜk a tárgyalások alapjául. Boogradból jelentik: Thomas Al­bert, a nemzetközi munkásiroda ve­zetője péntek délután félnégykor a Simpton-expresszel Beogradba ér­kezett. A pályaudvaron q. külügymi- I misztérium részéről Novakovics Jo­­j váu osztályfőnök, a szociálpolitikai j miniszter képviseletében Lazar evics j Sztojin osztályfőnök fogadta, a szo­­j ciáldemokratapárt pedig Topalovics Zsika vezetésével küldöttséggel várta a nemzetközi munkásiroda főnökét Megjelent a fogadtatásnál a pályaudvaron Grenard beogradi francia követ is. Thomas péntek este Irat órakor látogatást tett Nincsics Momcsilo külügyminiszternél és Simonovics Milán szociálpolitikai miniszternél, majd megjelent az udvarban és be­írta nevét a látogatási könyvbe. Thomas szombaton este rész tvett az uj Munkásotthon megnyitási ünne­pélyén. A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott Thomas Alberttal, aki utazásának céljáról a következőket mondotta: — A békekötés után Washington­ban különböző igen fontos konven­ciókat fogadtunk el. Ezek közül az egyezmények közül, melyek közt van a nyolcórai munkaidőről és a nők éjjeli munkájáról szóló konven­ció, az SHS. királyság még egyet­len egyel sem ratifikált. Bár a kon­venciók elfogadása nem kötelező, arra törekszünk, hogy az államok A szuboticai törvényszéken pénteken Ítélkezett Pavlavics István törvényszéki elnök büntető tanácsa Szabó Péter pa­licsi halász bűnügyében, aki 1924. év ja­nuár 6-ikán éjjel Palloson Torma Antal tizennyolc éves palicsí fuvarost b.iirmet­­teJ úgy megszurta, hogy a szerencsét­len ember pár órai szenvedés után meg­halt. A közvádat Csrdinovics Ferdó dr. ál’iamügyész képviselte, a védelmet Hirth Ferenc dr. ügyvéd látta el. Az elnök kérdésére Szabó Péter el­mondta, hogy huszonöt éves, nőtlen, palicsi halász. A tett elkövetésekor mint katona szabadságidejét töltötte. Arra a kérdésre, hogy' bűnösnek ér2i-e magát, azt felelte, hogy nem bűnös, megtámad­ták és ö csak védekezett, azonkívül pe­dig erősen ittas volt. Az elnök: Mondja el, hogy' történt az eset? A vádlott: 1924. év január elején ha­zajöttem szabadságra, Pallosra. Vasár­nap, 6-án este disznótor volt Julis nő­véremnél. Én is ott voltam tiz óráig. A vacsoránál ittam. A rövéreméktől el­mentem a palicsi kisvendéglőbe, velem jött Hajdú János is. Előcsatározás a kisvendéglőben Az elnök: Mit csináltak ott? A vádlott: Bál volt és én Utam, meg táncoltam. Katonarubában voltam, ba­­jonettel. Ott a bálban, nem tudom már miért, összevesztem egy fiúval, akiről csak későbben tudtam meg, hogy Torma Antal volt A bálon nem történt nagyobb baj, vagy verekedés, csak inkább kötő­dés volt köziem és az ott levő legények között. Nővéreim, Póló Ferencné és Oláh Józsefné később utánam jöttek a kisvendéglőbe, mert tudták, hogy' ittas vagyok és mellettem akartak leant. Az elnök: M&or távozott a..yendégiő­elfogadjuk és betartsák ezeket a szerződéseket. A Balkánon Bulgária eddig tizenegy. Görögország pedig kilenc konvenciót fogadott el-és re­mélem, az SHS. királyság is követ­ni fogja példájukat. — Más célja nincs utazásának? — kérdeztük. — De igen, tanulmányozni fo­gom a balkáni földmunkások hely­zetét. A nemzetközi munkaügyi hi­vatal ugyanis újabban programjába vette, hogy a földmunkások szociá­lis védelmére is készít konvenciókat. Aztán szeretném megismerni az orosz emigráció helyzetét is, mert ennek a kérdésnek is hamarosan rendeződni kell. Az orosz emigráció igen nagy tehertétel az egyes or­szágok számára és fölmerült az a terv, hogy ezeket a szerencsétlen hontalanokat telepítéssel cl kellene valahol helyezni. Egy Popper nevű amerikai ezredes Paraguayba és Uruguayba akarja telepíteni őket, ez a megoldás azonban költséges és kivihetetlen. De valamit tenni kell, mert a szovjet részéről egyelőre semmi jót nem lehet várni. Az orosz­országi viszonyok tűrhetetlenek, a gazdasági élet visszafejlődésben van és a kommunisták tovább is azon az utón haladnak, mely csak katasztrófára vezethet. Thomas végül kijelentette, hogy áprilisban Magyarországba utazik és ott is megsürgeti a washingtoni konvenciók végrehajtását. bői? A vádlott: Éjjel egy órakor. Amikor elindultunk hazafelé, a két nővérem jobbról-balról mellettem ment, Ahogy haladtunk, mintegy ötven lépésnyire a vendéglőtől, valaki meglökött. Láttam, bogy valami kés volt a kezében, de nem ért ei. Elfutott, én utána és amikor tiz lépésre megközelítettem, meg atairtam ütni a derékszíjammal, de elfutott elő­lem. Mi azután a járdáról kimentünk a kocsiutra és ott haladtunk tovább. A halálos ütközet Békességgel mentünk a kis kápolna felé. A túlsó sarkon több alak állott és amikor a kápolna előtt elhaladva, a Stein üz’ete elé értek, egyszerre röbben körülvettek bennünket és közülük valaki — nem tudom ki — elmoshatta! fejbe­ütött, úgy', hogy beszakadt a fejem. Erre kihúztam a bajonettemet és valaki felé szúrtam, aki előttem állt. Hogy ké­sőbb mi történt, azt nem tudom. Nagyon részeg voltam. A vádlott kihallgatása ezzel véget ért és megkezdődött a nagyszámú tanuk ki­hallgatása. A tanuk Etsö tanaként a vádlott nővérét, Sza­bó Julist hallgatta ki a bíróság. Az elnök: Mit tud a dologról? A tanú: Nálam volt disznótor akkor este. Ott volt az öcsém is. Az elnök: Mikor távozott el ormán a vádlott? A- tanú: Éjjel tizenegy óra tájban. Nem akartuk engedni, hogy elmenjen bálba, mert részeg volt, mégis elment. Tizenegy óra után mi is — én és Erzsi nővérem — «mentünk utána a kisven­déglőbe, hogy niel’ette legyünk. Amikor bementünk a vendéglőbe, éppen táncolt egy leánnyá!. Láttuk, hogy több legény. köztük Vrabecz Guszti, Kohl Guszti és mások kötődnek az öcsémmel. Mi erre az öcsémmel éviidül tunk. Több legény utánunk jött. Az elnök: Kik voltak azok? A tanú: Ott volt a Vrabecz Guszti, Kohl Guszti és még többen. Szidtam őket, hogy hagyják a részeg embert, de azok csak jöttek utánunk és a Kohl Guszti íellökie az öcsémet. Mi azután tovább mentünk. A legények csapatba mentek és a Stein-boitja előtt megáütakí Az elnök: Hányán voltak? A tanú: Lehettek .tizeaöien-huszan, Mikor azután a kocsiuton haladva to­vább mentünk, a Steín-félc üzletnél egy­szerre kilépett a csapatból a Torma­­gyerek és lecsapott az öcsémre, utána Vrabecz és egy .nagy magas legény. Engem is ütöttek. Az elnök. Ki ütötte az öccsét először? A tanú: Torma. Utána Kohl Guszti, Az elnök: Hova ütöttek? A tanú: A fejére. Az elnök: Mi volt a kezükben? A tanú: Azt hiszem, hogy Kohl fcezé^ ben bot, vagy sodrony volt. Az elnök: Mikor megütötték az öccse fejét, mindjárt kihúzta a bajooettet? A tanú: Igen. Torma elfordult, vagy! elszaladt, akkor megcsapta. Az elnök: Akkor vége vcét az ütkö­zetnek? A tana: Igen. Az elnök (a vádlotthoz): így volt? A vádlott: Igen. Kihúztam a bajonet­tet és ütöttem, anélkül, hogy egy lépési tettem volna előre. Kohl Gusztáv tanúkihallgatása követ­kezett ezután. Vallomásában úgy adta elő az esetet, mintha a vádlott lett vol­na a támadó. Azt mondta, hogy Szabó Péter szidalmazta őket és fenyegető­zött, hogy még ma halál lesz. Tonna kezében csak egy lovaglópálca volt. Látta, amikor a vádlott Torma Antalt agyooszurta. Az elnök rámutatott a tasni vallomá­sának ellentmondásaira és figyelmez­tette, hogy nem mond igazat. A tana: Én löktem fel a vádlottat. Az elnök: Miért? A tanú: Mert kirántotta a bajonettet, mindjárt, amikor a korcsma ajtaján ki­léptünk. Az elnök: Ki kezdte a verekedést? A tanú: Nem tudom. Az elnök (a tanúhoz): Maga nein mond igazat. Mellék csata a víztoronynál Berkes Stefán kihallgatása követke­zett ezután. Elmondta, hogy ö nem volt ott a legények csoportjában. Amikor a Stein-féle üzlet előtt az ütközet megtör­tént, akkor ő a víztoronynál volt, ahol szintén csata volt. Kiáltásokat hallott abból az irányból, ahol a véres esemény lefolyt, de ő cl volt foglalva a víztoro­ny i verekedéssel. A biróság ezután Tikvicki Marian rendőrt hallgatta ki, aki a kérdéses éj­jel szolgálatot teljesített Palicson. A ve­rekedés hírére a helyszínére ment ahol Tonnát a villamos vasúti vágányok mellett a földön fekve, vérző fejjel ta­lálta. A bajonett mellette feküdt a föl­dön. Ö tartóztatta le a vádlottat aki nem volt teljesen részeg, de ittas volt Több tanú kihallgatása után Perazsics Bozsidár dr. törvényszéki orvos ter­jesztette elő az orvosi szakvéleményt, amely Szerint Torma Antalt halálos szúrás érte. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért és elhangzottak a perbeszédek, majd a biróság rövid tanácskozás után meg­hozta az ítéletet, amely szerint a vád­lottat felmenti a vád- és következmé­nyei alól. Az indokolás szerűit a vád­lott túllépte ugyan a jogos önvédelem határát, de ezt ijedtségből és félelemből tette, azonkívül ittas is volt. Az áMamügyész felebbezett az ítélet ellen. A palicsi véres bál A bíróság felmentette Szabó Péter halászt, aki Torma Antal fuvarost aggonszurta

Next

/
Thumbnails
Contents