Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-05 / 35. szám
4; oldala CIRKUSZ «H« Gondolatátvitel (A rádió már rendesen viszszaadia a szív dobogását. A telefon rövidesen visszaadja a beszélő képét is. Egy amerikai tudós rövid terminusra Ígéri a gondolat lefotografálását. Ezt a boldog időt akarjuk elővarázsolni, amikor bemutatunk egy kis jelenetet: a jövő fotográfusánál vagyunk; akinél megjelenik a fél. Nevezzük Palinak). PaS; Jónapot kívánok. Egy gondolat felvételt szeretnék csináltatni. Mester: Igenis. Nagyot vagy kicsit? Pali: Egy kisebb gondolatomat szeretném leíotograíáltatni. De szép legyen. A menyasszonyom számára készül a kép. Mester: Tessék helyet foglalni. (Beülteti egy furcsa gépezetbe, amely agy fest, mint egy röntgenkészülékkel, gramofonnal, jazzband-el és rádióval ellátott villamosszék.) Pali: Pardon, előbb kissé rendbeszedtm a gondolataimat. 0 Mester: Ott a gondolattükör a balsarokban. Pali: Köszönöm. Talán kezdhetjük-Mester (a fekete lepel alá bújik): Most tessék gondolkozni. Tessék egészen barátságos gondolatot vágni. Pali: Igen. Mester: Jói van. Kinek a számára készül ez a kép? páti: A menyasszonyomat akarom meglepni vde. Mester: Akkor természetesen gondoljon őnagyságára. Pali: Igen. (gondolkozik.) Mester: Ne tessék folyton mozogni a gondolataival (Uira hozzálát.) Pali: Megvan? Mester: De kérem, úgy nem lehet íotografáini, ha kegyed folyton arra gondol hogy mennyibe kerül a kép! Pali: Pardon, véletlenül elkalandozott a gondolatom. Mester: Nagyot nézne a menyasszonya, akit egy szép gondolat-fotográfiával akar meglepni. Pali: Kérem, legjobb lesz, ba lesbe méltóztatik állani és amikor egy alkalmas pillanatot vé! felfedezni, akkor hirtelen lekap... Mester: Hát kérem, tessék csak nyugodtan gondolkodni,... (figyel.) Kérem; tessék már kikapcsolni az anyagi gondokat ... Uraságod folyton a házbérre gondol. Pali: Vegye le! Vegye le! Mester: Mi sem könnyebb annál. Már meg is van. Mire keli ez magának? Patt: Elküldöm a háziúrnak. Mester (figyel): Most meg arra gondol, hogy miből fizeti a szabószámláját. Pali: Rögtön levenni. Elküldöm a szabómnak. Hadd lássa, hogy gondolok rá. Tegnap úgyis telefonált nekem: '■Gondoljon rám Pál ur!« — mondta szemrehányóan. Mester: Jó, jó, de most már tessék rágondolni a menyasszonya őnagyságára. Páti: Rögtön (miután gyors egymásutánban rágondoll egy rövidtejáratu ussorakőlcsönre, egy kártyacsata izgalmas lefolyására, a Katóka légy a baltám kezdetit nótára és ezzel kapcsolatban egy szőke, fitos nőcskére.) Képtelen vagyok! Mester: Az kár! Várjon csak, talán akad valami régi képem, amit retusáhii lehet. Hogy hívják a becses menyász«zonyát? Pali: .Tósziv Ilonkának, Pipacs-ucca 12. Mester: Nagyszerű: Akkor meg van oldva a kérdés. Pali (boldog): Hogyan? Mester: Az előbb volt itt Bux Péter ur, akt szintén őnagysága részére • -eÁcsnESYEr napíJ 19?6. február 5. náltatott gondolatfelvételeket. Több felvételt is csináltam, az egyik lemez felesleges, azt »{retusálhatom nraságodnak (kikeresi.) Ez az. Pali: Mutassa, mi van rajta? Mester (olvassa) »Csak rádgondolok folyton, bonka, erősebben ver a szivem, ha rágondolok azokra a forró csókokra ...« Patt: Elég! Ez nagyszerű lesz! Ezt csinálja meg... Mester: Igenis. Pali: Lehet belőle egy szót törölő:? Mester: Hogyne! Patt: Akkor csináljon két példányt, egyikben törölje ki az »Ilonka« szót és írja be helyette »Piroska«. Hiába, a technika vívmányai' kellemessé teszik az életet... Stella. Ilyet mondani egy »fenségnek!« Albrecht piros lett. mint a tábornoki lampasz., amit akkor még a tarsolyában hordott, összecsapta a bokáját és hidegen igy szólt: — Grófnő, sajnos nem vagyunk olyan jó viszonyban, hogy ön engem magának szólíthasson. Sikkasztás a zsahlyai községházáé A pénztáros nem tudott megélni, ellopta a falu pénzét •— Kedves fiú —- szokták rámondani mostanában. Mit is mondott erre a bécsi cucilista vezér? Jaja, aber doch ist er ein Habsburg... Zsabljáró! jelentik: A zsabljai főszoigabiróságnak néhány nappal ezelőtt tudomására jutott, hogy a zsabljai községi pénztár kezdése körül súlyos visszaélések történtek. A főszoigabiróság nyomban hivatalvizsgáíatot rendelt el a községházán, mire Sziojadinovics Milán szolgabiró a járási számvevőség egyik hivatalnokával még hétfőn megkezdte a hivatalvizsgáíatot és az ezzel kapcsolatos pénztár-rovancsolást. A hivatalvizsgáiat már az első' napokban meglepő eredményt hozott, A pénztárkönyvek átvizsgálása során ugyanis ki derűit, hogy a községi pénztárból több ezer dinár hiányzik. Minthogy Krejnov Stevan községi pénztárnok a hiányra vonatkozólag nem tudott felvilágosítást adni, Sztojadinovics szolgabiró intézkedésére letartóztatták és a hivatalvizsgálat tovább folytatásával egyidejűleg megindították ellene a büntető eljárási. A megindult nyomozás folyamán Krejnov pénztáritok beismerte, íiogy körülbelül húszezer dinárt sikkasztott cl a község pénztárából és az elsikkasztott összeget saját céljaira használta fel. Kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy kevés fizetéséből sok tagú családját nem volt képes fentartani és végső kétségbeesésében határozta el magát arra, hogy egyes pénztári tételek meghamisitásáj val, dézsmálni fogja a községi pénztárt, í Sztojadinovics szolgabiró a hivata!j vizsgálatot a legnagyobb eréliyel foly* ; tatja, mert az a gyanúja, hogy Krejnov sokkal nagyobb összeget sikkasztott el, mint anteny, nyit beismert. ] A sikkasztó pénztárnokot kihaligaj tása után beszállították a noviszadi •1 ügyészség fogházába. Portrék a nagy magyar kavarodásból 1. Albrecht, a csendes trónkövetelő" Hiába nem akarunk beszélni róla: mégis ez a szőke fiatalember áll az egész frankhamisitási akció központjában. Isten ments azt állítani, hogy tudott róla! Erről igazán nincs szó. Legfeljebb, ha a konspirálók elérték volna a céljukat, ő maga aligha kifogásolta volna az eszközt, amely ködömben is szentesit minden célt. Hogy is mondja Juies Sauerwein a Matin-ban? »—- Frigyes főherceg. Albrecht apja, nagyon gazdag embér. de nagy kincsei mellett még talán nagyobb a zsugorisága. Saját vagyonát nem kockáztatná annak az érdekében, hogy a fia trónra jusson.« Albrechtról eddig keveset lehetett hallani. Mindaddig, míg a fajvédő evangélikus püspök meg nem kérdezte az írás szavával, hogy »ki lesz az eljövendő?« — senki se nagyon várta az eljövetelét. Mint a Tesz »kormányzó-elnöke«, egyszerre nagy szerepet kezdett játszani. valóban úgy emlegették, mint az eliövendot. * Pedig az ifjú főhercegnek nem voltak mindig ilyen ambíciói. Szerény, Igen jó megjelenésű, szolid fiatalember volt hosszú ideig, egy szárnyaszegett csendes Habsburg, aki rossz konjunktúrában cseperedett fel. A háború után abbahagyta a katonai tudományokat s egyéb tanulmányokat folytatott. Igen kitünően megtanulta a magyar és az osztrák közjogot — elvégre mit Fellessen tudni? — és sok más tudományt is elsajátított. Kétségtelen, hogy korához és magas rangjához képest a közművelődés minden ágában értékes eredményeket ért el Arra, hogy valamikor király lehessen, nem gondolt sose komolyan. még Károly halála után se.-A Nem gondolt, de nem is gondolhatott. A Habsburg-familiában sokká! nagyobb volt a fegyelem. Svájcban történt, abban az időben, amikor először kezdték rebesgetni, hogy Albrecht a magyar trónra akar jutni, hogy egy szókimondásáról hires magyar asszony meginterpeilálta a híresztelés felől a főherceget. Ez az asszony —- különben egy miniszter volt felesége — igy szólt Albrechthoz: — Mondja, Fenség, igaz, hogy ön azon a réven, hogy anyai részről az Árpádházból származik, igényt tart a magyar trónra! A főherceget nagyon meglepte a kérdés, de aztán villámgyorsan, németül. mint ahogy az egész diskurzus németül folyt le — igy válaszolt: — Aber! Keine Idee! Die sind nur die Smonces von meine Mama... (Ugyan! Szó sincs róla! Ezek csupán a mama tereferél) Annyi bizonyos, hogy Izabella főhercegasszonynak igen nagy része van abban, hogy a fiát, mint királyjelöltet emlegetik. Arról beszélnek. hogy az ő becsvágya fűti az egész mozgalmat. * Albrechtét most mint az udvariasság mintaképét állítják be. Valamikor pedig nagyon sokat adott az etikettre. Ezidőben gőgös volt. Igaz, hogy akkor a Habsburg dinasztia még fényesen ragyogott Az alábbi história, amelyeket a legitimisták korpoltálnak és amely ezúttal jelenik, meg nyomtatásban először, legalább is ezt igazolja. A háború alatt a főherceg Kolozsváron szolgált. Kedvence volt természetesen az arisztokrata társaságnak, amelyet gróf Teleky Éva kisasszony kedvéért látogatott. Bálák és estélyek során .már elég jó barátságba keveredett a két ifjú. »Flörtöltek« — lehetne mondani. ha történetesen közönséges halandókról volna sző. Egy házibálon kedélyesen dlsknrálíak egymással s közben V F; a kislány száján-: — Maga... Business Hosszú és kínos tusakodás után az I erdélyi magyar párt eljutott a kisebbségi politika első stációjához: paktumot kötött Bratianuékka!. ! A kormánnyal is Business? igen, ma a paktumok korát éljük. A százpercentes igazság a -boldog békeévekben is illúzió volt, most meg egyenesen hazugság. A törvény: aki élni akar, annak meg kell alkudni, ha lehet hatvan percentre, ha muszáj, húszra, vagy vállalja a halál nem mindig dicsőséges glóriár ját. A kisebbségeknek az opportunítás, az egyetlen reálpolitika, a paktum az egyetlen fegyver, amivel harcba indulhatnak. Mindegy: kivel kötik, kormánnyal, ellenzékkel, vágj- testvérnépekkel. A fontos, hogy előre jussanak, a fontos, hogy a panaszból kevesebb, jogból több díszítse a kisebbségi hétköznapokat. Ha. adni csak a kormány tud és sebet ütni is csak Bratianuék tudnak — altkor velük kell megegyezni. A tapasztalat kitűnő Baedecker, a fájdalmakat azonban nehéz felejteni. Az erdélyi magyar párt is nehezén felejtett, de — felejtett. És rájött az egyszerű igazságra: a nyílt harcban mindig a gyöngébb merül ki. a politikában nem az igazság, a hatalom az ur. Romániában Bratianuék. * Nem az első eset és nem is az utolsó. A múlt évben a lengyelországi zsidók egyeztek meg Skrzinszkyékkel. Az üzleten a kormány iS keresett, ők is kerestek; kaptak iskolát, választójogot és ami a legértékesebb, a lojalitás hadikeresztjét. Szalonképesek lettek az uralkodó, faj politikai parkettjén. , Lekerültek a B. listáról * Az erdélyi magyarok pártját is nagybirtokosok vezetik. De ők tudják: az iskolát amit bezárnak, a kisemberek fiai előtt zárják be. A gazdag? Az segít' magán: elküldi külföldre gyerekeit. Ha államnyelven kell panaszt, vagy kérvényt beadni — ott az ügyvéd, megfizetheti. A nép egyszerű gyermeke azonban örül, ha él, örül, ha .nem kell vándorbotot venni a kezébe. A tömeg: a milliók szenvedik igazán a kisebbségi sors mártiriumát. Bot suhan — őket éri. Önkény dühöng — ők jüjduinak föl legelőbb. A nagybirtokos, a gróf csak jóval később érzi, hogy — oda a magyar igazság. Később, amikor lent magyar jóságok és magyar sorsok már régen ravatalra kerültek. * A vezér a tömegekért van és nem megfordítva. A nagybirtokosnak, ha kisebbség! politika élére kerül, arra keli gondolni: mi lesz a milliókkal, mi kell. mi okos a nép számára? Az elmúlt hat esztendő azt bizonyítja: oppbftunitás, közeledés, paktum. Business,-
