Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-05 / 35. szám
12 OLDAL > ÁRA t'/2 DINÁR froStniar-plaSena? NAPLÓ XXVII. évfolyat-Szukötica, 1926 PEMTEK február 5. 35. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO dir: Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Fonciércpalota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-pa’ota) Közbeszólóé A pénzügyminiszter-helyettes expozéja, amely a költségvetés parlamenti vitáját bevezette, hangsúlyozta, hogy a népek a háború után fényűző életbe estek és ezért kell a leggyökeresebben végrehajtani a takarékosság elvét, nemcsak az államháztartásban, hanem a magánéletben is. Maga a megállapítás helyes, csak az adreszszálása téves. A háború, ez a féktelen pazarlása az emberéletnek és vagyonnak, a luxuriózus életmódot propagálja. A háború alatt és után körjnyü pénzkeresés: lehetőségek nyílnak meg, elburjánzik a konjunktúra és homályos egzisztenciák vagyonokat tudnak összeharácsolni máról-holnapra. Azok, akik a kávéház márványasztalánál milliókat szerezhettek, akik a nyomorból aranyat sajtoltak, természetszerűen skrupulus nélkül szórták a pénzt és tetemesen megnövekedett igényekkel vetették bele magukat a tegnap még nem is álmodott jólétbe. A nép azonban, a profanum vulgus, ezalatt a harctéren vérzett és hazatérve, itthon kópiáit. A nép minden országban megjárta a takarékosság iskoláját és a kcke, amiben a fináncpolitika vezetői a fényűzőket részesítik, a tömegeket nem érintheti. * A közterhek’ abban az arányban fokozódtak, ahogy az állam pénzügyi feladatai megsokasodtak. A fiskus su lyos keze ránehezedik mindenre, ami vagyon vagy jövedelem. A hadinyereségek már rég elúsztak vagy biztos helyre bújtak el a végrehajtó elől, de a hadinyereség-adót még mindig behajtják a kereskedőkön és iparosokon. A legális kereskedelem és ipar issza meg a levét, hogy zugkereskedők, alkalmi vállalkozók és spekulánsok annak idején irreális nyereségeket zsebeltek be. Nyoma sincs már a fényűzésnek, amellyel szembe kellene szegezni a takarékosságot, a spórolás most nem erény, hanem kivédhetetlen kényszerűség. A tisztviselő és a munkás minden hivatalos intelem nélkül is kénytelen összehúzni magát, hogy a legszükségesebb kiadá sokra fussa a keresményéből, a kereskedő és iparos pedig fogához veri a garast, hogy az adóegzekutor ki ne rántsa a párnát a feje alól. A polgárság a végsőkig feszíti a takarékosságot, a boltok üresek, a mulatóhelyek gáláns költekezői eltűntek, mint a tavalyi hó, csak a kártyakluboknak maradt meg a publikuma, mert minél kátségbeeitőbfc a nincsíelenség, annál mohóbban kapaszko dik bele a hirtelen gazdagodás esélyeibe. Az adó guiliotinjának kése függ a vagyon és jövedelem fölött, amelynek sem kedve, sem módja nincs a kicsapongásra. Nem a takarékosság hiánya a baj, hanem az, hogy a nép legmesszebbmenő takarékossága és maximális adózása mellett is az államháztartás egyensúlya csak a kiadások lényeges redukciójával és fontos beruházások elhalasztá* sával érhető el. # Még a költségvetési vita során beterjeszti a kormány az adók egységesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek az a rendeltetése, hogy az adóterhek elosztásában mutatkozó aránytalanságot kiküszöbölje. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, el fog hárulni a Vajdaságról a nyomasztó gondok egy része. A jobb jövő reménye azonban nem mentesiti ezt az országrészt a jelenlegi állapot gyakorlati következményeitől. Az adók kivetésének és behajtásának rendszere itt olyan katasztrófái is hatású, hogy a kereskedőket valósággal proletarizálja. , A szuboticai keres kedők legutóbbi, gyűlésén olyan indítvány is elhangzott, hogy az adósárelmek orvoslására irányuló akciót uccai tüntetéssel nyomatékositsák. Az idők jele az az elkeseredés, amelynek méhéből ilyen indítvány születik, A kereskedőn, aki fuidoklik az adók tengerében, segit-e az a tanács, hogy takarékoskodjék ? Mintha az úszni nem tudó hajótöröttnek odakiáltanók a partról, hogy nem lesz semmi baj, csak ússzon ki a szárazföldre. A takarékosság elvének legszigorúbb keresztülvitelére van szükség. Takarékoskodni keli az áliami bevételek felhasználásával, amire nézve a radikális párt és a pénzügyi bizottság dicséretes kezdeményező lépéseket tett, de takarékoskodni kell az adók kivetésével is és főleg takarékoskodni kell a politizálással, amelynek fultengése a nyomasztó gazdasági válságból való kibontakozást hátráltatja. A politikum elharapózása az alkotó munka és szanálás szükségességeinek rovására : a mai világban a legnagyobb fényűzés. Jovanovics Ljuba szembefordult Radiccsal Pas'cs két óra hosszat tárgyalt Radios Pavléval A parlament ülése Beogradból jelentik : Ä politi egyformák, ennek oka azonban kai helyzet továbbra is zavaros, Ellenzéki körökben nagy fontosságot tulajdonítanak annak a körülménynek, hogy a radikális klub szerdai ülésén éles támadások érték Radios Istvánt. Bár Gyurisics Markó biztató kijelentéseket tett, azt hiszik, hogy újabb komplikációktól kell tartani, különösen azok után, hogy Jovanovies Ljuba, a megegyezés politikájának egyik előharcosa is szembefordult a horvát parasztpárt vezérével. Jovanovics fellépésének az volt az oka, hogy a parlament volt elnöke kezdettől fogva a különböző népfajok bé.kés együttműködésének politikáját hirdette, szemben a nagyszerb és nagyhorvát törekvésekkel. Ennek a politikának a koronája volt a szerb-horvét megegyezés, melynek éppen Jovanovics volt a legbuzgóbb propagálója. Az utóbbi időben a parlament volt elnöke megdöbbenve látta, hogy Radios újból visszatért a régi horvát frazeológiához és ismét nagyhorvát eszméket hirdet. Minthogy Jovanovics veszélyeztetve látja ezzel a megegyezés eredményeit, szembefordult a horvát vezérrel. A költségvetés parlamenti vitája A parlament délelőtt tíz órakor folytatta a költségvetés vitáját. A jegyzőkönyv hitelesítése után U utipVÍCS helyettes pénzügyminiszter szólalt fel, aki válaszolt a vita órán hozzá intézett kérdésekre. Elsősorban a szlovén képviselők által szövetett adóügyekről nyilatkozott. Az adóterhek — mondotta a miniszter — nem mindenütt az, hogy tartományonkint másmás törvények vannak érvényben. A kormány már dolgozik azon a törvény/avaslalon, mely ezt a panaszt meg fogja szüntetni és az adórendszert az egész országban egységesíti. A javaslatot már a legközelebb a parlament elé terjesztik és akkor a képviselőknek módjukban áll majd, hogy kifogasaikat előadják. Ami a vajdasági adóelőlegeket illeti, arra nézve szintén megnyugtató kijelentéseket tehet: a kormány ezt a kérdést is rövid időn belül rendezni fogja. Egyéb interpellációkra nem válaszolhat, azokra majd a hazatérő Sfojadinovics pénzügyminiszter fog magyarázatot adni. Ezután Vesenjak szlovén néppárti szólalt föl és általánosságban bírálta a költségvetést. Elmondotta, hogy Szlovéniában igen hanyag és felületes a pénzügyi adminisztráció és emellett olyanok az adóviszonyok, hogy azokat tovább fentartani lehetetlen. Setyerov Szlavko az adóanomáüákat tette szóvá és kifejtette, hogy az adóterhek, főleg a Vajdaságban, igen súlyosak. Kifogásolta, hogy az adóelőlegek kivetése és befizetése pértszempontból történik és hangsúlyozta, hogy minden baj orvossága : a községi önkormányzat. Beszéde alatt a többségi és ellenzéki képviselők közt éles szóváltás támadt. Trifkovics Markó elnök Setyerov beszéde után fél egykor az ülést berekesztette. A Vajdaság gazdaságilag az ország Macedóniája A délutáni ülésen Goszár szlovén néppárti és dr. Pivko íügget len demokrata rövid beszéde után Grol Milán szólalt föl. Összehasonlítva Szlovénia és a Vajdaság helyzetét, megállapította, hogy a Vajdaság még Szlovéniánál is súlyosabb válsággal küzd, mert mig a szlovén nagyipar az országban megtalálta a piacát, addig a vajdasági kisüzemi ipar piaca lényegesen összezsugorodott és .fogyasztóképessége erősen lecsökkent. A közigazgatás és az ü'latni és községi adók is hozzájárulnak a helyzet súlyosságához. A Vajdaságban — mondotta — a községi jegyzők sokszor a legönkényesebben vetnek •i illetékeket. Az adai jegyző illetéket szed az adóbejelentésekért, a bajmoí i jegyző pedig minden igazolványért illetéket követel. A Vajdaság irazdaságilag az ország Macedóniája, ahol o szláí vök már hangosan panaszkodnak. A kisebbségek egyelőre még mindig nem mernek panaszkodni, mert fejük fölött ott lóg a kiuta- i sitás veszélye. Az elégedetlenség »zonban nyilvánvaló, arra abból is kitűnik, hogy Radics is tud híveket szerezni a Vajdaságban. Kokánovics Cséda földművesparti a boszniai adóviszonyokról és az általános gazdasági helyzetről beszélt. Kokánovics beszéde közben összeszólalkozott Kobasica radikális-párti képviselővel. Az incidens után Trifkovics Márkó elnök nyolc órakor félbeszakította az ülést és annak folytatását kilenc órára tűzte ki. Pasics tanácskozása Radics Pavleval Radios István dalmáciai és boszniai beszédei, mint a Bícsmegyei Napló már jelentette, igen rossz hatást tett radikális körökben, a hol nyíltan hangoztatják, hogy a horvát parasztpárt vezére a legkényesebb helyzetbe hozza a kormánykoalíciót. Az elégedetlenség a radikális klubban olyan nagyfokú, hogy a klub szerdai ülésén többen már a kormányt tették felelőssé azért, hogy Radics ilyen magatartást tanúsíthat. A fölmerült ellentétek elsimítása végett Pasics miniszterelnök kora reggel telefonon magához hivatta Radics Pavlet, akivel közel két órás tanácskozást folytatott. A tanácskozásról semmi pozitívum nem került nyilvánosságra, beavatott helyen azonban úgy tudják, hogy sikerült a kérdést úgy elintézni, hogy a kormánykoalíció fenntartásának semmi akadálya nincs. Az újságírók visszautasítják Radics támadását Radics István a dalmáciai kőrútján tartott beszédei egyikében támadást intézett az újságírók ellen. A közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy az újságírók
