Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-05 / 35. szám

12 OLDAL > ÁRA t'/2 DINÁR froStniar-plaSena? NAPLÓ XXVII. évfolyat-Szukötica, 1926 PEMTEK február 5. 35. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO dir: Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Fonciércpalota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-pa’ota) Közbeszólóé A pénzügyminiszter-helyettes expo­zéja, amely a költségvetés parlamenti vitáját bevezette, hangsúlyozta, hogy a népek a háború után fényűző életbe estek és ezért kell a leggyö­keresebben végrehajtani a takarékos­ság elvét, nemcsak az államháztartás­ban, hanem a magánéletben is. Maga a megállapítás helyes, csak az adresz­­szálása téves. A háború, ez a fékte­len pazarlása az emberéletnek és vagyonnak, a luxuriózus életmódot propagálja. A háború alatt és után körjnyü pénzkeresés: lehetőségek nyíl­nak meg, elburjánzik a konjunktúra és homályos egzisztenciák vagyonokat tudnak összeharácsolni máról-holnap­ra. Azok, akik a kávéház márvány­asztalánál milliókat szerezhettek, akik a nyomorból aranyat sajtoltak, termé­szetszerűen skrupulus nélkül szórták a pénzt és tetemesen megnövekedett igényekkel vetették bele magukat a tegnap még nem is álmodott jólétbe. A nép azonban, a profanum vulgus, ezalatt a harctéren vérzett és haza­térve, itthon kópiáit. A nép minden országban megjárta a takarékosság iskoláját és a kcke, amiben a finánc­­politika vezetői a fényűzőket részesí­tik, a tömegeket nem érintheti. * A közterhek’ abban az arányban fokozódtak, ahogy az állam pénzügyi feladatai megsokasodtak. A fiskus su lyos keze ránehezedik mindenre, ami vagyon vagy jövedelem. A hadinyere­ségek már rég elúsztak vagy biztos helyre bújtak el a végrehajtó elől, de a hadinyereség-adót még mindig be­hajtják a kereskedőkön és iparosokon. A legális kereskedelem és ipar issza meg a levét, hogy zugkereskedők, alkalmi vállalkozók és spekulánsok annak idején irreális nyereségeket zsebeltek be. Nyoma sincs már a fényűzésnek, amellyel szembe kellene szegezni a takarékosságot, a spórolás most nem erény, hanem kivédhetet­len kényszerűség. A tisztviselő és a munkás minden hivatalos intelem nélkül is kénytelen összehúzni ma­gát, hogy a legszükségesebb kiadá sokra fussa a keresményéből, a ke­reskedő és iparos pedig fogához veri a garast, hogy az adóegzekutor ki ne rántsa a párnát a feje alól. A polgárság a végsőkig feszíti a ta­karékosságot, a boltok üresek, a mu­latóhelyek gáláns költekezői eltűntek, mint a tavalyi hó, csak a kártya­kluboknak maradt meg a publikuma, mert minél kátségbeeitőbfc a nincs­­íelenség, annál mohóbban kapaszko dik bele a hirtelen gazdagodás esé­lyeibe. Az adó guiliotinjának kése függ a vagyon és jövedelem fölött, amelynek sem kedve, sem módja nincs a kicsapongásra. Nem a taka­rékosság hiánya a baj, hanem az, hogy a nép legmesszebbmenő taka­rékossága és maximális adózása mel­lett is az államháztartás egyensúlya csak a kiadások lényeges redukciójá­val és fontos beruházások elhalasztá* sával érhető el. # Még a költségvetési vita során be­terjeszti a kormány az adók egysé­gesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek az a rendeltetése, hogy az adóterhek elosztásában mutatkozó aránytalanságot kiküszöbölje. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, el fog hárulni a Vajdaságról a nyo­masztó gondok egy része. A jobb jövő reménye azonban nem mente­siti ezt az országrészt a jelenlegi ál­lapot gyakorlati következményeitől. Az adók kivetésének és behajtásának rendszere itt olyan katasztrófái is ha­tású, hogy a kereskedőket valóság­gal proletarizálja. , A szuboticai keres kedők legutóbbi, gyűlésén olyan in­dítvány is elhangzott, hogy az adó­sárelmek orvoslására irányuló akciót uccai tüntetéssel nyomatékositsák. Az idők jele az az elkeseredés, amely­nek méhéből ilyen indítvány születik, A kereskedőn, aki fuidoklik az adók tengerében, segit-e az a tanács, hogy takarékoskodjék ? Mintha az úszni nem tudó hajótöröttnek odakiáltanók a partról, hogy nem lesz semmi baj, csak ússzon ki a szárazföldre. A ta­karékosság elvének legszigorúbb ke­resztülvitelére van szükség. Takaré­koskodni keli az áliami bevételek felhasználásával, amire nézve a ra­dikális párt és a pénzügyi bizottság dicséretes kezdeményező lépéseket tett, de takarékoskodni kell az adók kivetésével is és főleg takarékos­kodni kell a politizálással, amelynek fultengése a nyomasztó gazdasági válságból való kibontakozást hátrál­tatja. A politikum elharapózása az alkotó munka és szanálás szüksé­gességeinek rovására : a mai világ­ban a legnagyobb fényűzés. Jovanovics Ljuba szembefordult Radiccsal Pas'cs két óra hosszat tárgyalt Radios Pavléval A parlament ülése Beogradból jelentik : Ä politi egyformák, ennek oka azonban kai helyzet továbbra is zavaros, Ellenzéki körökben nagy fontos­ságot tulajdonítanak annak a kö­rülménynek, hogy a radikális klub szerdai ülésén éles támadá­sok érték Radios Istvánt. Bár Gyurisics Markó biztató kijelenté­seket tett, azt hiszik, hogy újabb komplikációktól kell tartani, kü­lönösen azok után, hogy Jovano­­vies Ljuba, a megegyezés politi­kájának egyik előharcosa is szem­befordult a horvát parasztpárt vezérével. Jovanovics fellépésének az volt az oka, hogy a parlament volt elnöke kezdettől fogva a külön­böző népfajok bé.kés együttmű­ködésének politikáját hirdette, szemben a nagyszerb és nagy­­horvát törekvésekkel. Ennek a politikának a koronája volt a szerb-horvét megegyezés, mely­nek éppen Jovanovics volt a leg­buzgóbb propagálója. Az utóbbi időben a parlament volt elnöke megdöbbenve látta, hogy Radios újból visszatért a régi horvát fra­zeológiához és ismét nagyhorvát eszméket hirdet. Minthogy Jova­novics veszélyeztetve látja ezzel a megegyezés eredményeit, szem­­befordult a horvát vezérrel. A költségvetés parla­menti vitája A parlament délelőtt tíz órakor folytatta a költségvetés vitáját. A jegyzőkönyv hitelesítése után U u­­tipVÍCS helyettes pénzügyminiszter szólalt fel, aki válaszolt a vita órán hozzá intézett kérdésekre. Elsősorban a szlovén képviselők által szövetett adóügyekről nyilat­kozott. Az adóterhek — mondotta a miniszter — nem mindenütt az, hogy tartományonkint más­­más törvények vannak érvényben. A kormány már dolgozik azon a törvény/avaslalon, mely ezt a pa­naszt meg fogja szüntetni és az adórendszert az egész országban egységesíti. A javaslatot már a legközelebb a parlament elé ter­jesztik és akkor a képviselőknek módjukban áll majd, hogy kifo­gasaikat előadják. Ami a vajda­sági adóelőlegeket illeti, arra nézve szintén megnyugtató kije­lentéseket tehet: a kormány ezt a kérdést is rövid időn belül ren­dezni fogja. Egyéb interpellációkra nem válaszolhat, azokra majd a hazatérő Sfojadinovics pénzügymi­niszter fog magyarázatot adni. Ezután Vesenjak szlovén nép­párti szólalt föl és általánosság­ban bírálta a költségvetést. El­mondotta, hogy Szlovéniában igen hanyag és felületes a pénzügyi adminisztráció és emellett olyanok az adóviszonyok, hogy azokat tovább fentartani lehetetlen. Setyerov Szlavko az adóanomá­­üákat tette szóvá és kifejtette, hogy az adóterhek, főleg a Vaj­daságban, igen súlyosak. Kifogá­solta, hogy az adóelőlegek kive­tése és befizetése pértszempontból történik és hangsúlyozta, hogy minden baj orvossága : a községi önkormányzat. Beszéde alatt a többségi és ellenzéki képviselők közt éles szóváltás támadt. Trifkovics Markó elnök Setye­rov beszéde után fél egykor az ülést berekesztette. A Vajdaság gazdaságilag az ország Macedóniája A délutáni ülésen Goszár szlo­vén néppárti és dr. Pivko íügget len demokrata rövid beszéde után Grol Milán szólalt föl. Összeha­sonlítva Szlovénia és a Vajdaság helyzetét, megállapította, hogy a Vajdaság még Szlovéniánál is súlyosabb válsággal küzd, mert mig a szlovén nagyipar az or­szágban megtalálta a piacát, ad­dig a vajdasági kisüzemi ipar piaca lényegesen összezsugoro­dott és .fogyasztóképessége erő­sen lecsökkent. A közigazgatás és az ü'latni és községi adók is hozzájárulnak a helyzet súlyos­ságához. A Vajdaságban — mon­dotta — a községi jegyzők sok­szor a legönkényesebben vetnek •i illetékeket. Az adai jegyző il­letéket szed az adóbejelentése­kért, a bajmoí i jegyző pedig min­den igazolványért illetéket köve­tel. A Vajdaság irazdaságilag az ország Macedóniája, ahol o szlá­­í vök már hangosan panaszkodnak. A kisebbségek egyelőre még min­dig nem mernek panaszkodni, mert fejük fölött ott lóg a kiuta- i sitás veszélye. Az elégedetlenség »zonban nyilvánvaló, arra abból is kitűnik, hogy Radics is tud híveket szerezni a Vajdaságban. Kokánovics Cséda földműves­­parti a boszniai adóviszonyokról és az általános gazdasági helyzet­ről beszélt. Kokánovics beszéde közben összeszólalkozott Koba­­sica radikális-párti képviselővel. Az incidens után Trifkovics Márkó elnök nyolc órakor félbeszakította az ülést és annak folytatását ki­lenc órára tűzte ki. Pasics tanácskozása Radics Pavleval Radios István dalmáciai és bosz­niai beszédei, mint a Bícsmegyei Napló már jelentette, igen rossz hatást tett radikális körökben, a hol nyíltan hangoztatják, hogy a horvát parasztpárt vezére a leg­kényesebb helyzetbe hozza a kor­mánykoalíciót. Az elégedetlenség a radikális klubban olyan nagy­fokú, hogy a klub szerdai ülésén többen már a kormányt tették fe­lelőssé azért, hogy Radics ilyen ma­gatartást tanúsíthat. A fölmerült ellentétek elsimítása végett Pasics miniszterelnök kora reggel telefonon magához hivatta Radics Pavlet, akivel közel két órás tanácskozást folytatott. A ta­nácskozásról semmi pozitívum nem került nyilvánosságra, be­avatott helyen azonban úgy tud­ják, hogy sikerült a kérdést úgy elintézni, hogy a kormánykoalíció fenntartásának semmi akadálya nincs. Az újságírók visszautasítják Radics támadását Radics István a dalmáciai kőr­útján tartott beszédei egyikében támadást intézett az újságírók ellen. A közoktatásügyi minisz­ter kijelentette, hogy az újságírók

Next

/
Thumbnails
Contents