Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-28 / 58. szám

18. oldal

BAGSNIEGYE1 NAPLÓ

’926. február 28.

0RU051 D0L50K

Még egyszer és utoljára a hipnózisról

p. Julias, Dezső. a kovini állami elme» gyógyintézet vezetőorvos? alábbi cikkei küldte be lapunknak;

A »Bdcsmcgeyct Naplód orvosi mijakatársa legutóbb másodízben .föglallfp-' zstt e lat» hasábjain a hipnózis kérdésével. még pedig annyira ellentutondási kiváltó módim, hogy nem ' tesz talán íelesteses ez a minden polémia« harcikedv nélkül érkező szakszerű hozzászólás. Annál is inkább szükséges óz, mert Itt nem elvont orvosi témáról van szó. amely felett az olvasók többsége Jíondolattalanul tér napirendre, hanem ellenkezőleg olyan kérdésről, amely már régen és még mindig szuggösztiv erővel vonla macára a közfigyelmet, énei» mert a hipnotikus jelenségeket ma is. bizonyos misztikus légkör veszi körül. Gondoskodnak erről eléggé a proíessziomstahipnotizőrök. akik különböző hangzatos »-prof.«, »faktor« és egyéb néven borzongatják a jámbor polgári, idegeket.

Elismerésre méltó feladat tehát, ha orvosi részről segítenek e-zt a nyomasztó ködöt szétoszlatni és józanul kiemelik a hipnózis lényegét és besorozzák azt egyéb gyóevtényezőink sorába. Érzésem szerint azonban az idézett cikkek túllőttek ezen a célon és a hipnózis, iőleg pedig az avatatlan hipnózis hirdetőivé szegődtek. Ezt pedig nem szabad szó nélkül hagyni.

Műnk doktor cikkében lelkesen sorolta fel eev laikus hipnotizőr néhány esetét, amelyeket azesak úgy »-szórakozásból« meggyógyított és elhárítva magától a reklámcsinálás gyanúját azzal indokolta eljárását, hogy nincs orvos, aki a hipnózissal foglalkozna, hogy az orvosok ezt a gyógymódot teljesen átengedik az artistáknak. A vád elég súlyos és ezért érdemes vele szembe nézni.

Már a kiindu’ó pont sem szilárd, mert hiszen az ország területén elég orvos működik, aki az ideg- és elmebetegségek szakorvosa és igy természetszerűleg a hipnózis technikáját is elsajátította. Ezeken kívül pedig bizonyára van néhány általános gyakorlatot, folytató orvos is. aki vállalja a hipnotikus kezelést

De nem ez a kérdés lényege, Iranern az. hogy- vaj ion a hipnózis tényleg olyan hatékony tlterápia-e. amelyet inassal pótolni nem lehet és amelynek tiemgyakrrlását műhibának kelleno-c felróni. Erre a kérdésre határozott nemmel kell felelnünk.

A hipnózis csak egvik lehetséges formáia a psychothérápiának. amelyet azonban kitűnően tud a neurológus számtalan más szuggesztiós módszerrel pótolni. Ént az állítást minden szákember igazolni iogja. Hivatkozharom Krbnfeldre. aki szerint: »a hipnózis- alkalmazására abszolút indikáció soha sincs... az csak egyik eszköze a psychothcrániának — olyan eszköz, amelyet az orvosnak ismerni és vele bánni tudnia kell — de az távolról sem a psychotherápia«. Még szigorúbban nyilatkozik Ed. Müller, azt állítva, hogy »a. hipnózis nem emelhet igényt arra. hogy -obligát gyógymód* * és az orvosok közkincse legyen. Az általános orvosi praxis számára már csak azért se nagyon alkalmas. mert a psychctheráoia szabályaiban iártos orvos maid mindét nélkülözheti... A hipnózis legiobb. ha cg.v.némelyik orvos »specialitása, marad . Lcwandowsky is azt mondja, mindinkább terjed ?rz a meggyőződés, hogy hipnózis nélkül jobbat tudnak elérni, mint vele. De unalmas felsorolás helyett taián elég lesz. ha ide iktatom Kron szellemes összeioglalását: »A hipnózistói nagyon sokat tanultunk; elsősorban azt., hogy nélkülözhetjük*.

Ha tehát a hipnózis nem is pótolhat?lan gvócvmód. még mindig nvitt kérdés maradhatna, vájjon nem jobb kezelés-e mint a többi? Nem ad-e fényesebb eredményeket. mint más kezelési metódus? Lewandowskv imént idézett nwvndatá•han már benneíoealtattk a felelet -is.: hipnózis nélkül iohb eredményeket* főleg pedig tagosabbakat tudunk, elérni. Mert hiszen ma már nem vitás.' horv a 'hipnózis (fsak tüneti kezelés; .anielv alkalmas uctan arr?.. hoáv bizonyos* feltűnő szirnntómát eltüntessen, de vjszopt teljesen tehetetlenül áll szembei: az alanbnilal. amely természetesen hoszszabbefövidebb idő múlva inás módon

ismét manifesztálódni fog. Épen ez a meglátás volt Freud tudományos pályáján sorsdöntő. Azért hagyta el a hipnotikus fratharsi s-tn ó dszer t. mert a

folytonos recidivák meggyőzték arról, hogy csak tüneti kezelést végzett hogy csak átmeneti sikerei voltak. Ezen az utón haladva jutott el a nsvchoanalysisig.amelvnck segítségével be tudott jutni azi emberi léleknek olyan mélységeibe. amelyekbe a hipnózis nem tud behatni. A hipnózis lemoshat a fe-sziitről egyes tüneteket, de nem teszi a beteget arra képessé, hogy a betegségét előidéző lelki konfliktusát önmagával elintézze, azt véglegesen feloldja és így annak megbetegiíő hatásai alól Is tartósan szabadulton.

Igyekeztünk a napilap természete által kijelölt szűkös keretek között nagy vonásokban megrajzolni a hipnózis jelentőségének és értékének képét és most még hátravan, hogy leszögezzük az orvostársadalom többségének a laikus hipnózisról vallott felfogását. Keresve «cm találhatnánk jobb tolmácsot, niint Vörk<istner professzort, a törvényszéki orvostan egvik legnagyobb tekintélyét. aki a hipnózis büntetőjogi . jeléntőségéről írott, s nem rég mcgielent nagy munkájában ezt. mondja: »Nem kétséges, hogy a hipnózis, amity áldásos lehet svóeveszközúént az orvos kezébeli. épenannyi szerencsétlenséget okoz» hat a laikusok kezében. Mit szóljunk aim. ha. E. Schul ize jelentése szerin egy’ kisváros tanácsa egy leányiskola igazgatóját beíratta egy hipnotikus tanfolyamra. hogy az elsajátítsa a dadogás kezelését és az azután az ott szerzett képességeit arra használta. hogy a leánykákkal hipnotikus kísérleteket végzett oly módon, hogy azoktól öleleettette és csókoltatta magát Persze a gyermekek vallomásuk szeriirt nem is voltak hipnózisban és igv a törvényszék csak hivatalos hatalommal való visszaélést vett fel. • amennyiben elhitte a tanárnak, bozv mindezt csak tudományos túlbuzgóságból követte ef... Sainos. sok orvos indhrerensen. sőt sokszor ióakaratulag áll a laikus hipnotizőrökkel szetttben. Igv eev kórház vezetője egv hipnózis után fellépett ideebetegség kezelésére laikus hipnotizőrt hívott a kórháziba . . .«

A pszihíátereknek van legtöbb dk almuk látni, milyen károkat okozhat a laikus hipnózis. Ök tehát a leeerélyesebb vezetői annak a mozgalomnak, amelv minden laikus hinnoriWüs mutatványt a törvény ereiével kíván betiltani.

Az emberiség semmit sem fog veszíteni. ha a »fakir oki egv része szuegesztiv képességeit mint sorsiegvüevnök lesz kénytelen azután kamatoztatni.

Dr. Julius Dezső

*

Válasz

1

■ »Amikor két orvos tanácskozik, rendszerint három vélemény alakul ki«. (Nm tőlem ered ez a megállapítás.) Ugyan hányszor fordul elő. hogy egy és ugyanazon, betegségnél az egvik orvos forró borogatásokat, á másik meg jeget rendel. És mind a két orvosnak igaza van. mindkettő legjobb tudása és lelKiismerete szerint rendel.

így vagyunk a hipnózissal és általában a szuggesztiós gyógymódokkal is: az eevik orvos alkalmazza, bízik bemie. a másik mes a kezelés gondolatától is fázik és páciensét is elriasztja tőle.

Hol is kezdjem? A félreértések elkeölése végett ünnepélyesen kijelentem. hog;v én soha sehol se állítottam, vágy Írtam azt. hovv a hipnózis »nélkülözhetetlen«. (Ezen a világon serimii és senki se nélkülözhetetlen). Soha és sehol se állítottam ilyesmit, hogv: :*a hipnózis elvan hatékony terápia, ameb et-. mással pótolni nem lehet és amelynek tiemeyakóriását rmltribának kell felróni«,,

Hane'sulvojjni óhaiíom. hoev rövicí tizenötéves orvosi praxisbm’afett' lega&bb tizenötször küzdöttem '•hitiriftsK; vásárra vitele Hjen és ha m/>döá'h''h' lillonn. betiltanék minden ívbx5»•»/*{. nrírsto. láp.

, »mntfitvnnvi: I ' r?r>npn tét,

Ijbiiborjiző produkciót r.z eleit küzdöttem a., hipnózisról irt első cikkemben

is. amikor többek közt ezt Írtam: '»...az mindenkétségen felül áll. hogy a hipnózis nagvszerii gyógymód hozzáértő orvos kezében.«

Második cikkemben kétségbeesetten kiáltom oda az orvos-kollégáknak (és nem a laikusoknak): i— Nincs orvos, aki a hipnózisos gyógymódot alkalmazná, kénytelen tehát az artista hipnotizőr akarva, nem akarva -~ gyógyítani«.

Az orvosok egyszerűen átengedik a teret az artisának. mondván:

— Csak hipnotizáljon... én ráírt az orvosra sen-kj se mondja, hogy szélhámos vagyok!...

Ezek előreboesájtása után — a magam lelkiismeretének megnyugtatására -y az olvasó közönség lelkére kötőin és a leikébe šsaggerđiom. hogy a jövőben Csakis olyan ideebaiosokat engedjenek hipnózisos gyógykezelés alá. ak'sk már minden orvosságot beszedtek és nem használt a Q&lván. Farados áram, a Franklin, az elektromasszázs. a kvarc, hiábavaló kiadásnak bizonyult a szanatóriumi kezelés, a szénsavas, sós, kénes, villamos, rádiumos fürdők és féfürdők: nem IvaszTíák a mór és iszappakolás. a rengeteg oltás .és a psychoanalysis sé.

2

»Már a ^kiindulási hont sem szilárd, mert hiszen az ország területén elég orvos működik, aki az ideg és elmebetegségek szakorvosa és igv természetszerűieg a hipnózis technikáját is elsajátította«; így ir fenti cikkében Julius dr.. #e a legnagyobb udvariassággal keil megállapítanom. hogy ebbe az egy mondatba egyszerre két szilárd hiba csúszott be.

1) Az ország területén feltűnő kevésszámú Idegspeciadsta működik, .hogy többet ne említsek: Szubotlcdtól egészen tíeográdig egyetlenegy idegorvos specialistát se tudunk. (A Bánátban is! csak egy -van: a cikkíró.)

2) Sajnálattá:! kell konstatálnunk, hogy a klinikán a hipnózis technikáiát nem tanítják. Erre az élet tanítja az orvosokat vagy éppen a professzionista hipnotizőrök. (A hires vagy hírhedt budapesti hipnotizőr-orvos. dr. Völgyest Ferenc se tagadja, hogy hipnotizá ld Pethes Alfréd laikus hipnotizőrtől tanult.)

Évek óta nein láttam már eleven idegspecialistát. őt éve kutatok utánuk, végre találok egyet: és kisül hogy legnagyobb peehemre ez az egy ts elvi ébersége a hipnotikus gyógymódoknak.

Julius doktor bevallottan a psychoanalysis hive, amely gyógykezelés — külföldi szerzőik szerint lényegében szintéit nem más. mint etiyhé szuggesztíó- és autoszuggesztió.

. Ezzel a megái'apitássaí .már .b#is fejezhetném válaszomat, ha a lap ismert »helyszűke* nem csábítana tovább égy kis — elkalandzásra.

Az orvostudományban — Hogy né kalandozzunk nagyon messzire —; a fülgyógyászat és az ideggyógyászat nagyon hasOTVütanaik egymáshoz. Én még sohase láttam igazi, fiitbcegct. aki meggyógyult vohta. d-e véglegesen gyógyult idegbeteget se ismerek. Közismert dolog. hogy az idegbetegségek kiieticvenkil-ene százaléka gyógyíthatatlan és áz idegorvos kizárólag » tünetek elslmHására. javítására szorítkozik. Az alapbáj sohasem gyógyítható. Kétségbe keli tehát vonnom, hogv a psycho-analysis kivétel: és az a'apbajt -is gyógyítja. Egv porció cinizmussá-! azt mondhatnám: azért .nincs reeldiva mert a. páciens örül már, hogv megszabadult áz analizáló orvos felesleges kérdéseitől.

A hipnózis bizony nem gyógyítja az atopbajt. csak a tüneteket szünteti meg. Megszünteti például a hisztériás görcsükben slkoij-gva fetrengő asszony. — tériét ettől a rettenetes látványtól. .Megszüntet! a terhes asszony csillapíthatatlannak látszó hányását, visszaadja a hisztériás betegnek a hangfát. a hallását,-a járóképességét. (Monatschrift für Geburtshilfe XXVII. Heft 5.)

3

Fenti Cikkben ezt olvasom: »A hipnózis csak egyik lehetséges formája, a pszichoterápiának amelyet azonban kitünően tud a neurológus számtalan más szuggesztiós módszerrel pótolni« * Már rntgeddtHét kérek- minek ide mfo* sruggC'.ni?.s «sodszer; minek. idz palás. amikor.) ma -Kivár .vitán felül áll, ,ht):iy ráterme'í-t' brvo? kezében — ha az nem í-s idegspecialista papirososi — kitűnő uszköz Ivhu a hipnózis.

ninden*dhyd

aki gyermeke sorsát szivén viseli, gyakran látja, hogy gyermeke a' legjobb táplálkozás éi gondozás mellett is sápadt és sovány, nem fejlődik kellően.

Ha azonban a gyermek a reggeli és uzsonnatejhez 2—3 tetézett kávéskanál Ovomaltinet kap, állapota mér az első hetek után javul, testsúlya szemmel» láthatóan gyarapszik, rendszeres használat mellett pedig a gyermek viruló egészségnek indul.

öVOMÄLT

"" Tánlá!

e&f’-fcizfal

Ára dohozonkini 18.50 dinár

Kapható gtfógpszertámkinmr drogériákbans füssei* éi csemegckcre8Ícedésekbcn.

Mintát és ismertetést ingyen kaid:

Or. A. Wander D. D. Zagreb, Jurjevska ul. 37.

A Freud-féle psychoanaíteis a gazda» gok, a -kiváltságosak kezelési módja Az analizált betegnek heteken, hónapokon keresztül kell órákhosszat orvosával konzultálni, amíg végre az orvos képessé teszi -a beteget -arra. -hogy önmagával való lelki konfliktusát és horribilis orvosi szám’áját (!) — elintézze, A hipnózis ezzel szemben tömegkezdés. re is alkalmas. . .

Jendrassik. a nemrég elhunyt legnagyobb magyar ideggyógyász prof eszszór — így ir a háború alatt megjelent Bdorvöstani tankönyvének 44S. oldalán a psychöana’ysisről:

»... ez a tam azt tanítja, hogy . a hisztéria a legzsengébb korban elszenvedett szexuális inzultusnak, a következménye és gyógyítására a psychoanalysis nevű módszert ajánlja. Ez a módszer abban álK hogy heteken, hónapokon át a beteget az orvos magán-kiha-Hgatáson a legllctier.cbb kérdésekkel faggatja. Amíg ezek a, tudósak csak álmoskönyvet Írnak, a dolog nem vehető komolj-aji, de kész veszedelem ez a módszer fiatal leányokra.«

Keresve se találnék a hipnózisos gyógymód »védelmére« híresebb védőket. mint Schaffert vagy Ranschburgot.

Schaffer tanár ezt írja a Hipnotizmus« .című munkájában többek között:

* A , tudomány bem-to-njához tartozik a -napirenden levő érdekes és uj pröblémákró' hangzatos véle mén vt nyujrani annak kellő gyakorlati ismerete nélkül. Ez tört kerékbe a szegény hipnózist is...«

Rdnschburg a Lelki gyógymódok című müvében ezt olvashatjuk: »A hipnózis ellenségeinek közös a hibájuk: .Ítélnek egy. a tudomány és gyakorlat jeleséi. á'tal kitűnőnek talált gyógymód felett anélkül hogv annak értékéről, 'h'asznavehetőségéről s esetleg káros következményeinek tényleges okairól meggvőzddni érdemesnek tartanák, Táma•dásaík minden megkívánható kcjlék-kel, -fortpa* log'kávah é'es dialektikával, szel'emes- fordulatokká!.;, a. iil-ozótioi képé ze'tteég ^nyomaival eí varinak. látva csak énpen a’aniuk nincs. Mért gyakorlat? kérdés felett való döntésben biztos alap egyedül csak a tapasztalat lehet