Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-28 / 58. szám
!926. február 28. BÄCSMEGYE! NAP!J 5. oídaL Izgalmas vita a magyar nemzetgyűlésen a Betfilen-koraiány felelősségéről Far as Tibor a frankhamisítás értelmi szerzőinek kinyomozását követeli — Az nj nyomozás adatai rácáfolnak a többségi jelentésre — Káliay Tamás egységespárti kénviselő dicsekszik, hogy előre tudott a frankh tmisitásrói —- Rakovszky belügyminiszter is tagja a titkos társaságoknak------- ■ ■■«írmnuriH i ■ ----------Bethlen válasza Benesnek Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülésén mindjárt a megnyitás után Bethlen miniszterelnök állott fel szólásra és válaszolt Benes .csehszlovák külügyminiszternek a prágai parlamentben elmondott beszédére, melyben kitért a szokolhamisitásra is és azt hangoztatta, hogy a magyar kormány nem járt el a kellő eréllyel a szokolbamisitók ellen. — Benes beszédében abból indult ki — mondotta Bethlen — hogy a szokol és a frankhamisítás között összefüggés <van. Ezt az összefüggést azokból a nyilatkozatokból állapította meg, melyeket egyes magyar képviselők tettek a frankhamisítással kapcsolatban. Benes megállapításai jórészt kombinációkon alapulnak. A tényállás az,, hogy amikor Nádossy értesített engem arról, hogy ;szokolokat hamisítanak, azonnal intézkedtem, hogy Révész Józsefet, aki a hamisítás gyanúja alatt állott, tartóztassa le s kisértesse át az ügyészségre. Az Iújabb nyomozásban, melyet a szokol.hamisítási ügyben az ügyészség vezetett, 'Nádossy egyáltalában nem vett részt. Az akció kezdetén Mészáros egyetemi tanár is részt vett, később azonban kikapcsolódott az ügyből. Hogy Mészárost Konstantinápolyban kihallgassák, arra nézve a diplomáciai lépéseket már megtettük. A szokolhainisltás nem volt kétrendbeli eset, az egy és ugyanazon eset volt A szokolhamisitásban resztvettek tartalékos tisztek is, de ezeknek a hamisítás egyéni céljuk volt s hivatalos vonatkozásba ténykedésük nem hozható. Bethlen ezután részletesen ismertette a szokolhainisitási ügyben lefoljtatott nyomozás már ismertetett adatait, majd I igy folytatta: — Benes külügyminiszter ur a szoko- i lók hamisításával kapcsolatban hivatkozott a Kun József elleni prágai eljárásra. Kun vallomásai szerint Nádossy az elkobzott hamis szekciókat kiadta volna Mészáros Gyulának, hogy azokat uiból forgalomba hozza. Nádossy sze- 1 mélyével kapcsolatban velük ilyen adatokat sohasem közöltek, ebben a vonatkozásban tollát megítélését cl kell hárítanunk magunktól. Az elkobzott szokol bankjegyeket a rendőrség áttette az ügyészséghez, amely azokat az eljárás befejezése után a főügyész utasítására megsemmisítette. A csehszlovák ' kormány 1922 decemberében és 1923 decemberében jegyzéket intézett ez ügyben a magyar kormányhoz. A magyar kormány azonban ezekre a jegyzékekre külön választ nem adott, miután abban a feltevésben volt, hogy az ügyészség értesítése után ez felesleges. Teleky t terfaeli-e jogi felelősség, vagy sem, erre az eddigi adatok alapján nincs megfelelő tárgyi alap. sót megállapítani? Itt a kormány felelősségéről van szó. Farkas Tibor: Nekem ebben eltérő véleményem van. Nem tudom, mi a hely zet a volt miniszterek felelőssége kér-' (lésében. Pesihy igazságügyin iniszter: Arról1 tehet beszélni! Rassay: Gömbös még miniszter sem volt! Farkas Tibor: A többségi jelentés. poétikus módon foglalkozik Kozma Mik iós vallomásával és ennek kapcsán a, miniszterelnök szerepével. Kozma Mik lost illetőleg nagyfokú gondatlanság 'atszik lenforogni abban, hogy a folyosón súgva mondott valamit a miniszterelnöknek, miközben egyes dolgokat elhallgatott. Vdzsonyi: Nem volt i mindent elmondjon. rá, hogy A fraiskiigy legsötétebb pontja Farkas Tibor megindokolja különvéleményét A miniszterelnök felszólalása után Farkas- Tibor indokolta meg benyújtott különvéleményét. — Minden országnak — mondotta — lehetaek olyan ügyei, melyekét ok és cél nélkül nem visz a nyilvánosság elé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mikor olyan súlyos problémáról van szó, mint a frankügyt a teljes igazságot ki ne derítsék. Veszélyes játékot játszanak azok, akik keresztény erkölcsöt emlegetnek a frankhamisítás védelmére, mert ez az ügy egyáltalában nem hozható összefüggésbe a keresztény morállal és igazsággal. Farkas Tibor: Emlékeztetnem kell Vass miniszter urat, hogy éppen a keresztény erkölcsiséget — mert hiszen a közéleti tisztesség a keresztény erkölcsöt jelenti — kívánta Vázsoayl s ezért harcolt évtizedeken át. VázsonyJ jogosan elmondhatja: nem játszott úgy az esküjével, mim más a pattogatott kukoricával. Nem fogadom eisern a többségi, sem a kisebbségi jelentést, mert uiindakettö homokra épített kártyavár. A bizottság korlátozva volt munkájában. Az a lojalitás, melyet a miniszterek hangoztattak, csak a bizottság munkájának megkezdéséig tartott, utána pedig a kormány mindent elkövetett, hogy a bizottságot elzárja a bizonyítás elöl. A bizottság malátája nem volt más, mint a tényállásnak szívességi nyilat hozatok alapján való megrögzítése. Uj események küszöbén A többségi jelentés konklúziója az, hogy az 1848. III. törvénycikk alapján a politikai felelősség nem állapítható még. A többségi vélemény megszerkesztó.ie tévedésben van, mert ez a törvénycikk, mint az bármelyik közjogi tankönyvből megtudhatja, nem a politikai, hanem a jogi felelősségről intézkedik. Rassay: Minden másodéves jogász tudhatja. Farkas: A parlamenti bizottság sem rendelkezett megfelelő jogkörrel, tehát a döntés a jelentés alapján nem lehet teljes értékű. Különbséget kel! tenni Windischgraete ama vallomása között, amelyikben a kérdésekre mosolyogva nemet mondott és a másik vallomása között, amelyben kijelentette, hogy a kormány előzetes tudomása tekintetében nem hajlandó uyfatkozm. Helyesebb, ha a nemzetgyűlés nem hoz végleges határozatot, semhogy olyan határozatot hozzon, amelynek erejét a most készülő események meggyöngithetík. Vdzsonyi: Károlyi Imre tegnapi valló mása! Rakovszky István (a miniszterelnök felé): A legjobb barátja volt! Nagy Vince: Most már értjük, miárt tagadta meg Windischgraeíz a vallomást. Farkas Tibor: A tegnapi vallomások olyan adatokat produkáltak, amelyek esetleg súlyos• megvilágításba helyezik Teleky szerepét. Vdzsonyi: Olvassák tel Károlyi vallomást. Ba itz Gyula: A^ért menekült Teleky az egységes-pártba! Propper: Jó fedezékbe menekült! Bethlen: Teleky akkor már nem volt hivatalban, amikor a frankhamisítás megkezdődött. Farkas Tibor: Ha meg is volna a hajlandóság annak megállapítására, hogy Rassay: Miért kell Teleky felelősaéfarkas Tibor: A miniszterelnök azt va'Jotta, hogy nem is tudja ki hozta neki az első hirt. Pi'ónay György báró miniszterelnökségi államtitkártól el lehetett volna várni, hogy jobban intézze el a miniszterelnök által rábízott ügyet, mintha maga a miniszter* vette volna kezébe az elintézést. A frankügy legsötétebb pontja Baross Gábor szerepe. Érdtetet:-n, hogy miért részesül Baross olyan kivételes elbánásban és még állásától sincs felfüggesztve, holott ehhez elég lett volna az, hogy elmulasztott jelentést tenni a súlyos bűncselekményről. Baross magatartása nem elszigetelt jelenség, hanem az egész rendszernek egyik tünete. Annyi mulasztás, annyi gondatlanság történt, hogy az embernek meg kell döbbennie. A külügyminiszter felelős azért a blamázsért, ami ezekkel a táviratokkal az országot érte. £z csak azért történhetett meg, mert Jankovich nyugalmazott ezredes és a honvédelmi miniszter sógora. Ami Nádossyt illeti, nem tudom megérteni, hogyan lett Nádossy egyszerre olyan nagy ember az országban, anélkül, •hogy erre bármi predesztinálta volna. Nádossy számára külön országos főkapitányi állást kreáltak. Vihar a titkos társaságok kórul Fábián Béla: Nádossy volt az ország titkos társaságainak a feje! Rassay Károly (a belügyminiszter felé): Ön is tagja a titkos társaságoknak, belügyminiszter ur! Rakovszky Iván belügyminiszter: Kérdés, mit neveznek titkos társaságnak? (Óriási zaj a baloldalon.) Farkas Tibor: A titkos társaságok sem nemzeti, sem nemzetközi alapon nem tűrhetek meg az országban. Vicidn István: A szakszervezetek! Farkas István: A kettőskereszt vérszövetség titkos -társasága! Dabasy-Halász Móric: Nem lehet titkos társaság az olyan egyesület, amelynek a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályai vannak. Rassay Károly: A szabadkőművesek alapszabályait is a belügyminiszter hagyta jóvá. Farkas Tibor: Nem tehet a miniszteretaöknek szolgálatot az, aki .azt a látszatot akarja kelteni, hogy a titkos tár. saiságokról terjesztett hírek alaptala nők. A miniszterelnöknek az utolsó években mindig hátrányára volt az, hogy ‘titkos társaságokkal kellett a kulisszák mögött harcot. folytatnia a tend érdekében. Ha a kormánynak nincs elég ereje a titkos társaságok letörésére, ebből nem vonom le azt a konzekvenciát, hogy a miniszterelnök felelős, de azt sem mondhatom, hogy minden szükséges intézkedés megtörtént. A nyomozás beigazolta, hogy a frankhamisitás ?s szerves összefüggésben van a titkos társaságokkal. A nyomozás nem volt hibáktól mentes és ezeken a hibákon nem lohet úgy átsiklani, mint ahogy azt a többségi ielentés teszi. Nincs rendijén, hogyha valaki ellen alapos gyanuokok vaunak, akkor a belügyminiszter magánszorgalomból nyomoz az illető után, ahelyett, hogy hivatalos intézkedések történnének. Helytelenítem azt is. hogy az- ügyészi nyomozásból kizárták a külföldi, sértetteket. Ezért a felelősség egész súlya az igazságügy miniszterre hárul. Az ország jóhirneve érdekében mindem meg kellett volna tenni, hogy ez a szégyenletes botrány huszonnégy óra alatt felderítiessék. A kormány politikai felelősségét egyszerű szavazással ci lehet dönteni. Ez azonban nem vezethet célhoz. Azt, hogy jog: felelősség nem terhe« a kormányt, még lehet állapítani, de aki azt mondja, hogy a kormányt sem miféle mulasztás nem terbeii, arról el lehet azt mondani, hogy teljesen vaksággal van sújtva. (Farkas Tibor beszédét az ellenzék zajos tapssal fogadja,) A kormánypárt vezérszónoka Szabó Sándor, az egységes-párt vezérszónoka áll fel azután szólásra. Megállapítja, hogy a kormányt jogi felelősség nem terheli. A politikai felelősség tekintetében el tudja képzelni, Hogy a politikai felelősség súlya alatt a kormány megsértse a törvényeket maga sabb államérdek kedvéért. A brilliátts ellenzéki vélemény Vázsonyi nagyszerű ügyvédi tehetségének -köszönhető, az ellenzéki véleménynek azonban nincs semmi komoly alapja. A kormány a parlamenti vizsgálóbizottságnak mindig készséggel állt rendelkezésére és azért, nem tehető felelőssé a 'kormány, -bogi' Nádossyék nem jelentek meg a bizottság előtt. Horváth Zoltán: Miérc nem hívták a bizottság elé Baross Gábort? Káliay Tamás: Nem jelent volna meg! Rassay Károly: Honnan tudja? Káliay Tamás: Beszéltein vele! Hegymegi-Kfss Pál: Ja úgy?! Rassay Károly: Hogy lehet komolyan azt állítani, hogy egy köztisztviselőt •nem lehet kényszeríteni a bizottság előtti megjelenésre? Hegymegi-Kiss Pál: És gróf Károlyi Imrét mért nem idézték meg? Szabó Sándor: Erre akkor még nem volt szükség. Rassay Károly : Gróf Teleky Pálnak a bizottság előtt tett vallomása- ellentétbe® van a rendőrségen tegnap elhangzott vallomásokkal. A szocialisták egy .köz-beszólására ezután Káliay Tamás egységespárti képviselő a következő meglepő ’kijelentést teszi az ellenzék felé fordulva; Mit akartok tulajdonképpen. Én is tudtam a frankhamisításról, A hamis frankosok első példánya nálam volt! Esztergályos János: Alié:: sem tett jelentést a rendőrségnek? Káliay Tamás: Nem vagyok '-ötelss denunciálm (óriási zaj.)
