Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-28 / 58. szám
19?6. február 28. RACSMEGYE! NAPLÓ 3. oldat. Kisebbségi Élei o tg* Az Ángheiescu-féle közoktatási törvény több • nagyváradi iskolát megfosztott a nyilvánossági jogtó!. Az ér-' dekelt iskolák, és pedig a zsidó lyceum, az Orsoíya-zár.da, a református tanítóképző és polgári iskola igazgatói beadvánnyal fordultak a tankerületi főigazgatóság utján a . miniszterhez és. kérték a nyilvánossági jog visszaadását. Bota György tankerületi főigazgató előtér- Jesztetésére a közoktatásügyi minisztérium megbízta R. J. Russu inspektort a három váradi intézet ellenőrzésével. Ha az ellenőrzés alatt a iskolákban nem tapasztalnak szabálytalanságokat, An-ghelescu visszaadja a három magyar iskola nyilvánossági jogát. * Az erdélyi magyar párt és a román kormány között folytatott tárgyalások nem szakadtak meg. Ugrón István pártelnök Kolozsváron újból találkozott Lepedatu kultuszminiszterrel. akivel hosszabb megbeszélést folytatott. \ kolozsvári tárgyalásokkal egyidejűleg Bennády György Bukarestben tanács-; kozák' Coostantinescu Tancred földtnivelésügyi miniszterrel;, aki a beteg Brassóin inimszterelnök megbízásából előterjesztette .azokat a feltételeket, melyek a'apján a liberális párt a paktumot megkötheti. Az erdélyi magyarság sokat remél a magyar párt vezetőinek újabb tárgyalásaitól és föltétlen bízik abban, hogy, a paktum még a parlamenti választások előtt létrejön. * Németország, mint az egyik berlini lap írja, a Népszövetségben mindent el fog követni, hogy az európai hatalmak szerezzenek érvényt a kisebbségi jogokról szóló nemzetközi szerződéseknek. »A birodalmi kancellári hivatal — mondotta egy befolyásos német politikus — nagy aparátussal készül a tervbe vett fontos akcióra és Szorgalmasán gyűjti az anyagot a kisebbségek elnyomásáról. A nyugati hatalmak végzetesen tévednek, ha azt hiszik, hogy a béke pusztán abban áll, hogy Németország és a többi legyőzött országok teljesítik jóvátételi kötelezettségeiket. Ez lehet a győztes államok érdeke, de semmi esetre nem függ össze a béke ügyével. Németország nagy terheket vállalt megára és erőinek teljes megfeszítésével teljesiteni fogja a vállalt kötelezettségeket, csakhogy kielégítse a nyugati hatalmakat és lehetővé tegye az európai államok békés együttműködését. Ezzel szentben Németország azt várja a nyugati hatalmaktól, hogy valóban megalapozzák az igrzi békét, hiszen egyébként semmi értelme Németország nagy áldozatainak. A valódi béke azonban a nemzeti kisebbségek problémájának megoldása nélkül nemcsak elképzelhetetlen, de lehetetlen. Olyan nagy elmék és gyakorlati államférfiak, mint Macdonald, Nagybritamiiá; volt miniszterelnöke és Nitti, Olaszország egykori kormányelnöke ismételten rámutattak azokra a veszélyekre, amelyeket a kisebbségek elnyomása magában rejt. A nemzeti kisebbségek leszerelése és kibékitése csak módon történhetik meg, ha az úgynevezett uralkodó nemzetek és az azokat képviselő kormányok országainkban olyan atmoszférát teremtenek, amely lehetővé ■ teszi a kisebbségek szabad gazdasági és kulturális fejlődését. Meg kell érteni a következőket: a sziléziai német jó lengyel állampolgár lehet, ha szabadon élheti kisebbségi életét és szabadom ápolhatja a kulturális kötelékeket a német birodalomban élő testvéreivel. Sőt csakis igy lehet jó lengyel állampolgár. A kisebbségekkel cl kell feledtetni, hogy kisebbségek és alacsonyabb rendű alattvalói az államnak. Ha megszűnnek a sérelmek, ha a kisebbségek hozzájutnak összes emberi jogaikba, úgy hogy jó! fogják magukat érezni és semmiféle okuk nem lesz arra, hogy igyekezzenek elszakadni uj hazájuktól és régi hazájuk felé gravitáljanak. Ma ottan tartunk, ■ hogy nem az a fontos, hogy egy államnak mi a neve: Németország, Csehszlovákia, Lengyelország teljesen mindegy, ha a németek Csehszlovákiában és Lengyelországban- is németek maradhatnak és nemzeti, valamint gazdasági szempontból ugyanúgy érvényesülhetnek, mint Németországban«., Jugoszlávia és - Olaszország véd- és dac-szővetséget kötöttek? Nincsics külügyminiszter csatlakozási Rómából jelentik : Nincsics és Mussolini tanácskozásáról diplomáciai körökben o következő, még megerősítésre szoruló hirek vannak forgalomban : A tanácskozás Róma kezdeményezésére történt. Olaszország beogracü •épviselője, Botdrero, felkereste Nincsics külügyminisztert, hogy Mussolini megbízásából a találkozást vele megbeszélj;-. Az összeíövetelt eleinte Mi’anóba tervezték, még pedig február elejére, de az időpontot el kellett halasztani. Rómában Olaszország és Jugoszlávia között véd- és dacszövetség jött létre, amejynek feltétele a siatusquonak Európa középső és déli résziben való szigora fenntartása. A két állam magára vállalta azt a kötelezettséget, hogy Közep- Euröpa jelenlegi határait, ha kell, fegyverrel is megvédi. Olaszország Nincsics közvetítésével — aki egyben Benes megbízásából is tárgyait — Franciaországot is Vrseg akarja nyerni annak a tervnek, hogy Németországot mostani határai közé szorítják. Olaszország gátat akar vetni a feltámadó pán-germanizmusnak. Amíg Olaszország a római megállapodások alapján megtartja venyiiaíkozata az osztrák mozgalomról zető szerepét Kozép-Európában, Jugoszlávia a Balkánon kap elsőrangú szerepet. Nincsics küiügyminiszter egyébónt Rómából való elutazása előtt hosszú táviratot kii'dott Pastes miniszterelnöknek, akinek referált a római tárgyalásokról. Végül még találkozott Nincsics Kontorinival, az olasz külügyi hivatal vezértitkárával, majd elutazása előtt a külügyminiszter a sajtó képviselői előtt rövid nyilatkozatot tett. — Ez a találkozás — mondotta Nincsics — már régi idő óta elő volt készítve, mert az Európa külpolitikái ban legutóbb történi eseményele szükségessé tették az eszmecserét e két barátságos ál lám képviselői között. A csatlakozási mozgalomról Nincsics ezeket mondotta : — A mai államrend nemzetközi szerződéseken nyugszik, a csatlakozás azonban éles ellentétben állana azokkal a szerződésekkel, a melyek Európa békéjét biztosítják. Ha egyszer megsértünk egy békeszerződést, nem tudhatjuk, hol végződik ez. Egyébként a barátsági paktum benső együttmunkálkodással az idők tapasztalata alep jón kibővithető, ami de facto már meg is történt. Windischgraetz naplója alapján tett Károlyi Imre terhelő vallomást A herceg naplója részletesen elmondja a frankhamisítás történetét — Teieky résztvett a bűncselekmény előkészítésében Budapestről jelentik: A parlament folyosóján szombaton nagy izgalommal tárgyalták gróf Károlyi Imrének pénteken a rendőrsége» tett' vallomását, a mely súlyosan terhelő gróf Teieky Pálra. Áz egységes-pártban valóságos kemsternációt keltett ez a vallomás, tekintettel arra, hogy Teieky tudvalevőleg csak rövid idővel ezelőtt lépett be a kormánypártba. Az ellenzéken a legnagyobb megdöbbenéssel állapították meg, hogy gróf Károlyi Imre Teiekyt a frankhamisításban bűnsegéd! részességgel vádolta, azt álliíva róla, hogy az előkészületi cselekményekben részt vett azáltal, hogy mindazokon a tanácskozásokon, amelyeken a frankhamisítás előkészítéséről volt ' szó, jelen volt Különös izgalmat .keltett, hogy — mint Károlyi a rendőrségen is kijelentette — Károlyinak rendkívül fontos Irat jutott a kezébe, melyben részletesen 1c van írva a frankhamisítás egész története. Ebben az okiratban foglalt és a frankhamisítás legkisebb részleteire is kiterjedő tény megállapítások tanuk megnevezésével varrnak megerősítve, úgy, hogy az okmány perrendszerü bizonyítékot szolgáltat. Abban az esetben, ha ez az okirat nyilvánosságra kerü’-ne, az okmány az egész frankhííroisifási ügyet teljésen uj megvilágításba -hoaaf, felderítené. annak homályos részleteit és olyan szereplőkre is rávilágítana, akiknek a szerepe eddig nincs tisztázva. Ez a nagy fontosságú okmány a frankügy egyik szereplőjének birtokában volt és a legkiíogástalamabbul, legális utón került gróf Károlyi Imréhez. Károlyi, bár tudja, hogy ezzel az okmánnyal a frankhamisitási ügy legfontosabb dokumentumát szerezte meg, még sincs- egyelőre abban a helyzetbe», hogy az okmányt beszolgáltassa a bíróságnak, vagy azt -nyilvánosságra iiozza, mert Károlyi nem nyert még felhatalmazást attól, aki az okmány felett valójában rendelkezik, hogy az irat tartalmát nyilvánosságra hozza. Gróf Károlyt Imre csak arra nyert íelhataknazást, hgy az okmányt egy raagasállásu személyiségnek bemutassa. Nem lehetetlen, hogy az illető, aki a fontos dokumentum felett rendelkezik, hamarosan felhatalmazást fog adni arra, hogy az okmányt a teljes igazság kiderítése céljából felhasználják. Amikor gróf Károlyi Imre értesült az okmánnyal kapcsolatban politikai körökben elterjedt'hírekről, egyik déli lapban közleményt tett közzé, amelyben -anélkül, hogy ilyen okmány létezéséről vagy nem létezésiről nyilatkozna, kijelenti; hogy semmiféle ilyen okmány ráncs a birtokában. £ nyilatkozat után fokozótt izgalommá! kezdtek kutatni azután, ho-gy kinek a birtokában var. a nagy-fontosságú okirat, amely annyira kompromittáló gróf Teieky Pálra- Sikerült is annyit megáltepitajti, hogy, mágnáskőrökben már 'napok óta pozitívumként beszélik, hogy Windischgraetz herceg naplót vezetett ügyes-bajos dolgairól és abban a frankhamisítás legkisebb részleteiről is beszámolt Windischgraetz naplóját állítólag a Windischgraetz-családdat rokonságbanlevő ■ örgróí Pallavicitti György bukkant rá, aki azt most az egész bűnszövetkezet leleplezésére akarja felhasználni. Az üggyel kapcsolatban Pallavici.Tr György a következőképpen nyilatkozott: — Károlyi vallonul sáliak -nagy jeleit-' tőséget kell tulajdouhüítí. Előrelátható, hogy a nyomozás egészen uj adatokat fog produkálni, amelyek még ar eddigieknél is nagyobb jelentőségűek a kormány politikai felelőssége szempontjából. Ezért sok momentum szól Farkas Tibor indítványa mellett, hogy a írankbízottsá-got szélesebb hatáskörrel kell felniházat az ügy felderítése érd-kében. A szociáldemokraták tudvalevőig nem idegenkednek Farkas T ib;prindítványának elfogadásától, viszont Vázsonyi Vilmos azt feleslegesnek tartja és erről a következőket mondotta: — Kétségtelen, hogy Károlyi Imre gróf pénteki kihallgatásán rendkívül, fontos- újabb momentumuk merültek fel. de emiatt nincs szükség a irankbizottság újabb munkájára, mert hiszen a nyomozás legfrissebb adatait amúgy is bevisszük a iankbizottság jelentése feletti parlamenti vitába. A pénteki uagyíontosságu kihalígafásokkal vart kapcsolatban az is. hagy i francia kiküldöttek -kívánságára Gerö Lászlót,, a Markó-uceai fogházban Lakatos rertdöriandcsos a franciák jelenétében szombaton újból kihallgatta, f kihallgatás órák hosszat tartott, -amiből -arra következtetnek, hogy Gerö fontos újabb vallomást tett. Katona Rezső rendőr róvar.ácsos szombaton elkészítette a péntek;1 kihallgatások jegyzőkönyveit és átkúldte az ügyészséghez további utasítások cé'jából. A Tűzhely-bank 350 milliós i-.ölcsö•néne-k ügyében a nyomozás ugyanis I -még nincs befejezve, hanem még újabb j kihallgatásokra van szükség. Radics magyar gimnáziumot ígért Szomboniaíí Szomborból jelentik: A szombori; bunyevác - .sokáé - párt disszidens frakciója küldötíségileg kereste íeí pénteken Radics István közoktatásügyi minisztert, hogy a minisztertől kérjék a szombori gimnázium [magyar tagozatúnak engedélyezését. A közoktatásügyi: miniszter :> ! küldöttségnek ígéretet tytt, hogy a legközelebbi időn belül intézkedni fog a szombori gimnázium magyar j tagozatának felállítására, úgyhogy a jövő tanévben már a magyar tagozat is megnyílhat. A küldöttség kérésére megígérte Radics azt is, hogy a szombori katolikus zárda épületét, melyben most a görög-keleti tanitónőképzo iskola van, visszaadja az apácák nak. A küldöttség több iskolaügyi panasszal fordult a közoktatásügyi miniszterhez, aki gyors orvoslást ígért. Végül Radics kijelentette, hogy husvét után Szom borba jön, ahol több napot szándékozik tölteni, Ezt az időt arra akarja felhasználni, hogy a szombori iskolákban látogatást tegyen. A közoktatásügy, miniszter a küldöttség kérésére megígérte azt is. hogy Szombatból Baranyába fog menni az Ottani iskolák ellenőrzésére.
