Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-04 / 34. szám

1926. február 4. BACSMEGYEI NAPÚ 5. oldal. Nagy Vince bünrészességgei vádolja Bethlent A magyar nemzetgyűlés viharos illése. — Az ellenzék újabb adatokat ajánl fe! annak bizonyítására, hogy Bethlen he volt avatva a frankhamisításba — A parlamenti bizottság kihallgatta Vass József népjóléti minisztert — Izgalmas vita Baross Gábor és a francia rendőrtisztek kozott — Nem az igazi bankóprést foglalta le a budapesti rendőrség — A tranciáb szerint a Térképészeti intézeten kívül másutt is hamisítottak ezerfrankosokat j; Nem vezetett eredményre a rendőrségi pótnyomozás Budapestről jelentik: A f-ranJshamisi­­tási ügy fejleményekéin lappangó poli­tikai válság szerdán sem enyhült Beth­len miniszterelnök Mayer és Csdky mi­niszterekkel, továbbá Almüsy Lászió­­vai, Kállay Tamással: és Bottlik József­fel este visszaérkezett a lillafüredi va­dászatról. Ugyancsak megérkezett Ra ■kovszky Jván belügyminiszter is, aki Párádon töltött néhány napot. A kormánypárti fplyosóti elterjedt hírek szerint Bethlen utifársainak a kö­vetkező nyilatkozatot, teftp: — A frankügy likvidálható úgy bel politikai, mink külpolitika: vonatkozás ‘bau. és logom is rövidesen likvidálni. A kormánypárton ugyancsak hangsú­lyozzák. hogy a miniszterelnök teljesen szilárdnak érzi a kormány helyzetét, és ennek s, a szilárdságnak érdekében a kormánypárt szerdán a következő nyi­latkozatot tette közzé': Ügyes lapok a kormány válságá­ról. és az egységes-párt bomlásáról Ír­nak. Az egységes-párt elnöksége ezzel szemben a léghafározottabban kijelenti, hogy a párt keljeiében semmiféle nézet­eltérés nincs és hogy az egységes-párt tántorít hatatlanul kitart a kormány el­nöksége, valamint a kormány tagjai mellett. A Párt nem hajlandó a szélső­séges ellenzék kedvéért az. egységet megbontani és semmiféle körülmények ‘között sem engedi meg, hogy újra az 1918-as idők térjenek yissza. A párt törhetetlen ragaszkodással viseltetik a kormány tagjai Iránt és ennek az ér­zelmének a csütörtöki pártértekezlet alka’mábó több szánok fog kifejezést adni. Az egységes-párt bizalmi nyilatkoza­tával szemben azonban a kormánypárt liberális csoportja továbbra is követeli a kormány re­konstrukcióiéi, az ellenzék hangula­tát pedig legjobban a nemzetgyűlés szerdal ülése bizonyltja. A válság egyáltalán nem tekinthető el­hárítottnak, csak ugylátsrik kitolódik a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésé­nek beterjesztése utáni napokig. A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés szerdai ülését mind­végig a frankhamisitási ügy dominálta. Az ülést fél tizenkettőkor nyitotta meg Szcitovszky Béia elnök. Az indeumi­­' tási vita első szónoka Rtíthcnstcin Mór, aki szerint a kormány azért kéri ezt a hossza indemmtást, hogy ha a frank­­botrány miatt esetleg' el kell napoltatni a tlázuf, meglegyen a feUtatulma­­zása. A fraukügybeu kiadott vádiratból világos, hogy a miniszterelnök tu­dott a dologról. Farkas István minapi beszédére, a melyben a miniszterelnököt felelőssé tette a írankbotrátn ért, Bethlen minisz­terelnök emelkedett hangon azt vála­szolta, hogy Farkas az éremnek csak egyik oldalát mutatta meg, de hogy a miniszterelnök miként ' intézkedett eb­ben az ügyben, arról nem beszélt. A mi­niszterelnök petitbe való. utazása előtt Nádossyt bízta meg a vizsgálattal. Ha a miniszterelnök visszajövételékor nu g­­sürgetíc volna Nádossynál a jelentési, akkor még elfogadható volna ez a vé­dekezés. Rothenstein Mór után Viczián István szólalt fel, majd Rakovszky István emelkedik szólásra. Rakovszky István beszédében beje­lent-«, hogy eredeti szándékától eltérően nem kíván részletesen, foglalkozni a frankhamisítás ügyével, mert erre né­zete szerint a parlamenti vizsgálóbi­zottság jelentésének beterjesztése után lesz meg a kedvező alkalom. Követeli azonban, hogy a kormány adjon teljes garanciát arra nézve, hogy a parla­menti bizottság jelentésének beterjesz­tése után nem akarja a nemzetgyűlést elnapolta. A frankhamisítás tisztázásá­nak követelését nem akarja teljesen át­engedni a szociáldemokratáknak és fel­szólalásával elsősorban azt kívánja ; í­­zonyitani, hogy van olyan konzervatív politikus is, aki ragaszkodik hozzá, hogy a frankügyre teljes világosság de­rüljön, Tiltakozik az ellen, hogy ezt a bűnügyet hazafias mezbe öltöztessék és nem lehel tűrni, hogy barid palástol­ni. akarja ezt a botrányos ügyet. Az i g a zságszol gálta-tásn ak kér 1 elhe tetle n ül le kell sújtani a frankhamisítás minden résztvevőjére. Az indemnitást nem fo­gadja cl. Nagy Vince az Albrecht-puccsróS Nagy Vince szólalt fel ezután. A ki­adott vádirat — mondja — törvényho­zói kötelességgé teszi, hogy a frankha­misítás ügyével itt foglalkozzunk. A vádirat nem alkalmas az igazság felde­rítésére, mert súlyos jogi defektusok­ban szenved. At ügyészség pótnyomo­zást rendelt cl, tehát a frankhamisítás ügye a nyomozás alatti stádiumban van. Feltesszük ezért a kérdést: miért kellett az ügyészségnek lezárni a nyo­mozást és kiadni a vádiratot, amidőn ugyanakkor pótnyomozást rendeltek el. ífz jogi abszurdum, aminek politikai háttere van. óriási hiba, bogy a vád­irat nem jelöli meg azt a célt, amcly­­npk érdekében a IrankfutmisUók sző vetkeztek. Néhány adatot szolgáltatok erre nézve a nemzetgyűlés fórumáról a nyomozásnak. Bizonyítani fogom, hogy nem egyetemes hazafias célról van szó, hanem egy kis társaságnak» egy trénravá­­gyó, hatalomra törekvő kis társa­­•.ágnak érdeke veit a íraukhamisi­­tás. Minden Albrecht volt eatr^t főherceg trónrajutása érdekében tör­tént. Itt van mint bizonyíték Jankovich Arisz­tid naplójának részletei. Másik bizonyí­ték Mayer János főharcegi titkár sze­repe, aki egyik nap kijelentette, hogy nem ismeri Jankó vichot, másnap pedig már beismerte, hogy gyakran együtt volt vele. A. harmadik bizonyíték, hogy Albrecht annak a TESz-nck volt kor­mányzó-elnöke, amelynek legfőbb pillé­re a Magyar Nemzeti Szövetség, ahol a hamis ezerelrmkosohat szortírozták. De emlékezzünk Rafiay Sándor Püs­pöknek »Te vagy az eljövendő« kez­detű Albrechthez intézett beszédére. Figyelemreméltó az $ beszéd is, amit Baross Gábor, a Postatakarékpénztár vezérigazgatója mondott -néhány hó­nappal ezelőtt, amelyben kijelentette, hogy nagy akcióra készül, amely ha si­kerűt, nagy elismerést hoz, de ha nem jár eredménnyel, akkor erkölcsi halott tesz. Nincs olyan egyetemes hazafias 1 cél, amelynek sikertelensége erkölcsi halottá tesz valAcft. -Mteiezék az ada­tok azt bizonyítják, hogy a Irankltami­­sitók a trónkövetelő Fiatalember érde­kében tevékenykedtek. Tessék ezt ki­nyomozni, mert a jelenlegi módon fö­­tárgyaldsra se kerülhet az ügy ilyen hazafias köntösben. .V Irankheimisüds után nem lehet a közvéleményt is meg­hamisítani. (Nagy zaj a kormánypár­ton.) Súlyos vádak Bethlen ellen Nagy Vince: A vádirat alapján rá fo­gom olvasni Bethlen miniszterelnökre, hogy milyen súlyos mulasztásokat kö­vetett cl. A miniszterelnök nem csak azt tudta, hogy hamis ezerfrankosok készül­nek, hanem arról is tudomása volt, hogy a hamis 'bankjegyek már elkészül­tek és hogy hol vannak elrejtve, vala­min!, Itogy forgalomba akarják hozni azokat, Kgy hárcmnegyedr.észben már befejezett bűncselekmény megakadályo­zásáról volt sző és ezt nem úgy kel­lett volna megkísérelni, ahogyan Beth­len csinálta, hanem egyszerűen utasíta­ni kellett volna a detektív főnököt, hogy koboztassu el a hamis bankjegyeket. Bethlen azt állította, hogy megbízta Prónay államtitkárt, utasítsa nevében Nádossyt a vizsgálat, lefolytatására. "Nekem adataim vannak, hogy amikor Bethlen utasítást adott Ná­­dossynak a vizsgálat lefolytatására, a miniszterelnök már tudta, hogy az országos főkapitány is érdekelve van az ügyben. Az egységes párton ezekre a szavak­ra óriási vihar tört ki. A kormánypárti képviselők felugrálnak helyeikről és kó­rusban kiáltják Nagy Vincének: — Nem igaz! Nem igaz! Rágalmaz! A baloldal a közbeszólások záporával ellensúlyozza a kormánypárt lármáját. A nagy zajban csak elvétve érthetők egres közbeszólások. Bcrky Gyula: Ez Bencs véleménye! Mándy Samu: Jóhiszeműen nem lehet ilyent mondani! Horvátit Zoltán: Majd bizonyítunk. Percekig tarló nagy zaj tör ki, a kor­mánypárt indulatosan támad az ellen­-ékre. A viharban Nagy Vince nyugod­tan. áll, tićiii reflektál a minduntalan megújuló közbeszólásokra, majd így. folytatja: — fin állitoin és bizonyítom, hogy Bethlen előre tudott a frankhamisiUísró!. Ha a parlamenti bizottság ezt nem tud­ja, kérem a Ház elnökségét, hogy te­jen intézkedéseket, hogy engem a bi­ot tőrig elé megidézzenek s ott előtér-' /'esszéin bizonyítékaimat. A megújuló lármában Nagy Vince csak nehezen tudja folytatni beszédét. — Most, a vádirat kiadása után. — mondja érthető, hogy miért nem füg­gesztették fel állásától Barons Gábort, a postatakarékpénztár igazgatóját. Ö volt az, akt értesítette Bethlent, hogy hamis frankok készülnek s ő tudatta u:;t is, hogy nuir készen vannak. Tessék ' megkérdezni a gazdasági élet vezetőit s azok igazolni fogják, hogy a frankha­misítás miatt a külföld sorra likvidálja kölcsönigéreteit. — Mert maguk igy beszélnek! — ki­áltják jobbról. Berky Gyula: Olvassa el Károlyi nap­lóját. Maga is benne van! A nemzet sírásója! Katasztrófa-politikus! Nem fog még egyszer feltámadni! Nagy Vince: A kormány azzal vádol bennünket, hegy forradalmat akarunk csinálni. Mi nem vágyódunk hatalomra s arra kérem a kormányt, hegy ilye súlyos helyzetben nc hangoztasson ilyen vádakat. A többségi párt tagjait pedig, arra leérem, hogy ha még van bennük' egy szikrája a józanságnak (nagy zaj) lássák be, hogy Bethlen további, műkő-' dése az ország érdekei ellen von s ne' szaladjanak vakon egy menthetetlen ember után. Az indemnitást nem fogad-: ja el. Nagy Vince beszéde titán- hosszait szüuet következik, majd Berky Gyula 'beszél. Nagy aggodalommal hallgatta - j mondja"— Nagy Vince beszédét, amely­nek hangja az 1917-es ellenzéki beszé­dekhez hasonlít. Alikor a politikusok egyrésze jobban gyűlölte Tisza Istvánt, mint ahogyan hazáját szerette. Bethlent az cgységespárt azért követi, mert, a mikor ő került hatalomra az ország po­litikai és gazdasági temető volt és csak Bethlen munkája tudott eredményeket elérni. A kormánypártnak is csak egy célja van: az igazság teljes felderítése. A kormánypárt bízik a magyar függet­len biróság pártatlanságában, amely az ügyre- világosságot fog deríteni. Nagy Vince beszéde a gyűlölködés politikáját hirdeti és ennek csak Prágában tapsol­nak. Kiss Menyhért beszéde után Peyer Karolj’ szólalt fel. Megindult a pőtnyomosás A frankhamisítás ügyében a rendőr­ségen kedden megkezdték uz ügyész ség átirata értelmében a pótnyomozást. Elsősorban két fontos tanút hallgattak ki, akiket a franciák jelentettek be és akiknek vallomásából azt akarják megállapí­tani, hogy tulajdonképpen mi volt a céljuk a frankhamisitóknak. A gyanúsítottak ugyanis erre vonatko­zólag ez ideig minden közelebbi felvilá­gosítást megtagadtak és csak egy bizo­nyos hazafias cél hangoztatására szo­rítkoztak. A franciák elsősorban azt akarják megállapítani, hogy milyen po litikai céljaik voltak a frankhamisitók­nak Erandaországgal szemben. Parisban azon a véleményen van­nak, hogy a frankhamisításnak az volt a célja, hogy Franciaországban boisevízműét csináljanak, illetve en­nek megfelelően előkészítsék a ta­lajt, ha pedig ez nem sikerül, akkor felforgatva a francia politikai hely­zetet, katonai diktatúrát provokál­janak ki. A francia rendőrség kül­földi nyomozásai erre vonatkozó adatokat Iá eredményeztek, ó kedd délután megkezdett kihallga­pedig Benői st I rcndőrtisztviselö is, szerdán visszaérkezett Parisból rendörfelügyelö is, aki a szerdai ki­hallgatásokon már szintén résztvett. Benoist több érdekes aj adatot hozott magával Párisból, amelyeket most a pótnyomozás rendelkezésére bocsát. Baross Gábor kihallgatása A pótnyomozás folyamán elsőnek Ba­ross Gábort, a Postatakarékpénztár ve­zérigazgatóját hallgatták ki. A kihallgatás folyamán Doulcet több kérdést intézett Barosshoz, akinek ki­hallgatása a késő éjszakai órákig tar­tott. Doulcet főleg arra vonatkozólag intézett kérdéseket Baross Gáborhoz, hegy milyen célt szolgált az a nagyobb silling-össsegre kiállított csekk, amelyet Baross Becsbe irányított. Baross Gábor kijelentette, hogy emlékszik, hogy kiál­lított egy csekket 12.000 vagy 120.000 sálingről, de többet nem akart erről a kérdésről vallani. Doulcet kérdéseiből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a francia kikül­dötteknek sok olyan adat van a bir­tokukban, amelyekről eddig még nem volt szó a nyomozás során. fásokon már leien volt Doulcet francia Másodiknak Elischer Jánost, az Elischer

Next

/
Thumbnails
Contents