Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-25 / 55. szám

10. oldal.

1926. február 25.

Foltok a szivárványon

— Regény

Irta: Sz Szigethy Vilmos

Balázs

rajzaival

?!!• fejtet ezen tűnődni. továbbá lehet gabalyodni -5s az útvesztőibe, amelyek szerteágaznak és isten tudj«, ík»1 Érnek véget?

Hát vr apa nem bűnös. Iia érmését megcsuíohrt készteti gyermekét?

Éh, majd Jöhet rajta gondolkozni külsőbb. az' .akuntalan éjszakán, minek most f.époiődnf a -keserűségén!

Vidámra." fogta a haagját és már cirógatta az üreget.

— Apás. Határt, nézd, olyan mijidvgy...

— Kíváncsi vagy, kis macska, azért iíorombpisz?

—■ Előtted nincs szégyenkezni valóm, kát bevallom, hogy igenis kiváncsi vagyok. ,

— Mint miniden asszony.

Miret minden nő — folytatia: mosolyogva- Éva.

— Nem mindegy az, akármilyet!' nevet mondok?

— Nem, apus. Te azt ai nevet monifod meg. amelyikre gondolták- De há már ’letettem a tervről! Istenbizemy letettem, ha neked nincs hozzá kedved. Bevallom azt is. hogy ele' bitén bántott, búsultam miatta: de- Háton olyan könnyen megy az ilyesmi1!

i'e vagy az cfsö, á te boldogságodért •nliiđenrč képes, vagyok.

— Tides jó apám.

'Atkarótta:'a nyakút, úgy nézett a szemébe. . ... ...

• ■ . Csúfolj ki, nevess ki. Te csúfolsz, Csak .te nevetsz. A ió apóm.

• Ho’cz Péternek fölöttébb tetszett ez ;; helyzet. kedve támadt az iugerkedésjlCZ. I,' '-'.' -I- 'Találd el. ’-- Azt se tudom. hol .kezdjem! ..

. üiűidta e&v jívis durcáSkodással Éva. •.-Csák .rém.iiz a szerencsétlen'főhadnagy.

Több!' — válaszolta Péter ur.

Jaj; ennek örülök. Olyan utálatos 'volt az lapjával együtt, meg is kért.

• Nem mondtad soha.

... Nem', tartottam érdemesnek. . No, L.niféf többrevalút könnyű találni. Mcgycbelj? .- X nipíLVéhen' van.

. Valamilyen -•/•olg.rf'Tö?- Hn nem is

: 'dóm mriidriek j nővér.-ü. Én se tudom, de azoknál lse különb. ..-I.:-. '

— Több.

— >okká) több'

— V kissbbfc BcocsKv?.

Nulla- bozzáképest.

— De báró!- tiár •y.z.tájr?

Éva. tapsolni kezdett »

.Megjfcüh. most tná-r íade-ii:, kttaláltam.. ■ .......

— 'fä5;e vele.;-i De.igéit} incg. iiog-y .ha az;ii>z: evet mondom, azetnaí megtrösited logy ő.— - fljjr. TsTetí 6. I

„Éva leült egy ledöntött Jatörzsre ‘

Ézea ;U gyerekes io:

!hozáson mt

nevettek cgy sort,

— üyoroky Károly gróf.

Az öreg megfogta ,a lány kezét,

kicsit mintha elkomorult volna.

— Elmek őrültül?

Csak annyira, hogy rájöttem.

—• Másként ..nem?

— Ugyan, apus, mit gondolsz rólam.‘ Azért hiszed, inert -mindig a sarkamban vök. Hiszen ez volt a .legszemérmetlenebb mindnyája között, ez uviítan tárgyalta, hogy csak én tudom kifizetni az adósságait. Isten mentsen.

•Holcz Péter nagyot sóhajtott.

— Hál« a papunk, már megrémültem.

— Nem ő volt?

— Nem. Sókkal, de nagyon sokkal több.

Éva maga elé merengett, igen megakadva. Aránylag olyan keveset beszélt az öreggel komoly dolgokról', hogy alig ismerte az apját s most tűnődve kutatta, hogy ki és ■mi, milyen lehet az, aki ezeknél is több?

— Nem tudom kitalálni ... mondta elkedvetlenedve — körülbelül igazad van, hogy nem is érdemes.

— Várj hát kis macska, majd rávezetlek éu. ha magad nem fejted meg a rébuszt. Ide figyelj, de jól figyelj, mert ha tuég mindig item jössz rá. abbahagy ont-a dolgot és nem ■ játszom. K-vaf kezdődik és - 1-enóczyval végződik.

Erre azonban már ojtíiatértiéi:te az ar.cát.az apja keblére, mert előtte is rés-{ .telte volna- a [ángvörös sziliét.

— Apus. te rossz, te drága jó apus,! hy: illik igy meg kínozni a lányodat!

Holcz Peter 1 tkerzöke-iytiit'a jelenet- 1 be. ' •' . . I

.. Megfogtalak, macska, tigv-e, meg- i

fogtalak. Mindent nekem kellett kitalál-■ nem? Hát magadtól nem szólhattál vöt- j ha? . >

• —Biz Isten, akartam apus.

— Akartál! Deinem tetted még. Háti .emberevő vagyok.én.?- Azonban így isi ió! vau. njost már- utazhatunk. Mi?

Éva.meg mindig rémült volt. sőt talán) csaló oust foigtt;.-cl a nagyobb rémület.}

Kis. láiiycm.- ha én kapituláltam (vagy talán nein is kapituláltam!), engedned kell neked,'is. A nagyvilágban való ko-j ticrlásró! lemondtam, valami csöndes, árnyékos .helyet ’kiváltok sok fenyővel, hegyi patakkal, ahol kevés az ember és sok a madár. Teszem azt Karácsonyliget ió lesz?

Éva erre már clpiiveredeít s uiból j ott lógott'azi apja nyakán.

—■ Te vagy a világ legtöbb apuskáia! ‘

I (Tehát mégis csak lusznált valamit j ’Évának, bogy érdeklődött az öreg. le- j veiéi után.) [

XII.

Holcz Péter bflejeküdt a liiutaáe.vj ba. hogy öt' wflSt • délig ne háborgassa 5 senki. A fiatalok kimentek a forráshoz _

i oiszírángró fee1*?-» a hek.i-.it*. sokhoz nemj

volt leikük. inert végiére a pisztrángnak is fái a horog. Amire az ember soha, de soha nem ion rá, csakis amikor szerelmes.

Éva .leült egy .icdö:i.íp.tt iktörzsfe.

• Látod." utánad jöttem. Te tőled akár- meg is halhatnék, sosem fordultam meg a gcsdóbatodbáii.

— Igazságtalan vagy. Évike.

—. A szerelemben nem olyan az igazság. mint az élet ’egyéb változataiban.' Én megalázkodom, epekedem érted, te Pedig néma vagy. szinte kerülsz. Azért nem tekintem áldozatnak semmi lépésemet s még most is boldog vagyok, sőt fokozódik a boldogságéin, hogy szeretlek,

— Klcnóczv megfogta a lány kezét.

— Gyermek vagy. bűbájos gyermek. Nem akarok fontoskodni az életről, hiszen-olyan kopottak ezek a frázisók. amilyen kopott maga az élet sohasem lehet. — te vks-v azért rtiécis ?z egyetlen kapocs, ami a világhoz köt.

eck dúlnak bentiett)-.

— Azért kerülsz'!,

— Azért kerülöm. : szörnyű harcok dúlnak bennem.

— Mit törődsz a világgal? Én nem tartalak gyávának, mert a másik véglet sem hősiesség. ...

Kíenóézy kedvetlenül-kapta félre a felét.

— EK. ‘ eszembe ser jut: Hái bánom én. ha a feieteteiére is áll az egész világ!

— Zoltán, én mondanék valamit, de nem szabad érte megharagudnod. Ismenem magam, egyszerű : ostoba lány vagyok. azért én .is látok egyeí-mást. Ha a szemem gyönge volna hozzá, megsúgná az érzékem 'azt. amit másképen item tudok felfogni. Éti kérdezni akarok valamit, feleli Őszintén, *

Klcnóczv már mosolygóit, lehetetlen veit komrlynalc- maradni láttán annak a fanatikus kis komoly arcnak.

Mindig őszinte voltam, veled szemben a iesősziittébb akarok lenni.

— Akkor mond meg. hogy van-e neked vagyeneej és mennyi?

— Mit akarsz vele? - kérdezte Kleuóczy nevetve.

— Tudni akarom.

... Hát van. egy kiesi.

— Mennyi az?

— Megélünk belőle, uc félj.

— És máshol is elég? Nézdd. én azt hiszem, ismerlek. Ismerem a te büszke lelkedet, amely nepr tűrné el. hogy az én vag.vcnomra támaszkodj, bár hiszen minden a. miénk, -kettőnkké...

Odasimult,;t férfihez.

— Nem tudom, mi áll köztünk, de van valami. Ehhez' még az én érzékem is kevés, képleleu vagyek kitalálni.

mert hiányzik ,á tudásom. ismeretlen dolgok isti) ere te. Valami azt súgja,

hogy nekünk el kellene mennünk meszsziic. végiele: távolságba, ahol senki sum ismer és ni környezetben kezdjünk ui életet. Ragaszkodsz te a városhoz?

iilőreltóiélt. a szemébe nézett, 'hogy ieiiosríu iitindétj pillantását.

A te lelked vágyait kielégiti-c az a kicsinyes környezet? M; - vonz oda? Hiszen annyira fölöttük áliasz... Van valatlii dolgod, amit titkolsz? Bocsáss Meg a szóért, nem jól mondtam, hiszen a zárkózottság még nem titkolódzás, Mi tart téged itt?

Kleíióczy megsimogatta a lány arcát

— Eddig te tartottál vissza, meg egy 1 sirhatem. Most már uiabb dolgom is

akadt.

— Milyen sirbalomró! beszélsz?

— Az édesanyáméról. —. mondta kissé tompán Klenóczv.

— Beszéli nekem az édesanyádról, még sose szóltál. Az igaz. alkalmad sem, volt reá. Usfy szeretnék róla hallani valamit.

— Nincs története.'szürke kis polgárleány volt.

; —! Oh, mondta fanatikusan a lány, ha- tudnád. Zoltán, hányszor örültem én annak, hegy nem vagy abból a léha, közönséges vérből való. amely gőgösen veri a mellét, hogy ő ur. nemes és pusztáit cihlékékböl akar megélni! Látod, eh büszke vagyok a nogári származásomra s. talán ezért is vonzódom jobban hozzád. Nem átallották akárhányszor a szemembe vágni, hogy csak a vagvonoiimak köszönhetem azt a pozíciót, amit elfoglalok köztük. — ö köztük!*,—’ sokszor sirtani magamban, mikor hallottam őket rólad beszélni.. Mert ezek nem kíméltek meg téged sem. Aztán mire végzik? Semmire. Mi nem tehetünk .egymásnak szemrehányást, egyformák; vagyunk.

Klenóczv nem felelt, maga elé bámult. a forrás vizére. A habtisztaságu viz vad rohanássá! vágtatott alá a kavicsos mederben. _ ugv tetszett. hogy) gőgösen büszke. Érintetlen mé«1*. olyan.1 amilyennek teremtette a természet, maga ásott medret, átgázol azon. ami útjába akad. Telve van reménységgel, hogy mindig ilyen üde marad s édes Istenem, hag'v is gondolna arra a sek sárra. Piszokra. amivel okvetlenül össze fog keveredni, mire megöregszik és folyó válik belőle! Lefolyó vizek* élete pedig csak néhány nap. ennyi idő kell hozzá.. hogy átváltozva niegvénülienek. Hát vajjen a léleknek mennyi időre van szüksége, hogy elérte ezt az eredményt?

(Folyt, köv.)

Kg TISZTA 8ÜZASZEM

volt az eredmény, midőn egy 550 keresztből állő búzaszaknál, mely már egy közönséges dobkosárral el lett csépelve, betétsiiies géppel szakértő bizottság előtt után* csépeltettünb. PÉNiT.IDOT és MUNKÁT

takarítanak meg a

DOBKOSÁR -BET ÉT LÉC

alkalmazásával. Kérdczösküdcsre ingyen és bementve nyújt felvilágosítást

B Á R D 0 S és B R A C H F E LD NOVIS AD

Želiezrtička utica IPS. -- Telefon 386. g

Külön el, ázható

uj autógarázsok

és 100 négyzetméter száraz, világos raktárhelyiség kiadó. Nagy Géza, Snhotica, !. Stosova ui. 14.

1209

8-as Hoffhevr-féle fríbciós láncos inagánjávő, komplett, 5, éves

olcsón eladó

Jakob Mandel q

Sekié 1104 sz.

Rövid, donga ludtalpas lábakra

ortopäd cipő

iagszakszerübben

KLEIN

cipésznél készül

Suboiica. Pasicevaul.6.

Kimamdt cipők saját árban kaphatók.

Verseny nélküli árak ’ A legelegánsabk

csak 800 ’dinár ;

Gyári lerakat:

KRÄUSZ EDE

BUT0R2AKTARA

novisAp

Karlen fcuyktpc* ajáclalot I

DINÁR

is:?