Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-25 / 55. szám
9 Poštarina plačcsa ! .......^öílxetési uLDAl JjARA 1'/. DINAR Poštarina plačcaal ^S¥FI NAPI D Stau Ö I ILb I 11 fl 1 tbi W iroc. XXVI?. évfolyam 8^iiBaBngiiiwcMmwre^.í«iMiiiTOi>g. ...........— ....---------------------------------Megjelenik minden reggel, ünnep atšii és hétfőn délboa Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK február 25. 55. szám Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Sufcotica, Aleksandrova ul.l.(Lolbach-paio.a) A-szlávok Olaszországban Nincsics váratlanul Rómába uta- j zott, hogy tárgyaljon a duce-val j az adriai garanciapakíumrő’, amely a két ország határainak biztosítására volna hivatva. Tekintettel azonban azokra a riasztó hírekre,! amelyek az olaszországi szláv I kisebbség elnyomásáról időnként j felbukkannak, valószínű, hogy j Nincsics a diplomáciai szertartástanban előirt formák közt érdek-; lődni fog a fasizmus igájába hajtott fajtestvéreinek sorsa iránt is. j Ebben az esetben Mussolini bi- : zonyára a legteljésebb mértékben : meg fogja nyugtatni vendégét, hogy az olaszországi szlávokhaki semmi okuk a panaszra, mert j ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint az állam többi pol-, gárai. Ezzel a várható felvilágosítás- \ §al Nincsics kénytelen lesz megelégedni, hiszen nem áll módjában, hogy Olaszország belső po-; iitikei ügyeibe beleavatkozzék és i már a trieszti atrocitásokkat'irirpr*'! csolatban kijelentette a hozzáír.tézett interpellációra, hogy egy idegen állam polgárait ért sáréi-1 rnek reparálásának követelése ki-j Yül esik a kormány hatáskörén. I Másfelől semmi kétség sem fér j hozzá, hogy Mussolini diktafon i öklét nem kevésbbó érzik meg j a fasizmus vérbeli olasz elien-,! felei, mint a nemzeti kisebbségek, amelyeket a tartományi he-1 tóságok a legkülönbözőbb jog-- j fosztó rendszabályokkal ki akarnak vetkőztetni faji jellegükből. Valóban: az Isztriái szlovének | egyenjogúak mindazokkal az olasz j állampolgárokkal, akik nem tartoznak a fasizmus hívei közé. Az j olaszországi szláv kisebbség szén-j védéséi near hozhatók összefüg- j gésbe az olasz nép egyetemének j nemzeti intoleranciájával, hanem j csak azzal a politikai rendszerrel, amely mindennemű szabadságjogon átgázolva törtet a maga önhatalmúén kitűzött vakmerő céljai felé. Az Isztriái szlovéneket a legcsekélyebb panasz vagy látszat alapján inog lehet fosztani olasz állampolgárságuktól, gyermekeik iskolázását fortélyosan kieszelt akadályokkal hátráltatják, nemzetiségi öntudatukat, anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz való hűségüket a legsúlyosabb próbának vetik alá. Azt a kálváriát, amelyre a viszonyok kényszere sodorta az olaszországi szlávokat, nem varázsolhatja rózsáik getté semmiféle hivatalos diszletezés és fájdalmasságát nem tompíthatja az anyaországból feléjük áramló együttérzés. A sebek j gyógyulását pedig nein mozdít- í hatja elő kívülről érkező inter-' venció, csak-az a belső kathar-j als, amelyen Olaszországnak ke-1 resztül kell mennie, hogy a diktatúra meredekjéről visszazökkenjen a demokrácia lapályára. Leheí-e sző kisebbségi jogokról ott, ahol az erőszak nyíltan hirdetett kormányzati elv ? Amikor Radies a parlamentben arról kezdett beszélni, hogy a szlovének egyharmada az olasz jármot nyögi, a külügyminiszter ennek a kérdésnek feszegetését egy gesztussal leintette. A politika az egzigenciák tudománya és a felelős politikusoknak tisztában kell lenniök azzal, hogy egy fölöslegesen kiejtett mondat mennyi kárt okozhat. A jugoszláv nemzetgyűlésben elhangzó olaszellenes ki fák adások külpolitikai feszültséget idézhetnek elő, anélkül, hogy az olaszországi sziávokon segíthetnének. Nincsics tapintata lehetővé tette, hogy barátságos szellemben folytasson megbeszélést Mussolinival a két országot érdeklő függő ügyekről j és ha sikerül a jugoszláv-elas.: i viszonyt kimélyitenie, ezzel hozzájárul az olaszországi szlávok sorsának enyhítéséhez mindaddig, mig a kisebbségi kérdés Olaszországban a legyűrt demokrácia talpraállitásával gyökeresei! meg nem oldódik. A kisebbségi jogokat maradék nélkül csak a nacionalizmus kinövéseitől és a háborús mentalitás utórezgéseitől ment színtiszta demokrácia valósíthatja meg. Megkezdődik a frank-ügy parlamenti vitája Meghiúsultak a kompromisszum-tárgyalások Bethlen és az ellenzék között Á jobboldal botrányokat akar provokálni, hogy az ellenzék vádjait elnémítsa Viharos események küszöbén Budapestről jelentik: A kormány és zc ellenzék kozott az utolsó napokban megindult kompromisszumos tárgyalások meghiúsultak és szerda délelőtt ..már a nemzetgyűlés elé került úgy. •» T?ankbizottság előadói jelentése, mint a kisebbségi vélemény, amelyek között olyan éles az ellentét, hegy a kormánypárt nyílt hadüzenetnek tekinti a kisebbségi véleményt, az ellenzék viszont a legsúlyosabb kihívásnak minősíti a többségi jelentést. Kedd este még Bessenyei Zénó egy utolsó kísérletet tett a kompromisszum létrehozására és felajánlotta az ellenzéknek, hogy ha eltekint a frankiigy részletes parlamenti tárgyalásától, « kormány sürgősen likvidálni fogja a Irankilgyct és olyan erélyes intézkedéseket tesz, amelyek kizárják a frankhamisításhoz hasonló esetek megismétlődését. Az ellenzék azonban nem fogadta el ezeket « feltételeket a tárgyalás alapjául, meri nem látott garanciákat utóknak teljesítésére. Az ellenzék harcias1 hangulatát még csak fokozza, hogy Szcitovszky Béla házéinak nem hajlandó Payer Karoly kizárási határidejét megrövidíteni. Szcitovszky kijelentette, hogy ha az ellenzék kérésének'teljesítésével remény lett volna arra, hogy a parlamenti harc enyhülni fog, akkor megtette volna az intézkedéseket' Peycr kizárásának hatálytalanítására, mivel azonban Peycrben az ellenzék csalt aj fegyvertársat akar a frankvítábau, ezért sajnálatára meg kell tagadnia a kérés teljesítését. Az ellenzék körében, különösen a űzőéül demokratáknál ezért óriási az elkeseredés és ez még csak el fogja mérgesíteni a vitát. Harcias « hangulat a kormány pár! jobboldalán is, amelynek élén a nemrégen még liberális^ Bettiik József áll, aki kijelentette, hogy a frankhamisítás legfeljebb butaság volt, az ellenzék magatartása azonban már gonoszság. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Rubinéit István, a többségi jelentés előadója három ÓTás beszédben fogja, a frankbizottság szerdán beterjesztett jelentését megindokolni, majd utána a kormánypárt vezérszónoka Szabó Sándor lesz, aki kijelentette, hogy' a; kormánypárt szempontjából optimisztikusau iíéli meg a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy j kormánypárt szerint a kisebbségi . úeinéiiy a legsúlyosabb vádirat jellegével bír, amelynek megszerkesztésével Vázsonyi mint pótmagánvádló lépett fel. Az ellenzék kisebbségi véleményének tudvalevőleg Peycr Károly lett volna az előadója és egyelőre még nem bizonyos, hogy helyette ki fogja a kisebbségi véleményt megindokolni. Vázsonyi Vilmos ezzel kapcsolatban kijelentette szerdán, hogy nein tartja fontosnak, ki lesz az előadó, mert a kisebbségi vélemény minden beszédnél világosabban és részletesebben fejti ki az ellenzék álláspontját. Minden képzeletet felülmúlóan elkeseredett lesz a frankvita Pallavieiiti György őrgróf a jelentés feletti vitáról a kővetkezőképpen nyilatkozóit: — A frankvita minden képzeletet felülmúlóan elkeseredett lesz. A vitának csak az lehet az eredménye, hogy a kormány távozik a helyéről. Kívánatosnak tartom azonban, hogy az ellenzék ne ugorjon be a jobboldal provokáhisúnak, mert bizonyosra veszem, hogy a kormánypártnak az lesz-a taktikája-. hogy botrányokat’ provokál és a viharokban résztvevő ellenzéki képviselőket kivezetteti az ülésteremből, ezután pedig az ellenzék egy részének távollétébeii kényelmesen és nyugodtan meg akarjak szavazni a többségi jelentést. Nagy Vince a többségi jelentésről a következőképpen nyilatkozott: — Bennünket nem lep, meg a többségi jelentés konklúziója, mert előre tudtuk, hogy a Irankbizottsdg többségi tagjainak és a kormánypártnak mindenáron a kormány megmentése a célja, Fontosabb a jelentés tartalma, amely végeredményében nem áll ellentétben a kisebbségé véleménnyel. A kisebbségi vélemény a frrinkbizottságban felhalmozódott adatokat nagyon helyesen kiegészíti azokkal a negatívumokkal is, amelyek az ügyben döntő jelentőségűek, liven negatívumok azok az elhallgatások, amely? két Bethlen miniszterelnök nemcsak á nyilvánosság előtt, hanem‘a irankbjzottsúg előtti első kihallgatása alkalmával is elkövetett.s Fontos .negatívum az is, hegy Windischgraciz herceg a bizottságban hőzzáintézeit kérdésekre kitérő válaszokat adott. Mindent összevéve a rendelkezésre álló pozitív adatok és negatívumok kétségtelenné teszik a korj ifiánynak és különösen Bethlen miniszterelnöknek felelősségét. A magyar nemzetgyűlés napirendi vitája A frankiigy jelentéseinek beterjesztése után a magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén mentelmi ügyeket tárgyaltak. Ezek során Nánássy Andor előadó ismertette illáin Ferenc mentelmi ügyét, aki a Tisza-gyilkosság tárgyalásán Károlyi Mibálynéról kijelentette, hogy tudomása van arról, hogy Károlyi Mihályné Jeszenszky hadnagy ölében Hit és szerelmes leveleket irt hozzá, Uíain ellen ezért a kijelentésért Károlyi Mihályné rágalmazásért és becsületsértésért pert indított. A mentelmi bizottság javasolta Ulain mentelmi jogának felfüggesztését és a nemzetgyűlés egyhangúkig felfüggesztette Ulain mentelmi jogát. Az ülés végén az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint javasolja, hogy a nemzetgyűlés csütörtöki ülésére a frankbizoltsrg jelentése feletti vitát tűzzék ki. Rákovszky István szól hozzá a javaslathoz és hangsúlyozza, hogy a frankbizottság jelentését nem lehet napirendre tűzni, mert az még nincs kinyöniatva és a képviselők között szétosztva. Ezzé! az intézkedéssel az elnökség a szokásos tussolást . akarja jolytatni.; Kője-, lenti, lehetetlenség, hogy Peyer Károly, a kisebbségi vélemény elo'adója ki le-’ gyen zárva a frankbizottság jelentésének tárgyalásáról és ezért kéri az r - uököt, hogy a kizárást hatálytalanítsa. Szabó Sándor elfogadja az elnök napirendi indítványát, mert szerinte nine, semmi akadálya, hogy a nem-zetgyü'és a vitát csütörtökön megkezdje. Rassay Károly: Olyan nagy örömük van a jelentésben, hogy siettetik letérgyalusát ? Vázsonyi Vilmos: Megérteni, ha a lakodalmat sietteti valaki, de a temetést.. Hsgymegi Kiss Pál a napirendi javaslat ellen szólal fel, majd Fdoyos Miksa gróf kijelenti, hogy az elnök intézte.
