Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-21 / 51. szám
IQ^G. február 21. RACSMEGYEÍ NAPLÓ 19. oldeL KÖNYVEK Uj magyar piktura Kál'ay Ernő könyve Rózsa Miklósnak »Az ímpressztónisia magyar festészet« . ofeiij könyve óta nem jelent még ilyen nagy citnü, ösz•szeföglaló könyv a nieder» magyar képírásról. De milyen nagy a kü.oub- Rég. Rózsa 1914-be:? és Kállainak 1926- 7jq.ií megjelent könyve között! Tizenkét év c§ időbeli távolság, de a két könyv között valójában világnézetek élete és haláa nyúlik ei s azért azt a csalóira érzést keltük .. az olvasóban, hogy emberöltőknek kelteit elvi karzati* ezen idő alatt. Tálán <a különbség 'nein is anysíyim a piktorában. mint az esztétikai ítélkezésben ás értékszcmlélelekben feltűnő. Rózsa csupa könnyedség, kalauzol, öiagyarázgat, ismertet, lelkesít. Mindenütt művészetet keres és mutat. Szavai frissek, tiszták és az optimizmus kerekké .formálja őket. mint mosoly. az arcot. Aki elolvassa könyvét, az úgy érzi, hogy virágos kertben sétál májusi délelőttiéi s mikor leteszi a könyvet, megszilárdul benne a bili hogy van és lesz magyar képírás. Kábái súlyos és sutét. Csupa peszszimizimis. szigorúság, tárgyilagosság. Ha végigolvassuk a könyvét, úgy érezzük. hogy nincs is magyar képírás. Anti van, az nem magyar s ami nem magyar,, az is hibás. Az egyik képíródéi hiba az, hogy Cézanne technikájúiiak ; hódol, a másiknál a clair-o-bseur a hiba. a Iiarmadiknál a praeraffalli-ta voiKrikulííjsz. a negyediknél pedig a leegyszerűsítés. Nem á látom, hogy pld. Cézanne sztereometrikus szerkezetkezelése mindenkor és minden művésznél 'helyénvaló, de Kállai sokszor épp ott kifogásol, ahol: az inkább erény, mint hiba. Ha . nem is 'Szőrszálhasogató. de nagyon szigorú és aprólékos ítésznek nevezhetjük. S ez az apróié' kossá g száraz, tömör tudományossággal társul, mely nehéz, rágós olvasmánnyá teszi a könyvet. Pedig Kábái sti.usa szépen pallérozott, kemény, sűrű stilus, mondatfüzései biztos. zárt láncszemekhez hasonlatosak s magyarságát is csak a fárasztóan sok műszó zavarja, azonban ez a stilus oly súlyos. hogy belefáradunk az olvasásba, akárcsak a teherhordásba. Csupa megállapítás, körülményes meghatározás. Mennyivel kellemesebb lett volna Kállai mondanivalóját abban a könnyed*, világos köntösben megismerni, amely a francia művészettörténeti- és essay-írók sajátos alkotása, míg ez a tudományos hangú. germán alaposságú irástnodor, .mely soha semmiért sem lelkesedik, hanem mindent megállapít, leszögez, szabályba önt, a könyvet nem teszi rofcómszemressé, baráttá vagy biza'ntássá. Perbe kell szállítom Kállai mondanivalójával is. mert a magyar piktorától olyasmit követel, amit manapság eipr 'nép képírásától sei?) lehet kívánni. Példán! festői karaktert. festőművészét! stílust. A háború és a forradalmak mindenütt felborították a stílust. az egységes , nemzeti jellemvonásokat, a féktelen individualizmus dühöng .Páris;ban, Moszkvában, Rómában egyaránt. 'Azután majdnem minden magyar fes- 1 tőnél a klspolgáriasságat kifogásolja. 1 Tudtommal a kispolgártság eddig még 'tram vonult be az esztétika és müVészetbőltselet szótárába. Ki állapitotta meg valaha, hogy a francia irnpresz■szroutemus kispolgári? Hogy Cézanne vagy Van Gogh kispolgári? Hogy Picasso kispolgári? Pedig sokszor valóban azok. de ennek semmi jelentősége sjtics, a művészt értékek és értékmegállapitások függetlenek a társadalmi csoportoktól. De ha még el is fogadnék c’zt a hibás nézőpontot, akkor • se án that jak.- hogy a kispolgári elemek uralkodnának az újabb magyar pikturában. Hol van például kispo'gáriság Kenistcck Károlynál. Szonyi Istvánnál. Egry Józsefnél. Gtílácsy hajósnál. Nagy Balog Jánosnál. Tihanyi Lajosnál, Csotrtváry Tivadarnál vagy a konstruktivista és tíadaista törekvésű művészeknél? Kállai mindenütt társadalmi vonatkozásokat lát evvel magyaráz és bizonyít ami sokszor helyes is, a menynyiben a magyarázat szükséges, arnenyriyiben a művész művészetében fontos szerepet játszik a külvilág, a korok cszmehzrca. de irányokat és művészetet folyton csak .-evvel magyarázni .és eszerint osztályozni —■ ez egyoldalúság és elfogultság. Igaz, hogy a tiszta esztétikai szempont a mai művészettel már nem jogosult.. de azért a müvészetbölcse'et nem sekélyesedett el társadalmi osztály-skatulyázássá. Az még nem művészi értékinegáliapítás. ha Benedek Péterről azt mondjuk, hogy kispolgári. Bortnyi-fc Sándor művészete sem politikai vLásnézetek váltakozása, hanem fejlődés, tisztulás, kibontakozás. Tagadhataíl'aa. hogy ehhez a megtisztuláshoz politikum is vegyült, de ez — Bortnyík művészetét szemlélve — nem fehet annyira fontos, amennyire azt Kiil ai hangsúlyozza. Jóllehet Ká'iai az előszóban azt ved fel. hogy nincsen magyar festészeti stilus, a következő fejezetekben a sirvavigadásí, a clair-obscurt. a rapszódikus temperamentumot jellemzően magyar vonásnak tartja, mely Székely Bertalantól egészen a »Ma« aktivista képíró csoportjáig fe'találha;4 Ebben a megállapításban is valami erőszakoitság érezhető, a sirvavfgadást a régi romantikusokon kívül nem igen lehet már vásznon látni. Ki Iát sűrűvérű magyar temperamentumot például Huszár Vilmos sikformáibati? Hogy pedig nincs orosz mélység, német idealizmus, francia objektivitás a modern magyar művészetben, annak nem a sirvavigadás az oka. hanem a magyar képírás kurta múltja, mely még nem termelhette ki irányait. Csak Munkácsinak van, akiből nem hajthat ki újabb ág, ő teljesen lezárja önmagát. Szianyei-Merse elkésve érkezik. Igv nem születhetnek magyar Cézamie-ok és magyar Picassok. Ma Monet és Pissaro nincsenek, úgy valószínűleg Cézanne sincsen s ha Cézanne nincsen, úgy nagyon kérdéses Matisse. Marquet. Duíresne, Rouault. Braque művészi élete és eredménye. A magyar piktorának nincs nagy múltja, ha vám is néhány nagy embere. Kállai a deduktiv módszer kedvelője, az általánosból következtet az egyesre, először születik meg a tétel, mely -aztán saját keretébe szőrit minden képet. Tételeit nem felfedezi, hanem megállapítja s azután keres hozzá illusztrációkat. Legszebb és legtisztább fejezete a »Kubizmus és konstruktivizmus,« A könyv értékes, gondos, fáradságos munka. Nehéz és kanos döQg volt megírni, nehéz volt a csoportosítás, a beállítás, különösen mikor az Kőbán kevés a hit. a lelkesedés. Vannak .nevek, melyek kimaradtak mint például Rudnay. Perlmutter. Pólya Tibor.Hermann Llpőt. de ezt néni lehet a szerző rovására irni, hiszen 6 a piktura történetét akarta adni könyvében és nem a festők lexikonját. Könyve egységes, kerek 'alkotás, érdemes megismerni, ha barátságot osm is köt vele az olvasó. Az Amicus kiadása nagyon szép és gondos. Szenteleky Kornél * Grósz .4. László: Krisztus zsidó megvilágításban. (Egy krlsztushtvő zsidó tanulmánya.) Grósz A. László azok közé a naiv eretnekek közé tartozik, akik a mai élet ezer nyomasztó gyötrelmei között elvesztették lábuk alól a talajt és lelki mankókra támaszkodva botorkálnak körül a glóbuszon, szájukon és szeműikben a «agy, rémületes kérdőjellel: hol vagy aram? De az Isten, aki millió esztendők óta hallgat, most sem válaszd és Qrósz A. László, aki nem todjta önmagában feltalálni a Célt és az Utat. Krisztushoz menekül sebeivel és gyöngeségeiveh »Védi meg uram a világ veszedelmeitől.« És felemeli magasra a hite lámpását és belevilágít egy apróka fehér ösvényre, amelyről azt áilitja, hogy az igazi, a legigazibb. Lobogó fanatizmussal megírt könyvecske ez a tanulmány, de hijján van. minden ragyogó érvnek és meggyőző erőnek. Am azért nem is árt vele senkinek, ha már nem tud használni. Az olvasó átlapozza, talán mosolyog rajta, talán igy szól: »érdekes« — és elfelejti. Nem, egyáltalán nem veszedelmes ez a Grósz A. László, bárki nyugodtan végignézheti telki tornagyaíkorlafait, amint isteni idézetekkel erősre párnázott dresszében kilép a porondra. Legfeljebb drukkolni fogunk egy kicsit énre. amint lendületesebb iveket hasit a levegőben-: — Jaj. vigyázzon Grósz A. László, kificamodik a derekai (—) Az öv DIVAT Az uj tavaszi divat Kezdetben az egyenes ruhák, később meg az egybeszabott harangruhák miatt az őv teljesen kiment a divatból és úgyszólván eltűnt. Csak most rövid Ideje, hogy ismét :>z egyenes ruhák visszatéréséről ’ £s cehceí-jét az egész modellnek a puna, a cezok egyik élénk színében tartolt, szarvasbőr-őv adja meg. Egy egyenís kabáttal, melyet esetleg double-adyagból készíttetünk, belül kockás, kívül sí\ ma. Az egész egyszerű kis ruhából egyaz ingruha de a plisse és hohlos ruháié). Kezdett az ővkérdés aktuális lenni, annál is inkább, mert a ijerékvo.tal feíjebbvomilásáról beszéltek, amikor is már az őv ismét fontos kérdés. Most már biztosan kialakult a tavaszi divat. Tudj ált, hogy minden sejtés valóra válí és a harang szabást ha sem is teljesen, de legnagyobbrészt felváltotta az egyenes ruha. így most már biztos, bog;/ ö'/formákat megint nagymértékben fogunk látni és pedig nemcsak a ruha anyagából, hanem — mint ezelőtt — bőrből vagy szallagból is. Gyakran egész élénk szinü övei választunk és éppen ez az őv adja meg a ruhának a maga egyéni jellegét, öveket fogunk majd látni úgy a szövet, mint a délutáni selyemruhákon, sőt sok tavaszi és nyári estélyi ruha disze Is az lesz. Hiszen éppen itt van alkalom sok kipróbált bájos hatás felhasználására és felújítására. A többé-kevésbbé sportszerű ruha, vagyis -a délelőtti troteur-ruhát övvel feldíszíteni bizonyára nem lesz nagy feladat, hiszen ezen ruhák legnagyobb része direkt predesztinálva van az övdiszre. Csak meg kell nézni például középső modellünket. Az a ruha, amely itt látható, igazán nein nagy áldozatokkal, minden nehézség nélkül összeállítható. A bohlfalsnis szoknya fess karierszot anyagból (amelyiknél a bohifaltnik egy darabon legépelteknek látszanak, hogy a ruhának maradandóbb tartása légy ;n) egyszinü blúzzal, amit egy ferdénízabott karierozott sál gallérral díszítünk és alatta hordandó trigs zeni plasztron hosszú selyem megkötéssel Igazán nagyon bájos modell, de azért az igazi szerre bájos tavaszi komplett ruhát1 nyerünk, amelyiknek bizonyosan sok kedvelője lesz. Hogy az őv selyemruhákon is elsőrangú hatást érhet el, ezt bizonyltja az első kép. Ez egy egyszerű, de igen használható selyerttru'hia modellii mutat be egy jó középszinben (barna, faszin, zöld vagy cecas) bedolgozott plisse;;részekkel (a plissee a tavaszi divat főerőssége!) egy, a színben ellenkező övvel. Középbarna színhez egy zöld őv bizonyosan szép lesz, zöldhez viszont barna, a oacao-szinhez az érős kék árnyalatok valók és pedig rendeseim ugyanabból a színből készül úgy az őv, mint a gallér és a mandzsetták is. Ennek a ruhának a gallérja megcsomózott sál formáját tartja össze. Teljesen ellenkező karaktere van az őveknek az estélyi ruhákon. Megkülönböztetésül a fenntebb vázolt sima formáktól itt rendesen rakott vagy húzott ővformákkal találkozunk, melyek a ruháknak bizonyos lágyságot kölcsönöznek és megkülönböztessék a mindennapi divattól. Harmadik modellünk dereka egyenesen van szabva, egész keveset bluzosan tartva, derékon átvágva és harangaljjal kitoldva. A varrást azöv takarja el, mely elől van megkötve és két hosszú vége lelóg. A még mindig igen divatos csipkék itt egy széles ke-, rck felsőrész — a jövő cepe-divatot megelőzve — kis kerek hét-cepe. valamint hosszú, alul trombita formába kiugró ujjak formájában vannak felhasználva, Nyárra igen divatos lesz a spárgaszinü csipke, amelyik különösen diszkrét pasztellszínekkel összeállítva (homokszht vagy szürke) nem rikító,
