Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-20 / 50. szám

í 926. febraér 20. BACSMEGYEI NAPÚ 9. óldal. KÖZGAZDASÁG Fölösleget mutat a bánáti kereskedelmi és iparkamara zárszámadása A kamara igazgatósági ülése Becsbérekrő] jelentik: A bánáti ke­reskedelmi és iparkamara igazgatósága pénteken délután ülést tartott Jankovlcs Koszía kamarai ebök elnöklete alatt. Szianojlovics Sándor titkár felolvasta a pénztári jelentést és bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszter Jóváhagyta a kamara 1026. évi költségvetését. Beter­jesztette ezután a titkár a múlt évi zár­számadást, amely szerűit a kamara 1925. évi bevétele 532.00U dinár volt, ki­adása pedig 491.000 dinár. A színnek 41.000 dinár. Megbízta az igazgatóság Jankovics ■elnököt, hogy a Népbank jelenlegi helyi­ségeinek a kamara számára való bérbe­vétele ügyében a háztu'aidonos szerb hitközséggel tárgyaljon. A szarajevói kamara átiratot intézett a bánáti kamarához, hogy Szarajevó­ban sok kereskedő titokban átíratta üz­letét felesége nevére és így kijátszotta ■a hitelezőket. A szarajevói kamara egy­séges állásfoglalást indítványoz ebben az ügyben. A gyűlés azt a választ küld­te Szarajevóba, hogy a Vajdaságban ér­vényes törvények ezt a csalást lehetet­lenné teszik és javasolták a szarejvói kamarának, hogy kérje a vajdasági tör­vény érvényességének kiterjesztését az egész országra. Az igazgatóság elhatározta, hogy kér­ni fogja illetékes helyen hogy a most megnyílt Iparosbank Bccskercken nyis­son fiókot, mert a Bánátban tizenhá­romezer iparos van. Elhatározták végül, hogy a beograűi kerületi főispán által összehívott érte­kezleten amelyen a munkaidő és üzlet­zárás kérdéséről fognak tárgyalni, Szianojlovics Sándor titkár képviseli a kamarát. A kamara március 3-án délelőtt tiz órakor plenáris ülést tart. gyen az ideál, de az egzisztenciák biz- I tos. szolid alátámasztása. Az ál írni életben az általános kon­szolidáció, megértés, vatutastabiüzá'ás, helyes és igazságos adópolrtka mielőb­bi eljövetelét áhitjuk — a magángazda­ságban a racionális takarékosság legyen a vezérelv a magánosok kockázatos privát kihelyezések heyett bízzák feles­legeiket a pénzintézetekre, melyek a tő­kék kihelyezésére egyedül hivatottak. A pénzintézetek pádig a tőkék kihe­lyezésénél minden megszerezhető bizto­síték fedezet megterem .ősén felül ne késsenek tovább sehol az adókataszter felállításával, az adósok nyi varrta rti-sá­­val és egymás tájékoztatásával — a túlhitelezések meggátlására. Tönkre ment cégek- tönkretett hitelezők Irtás Dr, Rívészaé Krassz Leake, a Centralna Banka k. z. ügyv.-igazzatója Az utóbbi időben a nálunk is sűrűn bekövetkezett meglepő fizetésképtelen­ségek és csődök előidéző okainak ku­tatásánál az egyoldalú szemlélők gon­dolkozás nélkül hajlandók magukévá tenni azt a minda vakrabban fe ötlő fel­fogást. hogy a hitelezők, főképp kész­pénzül telezők teszik tönkre a szegény fizetésképteleneket Még a napilapok hasábjain is‘ talál­kozunk azzal a laikusán téves és meg­tévesztő nézettel, hogv a fizcíésképte­­leírtoá vált cégeket, «rakat vagy höl­gyeket a «kamatok ették meg.« Ez a vád vagy panasz merőben hi­­pokrizis. Nézzünk végre a dolgok mé­lyére. Ne akarjunk i ven messzehatóan fontos és feltétlenül beteges gazdasági jelenséget, mint a mindsürübben jelent­kező fizetésképtelenségek és ezek kö­vetkezményeit egy könnyelműen ki­alakított frázissal elintézni. Lássunk végre tisztán. Hogv is áll a dolog. azokkal a könkretevésekkel. A bankok által felszámított kamatokról mindenki tudja, hogv még nem tettek tönkre senkit, ellenkezőleg a bankhitel maidig elősegítette a boldogulását an­nak. aki produktiv célra vette igénybe, s nincs olyan cég vagy vá lalaí. mely valamely formában ne szorulna bank­­támogatásra a mai nehéz időkben in­kább mint valaha. Azt is tudják — le­het hogv kevesebben, hogv a pénzin­tézetek sokkal kevesebbet keresnek ma a kamaton, mint az úgynevezett béke­években, amikor a betétkamat és hitel­kamat közötti differencia tényleg jöve­delem volt és maradt niig most a sú­lyos üzleti terhek mellett tiszta jöve­delme többszörösét fizeti a bank adóba. A panaszok nem is a bank. de a pri­vát hitelezőkkel szemben gyakoribbak. Itt sincs azonban igazuk az adósoknak, illetve az álbölcstlkedöknek. Mert áll ugvan, hogv a privát hitelező rendsze­rint magasabb kamatot szed. mint a pénzintézet s ezt a nagy jövedelmet teljes egészében élvezi, nincs rezsije és nem fizet utána horribilis kereseti adó­kat. Ez utóbbi körülmény azonban csak a Pénzügyigazgatót érdekli, az objektiv kutatót nem. A meglepő fizetésképte­lenségek beteges tünetének objektív kutatója önként felteszi a kérdést: ha tíz idegen töke drága, miért veszik igénybe? Ha a privátpátrz tönkreteszi az igény­bevevőjét. miért tiérn átallják előkelő cégek, a naiv laíéhifcrelí. a még nai­vabb muzsikus cigányok és nyugdíjas özvegyek összekuporgatott tőkéit igény­be venni? Talán azért, hogy ezeket a tőkéket 50%-ra csökkentve kínálják vissza siránkozó panaszok között az ilv módon tönkretett hitelezőknek. Kereskedő ember vagy tisztességesen gondolkozó más spekuláns csak akkor vesz igénybe kamatos pénzt, illetve csak TŐZSDE • ■ • A dinár külföldi árfv yanaai 1926. február 19. Zürich deviza 9.1325. Budapest deviza 1252.50—-1258, valu­ta 1251—’1255. Prága döriza 59.9750—60.4750, valuta 59.20—59.70. Berlin deviza 739—741 milliárd már­ka, valuta 737.50—738.50 milliárd már­ka. Becs deviza 1247.50-Londoti deviza 277.-1251.; akkor szabad igénybe vennie, ha azon a kamatos pénzen kereshet. Erőszakkal senkire sem oktrojálnak kölcsönöket. Ha ebből a szemszögből nézzük a dől geter. nem át'írhatjuk fel olv könnye! miiéit a vádat, hogy a hitelezők, illetve a kamat okozza a fizetésképtelenséget. A hibát másutt kell keresnünk: az adósok etikai felfogásának mcglazulásá­­ban. Nem beszélünk a szórványos jelen­ségekről. olyanokról. amikor 25—30 /S-ös feirtyszeregyezséget kötött sze­gény tönkretett kereskedő a. legelegán­sabb tengerparton pihente ki családjá­val egyetemben tőrrkremenését. hogy aztán más név alatt folytassa özeiméit egv újabb — kényszeregyezségig. Az sem téveszthet meg bennünket hogy a nemrég még jelentékenv tehermentes ingatlanokkal rendelkező különc csak­hogy ne kehien eiaadni hat év előtti terméséből sem egyetlen szem búzát, kamatos pénzekkel operált — zsugori­ságból. Csak a hétköznapi fizíésképtelensége­­ket vizsgáljuk meg. Majdnem minden esetben megdöbbenéssel útjuk az ere­dendő butit: a kapzsiságot a mértékte­len keresési vágyat amely a saját tő­kékkel arányban nem álló idegen hite­lek felhajszolásában keresett kielégü­lés! lehetőséget. Ha aztán az elképzelt nyereségek nem következtek be vagy a számadásokat áthúzta .a konjunktúra claiHtulása. kész Volt a mentő kifo­gás: a hitelező a hibás. A naiv nagy vagy kis tőkés, amelyik bízott az c’ö­­kető cégben, a jóhiszemű hitelező, aki nem tekinthetett bele az üzletekbe, amikhez a pénzét felhasználták — a bűnös. Ha valami kárhoztatandó, ukv az a lelki ismere ti enség az. atnel'yel zavarok­ba került cégek passzív voltuk tudatá­ban újabb és ujccbb hiteleket igénybe venni merészeltek. A törvény kötelességévé teszi a nyil­vános számadásra kötelezett vállalat­nak a fizetésképte'emsés bejelentését, iia alaptőkéjének 5Ö %-a elveszett. Mi­ért nem jelent fizetésképtelenséget a Zürich, február 19. Zártat: Beograd 9.125, Párls 1865, London 25.2575, New­york 519.25, Brüsszel 2360, Milánó 20875, Amsterdam 208 Vs, Berlin 123.60, Bocs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.375, Varsó 64.5, Budapest 72.50, Bukarest 2.725. Beograđ, febr. 19. Zárlat: Paris 205, London 27665, Newyork 5676, Brüsszel 259, Milánó 22890, Berlin 1350, Becs 798, Prága 16850, Budapest 800, Buka­rest 25. Zagreb, febr. 19. 'Zárlat: London 27620—27740, Newyork 5663—5693, Mi­lánó 22856—22976, Berlin 135250— 135650, Bécs 79870-80270, Prága 16808 —16908. Ncviszadi terménytőzsde, febr. 19. Búza: 1 vason bácskai 290 dinár, 2 va­gon bácskai 77 kilós, 2%-os 292.50 di­nár. Tengeri: 1 vagon bácskai öreg 142.50 dinár, 1 vagon bácskai aranyfo­­gu 150 dinár, 1 vagon bácskai uj ab március 1. vasútállomás 115 dinár, 3 va­gon bácskai, április—májusi, fővonal 130 dinár, 2 vagon bácskai, májusi, fő­vonal 132.50 dinár, 10 vagon bácskai áp­rilisi, hajóállomás 133 dinár, 10 vagon bácskai áprilisi, Posztumia határállomás 167.50 dinár, 10 vagon szerémi március, április, májusi, Indija paritás 130 dinár, 5 vagon szerémi, március 5-ótöi 115 di­nár. Korpa: 1 vagon szerémi uj juta­­zsákbáft 130 dinár. Irányzat: lanyha. Szomborl gabonatőzsde, február 19. (Zárlat): Irányzat változatlan: Búza: 285—290 dinár. Rozs 170—180 dinár. Zab 175—180 dinár. Takarmányárpa 130 —135 dinár. Bab 130—140 dinár, válo­gatott bab 180—190 dinár, szárított ten­geri 137*4—142'/:! dinár, uj tengeri prompt 110—112*4 dinár. Liszt 0-ás OQ, 460—480 dinár, 0-ás G. 450—470 dinár. Korpa 105—110 dinár. Budapesti gabonatőzsde, febr. 19. A uSbVhŽdMSađđMteeS át terménytőzsdém az irányzat nyitáskor tájiak pénzügyi helyzetének hamis be­állítása mellett? Az esetek legnagyobb része azt az el­vet látszik képViseim: mindaddig és mindenütt igénybe Vonni tőkéket amed­dig és ahol csak lehet, az utolsó jóhi­szemű özvegy utolsó garasáig, mind­addig. míg egy türelmetlen hitelező egv tétel peres hősével vagv váratlan bekebelezésévé' meg nem indítja a lavi­nát. A védekezés kész a Kamatok... Közgazdasági életünk mai kuszáltsá­­gábót egyetlen kivezető ut van csak: az etikai alap feltámasztása. Ne a hlr­­téffflj és mérhűieífer, meggazdagodás Je* szilárduló, miután a kínálat két nap óta ismét gyengült, viszont az amerikai piacokról 2*4 centes áremelkedést je­lentenek. A budapesti mailnek állandóan vásárolják a tiszavidéki búzát kisebb tételekben. Nyitáskor 2500—5000 koronával ma­gasabb árakat kérnek a tiszavidéki bú­záért. Eejérmegyel búzát 395.000 koro­nával kötöttek, pestvidéki búza ugyan­csak 395.000 koronával kelt el. A takar. Hiánycikkek közül a tengeriben van né­mi forgalom. Zabból is csak a jóminő­­ségü minta szerint ajánlott árut lehet könnyen elhelyezni, amelyért 268.06Ö-* 265.000 koronát fizetnek. A lisztpiacon csak kisebb forgalom van vidéki fehérlisztekbő! 6700—6800 koronás nullásliszt alapon. A budapesti malmok 7200 koronás duplanniüás ala­pon ajánlják őrleményeiket. > Cíikágól gabonatőzsde, febr. 18. Busa májusra 16775, bu/ja júliusra 149.125, búza szeptemberre 142.5. Tengeri má­jusra 78.5, tengeri júliusra 81.875, ten­geri szepiemberre 92.25. Zab májusra 41.625, zab júliusra 42.5, zab szeptem­berre 42.75. Rozs májusra 95.25, rozs júliusra 97, rozs szeptemberre 96.625. Newycrkl gabonatőzsde, febr. 18. Bú­za őszi vörös 195.75, búza őszi kemény 190.75. Tengeri 83. Liszt sp. w. cl. 750— 800. Irányzat tartott. , ..... ............ k Rádió‘műsor Vasárnap, február 21-ikén (A városok melletti szám a hal dm hosszt jelenti) Bécs (530): D. e. 11: A bécsi filharmo­nikus zenekar hangversenye. D. u. 4: Népszerű hangverseny. 6.15: Kamara­zene. 8: Operaelőadás (Sziegfried). Milánó (320): 1), tt. 4.30: Koncert, Este 8: Kompozíciók. Paris (356): Este 10.15: Hangverseny. Prága (368): D. e. U: Zenekari hang­verseny. D. u. 5: Szórakozható zene. 7.30: Hangverseny. Budapest (546): D. e. 9.30: Hírek, kozmetika. 10: Zenés mise. D. u. 3: Me­sék. 430: Humoros előadás. 5.30: Re­formátus istentisztelet. 7: A Faluszó­­vétség előadása» 8.30: Hangverseny7, 10: Tánc-zené. Becslaa (418); Délben 12: Idillek. 4.30: Mesélt. 5: Tcadélután. 8.10: Elő­adó-est. 10.15: Jazz-band. Róma (425): D. u. 7.10; Zenekari hangverseny. 8: Jazz-band. 8.40: Ope­raelőadás. Bern (435): D. e. II: Délelőtti hang-: verseny. D. u. I: Koncert 3.30: Zene­kari hangverseny. 8: Áriák. 8.30: Hang­verseny. 9: Áriák (11. rész). 9,20; Ze­nés előadás. 9.50; Áriáit (HL rész), 10.05: Hangverseny. Tonkmse (441): Este 9.45; Hang ver­seny. 10.25: Tánc-zene. Lipcse (452): D. ti. 4: íDon Carlos c szomorújától' első része. 6: Hangver­seny. 8.15: -.Don Garlosc második ré­sze. Königsberg (463): D. e. 9: Reggelt ájtatosság. D. u. 4.30: Wagncr-darobok, 8.10: Tarka-est. München (493): D. e. Harangjáték, a müncheni városházáról. 11.30:: Vadász*; kiírt-kvartéit. Este 8.30: Ünnepi hang­verseny. Zürich (515): D. u. 3. és 4: Hangver­seny. S.15: Opererte-részletek. Briinn (521): Đ. c. 10: Matinét Este 7: Hangverseny, Paris (1750): D, u. 1.45: Hangvem seny. Este 9.45: Rádtó-jazz. Berlin (505): D. e. 9: Pirkatíás. 11.30; Szórakoztató zene. D. ti. 4.30: Zongora- és hegedű-hangverseny. 8: Operette­­eiőadás. 8.30: Vidám-est. 10.30: Jazz­band. Un ts-r bizonyéra ea$ry. rabíc'üli a Simon arc fernöcsíit, i-áftrégkiTü ti2y.m,20t< bűi az egčsz- S' sí olokbó! haer.iatn toaja tehát a (Savon Simon) tj. 11 - is. Ueynnaaokkal a tulaj­­"V donaéjíok al rendelke­zik, kisimítja ís nem rontja az arcbőrt, sőt tisztítja azt és kel entea iiltéava! mindenkin*!: tetszését megnyert. Kapható mindenütt SIMON CRÉM, PÚDER és SZAPPÁN Parfomtris Simon 59. Fg. St. Martin Paria

Next

/
Thumbnails
Contents