Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-20 / 50. szám
í 926. febraér 20. BACSMEGYEI NAPÚ 9. óldal. KÖZGAZDASÁG Fölösleget mutat a bánáti kereskedelmi és iparkamara zárszámadása A kamara igazgatósági ülése Becsbérekrő] jelentik: A bánáti kereskedelmi és iparkamara igazgatósága pénteken délután ülést tartott Jankovlcs Koszía kamarai ebök elnöklete alatt. Szianojlovics Sándor titkár felolvasta a pénztári jelentést és bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszter Jóváhagyta a kamara 1026. évi költségvetését. Beterjesztette ezután a titkár a múlt évi zárszámadást, amely szerűit a kamara 1925. évi bevétele 532.00U dinár volt, kiadása pedig 491.000 dinár. A színnek 41.000 dinár. Megbízta az igazgatóság Jankovics ■elnököt, hogy a Népbank jelenlegi helyiségeinek a kamara számára való bérbevétele ügyében a háztu'aidonos szerb hitközséggel tárgyaljon. A szarajevói kamara átiratot intézett a bánáti kamarához, hogy Szarajevóban sok kereskedő titokban átíratta üzletét felesége nevére és így kijátszotta ■a hitelezőket. A szarajevói kamara egységes állásfoglalást indítványoz ebben az ügyben. A gyűlés azt a választ küldte Szarajevóba, hogy a Vajdaságban érvényes törvények ezt a csalást lehetetlenné teszik és javasolták a szarejvói kamarának, hogy kérje a vajdasági törvény érvényességének kiterjesztését az egész országra. Az igazgatóság elhatározta, hogy kérni fogja illetékes helyen hogy a most megnyílt Iparosbank Bccskercken nyisson fiókot, mert a Bánátban tizenháromezer iparos van. Elhatározták végül, hogy a beograűi kerületi főispán által összehívott értekezleten amelyen a munkaidő és üzletzárás kérdéséről fognak tárgyalni, Szianojlovics Sándor titkár képviseli a kamarát. A kamara március 3-án délelőtt tiz órakor plenáris ülést tart. gyen az ideál, de az egzisztenciák biz- I tos. szolid alátámasztása. Az ál írni életben az általános konszolidáció, megértés, vatutastabiüzá'ás, helyes és igazságos adópolrtka mielőbbi eljövetelét áhitjuk — a magángazdaságban a racionális takarékosság legyen a vezérelv a magánosok kockázatos privát kihelyezések heyett bízzák feleslegeiket a pénzintézetekre, melyek a tőkék kihelyezésére egyedül hivatottak. A pénzintézetek pádig a tőkék kihelyezésénél minden megszerezhető biztosíték fedezet megterem .ősén felül ne késsenek tovább sehol az adókataszter felállításával, az adósok nyi varrta rti-sával és egymás tájékoztatásával — a túlhitelezések meggátlására. Tönkre ment cégek- tönkretett hitelezők Irtás Dr, Rívészaé Krassz Leake, a Centralna Banka k. z. ügyv.-igazzatója Az utóbbi időben a nálunk is sűrűn bekövetkezett meglepő fizetésképtelenségek és csődök előidéző okainak kutatásánál az egyoldalú szemlélők gondolkozás nélkül hajlandók magukévá tenni azt a minda vakrabban fe ötlő felfogást. hogy a hitelezők, főképp készpénzül telezők teszik tönkre a szegény fizetésképteleneket Még a napilapok hasábjain is‘ találkozunk azzal a laikusán téves és megtévesztő nézettel, hogv a fizcíésképteleírtoá vált cégeket, «rakat vagy hölgyeket a «kamatok ették meg.« Ez a vád vagy panasz merőben hipokrizis. Nézzünk végre a dolgok mélyére. Ne akarjunk i ven messzehatóan fontos és feltétlenül beteges gazdasági jelenséget, mint a mindsürübben jelentkező fizetésképtelenségek és ezek következményeit egy könnyelműen kialakított frázissal elintézni. Lássunk végre tisztán. Hogv is áll a dolog. azokkal a könkretevésekkel. A bankok által felszámított kamatokról mindenki tudja, hogv még nem tettek tönkre senkit, ellenkezőleg a bankhitel maidig elősegítette a boldogulását annak. aki produktiv célra vette igénybe, s nincs olyan cég vagy vá lalaí. mely valamely formában ne szorulna banktámogatásra a mai nehéz időkben inkább mint valaha. Azt is tudják — lehet hogv kevesebben, hogv a pénzintézetek sokkal kevesebbet keresnek ma a kamaton, mint az úgynevezett békeévekben, amikor a betétkamat és hitelkamat közötti differencia tényleg jövedelem volt és maradt niig most a súlyos üzleti terhek mellett tiszta jövedelme többszörösét fizeti a bank adóba. A panaszok nem is a bank. de a privát hitelezőkkel szemben gyakoribbak. Itt sincs azonban igazuk az adósoknak, illetve az álbölcstlkedöknek. Mert áll ugvan, hogv a privát hitelező rendszerint magasabb kamatot szed. mint a pénzintézet s ezt a nagy jövedelmet teljes egészében élvezi, nincs rezsije és nem fizet utána horribilis kereseti adókat. Ez utóbbi körülmény azonban csak a Pénzügyigazgatót érdekli, az objektiv kutatót nem. A meglepő fizetésképtelenségek beteges tünetének objektív kutatója önként felteszi a kérdést: ha tíz idegen töke drága, miért veszik igénybe? Ha a privátpátrz tönkreteszi az igénybevevőjét. miért tiérn átallják előkelő cégek, a naiv laíéhifcrelí. a még naivabb muzsikus cigányok és nyugdíjas özvegyek összekuporgatott tőkéit igénybe venni? Talán azért, hogy ezeket a tőkéket 50%-ra csökkentve kínálják vissza siránkozó panaszok között az ilv módon tönkretett hitelezőknek. Kereskedő ember vagy tisztességesen gondolkozó más spekuláns csak akkor vesz igénybe kamatos pénzt, illetve csak TŐZSDE • ■ • A dinár külföldi árfv yanaai 1926. február 19. Zürich deviza 9.1325. Budapest deviza 1252.50—-1258, valuta 1251—’1255. Prága döriza 59.9750—60.4750, valuta 59.20—59.70. Berlin deviza 739—741 milliárd márka, valuta 737.50—738.50 milliárd márka. Becs deviza 1247.50-Londoti deviza 277.-1251.; akkor szabad igénybe vennie, ha azon a kamatos pénzen kereshet. Erőszakkal senkire sem oktrojálnak kölcsönöket. Ha ebből a szemszögből nézzük a dől geter. nem át'írhatjuk fel olv könnye! miiéit a vádat, hogy a hitelezők, illetve a kamat okozza a fizetésképtelenséget. A hibát másutt kell keresnünk: az adósok etikai felfogásának mcglazulásában. Nem beszélünk a szórványos jelenségekről. olyanokról. amikor 25—30 /S-ös feirtyszeregyezséget kötött szegény tönkretett kereskedő a. legelegánsabb tengerparton pihente ki családjával egyetemben tőrrkremenését. hogy aztán más név alatt folytassa özeiméit egv újabb — kényszeregyezségig. Az sem téveszthet meg bennünket hogy a nemrég még jelentékenv tehermentes ingatlanokkal rendelkező különc csakhogy ne kehien eiaadni hat év előtti terméséből sem egyetlen szem búzát, kamatos pénzekkel operált — zsugoriságból. Csak a hétköznapi fizíésképtelenségeket vizsgáljuk meg. Majdnem minden esetben megdöbbenéssel útjuk az eredendő butit: a kapzsiságot a mértéktelen keresési vágyat amely a saját tőkékkel arányban nem álló idegen hitelek felhajszolásában keresett kielégülés! lehetőséget. Ha aztán az elképzelt nyereségek nem következtek be vagy a számadásokat áthúzta .a konjunktúra claiHtulása. kész Volt a mentő kifogás: a hitelező a hibás. A naiv nagy vagy kis tőkés, amelyik bízott az c’ökető cégben, a jóhiszemű hitelező, aki nem tekinthetett bele az üzletekbe, amikhez a pénzét felhasználták — a bűnös. Ha valami kárhoztatandó, ukv az a lelki ismere ti enség az. atnel'yel zavarokba került cégek passzív voltuk tudatában újabb és ujccbb hiteleket igénybe venni merészeltek. A törvény kötelességévé teszi a nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak a fizetésképte'emsés bejelentését, iia alaptőkéjének 5Ö %-a elveszett. Miért nem jelent fizetésképtelenséget a Zürich, február 19. Zártat: Beograd 9.125, Párls 1865, London 25.2575, Newyork 519.25, Brüsszel 2360, Milánó 20875, Amsterdam 208 Vs, Berlin 123.60, Bocs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.375, Varsó 64.5, Budapest 72.50, Bukarest 2.725. Beograđ, febr. 19. Zárlat: Paris 205, London 27665, Newyork 5676, Brüsszel 259, Milánó 22890, Berlin 1350, Becs 798, Prága 16850, Budapest 800, Bukarest 25. Zagreb, febr. 19. 'Zárlat: London 27620—27740, Newyork 5663—5693, Milánó 22856—22976, Berlin 135250— 135650, Bécs 79870-80270, Prága 16808 —16908. Ncviszadi terménytőzsde, febr. 19. Búza: 1 vason bácskai 290 dinár, 2 vagon bácskai 77 kilós, 2%-os 292.50 dinár. Tengeri: 1 vagon bácskai öreg 142.50 dinár, 1 vagon bácskai aranyfogu 150 dinár, 1 vagon bácskai uj ab március 1. vasútállomás 115 dinár, 3 vagon bácskai, április—májusi, fővonal 130 dinár, 2 vagon bácskai, májusi, fővonal 132.50 dinár, 10 vagon bácskai áprilisi, hajóállomás 133 dinár, 10 vagon bácskai áprilisi, Posztumia határállomás 167.50 dinár, 10 vagon szerémi március, április, májusi, Indija paritás 130 dinár, 5 vagon szerémi, március 5-ótöi 115 dinár. Korpa: 1 vagon szerémi uj jutazsákbáft 130 dinár. Irányzat: lanyha. Szomborl gabonatőzsde, február 19. (Zárlat): Irányzat változatlan: Búza: 285—290 dinár. Rozs 170—180 dinár. Zab 175—180 dinár. Takarmányárpa 130 —135 dinár. Bab 130—140 dinár, válogatott bab 180—190 dinár, szárított tengeri 137*4—142'/:! dinár, uj tengeri prompt 110—112*4 dinár. Liszt 0-ás OQ, 460—480 dinár, 0-ás G. 450—470 dinár. Korpa 105—110 dinár. Budapesti gabonatőzsde, febr. 19. A uSbVhŽdMSađđMteeS át terménytőzsdém az irányzat nyitáskor tájiak pénzügyi helyzetének hamis beállítása mellett? Az esetek legnagyobb része azt az elvet látszik képViseim: mindaddig és mindenütt igénybe Vonni tőkéket ameddig és ahol csak lehet, az utolsó jóhiszemű özvegy utolsó garasáig, mindaddig. míg egy türelmetlen hitelező egv tétel peres hősével vagv váratlan bekebelezésévé' meg nem indítja a lavinát. A védekezés kész a Kamatok... Közgazdasági életünk mai kuszáltságábót egyetlen kivezető ut van csak: az etikai alap feltámasztása. Ne a hlrtéffflj és mérhűieífer, meggazdagodás Je* szilárduló, miután a kínálat két nap óta ismét gyengült, viszont az amerikai piacokról 2*4 centes áremelkedést jelentenek. A budapesti mailnek állandóan vásárolják a tiszavidéki búzát kisebb tételekben. Nyitáskor 2500—5000 koronával magasabb árakat kérnek a tiszavidéki búzáért. Eejérmegyel búzát 395.000 koronával kötöttek, pestvidéki búza ugyancsak 395.000 koronával kelt el. A takar. Hiánycikkek közül a tengeriben van némi forgalom. Zabból is csak a jóminőségü minta szerint ajánlott árut lehet könnyen elhelyezni, amelyért 268.06Ö-* 265.000 koronát fizetnek. A lisztpiacon csak kisebb forgalom van vidéki fehérlisztekbő! 6700—6800 koronás nullásliszt alapon. A budapesti malmok 7200 koronás duplanniüás alapon ajánlják őrleményeiket. > Cíikágól gabonatőzsde, febr. 18. Busa májusra 16775, bu/ja júliusra 149.125, búza szeptemberre 142.5. Tengeri májusra 78.5, tengeri júliusra 81.875, tengeri szepiemberre 92.25. Zab májusra 41.625, zab júliusra 42.5, zab szeptemberre 42.75. Rozs májusra 95.25, rozs júliusra 97, rozs szeptemberre 96.625. Newycrkl gabonatőzsde, febr. 18. Búza őszi vörös 195.75, búza őszi kemény 190.75. Tengeri 83. Liszt sp. w. cl. 750— 800. Irányzat tartott. , ..... ............ k Rádió‘műsor Vasárnap, február 21-ikén (A városok melletti szám a hal dm hosszt jelenti) Bécs (530): D. e. 11: A bécsi filharmonikus zenekar hangversenye. D. u. 4: Népszerű hangverseny. 6.15: Kamarazene. 8: Operaelőadás (Sziegfried). Milánó (320): 1), tt. 4.30: Koncert, Este 8: Kompozíciók. Paris (356): Este 10.15: Hangverseny. Prága (368): D. e. U: Zenekari hangverseny. D. u. 5: Szórakozható zene. 7.30: Hangverseny. Budapest (546): D. e. 9.30: Hírek, kozmetika. 10: Zenés mise. D. u. 3: Mesék. 430: Humoros előadás. 5.30: Református istentisztelet. 7: A Faluszóvétség előadása» 8.30: Hangverseny7, 10: Tánc-zené. Becslaa (418); Délben 12: Idillek. 4.30: Mesélt. 5: Tcadélután. 8.10: Előadó-est. 10.15: Jazz-band. Róma (425): D. u. 7.10; Zenekari hangverseny. 8: Jazz-band. 8.40: Operaelőadás. Bern (435): D. e. II: Délelőtti hang-: verseny. D. u. I: Koncert 3.30: Zenekari hangverseny. 8: Áriák. 8.30: Hangverseny. 9: Áriák (11. rész). 9,20; Zenés előadás. 9.50; Áriáit (HL rész), 10.05: Hangverseny. Tonkmse (441): Este 9.45; Hang verseny. 10.25: Tánc-zene. Lipcse (452): D. ti. 4: íDon Carlos c szomorújától' első része. 6: Hangverseny. 8.15: -.Don Garlosc második része. Königsberg (463): D. e. 9: Reggelt ájtatosság. D. u. 4.30: Wagncr-darobok, 8.10: Tarka-est. München (493): D. e. Harangjáték, a müncheni városházáról. 11.30:: Vadász*; kiírt-kvartéit. Este 8.30: Ünnepi hangverseny. Zürich (515): D. u. 3. és 4: Hangverseny. S.15: Opererte-részletek. Briinn (521): Đ. c. 10: Matinét Este 7: Hangverseny, Paris (1750): D, u. 1.45: Hangvem seny. Este 9.45: Rádtó-jazz. Berlin (505): D. e. 9: Pirkatíás. 11.30; Szórakoztató zene. D. ti. 4.30: Zongora- és hegedű-hangverseny. 8: Operetteeiőadás. 8.30: Vidám-est. 10.30: Jazzband. Un ts-r bizonyéra ea$ry. rabíc'üli a Simon arc fernöcsíit, i-áftrégkiTü ti2y.m,20t< bűi az egčsz- S' sí olokbó! haer.iatn toaja tehát a (Savon Simon) tj. 11 - is. Ueynnaaokkal a tulaj"V donaéjíok al rendelkezik, kisimítja ís nem rontja az arcbőrt, sőt tisztítja azt és kel entea iiltéava! mindenkin*!: tetszését megnyert. Kapható mindenütt SIMON CRÉM, PÚDER és SZAPPÁN Parfomtris Simon 59. Fg. St. Martin Paria