Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-18 / 48. szám
12 OLDAL » ÁRA 1’/, DINAR Postarina plaéeca! XXVII. évről as Szuhotre& .4926 CSÜTÖRTÖIC február 18. 48. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőségi Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciórs-paloía) Kiadóhivatali Subotica, Aleksandrova iil.l.{Lelbach-naloial n Kérő, magyar szó* Nem tudjuk, igaza volt-e a fö'dmivespátt szónokának, amikor az analfabéták nagy száma miatt panaszkodott s az ország szégyeneként bélyegezte meg azt a helyet, amelyet az SHS. királyság az irni-olvasni nem tudók statisztikájában elfoglal. De az bizonyos, hogy a közoktatásügyi miniszter nem a legfrappánsabb érvvel, nem a legdöntőbb argumentummal, nem a legvilágosabb indokolással verte vissza a támadásokat. Az tagadhatatlan, hogy az analfabéták statisztikája a népmüveltség igazi mértéke. Parasztállamot népmüveltség nélkül, népmüveltséget irni-olvasni tudás nélkül, irni-olvasni tud isi az anyanyelven történő oktatás nélkül még a legvérbőbb fantaszta, a legzabolátlanabb képzelőtehetség, o minden realitás gyökerétől elszakadt álomléíás— mit mondjunk ? — még Radius István sem képzelhet el. Ha a pavlcmGnt minapi ötóséh Radios István, az ország közoktatásügyi minisztere nemcsatrdebatteri készséggel, de az alkotó politikus becsületességével és őszinteségével akarta volna viszszaverni az ország kulturális közállapotaiból fattya70 t vádakat, ezt kellett volna nundania: •— Népképviselő urak, politikai felfogásokban, módszerben és eszközökben, a politikai programok ethikai tartalmában nem lehet nagyobb különbség, feneketlenebb mélység és átgázolhatatlanabb szakadék, mint amit Pribicsevics s az én személyem reprezentálnak. Amit Pribicsevics eloltott, az fel fog lángolni az én munkám nyomán, amit Pribicsevics lángra lobbantoít, azt én ei fogom oltani. A tűznek és víznek kiengesztelhetetlen ellentétei vagyunk mi ketten. Nem természetes-e hát, hogy amit ő helyesnek tartott, abban én az ország kárát látom s arai ellen Ö védekezett, azt én meg akarom és meg fogom valósítani. Pribicsevics analfabétákat tenyésztett a Vajdaságban, én az írás-olvasásnak apostola leszek. Parasztállam, parasztdemokrécia, népszuverénitás — hogyan is gondolható el népmüveltség nélkül, iskolázatlan tömegekkel. A tömegek iskolázatlansága a demokráciát anarchiává torzítja s a parasztállam ideáját önző és kíméletlen osztály érdekkel hamisítja meg. Ahány iskola nyiük meg s ahány tanító tanítja a nép nyelvén a betűvetést, annyi kiröpiíö fészke, annyi agitátora lesz — úgy fogalmazzuk, hogy öröme teljen benne a közoktatásügyi miniszternek — a parasztállem, a Dürasztdemofcrácia gondolatának Ámde : az analfabetizmus ellen egyetlen védekezési mód, a sötétségtömegbetegsége ellen egyetlen védőoltás van : az anyanyelven történő népoktatás. A cirilirás jogát, elsőségét soha nem vontuk kétségbe. De — kérdezzük a közoktatásügyi miniszter urat — megfelel-e a népoktatá követelményének az a tanrencT szer, mely csak magyarul tud . gyerekeket csak cirilbetükre tanít meg, úgy hogy az a magyar gyerek magyar szavakat csak ci riiicáva! tud írni. Erre is vannak példák a Vajdaságban s szomorú példák vannak arra is, amikor a tanító, aki beszélni sem tud a gondjaira bízott gyermekkel, még ilyen taneredményt sem tud elérni* Az országnak most olyan közoktatásügyi minisztere van, aki a nép nyelvén történő népoktatást miniszteri programbeszédében maga is követelte. Radies a minap védekezésként azt mondotta, hogy ő nemcsak miniszter, hanem pártelnök is. Az analfabetizmusra ítélt ■magyarság nevében arra kérjük, legyen már miniszter is egyszer s ne mindig pártvezér. Legyen miniszter s kezdje meg azoknak a gyönyörű, vigasztaló, kipróbált erejű igazságoknak a végrehajtásul, amelyekkel a nagy néptribun az alkotó politika számára való elhivatottságát igazolta. Ne maradion szava pengő sző és. zengő cimbalom. Ha hü akar maradni programjához s nem akar hütelenné válni az ország kultúrájának fölmérhetetien érdekeihez sem: engedje magához a kisdedeket, magyar iskolába engedje be a magyar gyerekeket, akik ott nemcsak a magyar ábécét, de a ciriiirást is meg fogják tanulni s meg fogják tanulni hazájuk iránt a hála érzését s a 'kötelességek engedelmét. A vajdasági radikálisok uj akciót kezdenek az adóterhek csökkentésére A szuboticai tiltakozó gyűlés eredménye Beogradból jelentik: A vajdasági radikális képviselők szerda este értekezletet tartottak a radikális^'.-\ bau. Az értekezleten elhatározták, hogy a vajdasági radikálisok folytatni fogják az utolsó tizenkettedtörvény tárgyalásakor megkezdett akciójukat a Vajdaság adóterheinek csökkentésére. A vajdasági radikálisok sohasem tartották befejezettnek a múlt évben megkezdett akciójukat az eddig elért eredményekkel és úgy a parlamentben, mint a pártértekezleteken állandóan napirenden tartották a vajdasági adózók sérelmeit, de a most megkezdett újabb akció a vasárnapi szuboticai tiltakozó gyűlés eredménye. Már az a körülmény is erre vall, hogy az uj akciót azok a képviselők kezdeményezték, akik resztvettek a szuboticai gyűlésen és az elhangzott beszédekben .is- sűrűn előfordultak a szuboticai Lloyd gyűlésén felpanaszolt sérelmek. A szerdai tanácskozás tulajdonképpen előéríekezlet volt és az akció érdemleges megbeszélésére csütörtökön újabb ülést tartanak a vajdasági radikálisok. Az ülés elé Sztankovics Szvetozár. volt államtitkár, javaslatot terjesztett, amelyben a vajdasági radikálisuk követelik mindazoknak a sérelmeknek orvoslását, a melyeket a tizenketted-'törvény tárgyalásakor nem sikerült megszüntetni. Javaslatot készít Latlosevics Jócó dr. szótnbóri képviselő is a pénzügyi törvény ama rendelkezése ellen. amely szerint a nyugdíjasok, kíshivatalnokok• és munkások elsőosztály u kereseti adó helyett harmadik és negyedik osztályú adót tizeinek és igy az eddigi hatvan krajcártól uégy forintig terjedő adó helyett nyolcszáz—ezer dinárt kall fizetv tiiök. A vajdasági radikálisok logerélyesebben fogják akciójukat keresztülvinni. Schulze jelentkezett a berlini rendőrségen Zárt ajtók mellett hallgatták ki — 1923. év őszén ismerkedett meg Wináischgraehd Négy hétig volt Budapesten, aztán Berlinbe szökött — A berlini rendőrség tovább nyomoz Windischgraetz azzal biztatta Schnitzet, hogy a magyar kormány is támogatja a frankhamisítást Berlinből jelentik: A francia nyomozóhatóságok által keresett Schulze Arthur fototechnikus szerda délelőtt önként jelentkezett a berlini bűnügyi rendőrségen. A rendőrségen percek alatt elterjedt a hir és óriási izgalmat1 okozott, mert Schulze vallomásától a frankhamisítók német és magyar kapcsolataira nézve fontos adatokat vártak. SehuSzet zárt ajtók mellett hallgatták ki. A kiszivárgott hírek szerint Schulze elmondotta, hogy 1923. őszén került érintkezésbé . a (budapesti Térképészeti Intézettel, amelynek egyik osztályigazgatója bemutatta vVintí'schgraetz hercegnek, aki személyesen igyekezett őt megnyerni a frankh'amisitási tervnek. A beszélgetések során Windischgraetz hangsúlyozta előtte, hogy politikai akcióról van szó, de nem kel! nyugtalankodni, mert a frankhamisitási tervet a kormány és az összes hivatalos hatóságok támogatják. Ezt 'annál inkább elhitte a hercegnek. mert látta, hogy Nádossy országos főkapitány is benne van az akcióban és a próbanyom ások valóban a Térképészeti Intézetből származnak. Később meggyőződött róla, hogy Windischgraetznek nincs elég pénze a uagvszabásu . politikai akcióra. különben is komoly aggályai voltak, amit nem hallgatott el a frankhamisítás vezetői előtt. Megbízói ezért bizalmatlanok lettek vele .Szemben, kikémlelték, ellenőrizték, ugy bántak veié, mint fogollyal. 1923-ban, miután félt, hogy baja lesz, megszökött Budapestről, a hol mindössze négy hétig dolgozott együtt Windiscbgraetzékkel. I Ez alatt az idő alatt igazi ezerfrankosokról fényképfelvételeket eszközölt és lemezeket készített. A (berlini rendőrség az első kihallgatásból azt a benyomást szerezte,! hogy nagyon túlozták Schulze szerepét, aki nem tekinthető felbujtónak, még kevésbbé a német fajvédők öszszekötö tisztjének. Schulze a berlini rendőrség szerint. alárendelt szerepet töltött be. A legközelebbi feladat az, hogy ellenőrizzék. igaz-e Schulzenak az az állítása. hogy" csak 1921 november 9-ig állt összeköttetésben Windischgraetzel. de amióta sikerült Berlinbe szöknie, minden. érhitk'ezést megszakított a budapesti frankhámisitókkal,
