Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-17 / 47. szám

0 ■'1 3. oldal 1926. február 17. Kisebbségi Élet • ® • <4; erdélyi zsidóság .nevében Fildor­­ínami dr. memorandumot nyújtott .át; Bukarestben a kormányelnöknek, mely-j ' ben. a zsidóság sérelmeinek orvoslását j -kérik. A memorandumról’ Filderináitn j • igy nyilatkozott a bukaresti újságírók-1 • máik: »A zsidóságnak különösen a ma-j . gáaokíatási törvény körül vaunak fájó •sérelmeik.. Három kihallgatásunk után PeÍTCScu-Comnen bent), követünknél és két kihallgatás után- AitgheJesca- mi­­.ntezternél megkötöttük a. megegyezést tizenhét pontra az általunk átadott me­­morandutaból. Mindkét miniszter biz­­.tositoít bennünket a megegyezés be- \ .tartásáról. És a tizenhét pontból esik j ^'.kettö-bároni. került a törvénybe, a leg-; lényegesebbek kimaradtak: így & tan-j nyelv kérdése. Mi kértük a román nyel- j vet vagy a hébernyelvet. De Anghe-; ■iescu azért, mert a zsidók nem egyez-! tok meg egymással t néhány au azt r mondták, hogy ok jiddisek), azért ke- j rül törvénybe, mi?it tannyelv a zsidó i -zsargon. A miniszter megjegyezte, j hogyha a zsidók megegyezitek a nyel-j vük használatában, akkor' engedélyezi I ■ a héber nyelvet. Ezekntán került az is-1 kóláinkba rejtett formában a romín - -nyelv, mint tannyelv.. De nemcsak az | iskolakérdésnél, hanem a szeszadótör- j vénynél .is kimutattuk, hogy nincs sem-1 mi kifogásunk a törvény, elvei. ..étién.; .És pedig azért, mert,engedélyt csak] az - kaphat, aki nem elég, hogy román j állampolgár, kell, hogy románul is tud-j jón. Ez pedig a jogok megtagadását je- ] kitti- állampolgárra egy. nem egjrujšH* vü. de poligloft államban.. * I ~ szlovák néppárt szenátorainak és kép­viselőinek nincs jogukban önállóan döteni a kormánybalépésröl, hanem a képviselő és szenátoTi klub felelősséggel tartozik a pártvezetőségnek és ennek határozata - nőikül semmiféle akciót nem kezdeményezhet. A képviselő kijelentet­te azt is, hogy feleslegesnek és elhibá­zottnak tartja a szlovák néppárt kere­tében a magyar osztály felállítását, mert hiszen Hlinka ezzel ugyanabba aj hibába esne, amit a magyar keresztény-1 szocialista párt szemére szokott vetni,! amikor a keresztény szocialista pán szlovák osztályának fenntartásáb m castts bellit látott. Pribicsevics március elején jön Suboticára A suboticai független demokrata-párt uj vezetőséget választott • A független demokrata-párt szu­­boticai szervezete vasárnap tartot­ta rendes évi közgyűlését, amc!v uj tisztikart választott. A lemondott dr. Milics Ivó egye­temi tanár helyére a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta el­nöknek Magarasevics Sándor ügyvédet, alelnöknek Carevics Vlakó tör­vényszéki birót, titkároknak lak­ion Blagoje törvényszéki jegyzőt, Vuletin Ivó volt agrárügyi inspek­tort, pénztárnoknak pedig Grabovac Pavle ügyvédjelöltet. A közgyűlé­sen bejelentették, hogy a kerületi és tartományi szer­vezet vezetőjét a független de­mokrata-párt vasárnap Szubo* ticán fogja megválasztani. A legkomolyabb jelölt a tartományi j elnöki tisztségre Dobanovacski Pál ] nagybirtokos, Szubotica város volt főispánja, akit előreláthatólag egy- i hahgulag fognak megválasztani. A közgyűlés a tisztujitás után el- I határozta, hogy Pribicsevics Szve- Itozárnak, a párt vezérének vajda­sági sikere érdekében nagyszabású ! agitáció t indít Pribicsevics, mint j értesülünk, vajdasági útja során j március elején keresi föl Szu- j boticát és itt népgyülést fog i tartani. A független demokrata-párt szubo­­ticai szervezete a pártvezér fogad­tatására és a népgyülés megrende­zésére megtett minden előkószüle- j tét. A szuboticai szervezet elhatároz­­: ta, hogy Sloga címen a legköze- i iebbi időben hetilapot fog indítani, i NEM LESZNEK UJ VÁLASZTÁSOK A RADIKÁLIS-PÁRT ÉS A RADICS-PÁRT KÖZTI MEGEGYEZÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK A MEGEGYEZÉS SZÖVEGÉT Pár inban*' a C j ravj^e-ála pitvány s^k­­házaban Romárna politikája a neniíen ] kisebbségekkel szemben« címen előadást; lartótt Jorga Miklós, a román nemzeti párt tudós vezére. »X kisebbségi hely-, zet — mondotta Jorga egyszerű Er­délyben: van hárommillió magyar, akiknek semmi közük sincs a széke­lyekhez, mert az utóbbiak más fajból 'származnak és nem is akarnak közös­séget a magyarokkal. Ez a hárommillió magyar kisebbség kell. hogy a többség j akaratinak alávesse magát, ami annál its könnyebb, mert sok a.közös kultur- j vonás a magyar és a román között. .Közösen védték a nyugati kultúrát a múltban a barbár támadások ellen. A román és magyar csontok együtt por­iadnak Erdély véráztatta földjében és az erdélyi paraszt ünnepi gúnyája ro­mán motívumokkal ékes. Ezek a közös kuíturelemek rendelik a magyarokat, és románokat érdekeiknek közös védelmé­re.« ...................: A bakaresti Cuvantul abból az alka­lomból, hogy Barabás Béla. Aradon ma­gyarnyelvű beadványt: nyújtott be a prefekfurán, csúnya kirohanást intéz a magyarság ellen. A Up gúnyos éllel azt irja, hogy az aradi magyarok táv­latilag kérték a budapesti kormányt, -hogy állítson fel s?ohrot Barabás Bé­lának azért, hogy ő volt az első, aki a, román impérium óta az első magyar­nyelvű beadvánnyal a román hatósá­gokhoz fordult. Üt A Hlinka-pártban komoly ellentétek me­rültek fel azóta, hogy fölmerült a pát t kormánybalépésének gondolata. Hlinka és párthívei a kormánnyal való meg­egyezés ellen foglalnak állást mindad­dig, inig az autonómia reális feltétéleit "nem biztosították; a Buday és Jttriga .képviselők vezetése • alatt; álló szárny ellenben a kormányba való belépést sürgeti, hogy a párt'ilyen módon érje«] e! eredményeket. A párt egyik képvi- ] selője egyik tnagyaf lap munkatárs?, előtt kijelentette, hagy ha a kormány! a nagyszombati rezo'wiót;nem- fogadna : el a megegyezés aöítpjátuih nkkCi; a j BeogradhóI jelentik: A radikális-párt a parlament kedd délelőtti ülése alatt rövid ülést tartott, amelyen Zsivkovics Liuba, a párt elnöke felolvassa a radi­kális-pártnak a Radícypdrttal kötött megegyezését. Utána Pastes miniszter­­elnök tartott beszédet, amelyben kifej­tette, hogy milyén alapon épült fel a megegyezés. A miniszterelnök ezután rámutatott a koalíció eddigi működésé­re és kijelentette, hogy Radics túlzott agi­­tációja súlyos helyzetet teremtett. A közoktatásügyi miniszter később kijelentéseit megcáfolta s ezzel a hely­zetet sikerült enyhíteni. A megegyezést éppen azért teszik közzé, hogy a közvélemény lássa, hogy a két fél közül melyik tartja be a megegyezést. Másrészt a meg­egyezés közzététele azért Is szük­séges, mert a közeljövőben való­­szinüleg nem lesznek változások, bár egyes pártok akarnák a választások kiírását. A megegyezés szövegét Zsivkovics Ljuba, a radikális klub elnöke csak dél­után félhárcnikcr adta át a sajtó kép­viselőinek. A rendkívül fontos okmány nem tartalmaz különösebb szenzáció­kat, mert lényege ■ már eddig is isme­retes volt a kormány deklarációjából és egyes minisztereknek a deklarációt kö­vető parlamenti vitában tett nyilatko­zataiból. A megegyezés szószerinti szö­vege a következő: A megegyezés szövege A megegyezés okmánya a nem­zeti radikális-párt és a horvát pa­rasztpárt között. A nemzeti radikális-párt és a horvát parasztpárt - delegátusai jú­lius 2-től kezdődőleg megtartott ülé­seiken állandó megelégedéssel álla­pították meg, hogy mindkét pártnak ugyanaz az álláspontja a sztrb-hor­­vát-sziovén állam alapjait illetőleg és hogy a horvát parasztpárt veze­tőségének a parlament március 27-iki ülésén tett nyilatkozata a horvát parasztpárt politikájában végbement evolúció kóvetkezmé­­ny.A párt elismerte az állam egy?. séget, a Karagyorgyevics-dinaszUát, amely annyi érdemet szerzett a szerbek, horvátok és szlovének fel­szabadítása és egyesítése körül és az alkotmányt, amelynek alapján csak egyetlen parlament állhat fenn az országban. A nemzeti radikális-párt részére a horvát parasztpárt politikájának ez a fejlődése döntő jelentőségű, mert a horvát parasztpárt a horvá­tok óriási többségét képviselt és remélhető, hogy annak az állam alapjairól vallott jelen­legi nézeteit, mint az egyetlen egészséges állásfoglalást, az Idők folyamán a többi horvát politi­kai csoportok is át fogják ven- | ni. Ily módon elhárultak azok a nehéz- j ségek. amelyek államunk fejlődését | hátráltatták. í A horvát parasztpárt részéről a j parlamentben tett nyilatkozat után, > amelyet a szerzett tapasztalatok j diktáltak, - azt lehet mondani, hogy ! a valójában egy nemzet két része, akik évszázadokon keresztül idegen uralom alatt .egymástól cl voltak választva, most már nemcsak tény­leg, hanem meggyőződés és érzés szerint is egy tető alatt vannak, a melyet közösen akarnak és fognak is megvédem az ellenségekkel szemben. A nemzeti radikális-párt és a hor­vát parasztpárt, mert már egymás mellett vannak és ez; a lejen körül- , mények közt a legbiztosabb, ut ar­ra, hogy az állam egységét meg­erősítsék és a két népet lelkileg is teljesen egyesítsék, és a haladás út­jára vezessék. Az együttes munkára, sőt a tar­tós együttműködésre utalva a két párt, amelyek :i lésnagyobbszámu polgár bizalmat bírják és a nép nagy többségét képviselik, határo­zat ran kívánja, hogy együttes kor­mányt alakítson Pastes Nikola ar vezetése alatt. Épnek a kormány- i nak magára kell vállalnia azt a kö- { 1 ieiezetts.éset, hős j integrálisán végrehajtja az al­kotmányt, meghozza és végre­hajtja mindazokat a törvénye* v két, amelyeket az alkotmány előír. Az alkotmány végrehajtása , kivétel nélkül egyforma lesz a? ország egész területén, ahogy ezt az alkot­mány. az egység és az osztatlan királyi hatalom elve követeli. A két párt feladata, hogy oksze­rű takarékossági programot hajt­son végre és dolgozzon a törvény­­hozás egységesítésén. Törekedni fognak a polgárság és á polgári jo­gok respektálására minden polgárra! szemben és igazságos eljárásra a hatósági személyek részéről. A pártok meg fognak tenni min­dent, hogy a tisztviselők : munkája kellő ellenőrzés alá kerüljpn. A két párt felhatalmazza a kor­mányt a már elkészült és benyúj­tott törvényjavaslatok keresztülvi­telére. Ezek a javaslatok: a sajtótörvény, az ügyészsé­gektől szóló törvény, a bíróságok szervezetéről szóló törvény, bí­rói törvény, rckkanttörvény és az elemi oktatásról szóló tör­vény. Az őszi ülésszak előtt el kell készí­teni és lehetőség szerint be kell terjesztem a parlamentnek a köz­ségi törvényi, amely rendkívül szükséges a különböző községi (ör­vények egységesítése miatt, hiszen Beszniábsm még meg sem alakultak a községek. Be kell terjeszteni a tisztviselő törvény módosítását) 8 mellyel a tisztviselöredukclót végre­hajtják és a megmaradt tisztvi­selők fizetését felemelik és a nyugdíjjogosultság szempont­jából felemelik a szolgálati évek számát, .1 keresztülviszik az adók ki­egyenlítéséről szóló, az agrár­­refcrm-, folyamszabályozási, mo­csarak kiszárításáról, az érmen­­tesitö társulatok működéséről és az ipari hitelekről szótó tör­vényjavaslatokat, amely utóbbi már be van terjeszt­ve. E javaslatok beterjesztése mel­lett az uj kormánynak törekednie kell a hajózás és bányászat szabá­lyozására. á. > Ha ezt a programot végrehajtot­ták, akkor, a koaleált pártok ki fog­ják dolgozni további programjukat. Ami a külpolitikát illeti, azt' a je­lenlegi szellemben kell tovább ve­zetni nagy és kis szövetségeseink­kel, akik közvetlenül vagy közvetve lehetőséget nyújtottak, az álkun megteremtésére, amely állam fen­­tartására és haladására mindent meg fogunk tenni. Semmi áldozatot sem sajnálunk az állam hadlerüszükségletelnek kielégítésére, auiig az erős had­sereg a világon az egyetlen ga­ranciája a külpolitikai bizton­ságnak. A tárgyalások során mindkét párt delegátusait állandóan foglalkoztatta egy kérdés, amely felbomlássá) fe­nyegette a megegyezés létrehozá­sát: míg a nemzeti radikális-párt képviselői törekedtek arra, hogy a független demokrata-párt is vegyen részt a megegyezésben, addig a horvát parasztpdrt delegátusai kije­lentették. hogy a megegyezés és az: együttműködés lehetetlenség, ha a radikálisok megmaradnak e követe­lés mellett. Minthogy a horvát pa­rasztpárt nem állott el ettől, a ra­dikális-párt abba a helyzetbe jutptt, hogy vagy létrehozza a megegye­zést a horvát parasztpárttál az ön­álló demokraták nélkül, vagy egy­általán, nem jön létre megállapodás. Mim.hogy. a? állagi 3ll«Kjea.

Next

/
Thumbnails
Contents