Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-13 / 43. szám
4. oldal RÄCSMEGYE1 NAPLÖ 1926. február 13. R tenyérjós kilép j a gyermekcipőkből A tenyérjóst ép úgy elemeire lehet bontani, akár á fényt, vagy a vizet. A Chiromant a mindig két részből áll: halandzsából és lélekjeíenetből. A többi már ..csak dekoráció. Foglalkozásomból kifolyólag rengeteg sok jóssal akadt dolgom, kicsivel, naggyal, szőkével, bar- , nával, molettel és sovánnyal, de egyben valamennyien megegyeztek: hazudtak köröniszakadtáig. Életem legnehézsulyubb jövendőmondója egy nő volt, a ki folyton pikánsakat mondott és idegen toliakkal ékeskedett, mert a strucc és pávafarkak, amelyeket a füle mentén lengetett a szél, nem a saját kinövései voítak. Szerinte a jövendőmondás nem szégyen, ez egy egészen ókori iparág,' már Mózes is íenyérjóslássai kereste kovásztálan kenyerét a pusztában. Egyébként bámulatos képességekkel rendelkezett. Miután tizenöt percig traucsirozta a jobb tenyeremet, így szóit hozzám: — Ön nős, két bájos gyermek atyja. Erre már muszáj volt halálra kacagnom magamat, mert hisz akkor még szopós csecsemő voltam a javából. De Pythia nem jött zavarba, megtöröltc a ‘ pápaszemét és kedélyesen kijelentette: — Ezt csak viccből mondtam, remélem' ncrn vette komolyan? Viszont amint eltalált valamit, diadalmasan markolt az üstökömbc: —- Látja! az én tudományom csalhatatlan! Tényleg, lehetséges, hogy a tudománya csalhatatlan volt, de én kevésbbé, mert a végén csak leszurkoltam az ötveit dináros taksát. A' legeslegfrissebb sütetü tény ér jós egy. ágrulszakadt fiatalember, nem írom ki, hogy melyik uccában, mert akkor még több naiv lélek csődül a portájára. Egy szelíd és szerény viselkedésű ifjú ö, akinek minden mozdulata alázatos bocsáuatkérós, amiért élni és jósolni merészel. A külvárosi kofák öröme itt ütött tanyát A szoba, ahol a pacienseket fogadja, feltűnően puritán berendezésű, egyetlen ékessége egy rózsaszínű sélyempapirba csomagolt lópatkó. Nem tüdőm mi nyomja ennek a kedves fiúnak' a lelkiösmeretét, de alig intéztem hozzá pár kérdést, nyomban elővette az okmányait és szabályszerűen leigazolta magát Aztán rátértünk a tárgyra. A jelenlevő kiadóhivatali kisasszonynak ünnepélyesen megkérte a kezét — Szabad? — nyúlt érte graciőzen, am mielőtt még a hölgy elrebeghette volna a boldogító igent, ekszkuzálta magát, amiért nem tud jól magyarul , és a nő kéziét csupán próféciái aktusra kérte fel. — Ön ezerkilencszázban született, április elsején. Nem. Ezerkilencszázkettőben és május tizenharmadikán — tiltakozott a hölgyike. A jós fölényesen legyintett: —* Ki: van zárva! — Na hallja! —- háborgott a leányzó hát én csak jobban tudom! Már-már tettiegességre került a sor, amikor a nőnek sikerült lealkudni kilenc hónapét. — Ez a csökönyös Muki jobban akarja tudni nálatnnál, hogy mikor hozott a gólya — súgta oda nékem a hölgyike és ettől kezdve undorral hallgatta tovább 1 a próféciákat. Szegény jósocska összehordott tüesköt-bogarat a sorsról, a végzetről és a gazdagságot jelentő aranyerekről. Azért iobbérzésü fiú lehet, látszott rajta, hogy mennyire nehezére esik ez a szemfényvesztés és igazán semmiféle Ifókusz-pókiiszt nem csinált, csak- csupa kedveset mondott. Például: — ötvenéves korában megüti a guta. — Hennán veszi ezt? — kíváncsiskodtam. ! A nagy jÖveiKlőmondó mélyen elpirult I — Kérem — ekszkuzálta magát —■ én most tanulom a tenyér jóslást! És elővett egy népies álmoskönyvet amelyből unalmas felolvasásokat tartott. Jóindúlatulag figyelmeztettem: — Mért nem ragaszt szakállt és bajuszt? Meg csörgőt a kezébe? így nem fognak hinni magának a népek. Gőgösen legyintett: — Jönnek igy is. Modern jövendőmondó lélekkel dolgozik. — Mióta jósol? —• Most kezdtem a startot egy hete. Eddig harmincöt esetem volt, a kisaszsaony a harminchatodik esetem. A kislány rémesen felháborodott és rávicsorgatta fogait a tehetséges kezdőre: — De maga' nem az én esetem! — kiabálta és dühösen eltávozott. (t. 1.) Ä csikéríai földek újra víz alatt Küldöttség Gyorgyevics főispánnál Gyorgyevics Dragoszláv főispánt pénteken délelőtt Csikériáról. nagyobb küldöttség kereste fel, amely előadta, hogy a csikéríai földeken is aggasztóan növekszik a talajvíz és sürgős intézkedésekre van szükség a termőföldek megmentésére, Csikéria-pii-szfa a szuboíicai határ nyugati részén terül el és ott a városnak is nagyobb kiterjedésű földbirtoka van. Néhány évvel ezelőtt egyes helyeken feltört a talajvíz, amely azután évről-évre terjedt és.ma már nemcsak nagyid tér jedésü szántóföldek, hanem utak is viz alatt állanak és használhatatlanok. A küldöttség arra kérte Gyorgyevics főispánt, hogy tegyen lépéseket a viz lecsapolása iránt. Gyorgyevics főispán megígérte a küldöttségnek, hogy a jövő hét folyamán bizottság száll ki Csikéria-pusztára és helyszíni vizsgálatot tart, hogy megállapítsák, miként lehet majd a felgyülemlett talajvizet a legmegfelelőbb módon lecsapolni. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul a főispán válaszát . A magyar'kisebbség jogait pontosan körvonalazza az erdélyi paktum Romániában minden párt kötelezte magát a kisebbségi jogok megvalósítására — Zima Tibor aradi képviselő nyilatkozata a Bácsmegyei Napló részére pedig még függőben maradt A paktum egyes részletei indiszkréció folytán nyilvánosságra kerültek, amit az ellenzék ki is használt a kormány ellen. Megkérdeztük, hogy a románok részéfő] ki parafába a paktumot? — Maga Hivattam miniszterelnök — felelte Zima. — A paktum tartalmáról semmit sem közölhetek önnel, mert ezzel csak árthatnék az ügynek, de a paktum megvan. Ezzel Zima elővesz íróasztala fiókjából egy tizennyolc gépírásos oldalra terjedő jegyzőkönyvet, amelyet átlapoz, a nélkül, hogy betekintést engedne. Annyit mégis láthattam, hogy több mint húsz fejezetre oszlik és hogy nem- ez az aláirt példány, vagyis hogy az eredeti okmányról több másolat is van forgalomban. — A magyarság szempontjából ~ folytatta fejtegetéseit Zima — végeredményben csaknem közömbös, hogy' most végleg létrejön-e a paktum, vagy sem. Mert ha nem iš jön létre, a kisebbségek helyzetét mindeneseire tisztázza a román pártokkal szemben. — A többi román párthoz milyen a magyarság viszonya? — kérdeztük. — A nemzeti párthoz, melynek főként Erdélyben van talaja, érzelmi kapcsolatok fűzik a magyarságot, őket különben is kötik a gyulafehérvári liatározatok. melyek a kisebbségek jogait biztosítják. A másik párt a parasztpárt. mely, azt hiszem, megfelel önöknél a Radics-pártnak, programjánál fogva annyira demokrata és szociális, hogy attól nem is lehet mást várni, mint a kisebbségi jogok elismerését. Az Avarescupárttal, mely a nemzeti párt és a liberálisok közt helyezkedik el. a magyar pártnak több mint egy éve van inény), amely továbbra'is érvényben meny) amely továbbra is érvényben marad, ha a liberálisokkal nem jön léire a paktum, viszont felbomlik, ha a paktumot aláírják. — Az a tény. hogy a liberálisok leültek tárgyalni a magyar párttal, tekintet nélkül arra. hogy meglesz-e a megegyezés, magában foglalja a Egész Erdély magyarságát állandóan izgalomban tartják a magyar pártnak a román kormánypárttal folyó paktumtárgyalásai. Az erdélyi magyar sajtó napról-napra egymással ellentétes szenzációs híreket közöl a paktum-tárgyalások végleges meghiúsulásáról, azoknak ujrafelvétcléröl, a paktum tartalmáról, közben az erdélyi magyarság egyes vidéki szervezetei sorra lokális megállapodásokat kötnek a -román kormánypárttá! és együtt mennek vele a választási küzdelembe. Kiküldött munkatársunk Aradon felkereste dr. Zima Tibor képviselőt, a bukaresti kamara magyar tagját, aki személyesen is részéveit a liberális-párttal folytatott paktum-tárgyalásokon. Zima Tibor az aradi iparkamara épületében levő lakásán fogadta munkatársunkat, ahol ugyanakkor nagyjelentőségű konferencia folyt a helyi -román vezetők -és a magyarság vezetői között. 7.ima Tibor mégis időt szakított magának, hogy a jugoszláviai magyarságot informálhassa a romániai magyarság állásfoglalásának indokairól. Arra a kérdésünkre, hogy mi késztette az erdélyi- magyar pártot, hogy éppen a liberálisokkal lépjen ad hoc szövetségre, akik pedig annyira üldözték a ma.gyárságot, a következőket válaszolta: — Négy éve vannak kormányon a liberálisok — akiket a magyarországi mértékkel mérve leginkább a régi munkapárthoz lehetne hasonlítani. Ezalatt a négy év alatt a liberálispárt a kisebbségeknek általában, különösen pedig a magyarságnak legnagyobb ellensége volt; a magyarságot legértékesebb szellemi és anyagi javaitól fosztotta meg ez a jogfosztó rezsim. Közben sikerült eljátszania azt a kis népszerűséget is, amivel kormányrajutása előtt rendelkezett. Természetes tehát, hogy az igy legyengült párt most a választások élőit segítséget keres, minthogy pedig éppen Erdélyben a leggyengébb, az erdélyi pártok közt keres magának szövetséget, elsősorban a kisebbségek között. A magyarság tárgyalásba is bocsátkozott velük és létre is iöít a paktum. Á tárgyalási jegyzőkönyv egyelőre még csak parafáivá van. néhány kérdés kisebbségi jogok elismerését. A kisebbségek részére az. amit eddig a liberálisok az egyezményben elismertek. olyan minimum, amely alá többé nem lehet licitálni. Ma ez a kisebbségek minimális programja. — Számithat-e arra a magyarság — kérdezte munkatársunk — hogy a liberálisok végre is -hajtják a paktumot? — A paktum olyan mértékben való végrehajtására, mint ahogy például Németországban, Ausztriában, vágj? más nyugati országban szokásos, természetesen nem számíthatunk, mert hiszen a Balkánon vagyunk. Viszont viszonylag az összes politikai pártok közptt a liberálisok azok, akiknek az ígéretében leginkább lehetett biziii eddig is. Rengeteg bajt okoztak a liberálisok a kisebbségeknek. de amit Ígértek, azt mindig megtartották. Munkatársunk újbóli felszólítására, hogy a paktum tartalmáról nyilatkozol zék, Zima Tibor elmondotta, .hogy a paktum csak részben került nyilvánosságra. Egyébként a paktum pontosan körülvonaiozza a magyarság jogait az egylvizak, az iskola, a közigazgatás és aZ igazságszolgáltatás terén, valamint gaz-, dasági téren is nagy engedményeket biz-: tosit. — Elért-e benne a- magyarság annyit, amennyit a Jász-i-féle minimális program a nemzetiségek számára követel?, — (kérdeztük. — Annyit, sajnos, nem — felelte Zima — de annyi jogfosztó intézkedést tesz jóvá és annyi sérelmet reparál, hogy bátran mondhatjuk, hogy ez idő szerint enné! többet elérni lehetetlen lett volna. ! B. J. Egyimlliárd a Vajdaság adótartozása Setyerov Sziávkó dr. beszámolója Becskereken Becskerekről jelentik : Dr. Setyerov Szlavkó bánáti demokrata képviselő csütörtök délután beszámoló-beszédet tartott Becskereken a Kaszinó nagytermében. Setyerov kritizálta a kormány pénzügyi politikáját, amely a Vajdaság terheit csak elméletben csökkenti. A Vajdaság lakossága felenként átlag kilencszáz dinár egyehéSádót fizet, mig Horvátországban csak négyszáz dinár az -átlagos adóteher. Egy vajdasági földmives busz hold föld után ötezer dinár adót fizet. Szerbiában ugyanennyi föld után csak ezernégyszáz dinárt fizetnek. A szerb törvényegységesitést 1922-ben elvégezte már Kumanudl, de Sztojadinovicsnak nem tetszett ez a javaslat és még máig sem történt meg az adóegységesités. — A Vajdaságnak egymilliárd adóhátraléka van — mondotta Setyerov. — Ezt a tartozást le kellene írni, mint ahogy 1919-ber, és 1920« ban leírták Szerbiának adótartozását. Végül kijelentette Setyerov, hogy tudomása szerint a pénzügyi közegeket bizalmasan utasították, hogy az eltörölt vagyonadót hozzák be a jövedelmi adókivetéseknél. MENYASSZONYI KOSZORÚ-FÁTYOL 5 ;■ KO ZOtSU, FÁTYOL KRÄMER SOKOLSKA DÚCA TI ÜiRiÄT garancia mellett ■ I legjobb minőségben ■Kirakatüveget ml1”d3"c”tb«en Ä I p a t'ikörgyírnál Novigad •ti Ili 0 n Ždjeznička ulica 53.
