Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-06 / 5. szám
1926. január 6. BÄCSMEGYEI NAPLŐ 3 oldal. Kisebbségi Élet © ss © Colban Erik, a Népszövetség főtitkára egy külföldi lap munkatársa előtt nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. »A kisebbségek között igen nagy az elégedetlenség — mondotta — különösen az intellektuális osztályok vannak elkeseredve. A széles néprétegek életfeltételeinek megjavítása nem utolsó sorban a kormányok érdekében áll, miután egyébként veszélyes stirlódásók állhatnak elő. Hegy a kisebbségek tagjait jó polgárokká lehessen nevelni, egzisztenciájukat boldogabbá kell tenni. Ebből a szempontból szerfölött fontos a kisebbségi kérdés és állandóan foglalkoztatja a Népszövetséget. Nem kevésbbé fontos a kiélezett politikai válságok megoldásánál, melyek időrőlidőre a nemzetközi életben keletkeznek. A régi Európának politikai határait sok liáboru után olyan békeszerződések rajzolták ki, melyek a fajok, a nyelvek és a vallások keveredése következtében nem mindig voltak tekintettel valamenyi társadalmi réteg j'ogps érdekeire, gazdasági, politikai és kulturális tekintetben is. Az ebből származó hátrányoknak és veszélyeknek korlátok közé szorítása a Népszövetség feladatai közé tartoznak. Ezt a célt a közgazdasági segítségnyújtás politikájával érheti el, például a tranzitó forgalom elősegítésével szomszédos államok között, avagy nemzetközi közreműködéssel a mindennapi élet különböző területein. Azáltal is szolgálhatja a Népszó-vétség ezt a célt. hogy valamely állam kisebbségi és többségi népe között a fennálló súrlódásokat megszüntetni segít. Ezáltal a Népszövetség hozzájárulhat ahhoz, hogy a politikai határok s a népek közötti legrosszabb korlátok jelentősége csökkenjen. Igen körülményes munka azonban ez. Szemben állnak ezzel a mai Európa politikai zűrzavara, a gyűlölet, a bizalmatlanság és a hosszú szelleme, mint a világháború következményei. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy ezáltal a nemzetközi jog uj alaptétellel szaporodott, mely az állami felségjogok elhatárolásának régi felfogásával ellenkezik * Dúca külügyminiszter a bánsági liberális párt nagygyűlésén beszédet mondott, amelyben felhívta a kisebbségeket, hogy ikeressék a megértés útját a román többséghez. »Mi a kisebbségekkel szemben — mondotta — a legmesszebbmenő liberális politikát akarjuk követni. Ezzel szemben a kisebbségektől is elvárjuk a lojalitást az ország, nép és kormány iránt. Megállapíthatjuk, hogy ezen az alapon a legteljesebb megértésnek kell létrejönnie közöttünk és a kisebbségek között. Mi nem követjük sem az elpemzetienités, sem az elnyomás, sem pedig az üldözés politikáját. A történelem példái megmutatták, hogy egy népet - nem lehet megfosztani nemzeti jellegétől. Az erre való törekvés mindenkor a kormányok legnagyobb hibája veit és mi nem akarunk bele esni a magyar kormányoknak ebbe a hibájába. Mi a megértés és az egyesítés politikáját követjük, mert tudjuk, hogy az itt élő népek összes érdekeinek teljes harmóniája szilárdíthatja csak meg Romániát. Ezzel üzentem és üzenem most is a. kisebbségeknek, hogy hibás utón haladnak, amikor a közöttük és a kormány közötti ellentétek megoldását Génitől” várják, mert ez a megoldás kizárólag csak Bukarest felöl jöhet. Üzenem a kisebbségeknek- hegy higy- i jenek Bukarestben és meglátják, hogy reményeikben nem fognak csalatkozni«. * Kulturális autonómiát köv etelnek az ; erdélyi szászok. A követelést Brandsch { Rudolf formulázta meg a Tageblatt leg-I btóbbi számában megjelent cikkében, I melyben kifejtette. lysgy a kulturális autonómia fogalma, amióta azt a Népszövetség felügyelete alatt Felsösziléziában és máshol is megvalósították, mindinkább középponti kérdését jelenti a kisebbségi jognak; olyan reálpolitikai gondolat lett, amely mellett egy állam sem mehet el figyelembevétel nélkül. Ez a fogalom nem jelent kevesebbet, minthogy áz illető kisebbség rendelkezhetik teljesen kulturális élete fölött, öéleértve minden ezt ápcló intézményt és az állam csak arra szorítkozzék, hogy az esetleges államellenes cselekedeteket ellenőrizze. A parlamentben most ment keresztül — írja — az ismert törvény, amely a kisebbségi állami oktatás megsemmisítése után most a nemromán, egyházi alapon álló iskoláztatás maradékát is megnyomorította. A szász parlamenti frakció javaslataival megpróbálta enyhíteni a törvény szigorúságát. Még ha javaslataikat mind elfogadták volna, akkor is elviselhetetlen lenne számunkra a törvény és az ellenkezőjét jelentené a kulturális autonómiának. Mióta tehát a javaslat törvénnyé lett, számunkra uiból kezdődött a harc, mert változatlan célunk, a kulturális autonómia nélkül nemzeti jövőnk nem biztosítható, különösen nem egy olyan államban, mint Románia, melyben nem a törvény, hanem a miniszter és alárendelt közegeink aiz önkénye döntő, legalább is az eddigi kormánzási rendszer mellett«. Lloyd George szakit a liberálisokká! Nincs megelégedve pártja földreform-politikájával Londonból jelentik ; A Daily Telegraph szerint Lloyd George hamarosan hátat fog fordítani a szabadelvű pártnak, mert a liberálisok nem akarják az ö földreformpolitikáját minden következményével együtt vállalni. Lloyd George azért is elkedvetlenedett, mert a szabadelvű párt kebelében sokan ellene fordultak és nem vetik magukat alá e ő vezetésének, azzal az ürügygyei, hogy nincs elegendő tekintélye az alsóházban. Az a terve Lloyd Georgenak, hogy a földreform tanulmányozására létesült társadalmi egyesület élére ált, amely politikai tekintetben nem sokat számit, de ezt a társadalmi egyesületet olyan széles alapokra akarja fektetni, hogy aztán annak körében indíthasson politikai had aratót tervbevett földreformja érdekében. A törökök hajlandók tárgyalni az angolokkal a mosszuli kérdésben Mérsékelt hangú török válaszjegyzéket vár az angol Londonból jelentik : A külügyminisztériumban várják az angorui kormány válaszjegyzékét a mosszuli kérdésben. Konstantinápolyi diplomáciai értesülések szerint a török jegyzék rendkívül mérsékeli és udvarias hangú s bejelenti Törökországnak azt a készségét, hogy a Népszövetség tanácsának Mosszul tekintetében hozott döntését az angol kormánnyal behatóan megvitassa. Egyidejűleg a török kormány hangsúlyozza, hogy ez a kormány tárgyalás csak akkor vezethet kölcsönös megegyezésre, ha nem kizárólag gazdasági kérdéseket fognak belevonni, amint azt Bald win miniszterelnök ajánlotta. Angliának számolnia kell azzal a ténynyel, hogy Törökország nem ok nélkül elégedetlen a mai határokkal, tehát ha azt akarja, hogy a küszöbön álló tárgyalások hosszú időre megalapozzák a barátságos viszonyt, akkor ezt a kérdést is fontolóra kell vennie. Öt hónapra ítélték Kiár Zoltánt Botrányos jelenetek a Dánér—Klár-pör főtárgyalásán Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék kedden folytatta a Klár- Dánér ügy tárgyalását. A beidézett tanuk közül csak a fajvédő klub szolgája, Szabó József jelent meg, akinek kihallgatását Dánér Béla kérte. A pörben tanúként szerepelt a Hágában letartóztatott Marsovszky György is, aki mint a fajvédő klub titkára, szemtanúja volt a Kiár és Dánér közt lezajlott incidensnek. A tanács elnöke a tárgyalás megnyitásakor odaszólt a törvényszéki szolgának: — Kiáltsa ki Marsovszky ur nevét! A szolga eleget tesz a parancsnak, az előszobában hangosan elkiáltotta a frankhamisátó nevét, majd visszatért és jelentette, hogy a tanú nem jelent meg. A jegyzőkönyv felolvasása után az ügyész kérte, hogy tisztázzák: kivánja-e Dánér a vádlott megbüntetését? Miután a jegyzőkönyv gvik passzusa úgy szól, hogy Dánér nem kívánja Klär elítélését. Baracs Marcel, Kiár védője ellenezte az ügyész indítványát, hivatkozva arra, hogy ha egyszer megtörtént az a nyilatkozat, .hogy., a sértett nem kivánja a vádlott megbüntetését, ezt a kijelentést semmiféle ürügy alatt visszavonni nem lehet. Az elnök (Dánérhoz): Fenntartja nyilatkozatát? Dánér: Nem kivánom a vádlott megbüntetését, a törvényszékre bízom annak megítélését, hogy Kiár milyen bűncselekményt követett el. Én nem hordok rozsét a máglyára... Kiár Zoltán: Dehogy rozsét, frankot tetszik hordani.A biróság ezután kihallgatta Szabó Józsefet, aki előadta, hogy Kiár másodszor is lőni akart, a revolver azonban csütörtököt mondott. Az elnök (a tanúhoz): A rendőrségen egészen másként vallott, A tanú: Ez igy volt kérem. Klär Zoltán (hirtelen közbevág): Tűrhetetlen az, "hogy ez a Dánér állandóan gesztikulál, mozog, sugdos, intrikál, hadonászik. Olyan jól játszik, szinészkedik itt, mint akár egy hágai szinész! Dánér halottsápadtan felállt, három lépést tett Kiár felé és magából kikelve kiáltotta: — Te piszkos, büdös zsidó! Az. elnök sietve közbeavatkozott, hogy a tettlegességet megakadályozza. — Rendreutasitom — szólt Dinárra. Kiár (nyugodtan): Tűrhetetlen, hogy amikor engem egy enyhébb sértésért egymillióra Ítélt a biróság, ugyanakkor ezt a Dánért csak rendreutasitja! Az elnök: Nem tűröm, hogy kritizálja az intézkedéseimet! A védő: Figyelmeztetem a bíróságot, hogy lehetetlen állapot az, liogjr itt Dánér állandóan jeleneteket szceniroz. — Én meg azt nem tűröm, védő ur, — csapott az asztalra az elnök — hogy az én jogkörömbe beavatkozzék. Bororikay ügyész logházöröket hozatott fel, mire Dánér is, Kiár is lecsillapodott. A biróság a tanúkihallgatás után szándékos emberölés kísérletének vétségében mondotta ki bűnösnek Klär Zoltánt és ezért öt havi fogházra és három évi hivatalvesztésre Ítélte. Kiár fele’obezést jelenteit be. Félmillió dinárt loptak titokzatos módon egy bezárt Wertlseim-szekrényből Szomborból jelentik: Sztár iszivao község lakosságát két nap óta egy vakmerő betörési eset foglalkoztatja. Bischor Béla szivaci gazdag gabonakereskedő vasárnap este látogatóban volt ismerőseinél és amikor a késő éjjeli órákban hazaérkezett, megdöbbenve állapította meg, hogy távoliét ben Wertheim szekrényéből fél millió dinárt loptak el. A kereskedő az esetet rögtön jelentette a csendőrségnfck, amely a legszélesebb körű nyomozást indította meg a vakmerő és titokzatos betörés tetteseinek kézrekeritésére. Kihallgatták a károsult Bischof Bélát, aki előadta, hogy a pénzről külső emberek nem tudtak és közölte azt a gyanúja!, hogy a betörést csakis olyan egyén követhette el, aki ismeri a házi szokást és üzleti viszonyait, A nyomozó hatóságok nyomban megállapították, hogy a pénzszekrény teljesen sértetlen, azt szabályosan kulccsal nyitották föl, ami csak úgy történhetett, hogy a tettes ellopta Bischof kulcsát, amit eddig még ki nem derített módon csempészett vissza tulajdonosához. Bischof az utóbbi feltevéshez nem tud adatokat szolgáltatni s ezért a nyomozó közegek a bonyolult félmilliós betörési bűnügyben a legszigorúbb nyomozást folytatják. A püspök vadbázassága Tanúvallomások a zagrebi kanonok rágalmazás! pőrében Zagrebból jelentik: A biróság kedden folytatta Kalodjera Márkó dr. ókatolikus püspöknek dr. Korénics István zagrebi kanonok ellen indított rágalmazási perének főtárgyalását. Kihallgatták dr. Vidosics volt katolikus plébánost, aki az elnök kérdésére, hogy igaz-e hogy Kalodjera püspök vadházasságban élt és csak később kötött törvényes házasságot, igy válaszolt: — 1924 januárjában én eskettem meg a püspököt, de azelőtt is együtt élt »menyasszonyával«. Különben az újabb esküvő sem volt teljesen törvényes, én csak megáldottam a párt, de nem eskettem össze. Az elnök: Miért tartották titokban az esküvőt? A tanú: Mert szégyenük, hogy püspökünk eddig vadhá?.asságban élt. Vidosics kihallgatása után a tárgyalást szombatra halasztották.
